Leonóra Mörk

Minden sötét felhőnek ezüstös a széle, tartja az angol mondás. Ez a kötet ezt mutatja meg hétköznapi, mégis sokáig velünk maradó történeteken keresztül. Az írások olyan pillanatokat rögzítenek, amelyek mellett könnyű lenne elsétálni: egy ismerősnek hitt mese hirtelen más értelmet nyer; egy szelídített vadkacsáról kiderül, hogy többet árul el rólunk, mint hinnénk; egy elmulasztott mondat hiánya mély nyomot hagy. Olvasás közben egy-egy apró részlet különös hangsúlyt kap, egy félbehagyott gondolat visszatér, egy jelentéktelennek tűnő pillanat hirtelen jelentőséggé válik. Mert mi történik, ha váratlan elhatározásból magunkra öltjük Madonna fűzőjét? Ha megpróbáljuk megmenteni a világot egy tepsi frissen sült pogácsával? Ha alternatív valóságot alkotunk barokk zenéből és delfti porcelánból? Ha megpróbálunk elfutni önmagunk elől? A szerző ugyanazon a finoman ironikus hangon, pontos észrevételekkel, visszafogott, mégis határozott jelenléttel ír, amelyet az olvasók már megszerethettek regényeiben és a Nők Lapja hasábjain megjelent írásaiban. Ezekben a tárcákban azonban mintha közelebb lépne. Nem kínál kész válaszokat, nem von le tanulságokat, inkább hagyja, hogy mindenki maga találja meg a számára fontos üzenetet. A papagájos ablak óta ez a legszemélyesebb hangú kötete.

,,A márványszobor életre kelt, és olyan erővel szorította magához, hogy elakadt a lélegzete, a szürkéskék szempárban felgyulladt ugyanaz a fény, amit odalent látott benne a palota előtti téren. Belekapaszkodott a nyakába és lehunyta a szemét, mert szédítő táncba kezdett körülötte a világ, mintha ők ketten mégiscsak felültek volna a karusszelre. Aztán kicsúszott a fiú öleléséből és hátat fordított neki, hogy az ügyes ujjak, amelyek az előbb bekapcsolták a láncát, most kifűzzék a ruhájából. Helena sokévnyi várakozás minden elfojtott vágyát magával vitte az ágyba, és nem félt szabadjára engedni az érzéseit. Christiaan ölelésében a tudata mélyére száműzte a kérdést, vajon az hol tanulta meg a szerelem játékait. Még egyetemistaként Bredában, a hímzett selyemharisnyás angol ladyktől? Utazás közben, valamelyik kis német fejedelemségben, ahol a pletykák szerint az előkelő dámák versenyt űznek belőle, ki gyűjt össze minél több és minél furább szeretőt? Vagy itt Hágában, az udvar szép és unatkozó hölgyeitől? Mert hogy nem Leidenben, az biztos." 1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. A hír hallatán húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút? A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története.

1723, London A tizenhét éves Nell egyik pillanatról a másikra elveszíti mindazt, amit valaha a magáénak mondhatott: a szüleit, az otthonát, a vagyonát és szenvedélyesen gyakorolt hivatását, a táncot. Menedéket keresve új életet kezd, és elszegődik szobalánynak az ünnepelt zeneszerző, Händel házába. Ebben az áradó dallamok és törékeny harmóniák alkotta világban Nell lassan megtanulja csodálni nemcsak a zenét, hanem annak alkotóját is, a férfi pedig, noha semmit nem tud róla, egyszerre találja a lányt titokzatosnak, nyugtalanítónak, és megmagyarázhatatlanul ismerősnek. Kettejük szavak nélkül formálódó kapcsolata azonban veszélybe kerül, amikor napvilágra bukkan egy régóta eltemetettnek hitt titok a lány származásáról. Nell kételkedni kezd mindenben: a nevében, a múltjában, és azokban az emberekben, akikben addig megbízott. Ahogyan életre kelnek az emlékei, el kell döntenie, ragaszkodik-e ahhoz, amit addig igaznak vélt, vagy bátran elfogadja, hogy ki is ő valójában, és hol a helye a világban. A György király Angliájának elegáns szalonjaiban, csillogó színházaiban és sötét árnyakkal teli utcáin játszódó regény vágyakról, veszteségekről, a zene hatalmáról, és egy tragikus szerelemről mesél.

