Vilmos Kondor

A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lótifuti zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra, amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek. A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kintornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbegurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest. A Budapest Noir előzménytörténetéből amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére.

1919 áprilisának végén Budapesten a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagy a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról. A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvére segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés: Miklós feleségét és két kisfiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervizre szoruló repülőgépekkel, megmentse a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott - azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek. A trilógia a Szent Korona dokumentált viszontagságait meséli el a koronázási ékszer őrzését magára vállaló Wertheimer család három generációját követve. Időben előre és visszafelé haladva is olvasható: ha nem is teljesen más a története, de más az olvasata attól függően, hogy A másik szárnysegéddel vagy A korona ügynökével kezdjük-e.

Gyra Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája meg egy védence, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Gyra nem túl kényelmes lakását feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel, melynek középpontjában a Szent Korona eltűnésének története áll. Gyra nem kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amelynek az 1848-49-es szabadságharc végóráiban veszett nyoma, hogy aztán néhány évvel később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferenc Józsefet. Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona árulója - vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül... A trilógia a Szent Korona dokumentált viszontagságait meséli el a koronázási ékszer őrzését magára vállaló Wertheimer család három generációját követve. Időben előre és visszafelé haladva is olvasható: ha nem is teljesen más a története, de más az olvasata attól függően, hogy A másik szárnysegéddel vagy A korona ügynökével kezdjük-e.

1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség nagy erőkkel nyomozni kezd a Vörös Hadsereg segítségével. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle gaztettért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: törvénytelen módon, valutázásból, élelmiszerhamisításból vagy éppen kártyacsalásból szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon feltett szándéka, hogy előkerítse ezeket, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául. Az ostrom pusztításának nyomait még mindig magán viselő Budapestet bejárva Gordon a város legrettegettebb bűnözőivel, kivégzésükre váró elítéltekkel, cigarettacsempészekkel és fezőrökkel beszélget, bepillantást nyer a kommunista rendőrség és az Andrássy út 60. embertelen világába, míg végül egy kegyetlen és könyörtelen figurához jut el, aki minden eszközt hajlandó bevetni, hogy teljesítse a rábízott feladatot, nem törődve azzal, hogy egy várost és lakóit a pusztulás szélére sodorja. Kondor Vilmosnak, a magyar krimi megteremtőjének nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasóknak. A Budapest romokban alig egy évvel a második világháború után játszódik egy bűnösök, bűnözők és szerencsére ártatlanok is lakta, népes városban, amely megpróbál valahogy talpra a világégés pusztítása után.

1968 decemberében Nemes Albert bíróság elé juttat egy piti betörőt, ám igencsak meglepődik, amikor kiderül, hogy a bűnöző Afrikában volt zsoldos katona, mi több, köze lehet az évtized legjelentősebb, azóta is tisztázatlan politikai merényletéhez, Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hét évvel korábbi meggyilkolásához. Valakik vadásznak az egykori zsoldosra, és azzal fenyegetik, hogy kilencéves lányán állnak bosszút helyette. És nagyon úgy fest, hogy Nemes az egyetlen, aki biztonságba helyezheti a kislányt. A detektív-főfelügyelő egykori partnerével, Gostival veti bele magát az összeesküvés-elméletek és nemzetközi kapcsolatok zavaros labirintusába, hogy a szálakat követve olyan, perdöntő bizonyítékok közelébe jusson, melyek még a fondorlatos Kádár János rendőrkapitány számára is hatalmas jelentőséggel bírnak. Nemes türelmét és kitartását az európai nagyhatalmak közti játszmák teszik próbára, miközben két nő között őrlődik, ráadásul az anyja újdonsült udvarlója is különleges kéréssel fordul hozzá... Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét - egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek - ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.

1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött. A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket. Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcába fut. Amikor már úgy tűnik, hogy a csepeli Szabadkikötő csempészbandájának vezére, a Játékos érintett lehet a gyilkosságban, a nyomozás váratlanul jóval súlyosabb bűnöket tár fel; a rejtély megoldását az emberi lélek legsötétebb bugyraiban kell keresni, és a világháborús árvaházak néma titkokat őrző falai között. Kondor Vilmos egy sosemvolt Magyarországot épít fel e regény lapjain. Egy titkon vágyott országot, mely a háborúban különbékét kötött a szövetségesekkel, és melynek ifjabb Horthy Miklós a köztársasági elnöke. Egy országot, melyben sem kommunistákat, sem nyilasokat nem találni, de a dunai kikötőket csempészbandák és jampecek uralják, miközben szól a Hungária. Egy országot, ami úgy idegen tőlünk, hogy mégis ismerős, melyben otthonosan vagyunk otthontalanok.

