István Nemere strana 17 z 23

A regény abba a korba viszi el az olvasót, amikor a magyarok még a kazár birodalomban éltek, de már érett a szakítás. Ogur, egy magyarokból, türkökből, kabarokból, obiugorokból és más népek fiaiból összeverődött sajátos kis "szabadcsapat" élén vándorol a nagy füves pusztákon, maga és harcosai nemegyszer tűznek össze a kazár hatalommal is. Egy nagy összeesküvés nyomára bukkanak, ezért menekülnek és bújdosnak, egy ideig egy mocsárban élnek, majd eljutnak a kazárok új fővárosába, a Volga parti Etelbe. A zsarnok kazár uralkodó, a kagán kegyetlensége felháborítja a szövetséges népeket, és ekkor már Ogurnak is jut szerep az elnyomott népek lázadásában. A regény a magyar történelemnek abban a korszakában játszódik, amikor őseink még nem tudták, hogy egyre nyugatabbra fognak vándorolni, hogy aztán nem egészen száz évvel később nekivágjanak a Kárpátok hágóinak...

Nemere István új történelmi regénye a honfoglalástól Árpád fejedelem haláláig terjedő időszakot dolgozza fel, részben a rendelkezésre álló szűkös források, részben az írói képzelet alapján. A X. században a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek előtt két sorsdöntő feladat állt: az új hazában való végleges berendezkedés, illetve a határok biztosítása, különös tekintettel a Keleti Frank Királysággal határos nyugati gyepűre. A szerző árnyaltan és átfogóan örökíti meg a történettudományban sokáig csak a "kalandozások korának" nevezett időszak első évtizedeit. Fordulatokban gazdag történetében felmutatva azt az egyre inkább elfogadottá váló tényt, hogy a nyugati hadjáratok legalább annyira szóltak a frankokkal, különösen Arnulf királlyal kötött szövetség katonai kötelezettségeinek teljesítéséről, illetve később, a magyarokkal szemben ellenséges Gyermek Lajos uralkodása idején a nyugati határok megszilárdításáról, mint a puszta zsákmányszerzésről. A nagyrészt sikeres nyugati hadjáratok közepette a hátországban is a magyarság sorsát évszázadokra meghatározó változások kezdődtek, melyek hatásait a szerző a fejedelmi családtól és a vezérektől kezdve a törzsek harcosain, kézművesein és asszonyain át a honfoglalók minden rétegének életében bemutatja.

Kossuth Lajos a magyar történelem ikonikus alakja. Élete csaknem egy teljes évszázadot ölelt fel és nagyon sok esemény tarkította ezt az amúgy sem szokványos életfolyamot. A fiatal ügyvéd előbb a vármegyéjében tűnt fel, hogy nem sokkal később az országgyűlés aktív szemlélőjeként és eseményeinek krónikásaként ismertesse meg magát. Lett belőle politikai újságíró, társadalomnevelő újító, reformer és szenvedélyes hazafi, ki ezért éveket töltött börtönben. Aztán lett szabadságharcos, bár nem olyan szenvedélyes és fejjel a falnak rohanó, mint számos neves kortársa. Végül akarva-akaratlanul forradalmárrá lett, majd egy szabadságharcot és egy országot vezetett hazánk kormányzójaként. Trónjától fosztotta meg a Habsburgokat, akik ezért rettenetes bosszút álltak a nemzeten, és rajta is. Élete második felében többé nem láthatta hazáját, három világrészben volt száműzött. Mégis olyan politikus volt, akivel a Világost követő évtizedekben még számoltak Európában. A szerző nem hallgat el semmit az életéből: a kicsinységeket vagy vétkeket sem. Úgy tárja elénk történelmünk egyik legnagyobb alakját, hogy a nagysága mellett nem csak rokonszenves vonásai mutatkoznak meg. Egy ember küzdelmes életéről olvashatunk, amely olyannyira összefonódott Magyarország tizenkilencedik századi történetével, hogy azokat lehetetlen szétválasztani, hiszen Kossuth a száműzetés évtizedeiben is fontos szereplője volt a magyar közéletnek, beleszólt az itthoni politikába. Nem árt feleleveníteni, mi mindent tett a magyarokért, amikor mások - milliók! - a kisebb ellenállás, a meghódolás, a kibékülés felé mentek el. Egyedül Kossuth maradt az, aki volt.