Márta, a fiatal grafikuslány váratlan küldeményt kap Németországból, és ezzel az élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll. A levél visszarepíti őt a múltba, tíz évvel korábbra, amikor festőnövendékként Drezdába érkezve egyszerre szeretett bele a városba, a királyi kincstár barokk gyöngyfiguráiba, és az egyik nős tanárába. A férfi azóta eltűnt az életéből, most azonban arra kéri, fordítson le neki egy 18. századi, magyar nyelven született útinaplót. A napló lapjain kibontakozó történet nemcsak a gyöngyfigurák alkotójának kilétére derít fényt, hanem arra is, kit ábrázol a titokzatos festmény, amelyet a lány tíz évvel korábban Drezdából hozott magával. Mire a kézirat végére ér, Mártának még egy kérdésre választ kell találnia: létezik-e második esély a szerelemben? MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit.

Akár az a cél, hogy lefogyjunk, akár az, hogy javítsuk testünk inzulinreakcióját, élesítsük szellemi képességeinket, csökkentsük a depressziót és a szorongást, vagy lassítsuk az öregedési folyamatokat -- a böjt hihetetlenül hatékony terápiás módszer, ez az utóbbi évek kutatásai alapján egyértelművé vált. Nem kell, hogy a böjtölés a mardosó éhség és a szenvedés szinonimája legyen! Dr. Jason Fung átfogó könyvéből kiderül, - hogyan kezeljük az éhségérzetet és hogyan alakítsuk ki a megfelelő hozzáállást a böjthöz; - hogyan működik az időszakos böjt, és hogyan lehet sikeresen kombinálni olyan diétákkal, mint a keto, az alacsony szénhidrát- vagy az alacsony cukortartalmú étkezés; - hogyan fokozza az időszakos böjt a fogyást, és hogyan javít számos más egészségügyi állapoton, például a prediabéteszen, a 2-es típusú cukorbetegségen, a metabolikus szindrómán és a magas vérnyomáson; - melyek azok a folyadékok, amelyek megengedettek böjtben, sőt még segíthetik is a folyamatot, és melyek azok, amelyek megtörik a böjtöt. Ezenkívül különböző böjtfajtákat és protokollokat ismerhetünk meg, beleértve a 16:8-as és a 20:4-es böjtöt, a váltott napi böjtölést és a hosszú böjtöt. Ebben a részletes útmutatóban minden benne van, amire szükség lehet az első böjthöz, beleértve egy hétnapos kezdő böjtprogramot és 20 gyógyító receptet is, de a rengeteg új információ a gyakorlott böjtölőknek is segítségére lesz. DR. JASON FUNG kanadai nefrológus, kutató, az időszakos böjtölés és a low-carb diéták nemzetközileg elismert szakértője, Az elhízás titka és A diabétesz titka című könyvek szerzője. Társalapítója a The Fasting Method nevű programnak, amely abban segíti a pácienseket, hogy természetes módon, böjtöléssel fogyjanak le és fordítsák vissza 2-es típusú cukorbetegségüket.

2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi floppylemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja, mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud. Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus zenéje hozta össze. Nóri merész elhatározásra jut, de ahhoz, hogy a tervei megvalósulhassanak, Berlinbe kell utaznia. 1800, Poroszország. Frieda, a jómódú berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér, zeneszerző és zongoraművész. Frieda életét szintén a zene határozza meg, ám hiába rendkívül tehetséges, lány lévén még csak nem is álmodhat arról, hogy zongoraművész legyen. Amikor rádöbben, hogy a javíthatatlan szoknyavadász hírében álló herceg, aki olyan elérhetetlennek látszott számára, mintha a holdon élne, viszonozza az érdeklődését, hiába tudja, hogy nem lehet helye a férfi életében, igent mond erre a logikátlan, jövőtlen, de annál szenvedélyesebb szerelemre. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok, amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul Napóleon ellen. Mörk Leonóra részben napjainkban játszódó, részben a múltba kalandozó, váratlan fordulatokban és zenetörténeti érdekességekben bővelkedő regénye két megkapó szerelem sokszólamú története, amelyben Beethoven muzsikája játssza a főszerepet. MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit.

