István Nemere strana 22 z 23

Ezerkettőszázkilencven. Miközben IV. (Kun) László király kunjai körében éli züllött, egyre nagyobb felháborodást kiváltó életét, Itáliából Magyarországra érkezik II. András király utószülött fiának, István hercegnek a fia, a velenceinek is nevezett András. Miután Lászlóval orgyilkosok végeznek, az e néven harmadikként trónra lépő Andrásé lesz a korona.III. András rövid, alig több mint egy évtizedes uralkodása során sikeresen konszolidálta a IV. László alatt eluralkodó feudális anarchiát. Győztes hadjáratot vezetett későbbi apósa, Habsburg Albert herceg ellen, megerősítette a királyi hatalmat, nekilátott a nemesség rendi jellegűvé szervezésének. Ugyanakkor a pápai udvar nem ismerte el trónigényét, és a nápolyi Anjou-dinasztiát támogatta ellenében. Összességében pozitív uralkodásának hirtelen - mérgezés vagy gyors lefolyású betegség okozta - halála vetett véget, lezárva ezzel a magukat honfoglaló Árpád vezértől eredeztető magyar királyok sorát.A tíz könyvből álló regénysorozat zárókötetében a szerző az uralkodók sorsának bemutatása mellett nem feledkezik meg egyszerű hőseiről sem: tovább szövi a dunai rév körül kialakult, immár négy évszázados közösség sorsát, és a nagy ívű történet tanulságaként felmutatja, hogy bár királyok jönnek és mennek, uralkodóházak felemelkednek és elbuknak, a mindenkori nép a maga tisztességével, egyértelmű szabályaival és erkölcsével soha nem fog eltűnni a történelem színpadáról.

A magyar Szent Korona történetének befejező részét tartja kezében az olvasó. A harmadik kötet talán az előző kettőnél is izgalmasabb, noha ez nem a szerző érdeme: a koronával történtek olyan események az utolsó másfél száz évben, amelyek feszültebbek bármely kriminél, tévésorozatnál. 1849 és 1945 között háromszor elásták, a föld alá rejtették, nehogy rátaláljon egy-egy barbár, idegen hódító. Viselte a két utolsó uralkodó, Ferenc József és az első világháború vége felé IV. Károly. Voltak felfelé ívelő, szép szakaszai azokban a korokban, és voltak szégyenteljes bukásai, hiszen a korona mindig együtt haladt a magyar nép történetével. Az összefonódásnak olykor túl nagy ára volt. A könyv lapjain tanúi lehetünk, hogyan rejtették el Kossuth menekülő hívei, és hogyan nyomoztak utána éveken át a megszálló osztrák hatóságok. Ki árulta el végül a rejtekhelyet? Hogyan került aztán az 1849-es véreskezű zsarnok fejére, akiből pár évtized múltán a „nemzet szeretett atyja” lett? A története nemcsak e tárgy, hanem a körülötte élő és őt éltető emberek története is. Felül- és alulnézetből ismerhetjük meg azokat az időket. Mi történt a koronával a kommunista rémuralom, a Tanácsköztársaság alatt? Hogyan próbálta a trónja vesztett király visszaszerezni? Miért lett hazánk király nélküli királyság, milyen veszedelmeken mentek át a korona és őrzői a második világháború alatt? A közeledő szovjet hadsereg elől kivitték Nyugatra, majd Ausztriában egy benzines hordóban elásták, és nélküle adták meg magukat az amerikai hadseregnek. Hogyan került elő, miért tartották nyolc évig a megszállt Németországban, és hogyan került az Egyesült Államok legjobban őrzött erődjébe? Miféle diplomáciai és egyéb játszmák zajlottak le a 1970-es években, amikor kiderült, hogy Carter elnök kormánya visszaadná azt a magyaroknak? És milyen mesterkedésekkel és szépnek nem nevezhető akciókkal próbálták egyesek megakadályozni, hogy mégis visszakerülhessen a magyar nép tulajdonába?

A könyv nem regény, hanem erős idegzetű olvasóknak való dokumentumkötet. Minden idők legkegyetlenebb sorozatgyilkosáról szól, aki Magyarország legnagyobb földesurának özvegye volt. Hatalmas birtokán kínzókamrákat készíttetett, és százával ölette meg áldozatait. Véreskezű szörnyeteg, könyörtelen tömeggyilkos...? Vagy csak egy szerencsétlen asszony, akinek tudatát a kicsapongó és elmebajos ősök terhelték meg?

A tizenhatodiktól a tizenkilencedik századik éltek azok a magyar nők és férfiak, akikről ezek a történetek szólnak. Nincs bennük szemernyi kitalálás sem -a szerző régi források, emlékiratok, levelek, krónikák segítségével gyűjtötte be ezt a tíz történetet. Megtudjuk belőlük, hogyan éltek eleink, miféle vágyak mozgatták őket. Hogyan élték mindennapjaikat, milyen véres-izgalmas-végzetes kalandjaik voltak? Némelyik élet - akár egy mai kalandfilmsorozat! Nagy szerelmek, nagy árulások, pártütések és harcok mellett találkozunk olyanokkal is, akik uralkodócsaládokba nősültek be, akik világra szóló botrányokat okoztak, és rejtélyekre, titkokra is fény derül. Hogy mi közünk ma már ezekhez az emberekhez? Hát csak annyi, hogy az őseink voltak, a mi vérünkben is van az ő vérükből. Könnyen lehet: azokban az időkben, az ő helyükben mi is ilyen dolgokat műveltünk volna...

A „Magyar történelem. Alternatív tankönyv az általános iskoláknak” (5-8. oszt.) célja nem az, hogy helyettesítse a hivatalos tankönyveket. Nemere István, ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében - például az 1400 oldalas Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalú, érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az „alternatívokat”, nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak tiszták, a magyar nép bölcs és jóságos. Megtudhatja, hogyan éltek az emberek ezeregyszáz év alatt, mi volt a nagy események hátterében, kik irányították a folyamatokat a valóságban. A kétféle tankönyv együtt adhat igazi ismereteket. Az alternatívok ráadásul izgalmasak és a mai diákokhoz közelálló nyelven mesélik el, mi történt velünk az utóbbi másfél ezer évben.