"Az ember, akiért odadobták Magyarországot a náciknak" - mondják, hiszik róla néhányan. Horthy Miklós kormányzó - a két háború között az ország vezetője - kisebbik fia, Ifjabb Horthy Miklós távol élt a politikától és a hatalomtól, amikor belekerült a magyar történelem fő sodrába. 1944 végén elrabolták. A kormányzónak ő volt az utolsó életben maradt gyermeke, szerette volna megmenteni az életét. Az országot megszálló németek - Hitler parancsára - az elfogott fiúval zsarolták meg az apát: adja át a hatalmat a magyar náciknak, a nyilasoknak, akkor elengedik Miklóst... Természetesen nem engedték el sem őt, sem a kormányzót és családját, csak a háború végén szabadultak - a kisebbik fiú pedig megjárta Mauthausen és Dachau poklát is. Honnan jött, és mi lett vele? Ifjabb Horthy Miklós egyszer villant fel hazánk történetének egén, mint egy meteor. Ám ne higgyük, hogy ezzel el is tűnt végleg. Előtte és utána is még hosszú, kalandos életet élt. A szerző, aki már megírta az összes Horthy életét, ezzel a könyvvel törleszti utolsó adósságát. A magyar olvasók szinte semmit sem tudnak a "kisebbik fiúról", pedig élete színes és gazdag volt. Földrészeken átívelő szerelmi kalandjairól akkoriban legendákat meséltek, de volt diplomata - magyar nagykövet Brazíliában -, volt kereskedő és hontalan vándor, túlélt nagyon veszélyes baleseteket, és a háború után még csaknem ötven évet élt. Hogy mi minden történt vele - itt van, ezeken a lapokon...

Nagyon kalandos sors jutott Máténak, egy szegény magyar kisnemes fiának. A történet 1241- ben kezdődik, amikor a tatárok megtámadják a Magyar Királyságot. Úgy hozzák a véletlenek, hogy a huszonéves fiatal férfinak Béla király egyik lányát kell kimentenie a vad hódítók elől. Hát bizony Máté "tengernek fordítja lovát" és olykor csatába bocsátkozva az üldöző tatárokkal, jut el az Adria partjára. Onnan aztán kaland kalandot követ, hősünk hamarosan a tengeren találja magát, majd kalózok bukkannak fel és a szeszélyes sors Korzika szigetére veti... Többet nem árulunk el a történetből, legyen elég annyi: van még benne sok meglepő fordulat. Vajon a magyar legény túlélhet- e a szigetlakók között, akik akkor éppen a gyűlölt megszálló hatalom, Genova ellen harcolnak? Máté visszavágyik a hazájába, de a sors ellen akkor még nem sokat tehet. A fiatalember életét a tatárok támadása változtatta meg, nekik "köszönheti", hogy elárvult és kifutott a világba. A könyv egy hosszúra tervezett regényfolyam indító kötete. A korzikai szabadságharcos története remélhetőleg hamarosan folytatódik.

Napjainkban az Andokban kilenc fiatal kutató araszol fel az egyik hegyre. Vajon mindnyájukat csak a tudományos kíváncsiság űzi az indián múmiákat rejtő barlangba? Lehet, néhányan nem kutatók elsősorban, hanem az amerikai titkosszolgálat megbízásából Atlantiszba akarnak eljutni? És el is jutnak! Hogyan tudta meg az Egyesült Államok egyik szerve, hogy Atlantisz ma is létezik, a földalatti fejlett világ és a mi huszonegyedik századi világunk között rengeteg szál szövődött, és miért figyeli mindezt oly feszülten Oroszország? Milyen emberek hát azok, akik több tízezer évvel előttünk kezdték a fejlődést és mára hihetetlen messzeségbe jutottak? Miért nem engedi Atlantisz, hogy behatoljunk világába - és mi mindenre képes, hogy ezt megakadályozza? Erről szól az izgalmas kalandregény, amely másféle, nem kevésbé fontos kérdéseket is felvet.