1943-ben Gordon Zsigmond a Reuters munkatársaként járja Európát. Mikor karácsony előtt Berlinbe készül, Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetője (és egyúttal az ünnepelt díva, Karády Katalin szeretője) meggyőzi, hogy vigyen el lezárt borítékot a berlini követségre. Miután Gordon teljesíti a feladatot, maga Kállay Miklós miniszterelnök bízza rá a következő csomagot, amit Velencében kell átadnia. Itt azonban összekötőjét meggyilkolják, és nem sok kell hozzá, hogy a zsurnaliszta is otthagyja a fogát. Ez egyet jelenthet: kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörökben, ami végzetes következményekkel járhat az egész országra nézve, hacsak nem leplezik le időben... Kondor Vilmos méltán népszerű Bűnös Budapest-ciklusa a történelmi noirok legnemesebb hagyományait folytatva, bravúros atmoszférateremtéssel, meglepő fordulatokkal és fanyar humorral eleveníti fel a negyvenes évek háborúverte Európáját Stockholmtól Londonon át egészen Porečig, és persze Budapestig.

Miután Mexikóváros váratlanul visszalép az 1968-as olimpia megrendezésétől, a Második Magyar Köztársaság politikusai és sportdiplomatái elérik, hogy Budapest adhasson helyet az ötkarikás játékoknak. A Margitszigetre olimpiai falu épül, a főváros karneváli hangulatban zsibong, a világ minden tájáról érkeznek a sportolók és a turisták, hogy kedvenceiknek szurkolhassanak. A magyar úszócsapat amerikai származású éremesélyese, Ike "Johnny" Wilkerson a rajtkőről még energikusan ugrik a vízbe, hogy aztán pár másodperccel később holtan süllyedjen a medence aljára. Kinek állhatott érdekében megölni a világklasszis úszót? Politikai gyilkosságot sejtet, hogy egy erdélyi terrorgárda magára vállalja a bűntényt, de a fiú szervezetében talált mérgek más irányba terelik a nyomozókat. Nemes Albert ezúttal új társat kap Magyar Tivadar személyében, aki nemrég érkezett a fővárosba, és sem darabos modorát, sem a bikacsököt nem hagyta otthon. A segítség el is kél Nemesnek, akit az amerikai diplomácia és egymással marakodó felettesei is folyamatos nyomás alatt tartanak. Érik a nemzetközi botrány, s Nemes hasztalan rója a forró aszfaltot a csepeli Szabadkikötőtől a belvárosi toronyházakig, miközben a rádióban Szécsi Pál búgja az olimpia himnuszát. Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét - egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek - ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.

Budapest, 1936. Gömbös Gyula miniszterelnök halott, a város gyászol, így a sajtó sem foglalkozik azzal, hogy Erzsébetváros egyik kapualjában egy lány holttestére bukkannak. Egyedül Gordon Zsigmond, Az Est bűnügyi zsurnalisztája érkezik a helyszínre, és kezd kérdezősködni, ám mindenhol falakba ütközik. Ennyi éppen elég ahhoz, hogy tovább nyomozzon, a szálak pedig egyszerre vezetnek felfelé, a társadalom legfelsőbb, korrupt politikusokkal és gazdag üzletemberekkel teli világába, és lefelé, a prostitúció és az illegális ökölvívómeccsek sötét bugyraiba. Gordont azonban hajtja szimata és kíváncsisága, sőt minél inkább el akarják rettenteni, annál kitartóbban halad előre. Nem tudja, kiben bízhat, nem sejti, kit milyen aljas, hátsó szándék mozgat, nem érdekli, mikor milyen érdekeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a fiatal lány gyilkosát Budapesten, ebben az egyszerre tündöklő és mocskos, meghasonlott alakoktól hemzsegő, bűnös városban. Kondor Vilmos műfajteremtő regényéből, az utóbbi évtized legsikeresebb magyar krimijéből mozifilm is készült.

