László Krasznahorkai strana 4 z 5

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a rég- és a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Valamikor a nyolcvanas évek elején, valahol Délkelet-Magyarországon, egy egykor volt mezőgazdasági telep eleven romjain bontakozik ki a Sátántangó különleges, mai napig páratlan koreográfiája. Ebbe a zárt és mozdulatlan világba érkezik meg Irimiás, az oldalán Petrinával, hogy új reményekkel és illúziókkal kápráztassa el a telepen élő, leginkább túlélni próbáló helyieket. Krasznahorkai László 1985-ben megjelent első regénye mára a modern magyar és világirodalom klasszikusa lett. A Sátántangó a maga szociografikus gyökereivel így lesz örök érvényű példázat az ember törékeny mivoltáról, a menekülésről és a maradásról, a kegyelemről és a könyörületről, a közelgő katasztrófákról - olyan eredeti hangon és elbeszélői nézőpontból, ami a mai napig lenyűgözi a regény olvasóját.

Na odľahlej rovine sužovanej vetrom a neustálym dažďom žije bezútešne posledných niekoľko členov upadajúceho hospodárstva a bezmocne čakajú na zázrak, ktorý by im prinavrátil stratenú budúcnosť. Medzitým spriadajú intrigy, navzájom sa špehujú, podvádzajú, okrádajú. Až jedného dňa dostanú správu, že do osady sa vracia Irimiáš, ktorý bol považovaný za mŕtveho. To vzbudí v malej komunite osadníkov rozporuplné reakcie – u jednej to vyvolá nečakanú nádej pripisovanú príchodu mesiáša a druhí sa obávajú pomsty a zatratenia. Autor všetko udržiava dôsledne zahalené v neprestajnej hmle, a tak tento apokalyptický, parodický román, ktorý inšpiroval Bélu Tarra ku kultovému rovnomennému filmu, nestráca svoju hrozivú aktuálnosť.

The grandson of Prince Genji lives outside of space and time and wanders the grounds of an old monastery in Kyoto. The monastery, too, is timeless, with barely a trace of any human presence. The wanderer is searching for a garden that has long captivated him. This novel by International Booker Prize winner László Krasznahorkai - perhaps his most serene and poetic work - describes a search for the unobtainable and the riches to be discovered along the way. Despite difficulties in finding the garden, the reader is closely introduced to the construction processes of the monastery as well as the geological and biological processes of the surrounding area, making this an unforgettable meditation on nature, life, history, and being.

Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Helyben vagyunk és időben: Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. Mind több és több megmagyarázatlan és ijesztő esemény történik a szürke mindennapokban: előbb bizarr graffitik a Bach-kultusz kegyhelyein, eltűnő lakosok, később egy majdnem végzetes piknik és végül egy robbanás után a további katasztrófák már elkerülhetetlenek, elindul a vadászat Türingiában. Erőre kap a bestiális, és megpillanthatjuk az animálist. Az elmúlt évek rövidebb Krasznahorkai-művei után, melyeket szólószonátákhoz lehet hasonlítani, a Herscht 07769 nagyepikai formája és dinamikája igazi versenymű; Bachnak a regényben is említett Brandenburgi versenyeihez hasonlóan különböző hangszerek szólamaiból áll össze a mű egésze, felkavaró lét-lelet a politikai és ökológiai klímáról.

László Krasznahorkai je maďarský spisovateľ, ktorý vzbudil pozornosť v literárnokritických kruhoch po celom svete. Jeho diela charakterizuje impozantná koncepcia, filozofický fundament, precízna výstavba deja, plasticky vykreslené postavy a nanajvýš osobitý rozprávačský jazyk. V roku 2015 zatiaľ ako jediný maďarský spisovateľ získal prestížnu medzinárodnú Man Bookerovu cenu. Zlovestný cirkus priváža do vidieckeho mesta obrovské vypchaté zviera, veľrybu, samotného Leviatana. Čoskoro vypukne násilie a knihu ako celok možno opísať ako víziu, satirickú a prorockú, temnej historickej provincie, ktorá je známa pod názvom západná civilizácia. To, čo čitateľa zasiahne najsilnejšie v tejto knihe, ale vlastne v celom Krasznahorkaiho diele, sú neobyčajné vety, vety neuveriteľnej dĺžky, prechádzajúce nevyspytateľne zo vznešeného tónu do pojašeného, posmešného, bezútešného; impozantné vety ako lepiaca rolka zbierajú všetky možné čudné a nečakané veci a neúprosne ich akumulujú do odsekov, ktoré sú zároveň monumentálne, drsné a muzikálne. (Porota prestížnej Man Bookerovej ceny o románe Melanchólia vzdoru) Univerzálnosť Krasznahorkaiho vízie je príbuzná Gogoľovým Mŕtvym dušiam a rozptyľuje všetky naše pochybnosti o súčasnej literatúre. Winfried Georg Sebald, nemecký spisovateľ a literárny vedec Súčasný maďarský majster apokalypsy, ktorého možno porovnávať s Gogoľom či Melvillom. Susan Sontag Rozkoš z tejto knihy, ale aj to, ako vzdoruje čitateľovi, plynie z jej , natiahnutých a do seba zvinutých viet, z tohto zázraku voľne prerušovaného prúdu vedomia. James Wood, New Yorker