Rákosi Mátyás életrajzi regényével a szerző a magyar történelem talán legsötétebb fejezetét írta meg. Szégyenfoltja lett az országnak, lejáratója az amúgy sem igazán hiteles kommunista mozgalomnak. Ő volt a "magyar Sztálin", aki aztán életét tizenöt éves száműzetés után Magyarországtól több ezer kilométerre fejezte be. Tanulságos, hogyan lett a szorgalmas és okos, kétségtelenül jobb sorsra érdemes fiatalemberből, aki eleinte hitt a szabadságban és az emberiség fejlődésében, olyan hatalmi tényező, aki éppen ezt a fejlődést gátolta minden erővel. Ő, aki egykor rokonszenves tehetségével tűnt fel, hogyan lett elnyomó eszmék rabja, majd azok katonája? Aki azt hitte, előbb ő szenved a népéért, amelyet majd felemel, ha erre nyílik lehetősége, ám amikor eljött ennek az ideje, rémületes terrort vezetett be saját népe ellen. Politikai túlhatalom, elcsalt választások, az ellenfelek bedarálása, egész társadalmi osztályok felszámolása, likvidálása, majd egykori elvtársai fizikai megsemmisítése, kínzókamrák, besúgóhálózat, fegyveres erőszak, koncepciós perek - és mindez a "felszabadító" szovjet hatalom tevékeny segítségével zajlott annyi éven át. A könyv olvasója minderről pontos leírásokat kap, és arról is, hogyan reagált az ország népe a borzalmas időkben. De megismerjük a diktátor magánéletét, emberi (?) kapcsolatait, két vagy több arcát. A sok nyelven beszélő és író, a közvetlen érintkezésben elragadó ember bármikor félelmetes, pusztító vadállattá tudott változni, hogy aztán ismét visszatérjen megnyerő modorához. A kötet eloszlat sok félreértést vele kapcsolatban, a szerző idéz beszédeiből és leveleiből, legfőképpen pedig végre megvilágítja életének utolsó, szovjet száműzetésben eltöltött szakaszát. Akinek egykor mindene megvolt, az élete végén nyomorgott - felfoghatjuk ezt egyfajta társadalmi igazságszolgáltatásnak is.

Folytatódik a magyar Szent Korona kalandjairól szóló trilógia, amely nagyobb részben a magyar nép, a magyar államiságért folytatott küzdelem története is. A mohácsi vésztől a magyar reformkorig meséli el, mi minden történt, és történhetett a koronával azokban a bizonytalan időkben. A sokak szerint szinte történelmi intézményként kezelt koronát, amelyre egész elméleteket, sőt állami törvényeket és rendeleteket építettek, kézről kézre adták az említett korokban. Próbálták elrabolni, eltüntetni, felhasználták zsarolásra, megfélemlítésre. Voltak olyan "magyar" uralkodók, akik csupán egyszerű "ékszernek" tartották, drágaköveinek és aranyának értékét becsülték csak, szimbolikus jellegére és nemzetet összefogó erejére ügyet

"Még azok is haszonnal, ugyanakkor izgalommal forgathatják majd a szerző új könyvének lapjait, akiket eddig nem különösebben érdekelt a magyar korona sorsa. Az író, aki a magyar történelemnek szinte minden korszakát feldolgozta komoly monográfiákban, dokumentumkötetekben, életrajzokban és regényekben, ezúttal nem sokat foglalkozik a "Szent Koronát" övező tanokkal, eszmékkel és hiedelmekkel - inkább annak sorsát követhetjük a könyv lapjain. Amely egyszerre regény és tanulságos olvasmány, bár semmi kitalálás nincs benne, hiszen azt írja le, ami valóban megesett az ezeréves magyar ékszerrel, amely egyben jelkép volt. Sőt az országot és annak tartományait összefogó, sokak által királyoknál nagyobb hatalommal bíró, önmagában jogintézményt képviselő tárgy volt. A több kötetre tervezett mű első részét tartja kezében az olvasó. Megtudhatja belőle, hogyan "született" a korona, hogyan hozták el Magyarországra és az első király fejére kerülve milyen nagy hatást gyakorolt az utódokra. Méltó és olykor bizony arra méltatlan emberek viselték, akiknek olvashatunk e lapokon nemegyszer közömbös, aljas vagy nemes tetteiről. Az Árpád-házi királyok kihalása után a korona "idegen kezekbe" került, hol elrabolták, hol zálogba csapták, hol kiváltották és ily módon megszabadították. Volt, hogy elveszett, és megtörtént, hogy teljes tudatossággal betörtek őrzőhelyére és elvitték olyanok, akik azt nem érdemelték meg. Tették meglett férfiak, igazi hercegek, de kisfiúk, sőt csecsemők fejére. Hogy megszerezzék, összeesküdtek, loptak, gyilkoltak, raboltak. Uralkodásuk mindennél fontosabb jelvényeként viselték magyar, francia, német, cseh, lengyel királyok, öltek és haltak érte sokan, sok csatában. Az első részben a korona első ötszáz évét ismerhetjük meg, egészen a mohácsi vészig kísérjük kalandos sorsát.

