István Nemere strana 19 z 23

Hírhedt kincsvadászok, háborús ereklyfosztogatók?Nyári kellemes kikapcsolódás Nemere istván csúcskönyveivel?Szórakozzon igényesen, komoly témákról ? mégis lazán!

A ?könyv eredeti kéziratának elején volt egy mondat, amit a magyar kiadó bizonyos okból mégsem nyomtatott ki. Ez így hangzott: Bár a szerző sokat tud, ennek nagyobb részét nem közölheti. Köti őt egy réges-régi eskü, amit egy bizonyos intézménynek tett. Ehhez képest, még ha ez igaz is, a szerző sokat, nagyon sokat közöl velünk. A kronovizorról, azaz az időlátó gépről nagyon sokan írtak már -nézzék csak meg az interneten, hány tízezer említés, cikk, könyv, interjú, filmbejátszás, stb. van róla! Ám a regényben -amely talán nem is csak regény (!)- a hősök az emberiség egyik legnagyobb titkát fedezik fel. Ez rettenetes változásokat okozhat 21. századi világunkban. Mindnyájunk életét befolyásolhatja már csak a puszta tudat is: valakik, valahol, akár ebben a pillanatban is, nézik, figyelik, ellenőrzik, mit teszünk legbensőbb magányunkban, kinek mit mondunk, mit tervezünk? És évezredekre vagy még távolabb az időben vissza lehet menni és megtudni, hogy a dolgok valójában hogyan is történtek…? Félelmetes perspektíva. Mert mint a szerző mondja: nemcsak figyelő, de megfigyelt is lehetsz. Másokat lesel, és közben téged lesnek. Semmivé teszik titkaidat, azaz az életedet. És ha lehetőséged lesz rá, hogy ugyanazzal fizess vissza, vajon meddig fogsz habozni…?

A huszadik század tizenöt legfontosabb, legnagyobb port kavart merényletét sorolja fel a szerző, és mindegyiket részletesen ismerteti is.

A világ és Magyarország történelmét számos párbaj tette változatossá, olykor meg is változtatta az események menetét. A könyv lapjain a szerző utánajár a sajátos intézmény történetének a legrégebbi időktől a huszadik századig, de a legtöbb helyet az utolsó másfélszáz év magyar párbajhősei foglalják el. Katonai, politikai és egyéb párbajokról olvashatunk, amelyek hősei a történelemkönyvek lapjairól ismert politikusok, sőt államférfiak, de szép számmal akadtak olyan írók és költők is, akik fegyverrel álltak ki másokkal szemben. Volt olyan nagyon híres magyar író, aki párbajban elkövetett emberölésért kapott börtön-büntetése alatt írta első regényét, volt, aki profi katonatiszteket tudott megszégyeníteni karjával és kardjával, és volt, hogy egy párbaj egy csata, vagy netán háború sorsát döntötte el.

A világ és Magyarország történelmét számos párbaj tette változatossá, olykor meg is változtatta az események menetét. A könyv lapjain a szerző utánajár a sajátos intézmény történetének a legrégebbi időktől a huszadik századig, de a legtöbb helyet az utolsó másfélszáz év magyar párbajhősei foglalják el. Katonai, politikai és egyéb párbajokról olvashatunk, amelyek hősei a történelemkönyvek lapjairól ismert politikusok, sőt államférfiak, de szép számmal akadtak olyan írók és költők is, akik fegyverrel álltak ki másokkal szemben. Volt olyan nagyon híres magyar író, aki párbajban elkövetett emberölésért kapott börtön-büntetése alatt írta első regényét, volt, aki profi katonatiszteket tudott megszégyeníteni karjával és kardjával, és volt, hogy egy párbaj egy csata, vagy netán háború sorsát döntötte el.

