István Nemere strana 19 z 21

A Zsigmond-trilógia könyveiben megismert Zádor fia Zádor kalandjai egy új sorozatban folytatódnak. Hősünk, aki Luxemburgi Zsigmondot szolgálja az 1390-es években, most már mint gróf kerül elénk, kit őfelsége minduntalan nagyon különleges feladatokkal bíz meg. Amikor a nagy nikápolyi csatavesztés után Zsigmond külföldre menekül, távollétében Zádornak a király ellen szövetkező főurakat kell szemmel tartania. A fiatal gróf előtt lassan feltárulnak azon idők magyar és külföldi politikai játszmái, az idegen és hazai érdekek ütközése, számos úr emberi gyarlósága, árulása, sőt összeesküvése Zsigmond ellen. Zádor előbb egyedül, aztán már Zsigmond aktív részvételével küzd a déli liga és az idegen uralkodót pártoló urak ellen. Elsőnek sejti meg, hogy az urak legszívesebben megölnék a királyt - és azt kérdi: miért ne teremtsünk ehhez egy jó alkalmat? Tervét őrültségnek tartják, elsősorban maga a király, ám végül mégis megvalósítják. Az "orvok", az idegen bérgyilkosok, akiket a déliek Zsigmond ellen küldenek, vajon sikerrel járnak-e? Megölik-e a magyar királyt, vagy...? Hősünk mindent megtesz azért, hogy a Magyar Királyságot tovább vezethesse az erőskezű uralkodó. Hogy az ünneplő tömeg a tereken ismét kiálthassa: Vivat Sigismundus Rex! Éljen Zsigmond király! - akkor is, ha Zádor maga ezért nagy árat fizet.

Até papnői, a bosszúálló istennők a bűnügyi sorozat második könyvében már öten vannak. Dögösek, okosak és veszedelmesek. Most először, a Fruzsina férjét öngyilkossági kísérletbe hajszoló budai úrihölgyek gyilkosságra szánják el magukat, de a rendőrség csak egy baleset ügyében indít vizsgálatot, mert semmilyen bizonyíték nem utal másra. Még Rumba Viktor, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa is tehetetlen a női szolidaritás, a gonoszság és a szigorú titoktartás e nagy kombinációjával szemben. Ráadásul nincs is abban a helyzetben, hogy lecsapjon a klánra, hiszen hivatalból nem is foglalkozhatna az üggyel. Ám amikor rádöbben, hogy egyik legközelebbi munkatársa is részt vesz az összeesküvésben, a nyomozó mégiscsak ötödik sebességre kapcsol.

Úgy gondolhatjuk, ismerjük a kuruc korszak nagy embereit és eseményeit, mert megtanultuk a történelemórákon. Ám a népszerű szerző (félszáz történelmi monográfia és tíznél is több historikus regény írója) másképpen mutatja meg nekünk, mi is történt az 1600-as évek második felében. A hősök: Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Lipót császár és a többiek nála esendő, hús-vér emberek, kis és nagy vágyakkal, dicsérhető vagy kevésbé pozitív tulajdonságokkal. A trilógia első része két ember köré fonódik. Az egyik Ilona, a "vadrózsa", akinek összeesküvő apját kivégzik és birtokait elkobozzák, és akit csak egy jó házasság ment meg a teljes nyomorúságtól. Ám innentől kezdve társadalmi előítéletekkel kell megküzdenie. Különösen a regény végén, amikor a nála tizenhárom évvel fiatalabb Thököly Imre, a "kard" megkéri a kezét. Az asszony számtalan megaláztatáson át érkezik életének arra a pontjára, ahol az addig ismeretlen szerelem ráköszönt. A másik pedig Thököly, az árva gyerek, akinek sorsa és élete sokszor hajszálon függött, szintén kanyargós utakon jut el odáig, hogy egy nagy háborúban a szabadságért küzdők élére állhasson. Mindketten képviselnek valamit, ami sokat segíthet a három részre tépett országon. Ha erőiket egyesítik, talán megszűnhet a két nagyhatalom kéretlen és erőszakos uralma ezen a sokat szenvedett népen...

Sokan úgy gondoljuk, hogy amit a kalandozások koráról olvashatunk a történelemkönyvekben, sematikus, nem fedi a valóságot. - "A magyarok nyilaitól ments meg uram minket" A magyarokat az egymással harcoló német hercegségek, itáliai városok hívták segítségül, és a fizetség három nap szabad rablás volt. A Keleti lovas, a kiadó első könyve a kalandozások koráról.