In the darkening embers of a Communist utopia, life in a desolate Hungarian town has come to a virtual standstill. Flies buzz, spiders weave, water drips and animals root desultorily in the barnyard of a collective farm. But when the charismatic Irimias - long-thought dead - returns, the villagers fall under his spell. Irimias sets about swindling the villagers out of a fortune that might allow them to escape the emptiness and futility of their existence. He soon attains a messianic aura as he plays on the fears of the townsfolk and a series of increasingly brutal events unfold.

In The Last Wolf, a philosophy professor is mistakenly hired to write the true tale of the last wolf of Extremadura, a barren stretch of Spain. His miserable experience is narrated in a single, rolling sentence to a patently bored bartender in a dreary Berlin bar. In Herman, a master trapper is asked to clear a forest's last 'noxious beasts.' Herman begins with great zeal, although in time he switches sides, deciding to track entirely new game...In Herman II, the same events are related from the perspective of strange visitors to the region, a group of hyper-sexualised aristocrats who interrupt their orgies to pitch in with the manhunt of poor Herman...These intense, perfect novellas, full of Krasznhorkai's signature sense of foreboding and dark irony, are perfect examples of his craft.

Kiotó mellett, egy kolostor az úti célja Genji herceg unokájának, aki több száz éve próbál rábukkanni a századik kertre, a világ rendjét kifejező legegyszerűbb és legtökéletesebb helyre. A regény a kutatás egyik állomását mutatja be, a kolostor megtalálását, az udvarok, szentélyek, és kertek rendját járja végig. A keleti környezetben játszódó regény mese, példázat, egyszerre felkavaró és megnyugtató szöveg: a kert megtalálását illetve elvetését egyként, egyszerre dokumentálja. A könyv megjelenése a kortárs irodalom újabb fontos eseménye.

Mintha feltettek volna a Titanicra.Megy a világ előre. És akkor mi marad hátra a végidők kezdetekor? Például Krasznahorkai László titokzatos-személyes elbeszélései, melyek között akad monológ, rövidtörténet, töprengés, vallomás, visszaemlékezés és előrepillantás; igazi mesterdarab mind. Lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével, aki először beszél, aztán elbeszél, végül pedig elköszön. Ebben a hármas léttagoltságban találkozhatunk a többiekkel, akikről ő beszél. A földet először elhagyó Gagarin, a röpülni képtelen okinavai guvatr, a berlini metró peronján dolgát végző hajléktalan, a tébolyult Nietzsche Torinóban, a beváltott éden ígéretét megfesteni igyekvő Palma Vecchio, a Shanghaiban dolgozó tolmács, aki azt tervezi, hogy egyszer elmegy az Angel-vízeséshez, a Victoria-vízeséshez, vagy legalább a schaffhauseni vízeséshez, a hárshegyi gyerekgyilkos, az egy kézen álló indiai aggastyán. Ami a különböző figurákat és históriákat összeköti: az író szenvedélyes, csillapíthatatlan érdeklődése és figyelme az emberi táj iránt. Hogy egyszer egy tájban a legmélyebb szépségben és enyészetben valamit megpillanthatunk: valamit, azt, ami ránk vonatkozik. A bölcseleti téteket, egzisztenciális kérdéseket fanyar-felszabadító, önmagával is kíméletlen iróniával ellensúlyozva, Krasznahorkai a távolit hozza közel, az univerzálisban az egyszerit csillantja fel, és ahogy olvassuk az írásokat, kirajzolódik saját létezésünk egyetemes mélysége is: hisz ott áll az ember egy végtelen, számára felfoghatatlan bonyolultságban, és teljességgel értetlenül áll ott, tanácstalanul és elveszetten, kezében az emlék végtelen egyszerűsége - meg persze mind efölött a melankólia pusztító gyöngédsége, mert azért érzi, miközben ott ez az emlék, hogy a valósága ennek az emléknek a szívtelen, józan, jéghideg messzeségben van.