1664 decemberében üstökös tűnik fel az égen Amszterdam fölött. Az emberek riadtan találgatják, mit jövendöl: balszerencsét hoz-e, vagy azt ígéri, hogy a pestisjárvány sújtotta város lakóinak sorsa végre jobbra fordul. A városháza előtt összegyűlt tömegben ámulva követi az égi jel útját Maaike, a tésztaműves lány is, aki egy fájdalmas csalódás után talált új otthonra a nagynénje házában. Kis boltjuk, A narancsfához címzett csemegesütöde egyaránt menedéket kínál a tél hidege és a szív fájdalmai ellen. Miközben a város Szent Miklós ünnepére készül, és a levegőt betölti a spekulatius keksz fűszeres illata, új vásárló tűnik fel a cukrászboltban. Hendrik éveken át a Kelet-Indiai Társaság hajóorvosaként járta a világot Ázsiától Amerikáig, de egy súlyos betegség és egy váratlan örökség miatt úgy döntött, Amszterdamban kezd új életet. Először csak gyerekkora ízeit keresve nyit be a narancsfa jele alatti üzletbe, ám amikor egy előkelő páciense megbízásából nyomozni kezd egy mérgezéses eset ügyében, újra kereszteződnek útjaik Maaikéval. El tudják-e feledtetni egymással a múltat? És valóban erősebb-e a szeretet a halálnál? A kötet különlegessége, hogy a 17. századi Hollandiába vezető történetet a holland aranykor ma is elkészíthető, kedvenc süteményreceptjei egészítik ki, az almás pitétől a marcipángyümölcsön és a palacsintán át a szirupos ostyáig.

"Egy fotóalbum, egy emlékkönyv és egy biedermeier komód – ennyi jut Lilinek a családi hagyatékból. Az örökség mégis meglepetéssel szolgál: amikor a lány felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki, a századfordulós emlékkönyvben találkozott vele. De hogy került egy északnémet kastély képe 1914-ben egy miskolci polgárlány emlékkönyvébe? Lili nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor jut közelebb, amikor a munkahelyéről egy távoli, keleti-tengeri szigetre küldik. Ott akad rá a vörös téglás udvarházra, és váratlan segítőtársra lel a romos épület új gazdájában. Amikor kinyitják a kastély padlásán talált, első világháborús katonaládát, izgalmas utazásra indulnak a múltba. A régi levelek, rajzok és fotók két fiatal megható és fájdalmas történetét mesélik el, akik száz évvel korábban szerettek egymásba. Az első világháború miatt azonban búcsút kellett mondaniuk egymásnak. Vajon találkoztak-e még valaha? Lili egyre mélyebbre merül a régmúlt emlékeibe, és közben nemcsak az üknagymamája, hanem a saját élete sorsfordító kérdéseire is választ kell találnia. Meddig élhet úgy, hogy nem vesz tudomást azokról a körülményekről, amelyek megbetegítik? Választhat-e másik utat? Szerettem volna a meztelen talpam alatt érezni a meleg homokot, úgyhogy leültem a dűne tövében, lehúztam a tornacipőmet, és amennyire tudtam, feltekertem a nadrágom szárát. Eltartott egy darabig, amíg kibogoztam az egyik összegörcsölődött cipőfűzőmet, mire elkészültem és felnéztem, az úszó már kifelé tartott a vízből. Szórakozottan figyeltem, ahogy egyre kijjebb gázol, olyan komótosan, mintha a tenger legalábbis 30 fokos lenne, nem, ahogyan reggel a szállodai strand hirdetőtábláján olvastam, 21. A víz már csak a derekáig ért, aztán már csak a térdéig. Először azt hittem, világos drapp fürdőnadrágot visel, középen olyan tréfás mintával, amilyet a firenzei Dávid-szobor életnagyságú fotójával díszített olasz kötényeken látni, aztán egyszerre rájöttem, hogy ezt a mintát nem Michelangelo tervezte, hanem a természet.