Até papnői, a bosszúálló istennők a bűnügyi sorozat második könyvében már öten vannak. Dögösek, okosak és veszedelmesek. Most először, a Fruzsina férjét öngyilkossági kísérletbe hajszoló budai úrihölgyek gyilkosságra szánják el magukat, de a rendőrség csak egy baleset ügyében indít vizsgálatot, mert semmilyen bizonyíték nem utal másra. Még Rumba Viktor, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa is tehetetlen a női szolidaritás, a gonoszság és a szigorú titoktartás e nagy kombinációjával szemben. Ráadásul nincs is abban a helyzetben, hogy lecsapjon a klánra, hiszen hivatalból nem is foglalkozhatna az üggyel. Ám amikor rádöbben, hogy egyik legközelebbi munkatársa is részt vesz az összeesküvésben, a nyomozó mégiscsak ötödik sebességre kapcsol.

Até papnői, a bosszúálló istennők a bűnügyi sorozat második könyvében már öten vannak. Dögösek, okosak és veszedelmesek. Most először, a Fruzsina férjét öngyilkossági kísérletbe hajszoló budai úrihölgyek gyilkosságra szánják el magukat, de a rendőrség csak egy baleset ügyében indít vizsgálatot, mert semmilyen bizonyíték nem utal másra. Még Rumba Viktor, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa is tehetetlen a női szolidaritás, a gonoszság és a szigorú titoktartás e nagy kombinációjával szemben. Ráadásul nincs is abban a helyzetben, hogy lecsapjon a klánra, hiszen hivatalból nem is foglalkozhatna az üggyel. Ám amikor rádöbben, hogy egyik legközelebbi munkatársa is részt vesz az összeesküvésben, a nyomozó mégiscsak ötödik sebességre kapcsol.

A Zsigmond-trilógia könyveiben megismert Zádor fia Zádor kalandjai egy új sorozatban folytatódnak. Hősünk, aki Luxemburgi Zsigmondot szolgálja az 1390-es években, most már mint gróf kerül elénk, kit őfelsége minduntalan nagyon különleges feladatokkal bíz meg. Amikor a nagy nikápolyi csatavesztés után Zsigmond külföldre menekül, távollétében Zádornak a király ellen szövetkező főurakat kell szemmel tartania. A fiatal gróf előtt lassan feltárulnak azon idők magyar és külföldi politikai játszmái, az idegen és hazai érdekek ütközése, számos úr emberi gyarlósága, árulása, sőt összeesküvése Zsigmond ellen. Zádor előbb egyedül, aztán már Zsigmond aktív részvételével küzd a déli liga és az idegen uralkodót pártoló urak ellen. Elsőnek sejti meg, hogy az urak legszívesebben megölnék a királyt - és azt kérdi: miért ne teremtsünk ehhez egy jó alkalmat? Tervét őrültségnek tartják, elsősorban maga a király, ám végül mégis megvalósítják. Az "orvok", az idegen bérgyilkosok, akiket a déliek Zsigmond ellen küldenek, vajon sikerrel járnak-e? Megölik-e a magyar királyt, vagy...? Hősünk mindent megtesz azért, hogy a Magyar Királyságot tovább vezethesse az erőskezű uralkodó. Hogy az ünneplő tömeg a tereken ismét kiálthassa: Vivat Sigismundus Rex! Éljen Zsigmond király! - akkor is, ha Zádor maga ezért nagy árat fizet.

A Zsigmond-trilógia könyveiben megismert Zádor fia Zádor kalandjai egy új sorozatban folytatódnak. Hősünk, aki Luxemburgi Zsigmondot szolgálja az 1390-es években, most már mint gróf kerül elénk, kit őfelsége minduntalan nagyon különleges feladatokkal bíz meg. Amikor a nagy nikápolyi csatavesztés után Zsigmond külföldre menekül, távollétében Zádornak a király ellen szövetkező főurakat kell szemmel tartania. A fiatal gróf előtt lassan feltárulnak azon idők magyar és külföldi politikai játszmái, az idegen és hazai érdekek ütközése, számos úr emberi gyarlósága, árulása, sőt összeesküvése Zsigmond ellen. Zádor előbb egyedül, aztán már Zsigmond aktív részvételével küzd a déli liga és az idegen uralkodót pártoló urak ellen. Elsőnek sejti meg, hogy az urak legszívesebben megölnék a királyt - és azt kérdi: miért ne teremtsünk ehhez egy jó alkalmat? Tervét őrültségnek tartják, elsősorban maga a király, ám végül mégis megvalósítják. Az "orvok", az idegen bérgyilkosok, akiket a déliek Zsigmond ellen küldenek, vajon sikerrel járnak-e? Megölik-e a magyar királyt, vagy...? Hősünk mindent megtesz azért, hogy a Magyar Királyságot tovább vezethesse az erőskezű uralkodó. Hogy az ünneplő tömeg a tereken ismét kiálthassa: Vivat Sigismundus Rex! Éljen Zsigmond király! - akkor is, ha Zádor maga ezért nagy árat fizet.

