Sándor Petőfi strana 2 z 4

Petofi Sándor összes költeményei, három kötetben.

Petőfi Sándor (1823) már régóta viszonyítási pont a magyar irodalomban és kultúrtörténetben. Roppant teher ez egy költői életművön, és valójában csoda mennyire személyes, bensőséges élmény a mai napig Petőfi-verseket olvasni. Kötetünk Petőfi sokoldalúságáról tanúskodik: a kacagtató paródia szellemessége és az önfeláldozó mártírium romantikája éppúgy jellemzi, mint neves és névtelen kortársairól rajzolt portréinak, úti jegyzeteinek éleslátása.

Angol–magyar kétnyelvű verseskötet. A kötetben szereplő költők: Arany János, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc.A fordítás William N. Loew (Loew N. Vilmos; 1847–1922) magyar származású amerikai ügyvéd, újságíró, műfordító munkája.

Hogyan lesz Kukorica Jancsiból János vitéz, miképp győzi le a zsiványokat, boszorkányokat, óriásokat, hogyan szabadítja ki a francia királylányt a török karmaiból? És legfőképpen: hogyan találja meg elveszett Iluskáját és nyeri el az örök boldogságot? A János vitéz több, mint százötven esztendeje gyerekeknek, felnőtteknek egyik legkedvesebb olvasmánya.

Hogyan lesz Kukorica Jancsiból János vitéz, miképp győzi le a zsiványokat, boszorkányokat, óriásokat, hogyan szabadítja ki a francia királylányt a török karmaiból? És legfőképpen: hogyan találja meg elveszett Iluskáját és nyeri el az örök boldogságot? A János vitéz több, mint százötven esztendeje gyerekeknek, felnőtteknek egyik legkedvesebb olvasmánya.

Petőfi Sándor kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj paródiája halálos komolysággal üzen hadat a korábbi, patetikusságra is hajlamos irodalmi korszaknak. Egyben markáns művészi állásfoglalás: a költészetben mindennek és mindenkinek helye van, és így a nép életének is. Ezt a gondolatot – a nép igazságát és jogát – fogalmazza tovább Az apostolban. A drámai izzású költemény rímtelen soraiban a közösségért tenni és meghalni kész magányos forradalmár alakja dicsőül meg, ám hibáit, tévedéseit is fölmutatja a költő.

Ennek az isteni gyermekembernek forradalom volt az érzése, az érzéke, a látása, a hallása, az öröme, a bánata, a szeretete, a gyűlölete, a szenvedélye, a lelkesedése, a csüggedése, az önbizalma, a magasztalása, az ócsárlása – s még a magyarán jól odasózott káromkodása is. Forradalom volt – a ríme, a mértéke, a kötött vagy kötetlen, minden egyes sora, s forradalom, a magyar társadalmat megváltó forradalom, még a szavainak szilaj egymásutánja is, amelyet az ő költészetének minden eddigi törvényt megdöntő, új törvényei tartanak féken s hajtanak a sorvégeken túl, hol a kecsesen, hol méltóságosan, hol fenyegetően, hol hízelgően, de mindig a meleg és eleven idomok hajlékonyságával az egyik verssorból a másikba át. – Hatvany Lajos

Kötetünk Petőfi Sándor összes prózai művét tartalmazza (a műfordításokat egy következő kötetben gyűjtöttük össze.) Petőfi Sándornak összesen öt novelláját, egy regényét, egy befejezett és egy töredékben maradt drámáját ismerjük. Szépirodalmi művei mellett jelentős publicisztikai munkásságot folytatott, írt útirajzokat, és prózai hagyatékában változatos műfajú, jellegű és terjedelmű egyéb szövegeket is olvashatunk. Fennmaradt levelezése több mint 180 tételből áll.

A nagy klasszikusok sorozatban lát napvilágot Petőfi Sándor összes verse. A definitív igényű sajtó alá rendezés, szerkesztés Kerényi Ferenc munkája.

Petőfi Sándor a János vitéz írásakor huszonegy esztendős volt: néhány évvel túl a késői gyerekkoron, nemrég még az iskolapadot koptatta. Az ifjúkor végén, a férfikor küszöbén már országosan ismert költőként mesealakot formált, mesefigurákat teremtett. Úgy, hogy a szereplők egy része hús-vér ember, csak éppen csodás események részeseivé válnak. Petőfi a János vitéz születésekor egy újságnál dolgozott, mint szerkesztő, az írásaiból élt. Lakása nem volt, az újság főszerkesztője, egyben barátja fogadta be az egyik kicsiny szobába. A mindig mozgékony, estéit inkább társaságban töltő Petőfi 1844 novemberében nemigen mozdult ki otthonról, ahogy barátja az utókornak megörökítette "jól befűtötte szobáját, pongyolára levetkőzött, rá-rágyújtott hosszúszárú pipájára, s egész füstfelhőt csinált maga körül, s olykor egyet kortyantva a hevítő piros borból, nyugtalanul járt fel s alá; mint egy oroszlán egy szűk kalitban." Így, ilyen békés körülmények között íródott a magyar irodalom egyik legszebb költeménye, az alkotó, Petőfi nyugtalansága viszont érthető: micsoda alakokat, embereket és állatokat, micsoda tájakat idézett meg lelkéből. Micsoda világot teremtett fantáziája. Kevesen tudják, hogy a János vitéz két részben készült el. Először odáig, hogy a hős a francia királyi udvarból hazaérkezett a szomorú valóságra. A költő fölolvasta barátainak, aztán újra nekigyürkőzött az írásnak: János vitézt a "földi megpróbáltatások után a mesék megpróbáltatásai" közé viszi. Néhány hét alatt teljes az egész mű, az irodalmi élet és az olvasók elragadtatására. Ez a gyönyörű elbeszélő költemény olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. A falusi élet rajza, a mesék birodalma vissza-visszaköszön emlékeinkből, olvasmányainkból. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat. Azt, amit minden sorával, minden művével akart a szabadságharc költője. A magyar nép vágyát is megfogalmazta a költő. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: "a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma." Kaiser László

"Ha Toldi Miklós a magyar Héraklész, akkor János vitéz, a leleményes és horgaseszű, a magyar Odüsszeusz, Nauszikája pedig Iluska... Petőfi ezt a költeményét nagyon fiatalon, huszonegy éves korában írta, alig egy hét alatt. Egy csodagyermek műve ez, melyen az egész világ csodálkozhat, mert egy népnek sincs és nem is volt ilyen lírai költője, aki huszonegy éves korában ilyen bensőséges humorral, ilyen áldott kedéllyel szemlélte volna az életet." Kosztolányi Dezső "Az apostol a költő eszméinek szótára. Hogy mit jelentenek műveiben ezek a szavak: boldogság, szabadság, isten, pap, lázadás, zsarnokság, király, arra ez a modern hősköltemény felel..." Illyés Gyula

Petőfi, a lánglelkű forradalmár, az alföld szerelmese, az egyszerűség kifejezője, a népdalok folytatója, a legszebb szerelmes versek költője, a jövőbe látó, a János vitéz megteremtője stb. Vajon van-e „igazi arca” Petőfinek? A jelen válogatás szeretné, hogy az – elsősorban diák –olvasó előítélet-mentesen ismerje meg a költő igazi arcát, így maradhat-válhat élővé a mai fiatalok számára is.