Lánynak születtek, de meg sem fordult a fejükben, hogy emiatt be kellene érniük a fiúkénál szűkebbre szabott lehetőségekkel. Ha kellett, elfogadták, hogy csak függöny mögé rejtve vehetnek részt az egyetemi előadásokon, hogy kigúnyolják őket a férfiak, hogy álruhába kell bújniuk, hogy megállás nélkül gyereket várnak, mégsem tévesztették szem elől a céljukat. Nem mindig jártak sikerrel, de soha nem adták fel. Tanítottak, írtak, festettek, muzsikáltak, gyógyítottak, dolgoztak. Valóban a saját útjukon jártak, rendíthetetlenül és bocsánatkérés nélkül. A kötet lapjain tizenöt nő portréja bontakozik ki, az 1500-as évek elejétől az 1800-as évek közepéig. Olyan személyiségeké, mint Katharina von Bora, Luther felesége és a reformáció legtehetségesebb topmenedzsere; Anna Maria van Schurmann, a 17. századi Európa legokosabb asszonya; Maria Sibylla Merian, a rovartan tudományának megalapozója és lélegzetelállító illusztrációk alkotója; Johanna Schopenhauer, az első sikeres hivatásos írónő; vagy épp a rézrozsdazöld festéket termelő montpellier-i nők, akik a 18. században felszámolták a két nem fizetése közötti bérszakadékot. A modern női történetírás szerint Anna Melanchthon élete azt példázza, hogy a szellem szabadságát hirdető, az embert önállóan dönteni és gondolkodni képes lénynek tekintő humanizmus kizárta a nőket abból, hogy ennek az ideálnak megfelelően éljenek és válasszanak hivatást. Annát, aki a képzettségénél és az adottságainál fogva feltehetően legalább annyira alkalmas lett volna professzornak, mint a férje, még csak hallgatónak sem vették volna fel. Az első, német egyetemen doktoráló nő (és egyben az első német orvosnő), Dorothea Christiane Erxleben, 1754-ben Halléban kapta meg a diplomáját, miután Nagy Frigyes porosz király felszólítására az egyetem kénytelen volt levizsgáztatni őt. Ám ő sem hivatalos medikushallgatóként, hanem orvos édesapjától sajátította el a szakmája elméleti és gyakorlati tudnivalóit. A társadalmi elvárások és a biológiája foglyaként Anna Melanchthon soha nem tudta bebizonyítani, mire lett volna képes, ha akadémiai karriert futhat be.

Olykor szabadságra kell mennünk a saját életünkből. Amikor fordulóponthoz érkezünk, és rádöbbenünk, hogy már régóta nem azzal töltjük a napjainkat, amivel szeretnénk. Amikor végre meghalljuk, mit mond addig makacsul elnémított belső hangunk. Amikor megértjük, hogy ki kell lépnünk a megszokott környezetünkből, mert csak így láthatunk rá önmagunkra, és találhatjuk meg a hitelesebb élet felé vezető utat. Sokan ilyenkor felülnek egy Spanyolországba tartó repülőre, és meg sem állnak az El Caminóig. A papagájos ablak szerzője másfelé indult, Németországba, ahol szintén vezet egy zarándokútvonal, összekötve Luther életének legfontosabb színhelyeit. Utazott hajóval az Elbán és szamárháton fel Wartburg várába, lakott romantikus panzióban és gótikus kolostorban, sétált girbegurba középkori utcákon és tévedt el őserdőben, s eközben megtanulta újraértelmezni legfontosabb élményeit, emlékeit. Hiszen egy régi történelmi alak és egy mai, modern átlagember is könnyen találhatja magát hasonló helyzetekben, nézhet szembe hasonló kihívásokkal, és tapasztalhat meg hasonló érzéseket. A papagájos ablak egy szökés történetével indul, és egy megérkezéssel fejeződik be. De ahogy a mondás tartja: ahol egy út véget ér, ott elkezdődik egy másik.