1939 szeptemberében kitör a második világháború, Budapest pedig egyre komorabb és veszélyesebb várossá válik, ami kedvez a politika és a játékbarlangok hazardőreinek. Azon az éjszakán, amikor a lengyel menekültek ezrei előtt megnyitják a magyar határt, a margitszigeti uszodában meghal egy fiatal lány. Gordon Zsigmond nem is tudna az esetről, ám kiderül, hogy a halott lány nem az, akinek hiszik. Gordon kisvártatva zavaros és erőszakos események hálójában találja magát, és nem is sejti, kik állnak a háttérben. Mindeközben Nemes Sándor nyugdíjas detektív-főfelügyelő megbízást kap, hogy kerítsen elő egy morfiumszállítmányt, amely a határ megnyitása után tűnt el nyomtalanul. A megbízó olyan ember, akinek lehet nemet mondani, de nem javallott. A két férfi, Gordon és Nemes eltérő módszerekkel dolgoznak, de egyvalami közös bennük: mindketten jól ismerik Budapest visszataszító és mocskos arcát. Térben és időben is kiterjedt nyomozásuk végül összeér, és olyan fertelmes titkokról rántja le a leplet, amelyekért semmilyen áldozat nem kevés, és semmilyen bosszú nem drága.

„Sokszor gondolok arra, hogy abba kéne hagyni, mert értetek nem érdemes gürizni!" Gürizni - valójában gyilkolni. Ez normális esetben is vérlázítóan hangzik, ám a helyzet minden, csak nem normális. Kitört a forradalom. Budapest káoszban fuldoklik. A levegőt drónok uralják, az utcákat meg fegyveresek és az őket megállítani igyekvő maroknyi rendőr. Ebben a zűrzavarban ered Ferenczy Tibor százados a gyilkos nyomába, akit eleinte szimpla őrültnek tart, ám hamarosan kiderül: pontos és tudatos terv alapján szedi áldozatait. Egyedül társára, az egyetemista Lengyel Rékára számíthat. A hajtóvadászat forradalmi fészkekben, politikusok búvóhelyein és sötét zugkocsmákban folyik, mialatt Budapest utcáin katasztrófaturisták mulatoznak partibuszokban. Ráadásul egyedül Ferenczy tudja: hacsak nem sikerül megállítaniuk a nagypofájú és hidegvérű gyilkost, a fővárosra - és az országra - senki sem fog ráismerni. „Ez volt a kezdet, és ha kíváncsiak vagytok arra, hogy mi lesz a vég, akkor kövessetek. A vég ugyanis közelít, nagyon-nagyon közelít, én pedig csak állok előtte, és hagyom jönni, meg persze közben teszek is érte! Kinek a vége közelít?" Kemény Zsófi és Kondor Vilmos első közös krimije pörgőn, hitelesen és abszurd humorral mutatja be egy gyilkos utáni hajsza és egy semmiből kirobbant forradalom mindennél veszélyesebb állomásait. Kemény Zsófi író. Rabok tovább című kötete az Értetek teszem egyik előzményregénye. Kondor Vilmos krimiíró. A bűntől keletre című kötete az Értetek teszem másik előzményregénye.

Smrt maďarského premiéra ještě předtím, než stihl realizovat svůj sen o fašistickém státě, zasáhne reportéra Zsigmonda Gordona jen trochu. Život – a smrt – běží ve starém rušném městě dál, až jednou v noci dostane novinář tip, jenž ho přivede k místu činu, kde leží mrtvá žena, která má v kabelce židovskou modlitební knihu. Rozrušen bizarními okolnostmi případu – krásná, udržovaná, pobožná mrtvá dívka nalezená v opuštěné ulici temné čtvrti v Budapešti – se Gordon rozhodne vyšetřit příčinu její smrti, a to zejména poté, co je odhalena její šokující totožnost. Vyšetřování ho zavede hluboko do odvráceného a temného světa Budapešti – světa pornografie, zločinců a komunistů – do nejvyšších mocenských kruhů, kde jeden z nejmocnější maďarských představitelů plánuje provést vraždy v napojení na německé nacistické lídry… Pokud ovšem udrží v tajnosti skutečnost, že sám byl kdysi židem…

Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek - két dolog közös bennük. Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak. Kondor Vilmos, "a magyar krimi megalapozója", novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. A könyv mellé most ajándékba adjuk az e-köny változatot is a készlet erejéig.