Az Árpád-ház uralkodásának utolsó évtizedeiben megerősödő főúri családok az első magyar uralkodódinasztia kihalása (1301) után, kihasználva a királyjelöltek közötti trónharcot, még nagyobb hatalomra tettek szert. Nem véletlenül nevezzük ezt az időszakot a kiskirályok korának. Az egyik legnagyobb hatalmú oligarcha, Csák Máté, mint azt a régi iratokból és krónikákból tudjuk, az ország egyik leggátlástalanabb és leggonoszabb embere volt, aki évtizedeken át sikerrel szállt szembe magyar és külországbeli királyokkal, az egyházzal és saját népével is. Az általa uralt területeken királyként viselkedett, adókat szedett, pénzt veretett, sőt önálló külpolitikát is folytatott, háborúba keveredve például Luxemburgi János cseh királlyal is. Nem ismert könyörületet, és gátlástalanul gyarapította birtokait. Még az egyház és a pápa, valamint az egyre több főúri család által támogatott, mind nagyobb hatalommal rendelkező első Anjou-királyunk, Károly Róbert sem tudta legyőzni a felvidéki oligarchát. Regényünk bemutatja a nagyhatalmú főurak és Károly Róbert közötti küzdelmet. De ugyanilyen lényeges az a cselekményszál is, amely azoknak a bosszújáról szól, akiket esztendőkkel korábban a kegyetlen trencséni nagyúr megalázott, kifosztott és földönfutóvá tett. Mert mindig voltak és vannak, akik nem felejtenek, s a bosszú beteljesítésére sokáig képesek várni...

A dokumentumkötet igen közvetlen módon, a politikát alig érintve meséli el Hitler egész életét, azon belül elsősorban szerelmi és szexuális életét a fellelt dokumentumok, levelezések, naplók stb. alapján… Bármily meglepő, sok szeretője volt a diktátornak, akik érte-miatta öngyilkosok lettek…

A kalandozások korában játszódó történelmi regény 2. kötete, Nemerétől megszokott izgalmas és fordulatos olvasmány.

A mű mintegy szintézise mindannak, amit a szerző több mint ötven év kutakodása során összeszedett és leszűrt magának. Szó lesz arról, milyen sokrétű lehet az élet a világűrben? Különleges-e a földi élet? Ha a Marson is volt valaha élet, akkor lehet: a földi emberek onnan származnak? Mennyi alapja van azoknak a történeteknek, amelyeket ó-indiai írások tartalmaznak a kb. 10-20 ezer évvel ezelőtt a Földön járt Idegenekről, azok repülő szerkezeteikről és nukleáris háborúkról? Mennyire gyakoriak lehetnek a kozmikus civilizációk és azok valóban terjesztik-e az élet csiráit? Lehet, hogy a Földre is így kerültek az őseink. Ez azt feltételezi, hogy nagyon régen léteznek már fejlett civilizációk az űrben, amelyek az élet terjesztésével foglalkoznak. Ha az ember egy közülük, akkor milyen jövő vár ránk a kozmoszban? Mikor érjük el az "istennek lenni"-szintet, és mi történhet a világűr tőlünk messzi részein? Mi lesz, ha Idegenek alakítják majd az emberiség jövőjét is a nagyon-nagyon távoli időkben? A szerző bebizonyítja, hogy nem csak ez az egyetlen "Univerzum" létezik, mert a végtelen világegyetemben folyamatosan születnek újabb és újabb világok. Ráadásul az űr szerkezete sem csak egysíkú, amilyennek hisszük, hanem végtelen számú dimenzió (más tulajdonságú tér) található benne, ezek mind egyszer általunk is felfedezendő világokat rejtenek.