Alexander Thiemann világhírű osztrák zongoraművész, a klasszikus zene igazi sztárja - akkora rajongótáborral, ami egy popsztárnak is dicsőségére válna. Bodrogi Eszter magyar orvos, aki kamaszkora óta szívesen hallgatja a zongorista felvételeit. Olykor a hangversenyeire is elmegy, de bármennyire is szereti a muzsikust, józanul felméri, hogy kettejük világa soha nem érhet össze. Útjaik váratlanul mégis kereszteződnek, amikor egy drámai esemény hatására a férfi karrierje összeomlani látszik, és úgy tűnik, egyedül a lány tud segíteni rajta. Ehhez azonban vissza kell utazniuk a múltba, a második világháború vészterhes napjaiba, amikor az emberi élet egy hajszálon függött, és egyszerre jöhetett el a szerelem és a halál órája. Alexander és Eszter nyomozni kezd egy elveszettnek hitt Mozart-kézirat után, és ahogyan a múlt rejtélyei fokozatosan feltárulnak előttük, úgy nyílnak meg ők is egymás felé. "Az ilyen Thiemann-féle elérhetetlen pasik olyanok, mint egy drága festmény egy híres múzeum falán: szerethetjük, akárhányszor megnézhetjük, sőt, poszter formájában még meg is vásárolhatjuk, de soha nem lesz a miénk. És kizárólag biztonságos távolból bámulhatjuk, mert ha túl közel merészkednénk, azonnal megszólal a riasztó."

Húsz történet, húsz különböző életút. Elbeszélések orvosoktól, akik diabétesszel élőkkel dolgoznak, és vallomások maguktól az érintettektől. Ez utóbbiak között akad mélytengeri búvár és hegymászó, világutazó és triatlonista, ápolónő és családanya. Valamennyien rendkívüli személyiségek, akik bátran szembenéznek azzal a folyamatos kihívással, amit a betegségük jelent. Megosztják velünk inspiráló történeteiket megrázó éjszakákról, felemelő győzelmekről, napi küzdelmekről és rendíthetetlen kitartásról. Mélységekről és magasságokról, lentről és fentről. Megértetik velünk, mit jelent diabétesszel élő hétköznapi hősnek lenni. Az erőt adó történetek utazásra hívnak azoknak a világába, akik nem engedik, hogy a betegségük határozza meg őket. Akik nap mint nap bizonyítják, hogy ugyanolyan teljes életet élnek, mint az egészségesek. Akik azt mondják, megfelelő hozzáállással nincs lehetetlen. Akiket a nehézségek nem elgyengítenek, hanem erőssé tesznek. Akik elszántságukkal és rendíthetetlenségükkel mindannyiunknak példát mutatnak. "Közös ügyünk a cukorbetegség, és az, hogy fogadtassuk el mindenkivel: nem vagyunk mások, csak picit jobban kell figyelni ránk, és nekünk saját magunkra. Közös ügy ez a könyv is, ami megmutatja a sokszínűséget, a megküzdés különböző formáit, az elfogadást, az elfogadtatást." - Erős Antónia, az Egy Csepp Alapítvány alapítója "Ez a könyv ahhoz is hozzájárul, hogy hazánkban jelentősen növekedjék az egészséges életmód megismerése és elterjesztése. Azt gondolom, a könyv nemcsak a betegek számára nyújt hasznos ismereteket, hanem a társadalom valamennyi odafigyelő, érdeklődő polgára számára is." - Prof. dr. Halmos Tamás, a Magyar Diabetes Társaság örökös tiszteletbeli elnöke

A Hellinger-Madonna Kata, az elegáns pesti galéria művészettörténésze a szakmájában sikeres, a szerelemben kevésbé. Egy fájdalmas csalódást követően úgy dönt, kipróbálja a Hellinger-féle családállítást, ahol bebizonyosodik, magánélete kudarcaira a múltban kell keresnie a magyarázatot. Élményei akkor nyernek értelmet, amikor egy eltűnt családi örökség, egy Madonna-kép után kutatva Németországba utazik és megismerkedik a mű új tulajdonosával. Johannes, a weimari ügyvéd nem hajlandó megválni a képtől, ám meglepő ajánlatot tesz a lánynak. Kata igent mond a férfinak, és közösen igyekeznek felderíteni a festményt övező rejtélyt. Nyomozómunkájuk az 1500-as évek Wittenbergjébe vezeti őket, ahol egy nap titokzatos fiatal nő érkezik a szász választófejedelem udvari festőjének, Lucas Cranachnak a házába. Matthiast, a festő legkedvesebb növendékét elbűvöli a különös idegen, és amikor a mester megbízza a lány portréjának megfestésével, a fiú olyan üzenetet rejt el a képen, amelyből a figyelmes szemlélő megrázó történetet olvashat ki. Két fiatal nő, akiket ötszáz év választ el egymástól. De mi köti össze őket? MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A Hellinger-Madonna az eredetileg 2014-ben megjelent regény bővített, átdolgozott kiadása.

