Loe Erlend

"Ezután levett egy háromnegyed literes Tupperware-dobozt a polcról, ahol a kisebb-nagyobb műanyag dobozokat tárolták, majd szépen belehelyezte a péniszét. Rárakta a fedelét, be is szigszalagozta, majd piros jelölőfilccel ráírta a tetejére, hogy „Fütyi”. Azután hamar áthúzta, és inkább azt írta rá, hogy „Málna”. Végezetül elrejtette a dobozt a mélyhűtő fenekére. Az ehhez vezető mozdulatsort a legkevésbé sem érezte természetesnek, és az egész fényévekre volt attól, amit a mai napra tervezett, de hát így alakultak a dolgok. Ez a szerv már nem megy sehova. A hímtag biztonságban volt." Tander, a norvég mintapolgár egy nap zuhanyzás közben azzal szembesül, hogy leesik a pénisze. Minden előjel nélkül, ráadásul zacskóstul. Mit lehet kezdeni egy ilyen helyzettel? Tander ugyanolyan tanácstalan, mint bármelyikünk lenne, ha ilyesmi történne vele. A következő fejezetekben azt a vesszőfutást kísérjük végig, amelyen a merőben szokatlan élethelyzetbe került férfi átesik a szintén váratlan végkifejletig. Mit ér egy férfi, ha létének meghatározó állandóját kivonjuk személyisége egyenletéből? Erlend Loe a skandináv irodalmon belül is üde színfolt. Látszólagosan naiv és minimalista stílusa, fanyar humora, finoman groteszk nyelvi játékai és az abszurd helyzetkomikumok színrevitelére való képessége mögött olyan kérdéseket érint, amelyek mélyebb átgondolásra is alkalmat adnak, mi több, felkavaróak. Ezúttal a férfiasság, férfiség kérdését járja körül a fizikai vonatkozásoktól kezdve a családi és partnerkapcsolatokon át egészen a társadalmi szerepekig. Mindezt olyan sajátságos humorral, ami csak rá jellemző, és amelyet olyannyira megszeretett a hozzá töretlenül hű hazai közönség is, a magyarul éppen húsz évvel ezelőtt megjelent, itthon is sok kiadást megért trilógiaindító kötet, a Doppler óta.

"A legjobb könyvek praktikus dolgokról szólnak. Így használd a láncfűrészt. Úgy belezz ki egy jávorszarvast. Ilyen módon stószold fel a tűzifát. De azok az önelégült emberek, akikről most beszélek, nem írnak praktikus könyveket." Még szerencse, hogy Erlend Loe nem tartozik ezek közé. Új könyvében az idős Giaever földi élete utolsó napjait arra használja, hogy beavassa fiát a család történetébe, valamint olyan fontos dolgokba, mint a trágyavilla, a cinkegolyók vagy a díszpárnák, de komolyabb témákról is értekezik: a klímáról, a nőkről és a halálról. A legfőbb mégis a szomszédos birtokon élő Iunker családdal fennálló, nyolcszáz éves konfliktus. Giaever nem akar úgy távozni ebből az életből, hogy a szokások és hagyományok, a tudás, az életbölcsesség és a Iunkerek iránti gyűlölet ne szálljon tovább a következő generációra. A szerző sajátos ,,füveskönyvében", ezúttal rengeteg humorral, egy csipetnyi öniróniával és a sorok között megbújó tragikummal fűszerezve mesél arról, amit a világról tudni kell. Könyörtelen egy rendszer. Itt jár-kel az ember éveken át, beszélget, jól elvan, fogókat meg egyéb földi javakat gyűjt, aztán egyszer csak mindent itt kell hagynia. Szép kis rend, mondhatom.

Audiokniha Doppler, autorom je Erlend Loe. Otec dvoch detí jedného dňa spadne v lese z bicykla a zrazu zacíti pokoj a harmóniu. Už ho neotravujú nekonečné detské pesničky zo synových rozprávok, myšlienky na novú kúpeľňu a výber správnej záchodovej misy. O to viac si však uvedomí smrť svojho otca. Rozhodne sa odsťahovať do lesa, kúsok od Oslo.

"A Doppler óta a legjobb regény" - írják Erlend Loe művéről a skandináv lapok. A norvég kultszerző művének főhőse egy idősödő hippi költőnő. Nina Faber soha nem volt képes meghallani az idők szavát, nem bírt besorolódni semmiféle trendbe. Aztán sok kitérő után egyszer csak úgy érezte, na most, végre, eljött az ő ideje. Vagy ha mégsem, akkor legalábbis ütött a leszámolás órája...