A magyar történelem izgalmas időszaka, a kuruc kor történései folytatódnak a trilógia második kötetében. Zrínyi Ilona és Thököly Imre szerelme és házassága adja a történet vázát, de a regényben sorra felbukkan minden olyan szereplő, aki akkoriban élt, és aki a magyar szabadságért vagy az ellen küzdött. Bécs, a Hofburg és Lipót császár éppen úgy szereplője a történetnek, mint a munkácsi várat éveken át hősiesen védelmező Zrínyi Ilona. Ám felbukkannak a törökök is, akik éppen Bécset készülnek bevenni, hogy aztán eláraszthassák és kifoszthassák Nyugat-Európát. Thököly Imre ismét az események középpontjába kerül. Kezdetben diadalt diadalra halmozó hadvezér, diplomata és fejedelem, sőt "magyar király" - hogy aztán röviddel később elveszítsen mindent, amit szerzett, és még a török börtönt is megjárja. Eközben váltakozó szerencsével folyik a küzdelem a keresztény Európa és az Oszmán Birodalom között - ez utóbbi még fogyatkozó erejével is veszélyes ellenfél. A regényben megismerjük a Magyarországon harcoló francia, német, olasz tábornokokat és zsoldosaikat, a török vezérek észjárását, a két idegen nagyhatalom között hányódó magyarokat, katolikusokat és protestánsokat, akik mind-mind a maguk céljaiért küzdenek, győznek és elbuknak, hogy aztán felállhassanak ismét...

Hírhedt kincsvadászok, háborús ereklyfosztogatók?Nyári kellemes kikapcsolódás Nemere istván csúcskönyveivel?Szórakozzon igényesen, komoly témákról ? mégis lazán!

A sámán a gyógyító, a halottakkal társalgó, az időjós, és még sok minden. A sámán az, aki a legősibb koroktól elkíséri az emberiséget, mondhatni sámánok mindig is voltak. • De kik ezek az emberek, és mire képesek? A szerző alaposan belemélyedt a témába, és több, olykor nagyon meglepő információval örvendezteti meg olvasóit. Egy egészen más, ismeretlen világ tárul fel a szemünk előtt. A sámán nemcsak egy titokzatos hivatás, de ősi tudások birtokosa is. Aki lélegzetelállító dolgokra képes - a mi érdekünkben.

Szabadkőművesek......nincs a világon még egy olyan társaság, melynek vélt vagy valós titkairól ennyit beszélnének. Amelyet évszázadok óta azzal vádolnak, hogy tagjai összeesküvést szőnek az emberiség ellen, hogy világuralomra törnek. De hát honnan is erednek ők voltaképpen? Kik alapították, mikor, hogyan és miért? Mi zajlik a szabadkőműves páholyokban, hogyan lehet oda bejutni, és mi a helyzet a régi és mostani magyar szabadkőművesekkel..? Az alapos és jól dokumentált kötetből minderre fény derül.

Nem hagyományos mintákat követ a szerző, amikor az osztrák császárné és magyar királyné viharos életét bemutatja az olvasóknak. Azzal is izgalmassá teszi, hogy afféle párhuzamos életrajzként ábrázolja, hogyan közeledtek egymáshoz Andrássy Gyula, a későbbi nagy szerelem élete később Luigi Lucheni nevű olasz anarchista merénylőé, aki aztán pontot tett a császárné életére. Ám ami a születés és halál két dátuma között történt ezzel az asszonnyal, az a sok kaland, érzelmi hullám, szerelem és gyűlölet és a sok magyar vonatkozás kiolvasható a könyvből. Erzsébet egyszerre volt nagy és kicsinyes, volt szerelmes fiatal lány, volt asszony, volt házasságtörő és világnak szomorú vándora. Vajon tényleg azt az Erzsébetet ismeri a világ a filmek és regények után, amilyen ez az asszony a való életben volt? A korát megelőző különc és a magyarok nagy barátja miképpen élte le a neki rendelt évtizedeket? Megtudjuk ebből a könyvből.

A pápák szeretői

Ön fel tudná sorolni az Ókor hét csodáját? Talán igen, talán nem. De azt tudja-e, kik, mikor, miért és hogyan építették őket? Miféle történetek zajlottak a háttérben, milyen anekdoták színesítették a sajátos ókori "sztorikat"? Mi lett azokkal az emberekkel, akik az építmények mögött álltak, kiket sorolhatunk csak a legendák és kit a valóság világába? Tudja-e, mi lett a csodák későbbi sorsa? Nemere István könyve ezúttal minden kérdésre választ ad.

