Patrick Modiano strana 3 z 3

Jean fiatalkora egyik helyszínén sétálva visszaemlékezik mindarra, ami akkoriban, húsz éve történt: szerelmére, Dannie-ra és az ő titokzatos életére, rejtélyes barátaira. Emlékezésében segítségére van fekete notesza, amelybe mániákusan jegyzeteli az élete során fölbukkanó neveket, helyszíneket, telefonszámokat. Jegyzetei és egy jóakarója dokumentumai segítségével igyekszik összerakni a múlt eseményeit, megérteni, mi miért történt, és hová lett. Ki volt tulajdonképpen Dannie? Mi az őt körüllengő baljós titok nyitja? Kik voltak a barátai, akik valamiféle összeesküvés részeseinek tűntek? Egy egész életnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jean visszatérhessen a kezdetekhez, és megfejtse az eltűnő emberek és megszűnő dolgok értelmét, hogy a homályba vesző részletek hirtelen világossá váljanak.

Jean fiatalkora egyik helyszínén sétálva visszaemlékezik mindarra, ami akkoriban, húsz éve történt: szerelmére, Dannie-ra és az ő titokzatos életére, rejtélyes barátaira. Emlékezésében segítségére van fekete notesza, amelybe mániákusan jegyzeteli az élete során fölbukkanó neveket, helyszíneket, telefonszámokat. Jegyzetei és egy jóakarója dokumentumai segítségével igyekszik összerakni a múlt eseményeit, megérteni, mi miért történt, és hová lett. Ki volt tulajdonképpen Dannie? Mi az őt körüllengő baljós titok nyitja? Kik voltak a barátai, akik valamiféle összeesküvés részeseinek tűntek? Egy egész életnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jean visszatérhessen a kezdetekhez, és megfejtse az eltűnő emberek és megszűnő dolgok értelmét, hogy a homályba vesző részletek hirtelen világossá váljanak.

Jean fiatalkora egyik helyszínén sétálva visszaemlékezik mindarra, ami akkoriban, húsz éve történt: szerelmére, Dannie-ra és az ő titokzatos életére, rejtélyes barátaira. Emlékezésében segítségére van fekete notesza, amelybe mániákusan jegyzeteli az élete során fölbukkanó neveket, helyszíneket, telefonszámokat. Jegyzetei és egy jóakarója dokumentumai segítségével igyekszik összerakni a múlt eseményeit, megérteni, mi miért történt, és hová lett. Ki volt tulajdonképpen Dannie? Mi az őt körüllengő baljós titok nyitja? Kik voltak a barátai, akik valamiféle összeesküvés részeseinek tűntek? Egy egész életnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jean visszatérhessen a kezdetekhez, és megfejtse az eltűnő emberek és megszűnő dolgok értelmét, hogy a homályba vesző részletek hirtelen világossá váljanak.

Kdo vlastně byla a kam se poděla Dora Bruderová? Těžko říct, jestli příběh, který čteme, je realita, nebo přelud, jestli se vynořil z autorovy paměti, nebo je výtvorem imaginace. Pátráme v rozostřených tvářích z amatérských fotografií, uhadujeme jejich osudy, touláme se neznámými ulicemi, vstupujeme do cizích domů a bytů. Z nalezených předmětů se pokoušíme dozvědět něco o životě jejich někdejších majitelů. Přítomnost má význam pouze tehdy, lze-li v ní nalézt zbylé stopy minulosti. Cestou kulisami času narážíme vždy na ta samá období – na léta okupace a na Paříž šedesátých let 20. století. Výchozím bodem románu Dora Bruderová je drobný inzerát z roku 1942 – v okupované Paříži hledají rodiče svou patnáctiletou dceru. Rekonstrukce dívčina života a jejího zmizení je skutečnou skládankou, řešení se však nedočkáme, neboť k úplnému obrazu vždy chybí několik dílků.