Horthy István, a kormányzó fia saját erejéből és eredményesen végezte el a középiskolát és az egyetemet magyar földön, és soha nem használta ki azt, hogy az apja a Magyar Királyság első embere. Istvánt nem érdekelte a politika, műszaki ember volt, autó- és motorversenyző, aki elment Amerikába is, hogy egyszerű munkásként dolgozzon a Ford autógyárban. Amatőr repülőből lassan profivá képezte ki magát. A legnagyobb magyar gépgyár embereként, ha üzletet akart kötni Indiában, akkor felült egyszemélyes sportgépére, és elrepült Bombaybe. Amikor végre rátalált élete párjára, akkor is egy kis repülőgéppel mentek nászútra, körberepülve a Földközi-tengert. István maga volt a pontosság, az alaposság mintaképe, mindig betartotta a szavát, és végig becsületes maradt. Akkor is, amikor apja megtette őt a saját helyettesének, és fontos állami feladatokat kapott. Aztán kiküldték a frontra, ahol vadászpilótaként szállt szembe a szovjet repülőkkel... Ez hibának bizonyult, mert egy napon végzetes baleset érte: gépe lezuhant és ő is odaveszett. Halálának körülményei sokak számára még ma sem egyértelműek, egymást érik a különféle összeesküvés-elméletek. A szerző érdekfeszítően vetíti elénk annak az embernek az életútját, aki egykor Magyarország második közjogi méltósága, legfontosabb embere volt, aki szembeszállt volna a német és magyar nácikkal is, és ezért - ha életben marad - örökre megváltoztathatta volna hazánk történelmét.

Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiája utolsó kötetében a kormányzó és a száműzött pályafutását mutatja be. 1920 tavaszán Horthyt megválasztották Magyarország kormányzójának és ezen a poszton csaknem huszonöt évig kitartott. Ahogyan az előző kötetekben, a szerző nemcsak főszereplője életének eseményeit mutatja be meglepő részletességgel, hanem az akkori Magyarország viszonyait is. Hisz nem csak a volt admirális, aztán "Főméltóságú Úr" szereplője a regénynek. Lapjain, akár egy szétterített legyezőn, megjelennek a korabeli magyar élet szinte összes szereplői, arisztokraták, munkások, politikusok, hivatalnokok, újságírók, demokraták és nyilasok. Látjuk, hogyan veszíti el a kormányzó gyermekeit, hogyan nyer teret a német orientáció és hogyan kerül az ország mindinkább a nácik uszályába. Tanúi vagyunk Horthy és Hitler tárgyalásainak, és annak, hogy a kormányzó kényszerpályán mozgott, nem volt elég ügyes ahhoz, hogy kivezesse országát a bajból, viszont túl becsületes, hogy rókalelkű politikus módjára lavírozzon a sokféle akarat és hatás között. Veszni hagyta a vidéki zsidóságot, de megmentette a budapestiek nagyobb részét. Túl későn próbálta elhagyni a nácikat, akik ezt a fia elrablásával, majd az ő és családja internálásával bosszulták meg. Hitler foglyaként vészelte át a háború utolsó hónapjait, utána meg kis híján a nürnbergi háborús bűnösök vádlottjai közé került... Csak évekkel később, már túl a nyolcvanon vált teljesen szabad emberré. Utolsó éveit Portugáliában töltötte, közel az imádott óceánhoz. Szegényen, szinte nyomorogva, mások kegyeire hagyatkozva élt, hiszen nem volt kimentett vagyona, svájci bankszámlája... Mert nem volt "igazi politikus". Horthy Miklós életének nagy ívét 1957-ben fejezte be. Az olvasó a harmadik könyvből megtudja, hogyan élt és halt a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja.

trilógia harmadik részében Zrínyi Ilona és Thököly Imre életének utolsó éveiről olvashatunk - mindamellett megismerjük a korabeli bécsi, sztambuli, római és párizsi eseményeket is. A kurucok immár a török segítségére szorulnak és bár a magát még mindig erdélyi fejedelemnek nevező Thököly vív egy diadalmas csatát, rövid időre visszaszerzi hatalmát - a nagypolitika eseményei áthúzzák számításait. Az Oszmán Birodalom és a Habsburgok hatalma között egyre szűkülnek a lehetőségek. Amikor pedig Imre gróf már teljesen török segítségre szorul, elkezdődik a kuruc mozgalom - a felkelések, lázadások - utolsó szakasza. Ezenközben Ilona asszony Bécsben vívja a maga csatáit, és hamarosan kiszabadul, mehet férje után török földre. Szerbiában végre ismét együtt élhetnek, igaz, immár mint török alattvalók. Az események láncolata a száműzötteket mind délebbre sodorja, hogy aztán életük végét számtalan megalázás és küzdelem közepette, a reményt soha el nem veszítve már Kisázsiában tölthessék. A két történelmi nagyság megható szerelme mellett a regényben fel-felvillan az európai politika számos eseménye, amelyek mind hatást gyakorolnak hőseink életére.