A sikeres belbudai építőipari vállalkozót súlyos bűncselekménnyel vádolják, s már hónapok óta előzetesben van. A trauma olyan erős, hogy nem tud nem gondolni a halálra. Naponta százszor eszébe jut, hogy jobb lenne meghalni. Ehelyett sok kis halál az osztályrésze az egy igazi halál helyett: ahogyan felesége, Dr. Illés Fruzsina ígérte. Illés professzornőt tanítványai "jégcsap-anyunak" csúfolják. Gézával tizenhét éve élnek együtt, a gyerekek miatt, bár a férfi még abban sem biztos, hogy ők valóban tőle származnak. Amikor a nála húsz évvel fiatalabb Katalin ráérez súlyos magányára, Géza nem tud ellenállni a kísértésnek. Aztán elkövet egy még nagyobb hibát: egy veszekedés hevében beismeri, hogy szeretője volt. Másnap délelőtt drága limuzinok kanyarodnak be a Sándor-villa gondosan nyitva hagyott kapuján. Fruzsina és barátnői - Orsolya, Gerda és Vanda - nagyon különböző egyéniségek ugyan, de egy dologban egyetértenek. Abban, hogy minden férfi disznó... Nemere aki 1974-ben egy krimivel jelent meg az irodalom hazai színpadán, a szuperintelligens, de bosszúra éhes asszony archetípusát rajzolja meg ebben a trilógiában.

A sikeres belbudai építőipari vállalkozót súlyos bűncselekménnyel vádolják, s már hónapok óta előzetesben van. A trauma olyan erős, hogy nem tud nem gondolni a halálra. Naponta százszor eszébe jut, hogy jobb lenne meghalni. Ehelyett sok kis halál az osztályrésze az egy igazi halál helyett: ahogyan felesége, Dr. Illés Fruzsina ígérte. Illés professzornőt tanítványai "jégcsap-anyunak" csúfolják. Gézával tizenhét éve élnek együtt, a gyerekek miatt, bár a férfi még abban sem biztos, hogy ők valóban tőle származnak. Amikor a nála húsz évvel fiatalabb Katalin ráérez súlyos magányára, Géza nem tud ellenállni a kísértésnek. Aztán elkövet egy még nagyobb hibát: egy veszekedés hevében beismeri, hogy szeretője volt. Másnap délelőtt drága limuzinok kanyarodnak be a Sándor-villa gondosan nyitva hagyott kapuján. Fruzsina és barátnői - Orsolya, Gerda és Vanda - nagyon különböző egyéniségek ugyan, de egy dologban egyetértenek. Abban, hogy minden férfi disznó... Nemere aki 1974-ben egy krimivel jelent meg az irodalom hazai színpadán, a szuperintelligens, de bosszúra éhes asszony archetípusát rajzolja meg ebben a trilógiában.