Huszonöt beszélgetés ugyanarról. A cím megtévesztő: Krasznahorkaitól sokan kérdeznek sokat, ő pedig alázattal és nagy körültekintéssel válaszol. A kötet több mint két évtized interjúiból készített gazdag válogatás. Aki ismerős a Krasznahorkai-univerzumban, izgalmas részletkérdésekre, műveken átívelő jelenségekre és problémákra figyelhet fel; aki pedig még csak ennek a misztikus-különleges világnak a bejáratánál tartózkodik, jobb kalauzt nem is kaphatna útitársul. A beszélgetésekben műhelytitkok, keletkezéstörténeti érdekességek ugyanúgy szóba, és Krasznahorkai-mondatba kerülnek, mint a hagyománnyal, a kelettel, a válsággal, a sikerrel kapcsolatos reflexiók. Megismerhetjük az írót és a magánembert is. És Krasznahorkai nemcsak válaszol, hanem kérdez is.Magától és mindnyájunktól. A beszélgetés végtelen. 

"Minden tér szűk nekem." Krasznahorkai a Neumann-képek terébe férkőzve alkotja lesújtó, maga alá gyötrő és egyszerre gyönyörű mondatait. Akár a festmények állata, az áradó szöveg is kitörni készül, vagy legalábbis bekebelezni minden gondolatot, amel y írás közben adódik. Nehéz eldönteni, melyik volt előbb, kép vagy a szöveg: viszonyuk szerves egész. A "szűk" kis kötet pedig végül mindenkit lenyűgöz túlcsorduló gazdagságával.

Satanské tango je sugestivní výpovědí o zkáze, bezmezné prázdnotě a naprosté beznaději. V opuštěné vesnici kdesi v maďarské pustě dosud přežívají zbytky obyvatel. Náhle přichází zpráva, že se do vsi vracejí dvě postavy, které už všichni považovali za mrtvé. Přinesou vesničanům spásu, nebo zatracení? Beznadějně začarovaný kruh životů se uzavírá ve zběsilém rytmu satanského tanga…

A Háború és háború főhőse egy vidéki levéltáros, Dr. Korin György, aki munkahelyén váratlanul egy különös kéziratra bukkan. Nem tudni, ki írta a szöveget, a keletkezés idejéről is csak találgatni lehet, de a tartalma fokról fokra, egyre jobban rabul ejti Korint. Négy férfiról van benne szó, akik a világtörténelem különböző fordulópontjain bukkannak föl, hol Krétán, hol Velencében, hol Kölnben, és mindig menekülniük kell a háború, a rombolás elől. A levéltárost olyannyira a hatalmába keríti az ismeretlen szerző elbeszélése, hogy úgy érzi, neki is menekülnie kell: mentenie és a világgal megismertetnie a titokzatos szöveget. Elhagyja otthonát, pénzzé teszi mindenét, és repülőjegyet vesz New Yorkba, a "világ közepébe". Azt reméli, ott megtalálja a megoldást a kézirat rejtélyére, az értelmére és a saját életére is. A Háború és háború először 15 éve jelent meg. Azóta az ezredvégből századelő lett, a világ közepén New Yorkban pedig már nem azok a tornyok állnak, hanem a Ground Zero; a regény bábeli összefüggései, jelenprofetikus mondatai pedig folyamatos jövőidőnkben még aktuálisabbak. A mostani kiadás tartalmazza Krasznahorkai László Megjött Ézsaiás című levelét, mely eredetileg bejelentette ezt a regényt. Az idő átzökkent: az író akkori előzetes üzenete így lesz ennek a csodálatos regénynek a nyitánya.

Fascinující japonská meditace o cestě a hledání smyslu. Oč delší název, o to kratší kniha. Na jihu Kjóta vedle rychlostní silnice stojí klášter. Labyrintické putování sem vede vnuka slavného prince Gendžiho. Někde tady přece musí být ta nejkrásnější zahrada na světě, kde má všechno své místo. Jako by nohy samy vedly mladého muže do míst, kde věci najednou získávají svůj pravý význam. Kniha se jako miniatura podobá velkému putování Goethova Fausta.

Fascinující japonská meditace o cestě a hledání smyslu. Oč delší název, o to kratší kniha. Na jihu Kjóta vedle rychlostní silnice stojí klášter. Labyrintické putování sem vede vnuka slavného prince Gendžiho. Někde tady přece musí být ta nejkrásnější zahrada na světě, kde má všechno své místo. Jako by nohy samy vedly mladého muže do míst, kde věci najednou získávají svůj pravý význam. Kniha se jako miniatura podobá velkému putování Goethova Fausta.

Fascinující japonská meditace o cestě a hledání smyslu. Oč delší název, o to kratší kniha. Na jihu Kjóta vedle rychlostní silnice stojí klášter. Labyrintické putování sem vede vnuka slavného prince Gendžiho. Někde tady přece musí být ta nejkrásnější zahrada na světě, kde má všechno své místo. Jako by nohy samy vedly mladého muže do míst, kde věci najednou získávají svůj pravý význam. Kniha se jako miniatura podobá velkému putování Goethova Fausta.