Kdo vlastně byla a kam se poděla Dora Bruderová? Těžko říct, jestli příběh, který čteme, je realita, nebo přelud, jestli se vynořil z autorovy paměti, nebo je výtvorem imaginace. Pátráme v rozostřených tvářích z amatérských fotografií, uhadujeme jejich osudy, touláme se neznámými ulicemi, vstupujeme do cizích domů a bytů. Z nalezených předmětů se pokoušíme dozvědět něco o životě jejich někdejších majitelů. Přítomnost má význam pouze tehdy, lze-li v ní nalézt zbylé stopy minulosti. Cestou kulisami času narážíme vždy na ta samá období – na léta okupace a na Paříž šedesátých let 20. století. Výchozím bodem románu Dora Bruderová je drobný inzerát z roku 1942 – v okupované Paříži hledají rodiče svou patnáctiletou dceru. Rekonstrukce dívčina života a jejího zmizení je skutečnou skládankou, řešení se však nedočkáme, neboť k úplnému obrazu vždy chybí několik dílků.

Guy Roland je muž, který ztratil paměť a snaží se rekonstruovat vlastní minulost. Jako bývalý soukromý detektiv využívá postupů policejního pátrání a z dokumentů, fotografií, adres, rozhovorů skládá po střípcích historii jednoho života. Na své pouti proti toku času dospívá do období německé okupace Francie, která osudově rámuje bezvýznamné životy lidí, s nimiž ho minulost spojuje. Životní příběhy postav, jimiž je románový děj zalidněn, dostávají za těchto podmínek takřka tragické rozměry, a nezřídka tragédiemi i končí. Na detektivním půdorysu románu rozvíjí Modiano svá osobitá témata, jimiž se zabývá v celém dosavadním díle: téma paměti a zapomnění, minulosti, bezdomoví, identity osobnosti. Nevzrušeně a nepateticky se snaží vytyčit hranici mezi zaměnitelným a jedinečným v životě člověka. PATRICK MODIANO patří k nejvýznamnějším francouzským prozaikům poválečného období (narodil se roku 1945). Hned prvním románem La place d’etoile, který publikoval jako dvacetiletý, mimořádně zaujal čtenáře i kritiku. Dosud vydal dvacet osm románů a obdržel několik literárních cen, z nichž nejvýznamnější byla Goncourtova cena roku 1978 za román Ulice Temných krámků. Ten byl v češtině vydán počátkem osmdesátých let, stejně jako další tři autorovy tituly: Takoví hodní hoši, Mládí a Rodný list, po dlouhé pauze vyšla v roce 2007 Dora Bruderová. V roce 2014 byla Patricku Modianovi udělena Nobelova cena za literaturu.

Guy Roland je muž, který ztratil paměť a snaží se rekonstruovat vlastní minulost. Jako bývalý soukromý detektiv využívá postupů policejního pátrání a z dokumentů, fotografií, adres, rozhovorů skládá po střípcích historii jednoho života. Na své pouti proti toku času dospívá do období německé okupace Francie, která osudově rámuje bezvýznamné životy lidí, s nimiž ho minulost spojuje. Životní příběhy postav, jimiž je románový děj zalidněn, dostávají za těchto podmínek takřka tragické rozměry, a nezřídka tragédiemi i končí. Na detektivním půdorysu románu rozvíjí Modiano svá osobitá témata, jimiž se zabývá v celém dosavadním díle: téma paměti a zapomnění, minulosti, bezdomoví, identity osobnosti. Nevzrušeně a nepateticky se snaží vytyčit hranici mezi zaměnitelným a jedinečným v životě člověka. PATRICK MODIANO patří k nejvýznamnějším francouzským prozaikům poválečného období (narodil se roku 1945). Hned prvním románem La place d’etoile, který publikoval jako dvacetiletý, mimořádně zaujal čtenáře i kritiku. Dosud vydal dvacet osm románů a obdržel několik literárních cen, z nichž nejvýznamnější byla Goncourtova cena roku 1978 za román Ulice Temných krámků. Ten byl v češtině vydán počátkem osmdesátých let, stejně jako další tři autorovy tituly: Takoví hodní hoši, Mládí a Rodný list, po dlouhé pauze vyšla v roce 2007 Dora Bruderová. V roce 2014 byla Patricku Modianovi udělena Nobelova cena za literaturu.