A könyv bizonyára nagy vihart kavar majd. A szerző, mint már oly sokszor, most is sokkoló megállapításokra jut, miután megismerteti az olvasót az ősi magyar (székely) rovásírás történetével. Nem csak a régmúlton elmélkedik, hanem egészen a mai napig követi ezt az írást. Eleve kétségbe vonja a rovás mai - nem túl nagy - táborának hiedelmét, állítását, hogy a magyarok az ősi időkben mind tudtak írni, olvasni, és a rovásírás az ősmagyar harcosoknak éppen úgy a kisujjában volt, mint a főző-varró háziasszonyoknak... Keményen vitába száll nemcsak ezzel, de más hasonló állításokkal is, amelyeket egyszerűen légből kapottnak, szép ősi ábrándnak nevez. A felhőkben szálló rajongókat lehozza a földre, miközben elismeri ugyan a rovásírás egykori hasznát, különösen a számrovást. Viszont megbírálja azokat, akik a rovásírást különféle vélt vagy valós okokból elvitték a politikai paletta egyik végébe, és ma is ott tartják. Ezzel azt a benyomást keltik, mintha a rovásírás is része lenne a politikának, holott csak annak túsza...

Tiszta vér-e a magyar? - Idegenek Magyarországon

Az éles szemű és a forrásokban otthonos szerző igyekszik kellő távolságból megítélni nagy magyar királyunk életét. A magánélet természetesen elválaszthatatlan a politikától, a házassági és egyéb ügyektől. A könyv lapjain megelevenedik előttünk Hunyadi Mátyás kanyargós életútja. Akik csak az iskolában tanultak róla, valószínűleg nem ismerik a király teljes életét. Az igazi Mátyás nem a népmesei hős, az álruhában vándorló és igazságot tevő uralkodó volt. Kamaszként került a trónra, és akik oda ültették, szerették volna bábként kezelni. Ám ha azt hitték, hogy nekik fog engedelmeskedni, csalódniok kellett. Erős kézzel és önállóan uralkodni kezdett. Nagyszabású tervei, hódításai, emberi gyengeségei, feleségei és törvénytelen fia, majd az európai politika eseményei határolták be tetteit és végül egy a szerző által alaposan megindokolt és leírt orgyilkos merénylet vetett véget izgalmas és tanulságos életének.

trilógia harmadik részében Zrínyi Ilona és Thököly Imre életének utolsó éveiről olvashatunk - mindamellett megismerjük a korabeli bécsi, sztambuli, római és párizsi eseményeket is. A kurucok immár a török segítségére szorulnak és bár a magát még mindig erdélyi fejedelemnek nevező Thököly vív egy diadalmas csatát, rövid időre visszaszerzi hatalmát - a nagypolitika eseményei áthúzzák számításait. Az Oszmán Birodalom és a Habsburgok hatalma között egyre szűkülnek a lehetőségek. Amikor pedig Imre gróf már teljesen török segítségre szorul, elkezdődik a kuruc mozgalom - a felkelések, lázadások - utolsó szakasza. Ezenközben Ilona asszony Bécsben vívja a maga csatáit, és hamarosan kiszabadul, mehet férje után török földre. Szerbiában végre ismét együtt élhetnek, igaz, immár mint török alattvalók. Az események láncolata a száműzötteket mind délebbre sodorja, hogy aztán életük végét számtalan megalázás és küzdelem közepette, a reményt soha el nem veszítve már Kisázsiában tölthessék. A két történelmi nagyság megható szerelme mellett a regényben fel-felvillan az európai politika számos eseménye, amelyek mind hatást gyakorolnak hőseink életére.

A mű mintegy szintézise mindannak, amit a szerző több mint ötven év kutakodása során összeszedett és leszűrt magának. Szó lesz arról, milyen sokrétű lehet az élet a világűrben? Különleges-e a földi élet? Ha a Marson is volt valaha élet, akkor lehet: a földi emberek onnan származnak? Mennyi alapja van azoknak a történeteknek, amelyeket ó-indiai írások tartalmaznak a kb. 10-20 ezer évvel ezelőtt a Földön járt Idegenekről, azok repülő szerkezeteikről és nukleáris háborúkról? Mennyire gyakoriak lehetnek a kozmikus civilizációk és azok valóban terjesztik-e az élet csiráit? Lehet, hogy a Földre is így kerültek az őseink. Ez azt feltételezi, hogy nagyon régen léteznek már fejlett civilizációk az űrben, amelyek az élet terjesztésével foglalkoznak. Ha az ember egy közülük, akkor milyen jövő vár ránk a kozmoszban? Mikor érjük el az "istennek lenni"-szintet, és mi történhet a világűr tőlünk messzi részein? Mi lesz, ha Idegenek alakítják majd az emberiség jövőjét is a nagyon-nagyon távoli időkben? A szerző bebizonyítja, hogy nem csak ez az egyetlen "Univerzum" létezik, mert a végtelen világegyetemben folyamatosan születnek újabb és újabb világok. Ráadásul az űr szerkezete sem csak egysíkú, amilyennek hisszük, hanem végtelen számú dimenzió (más tulajdonságú tér) található benne, ezek mind egyszer általunk is felfedezendő világokat rejtenek.