1634, Hollandia. A távoli fríz sziget, Vlieland lakói a nyári napforduló megünneplésére készülődnek. Itt találkozik a szentivánéji forgatagban a fiatal lány, Aelke, és Johannes, a festő, aki egy gyerekkori súlyos betegség miatt csak úgy szignálja a képeit: a néma Jan. Mire eljön a hajnal, a lány megtanulja, hogy beszélni lehet szavak nélkül is, ahogyan hallani sem csak a fülével hall az ember. Ám a fiút Amszterdamba, majd Londonba szólítja a munkája, és mire visszatér a szigetre, Aelke már egy gazdag nemesúr felesége. A leányt férje egy várárokkal körülvett, régi udvarházba viszi haza, ahol fenyegető portrék függnek a falon, és ahol a személyzeten kívül nem lakik más, csak a férfi zárkózott édesanyja. Aelke maga is súlyos titkokat őriz, és ha boldogulni akar új környezetében, nagyon hamar fel kell nőnie. Amikor a véletlen újra összehozza Jannal, a lányban felébred a gyanú, hogy a sorsát ismeretlen erők alakítják. De ki lehet az, aki átvette az irányítást az élete fölött? És vajon mi a célja? MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A holland aranykorban játszódó Szentjánosfű a tizenegyedik könyve.

Az 1600-as évek elején Prága az aranycsinálás lázában ég. A várban, ahol ugyanúgy a bölcsek kövét keresi a babonás császár, mint a sok alkimista, varázsló és szerencsevadász, tömlöce mélyén gyermeket szül egy boszorkánysággal vádolt fiatal nő. Mire a börtönőrei észbe kapnának, ő maga meghal, az újszülöttnek pedig nyoma vész. Mindeközben a vallásháború felé sodródó Európa népeit az Újvilágból érkezett járvány tizedeli. Csodatevőnek hitt déltengeri ellenszerével, a guajakfával Augsburg dúsgazdag polgárai, a Fuggerek kereskednek. Az élet fájaként emlegetett szer nyomában jut el a sváb városba a fiatal Johanna is, aki lány lévén ugyan nem követheti orvos édesapját annak hivatásában, a gyógyfüvekről azonban mindenkinél többet tud. Azt reméli, a titokzatos növény segítségével megmentheti annak a fiúnak az életét, akit a világon a legjobban szeret. Az élete azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megismerkedik az itáliai énekessel, Niccolóval. Az angyalarcú fiú egy új műfaj, az opera csillaga, hercegi udvarokban dolgozik, a legnagyobb zeneszerzők írnak darabokat neki, megnyerő külseje és magával ragadó hangja miatt nők és férfiak egyaránt rajonganak érte. Ő azonban a hírnévért nagy árat fizetett, most pedig menekülni kényszerül egy befolyásos nagyúr elől, aki megszokta, hogy a kívánsága parancs. Johanna és Niccoló körül ott kavarog a változások korának tarka forgataga, kalandor királyokkal és boszorkányüldöző főpapokkal, zsoldosokkal és kurtizánokkal, felejthetetlen farsangi mulatságokkal és olyan csodálatos zenével, amilyet korábban nem hallott emberi fül. Nekik azonban arra a kérdésre kell választ találniuk, jár-e szabályos szerelem két szabálytalan embernek. Egyáltalán, létezik-e szabályos szerelem?

"1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. A hír hallatán a húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt a bátyjával, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta egykori gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút? A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története."