"Erlend Loe legnépszerűbb művei a Doppler-történetek. A jóléti unalom és okoskodás ellen lázadó Doppler egyéb ötlet híján lépi át a svéd zöldhatárt, és máris egy viszály közepén találja magát. A háborús felek: a kilencvenkét éves özvegyasszony, Maj Britt, aki már csak újkeletű hóbortjainak él (pl. bespanglizva politikai blogjára írogat), és ellenlábasa, a gáncs nélküli aszkéta, elhivatott cserkész és amatőr ornitológus, Von Borring. Doppler két tűz közé kerülve átmenetileg felfüggeszti világmegváltó terveit, és hol a bódító füstben és a reggae-zenében, hol a madártan és a cserkészcsomók tudományában mélyül el odaadón. Erlend Loe humora és naivista társadalomkritikája ezúttal is garancia a minőségi szórakozásra, ráadásul az újra kézbe vehető második kötettel tartalmilag és küllemében is teljessé válik a Doppler-trilógia új kiadása. A kötet felhőtlen szórakozást ígér!"

Doppler je späť. Po rokoch strávených v lese sa teší, že znovu uvidí manželku a deti. Ich dom však vyzerá akosi inak a v manželskej posteli ho nahradil iný muž – vyšportovaný, starostlivý a obľúbený. Doppler má pocit, že to je to najhoršie, čo ho stretlo, ale udalosti naberú rýchly spád a o ďalšie prekvapenia nie je núdza.

Román, ktorý si získal kritikov aj širokú verejnosť, hovorí jednoduchým jazykom o zložitých veciach. Mladý osamelý muž si nájde svojský spôsob, ako čeliť zamotanosti sveta. Opustí univerzitu a presťahuje sa do bratovho bytu, kde spriada rozmanité zoznamy a hĺba nad zmyslom života. Erlend Loe píše jednoducho, pretože je to súčasťou jeho manifestu, pre jeho knihy je príznačný humor, ale aj tak trochu bezradné mužské postavy.

Najnovší román nórskeho spisovateľa predstavuje azda najsilnejšiu postavu od románu Doppler. Zdanlivo slabá žena s citlivou dušou sama netuší, čo v nej drieme. Starnúca poetka Nina Faber nikdy nezapadla, v sedemdesiatych rokoch nerevoltovala a ešte aj alkoholu prepadla, až keď to prestalo byť medzi jej kolegami populárne. Po dlhšom pobyte v Istanbule sa rozhodne vydať novú básnickú zbierku. Žije v strachu z reakcie čitateľov a keď vyjdú nelichotivé recenzie, jej pohár trpezlivosti pretečie a vezme veci do vlastných rúk. Rozhnevanú poetku na jej ťažení nedokáže zastaviť nik. Nastal čas splatiť dlhy.

Voľné pokračovanie obľúbeného románu Doppler pokračuje tam, kde sme skončili, Doppler sprevádzaný malým losom a synom sa blížia k švédskej hranici. Humor tejto knihy okrem iného ťaží z večného porovnávania Švédska a Nórska, ale aj z dvoch nových postáv starého muža a ženy, ktorí celé desaťročia pestujú svoju antipatiu. Doppler na úteku od vlastnej rodiny stretáva nových zaujímavých ľudí a hrozí mu, že jedného dňa predsa len dospeje.

Otec dvoch detí jedného dňa spadne v lese z bicykla a zrazu zacíti pokoj a harmóniu. Už ho neotravujú nekonečné detské pesničky zo synových rozprávok, myšlienky na novú kúpeľňu a výber správnej záchodovej misy. O to viac si však uvedomí smrť svojho otca. Rozhodne sa odsťahovať do lesa, kúsok od Oslo. Postaví si stan, zabije losiu samicu a jej mláďa prijme ako svojho adoptívneho syna. Snaží sa žiť život lovca a zberača, kým nepochopí, že je závislý na pravidelnom prísune nízkotučného mlieka a čokolády Toblerone. To ho prinúti opäť nadviazať kontakt s ľuďmi. Jeden z najprekladanejších nórskych autorov sa stal populárnym vďaka humorným a niekedy naivným románom, hoci sa v jeho príbehoch časom objavili aj temnejšie tóny a príklon k satirickej kritike nórskej spoločnosti. Pracoval na psychiatrickej klinike a v novinách, je autorom kníh pre deti aj pre dospelých. Tieto svety sa v jeho knihách prelínajú, problém dospieť majú najmä mužské postavy.