Patoche et son frère sont hébergés par des amies de leurs parents. De ces femmes, ils savent peu : des bribes de conversations, des portes entrebâillées, de fugitifs visiteurs, des visages baignés de larmes, des sourires de façade, et ces mots, de nombreuses fois égrenés, "la bande de la rue Lauriston". Dans ce monde intangible, les deux frères se tiennent par la main, promenant leur enfance au gré d'escapades nocturnes au château voisin et d'excursions à Paris, en attendant qu'un jour prochain enfin quelqu'un vienne les chercher.

Jednou skutečně žila malá Pařížanka jménem Dora Bruder. Potkalo ji však to osudové neštěstí, že zrovna byla válka, z ní se pro okupační úředníky stala „nezletilá židovka na útěku“, a tak se dostala do dvojnásob nebezpečné kategorie. Když jako dospívající

Chien De Printemps

Que reste-t-il de la vie d'un homme ? Une photo, au fond d'une boîte ou d'un tiroir, des papiers administratifs, quelquefois une fiche de police ou un nom dans un Bottin. Et aussi les souvenirs de ceux qui l'ont connu ou rencontré. Ils seront de moins en moins nombreux et leurs souvenirs de plus en plus vagues. Ainsi l'écho d'une vie décroît-il jusqu'? s'éteindre tout ? fait. A supposer que quelqu'un puisse revenir sur terre apr?s sa mort, que retrouverait-il de lui dans les lieux qui lui étaient familiers et dans la mémoire des autres ? Et qui pousse un certain Guy Roland, employé dans une agence de police privée que dirige un baron balte, ? partir ? la recherche d'un inconnu disparu depuis longtemps ? Le besoin de se retrouver lui-m?me apr?s des années d'amnésie ? Au cours de sa recherche, il recueille des bribes de la vie de cet homme qui était peut-?tre lui et ? qui, de toute façon, il finit par s'identifier. Comme dans un dernier tour de man?ge, passent les témoins de la jeunesse de ce Pedro McEvoy, les seuls qui pourraient le reconnaître : Denise Coudreuse, Freddie Howard de Luz, Gay Orlow, Dédé Wildmer, Scouffi, Rubirosa, Sonachitzé, d'autres encore, aux noms et aux passeports compliqués, qui font que ce livre pourrait ?tre l'intrusion des âmes errantes dans le roman policier.

Catherine szemüveget hord, akár a papája. És egy szemüveg néha bonyolulttá teheti az életet: például balettórán, ahol tánc közben le kell venni. Ám a szemüveg különleges lehetőséget teremt arra, hogy viselője két különböző világban éljen: a való életben, amelyet szemüvegen át lát és egy elmosódott, lágy álomvilágban, ahol szemüveg nélkül a körvonalak élességüket vesztik. Catherine arról ábrándozik, hogy édesanyjához hasonló, híres balett-táncos lesz. Papája a "nagy" üzletre vár, a nyárspolgár üzlettárs verseket ír, s a történet többi szereplőjének élete sem mentes titkos vágyaktól, féltve dédelgetett álmoktól. Vajon melyik nehezebb: feltenni a szemüveget és szembenézni a valósággal, vagy megszabadulni a hétköznapok kíméletjen erejétől és a fantáziánk szerint élni? A 2014-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott francia szerző finom bölcsességel átszőtt kisregényét A kis Nicolas legendás rajzolója, Jean-Jacques Sempé illusztrálta.