Ennek a könyvnek eredetileg az lett volna a címe: Az út Mohácsra. Mert főleg azzal foglalkozik, hogyan is történt a méltatlanul nagy vereség. Mit követtek el a Magyar Királyság urai vagy mit nem tettek meg, amit pedig kellett volna azért, hogy ne érje őseinket és azok hazáját ilyen váratlanul erős, és mint később kiderült: végzetes csapás? Akik el sem mentek a csatatérre, azok mire gondoltak ekkor, és akik ott voltak, de megfutottak, vajon miféle emberek voltak? Ki mit remélt a csatától? És kik voltak azok, akik ugyanazon a csatatéren később kézcsókkal üdvözölték Nagy Szulejmán szultánt, elárulva a hazájukat viszont saját maguknak oly sok előjogot nyerve? Vajon csak a törökök voltak okai az 1526-os nagy magyar tragédiának, vagy netán mások is okozták Mohácsot? Vajon csak és kizárólag külső körülmények miatt vesztettük el függetlenségünket nem csak a következő évtizedekre, de csaknem ötszáz évre? Vajon mi, magyarok, mennyivel járultunk hozzá ahhoz, ami aztán Mohácson történt és amit máig nagy nemzeti tragédiaként emlegetünk?

A férjeiket sorban legyilkoló budai úriasszonyok története napjainkban játszódik, de már korábban elkezdődött. A Naponta fogsz meghalni után olvashattuk az Engem nem lehet elhagyni címűt, vagyis a kétségbeesésbe hajszolt, elüldözött és kisemmizett férfi története után azt is, hogy Até görög istennő bájos papnői hogyan teszik el láb alól egyikük férjét. A harmadik részben ezek a vérszomjas és találékony hölgyek már meg vannak győződve arról, hogy előttük nincs és nem is lehet akadály. Ezért egy csapással két férjet készülnek temetőbe küldeni... Mivel ezek a regények egyben krimik is, hát nem illendő elárulni, hogyan végződik a történet. Csak egy dolog biztos: a negyvenes, nagyon szexi, nagyon gazdag semmittevők ravaszsága, a férjek balgasága, és persze a szerző humora folytán ez a történet is ellenállhatatlanul szórakoztató. Miközben a szó szoros értelmében halálosan komoly, vérre menő játszma folyik a könyv lapjain, az író a mai világunk fonákságait adja a szereplők szájába, fel-felvillantva nyelvi találékonyságát, társadalmi és politikai érzékenységét.

Csaták régen és nem is olyan régen, csaták, melyeket mindenki ismer és összetűzések, melyekkel kevésbé foglalkoznak - szerzőnk tollából rövid, tárgyszerű ismertetéseket olvashatunk, jóval a Krisztus előtti időktől 1986-ig. A világtörténelem csatái mind szerepelnek Maratontól akoreai háborúig. Helyet kapnak a magyar hadtörténelem kiemelkedő eseményei is a tatárjárástól az 1848-as szabadságharcig. Minden csatánál rövid összefoglalót kapunk annak előzményeiről, az egymás ellen feszülő erőkről és a csaták rövid-hosszútávú következményeiről.Mivel jól áttekinthető, és velős, akár iskolai segédletként is használhatjuk.

Erdély Magyarország része volt mindig, és mégsem az teljes mértékben. Ezt az országrészt szinte már a honfoglalástól kezdődően külön emlegették a hivatalos iratok is ugyanakkor szerves részét képezte az országnak, és soha senkiben fel sem merült, hogy ne tartozna ide. Mégis voltak külön közigazgatási egységei, és ahogyan Horvátországot és Szlavóniát, úgy gyakorta Erdélyt is megemlítik név szerint. Más törvények vonatkoztak a területére és az ott lakó emberekre, akik több különböző nyelvet beszéltek, máshonnan jöttek, és bizony sokszor mást akartak. Igazán önálló részként a török hódítások korától számítható, amikor történelmileg úgy alakult, hogy az addig Európa egyik legnagyobb kiterjedésű állama három részre szakadt. Erdélyt a honfoglalás óta mindig egy, a király által kinevezett erdélyi vajda vezette, és a rendi fejlődés sem pontosan úgy alakult a feudális Erdélyben, mint a feudális Magyarországon. Az idők során az erdélyi városok és társadalmi csoportok sok olyan előjogot is kivívtak maguknak, amelyekkel a királyság többi részén élők nem rendelkeztek. Az 1400-as évek közepétől pedig a három nemzet (nagy vonalakban a magyarok, a székelyek és a szászok) uralma érvényesült és ritkán emlegették a negyediket, a románt.