János Arany

„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.” – írja Petőfi Arany Jánoshoz című versében. Arany valóban robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával, elbeszélő költeménye a magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Sőtér István író és irodalomtörténész felfogása szerint a Toldi minden része utal a nemzeti felemelkedés lehetőségére, de a „régi és új” küzdelmében az ősi erkölcs, a patriarchális otthonosságérzet, családszeretet és hőstisztelet mellett ott vannak a jellemző nemzeti hibák: a vétkes könnyelműség, az indulatból való cselekvés, a parlagiság.

Akadémikusként szerkesztette a Szépirodalmi Figyelőt. Ebben megjelent kritkia műveit tartalmazza a könyv kortársak műveiről.

Arany tanulmányíróként is egészen magas színvonalat képvisel. Hihetetlen precizítással és szakértelemmel elemzi irodalomunk remekeit.

Arany gazdag örökségének kéziratban maradt dokumentumai

Ezek a cikkek a forradalom és szabadságharc eseményeihez kötődnek.

Arany János összes verse

Magyar irodalmunk történetét eredetileg diákjainak készítette. Hatalmas tárgyismerettel és hozzáértéssel dolgozik. Saját költészetéről szerényen hallgat.

Toldi trilógia

Arany összes lírai és ballada költészete

A lírai versek és balladák mellett a fontosabb nagyepikai műveket is tartalmazza.

A „Klasszikusok kicsiknek” című sorozatról: A Scolar Kiadó kiemelt célja, hogy a szélesebb közönségnek szóló, sokszor külföldi gyermekkönyvek mellett lehetőséget biztosítson hazai alkotóknak is a megjelenésre. Egyik legkedvesebb, 2013-ban indított gyermekirodalmi sorozatunkban az értékőrzés jegyében klasszikus műveket jelentetünk meg többek közt Békés Rozi szemet gyönyörködtető illusztrációival. Az első két kötet (József Attila: Csoszogi, az öreg suszter, Móra Ferenc A didergő király) – melyek mindegyike a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelenhetett meg – folytatásául Petőfi Sándor gyönyörű versét választottuk, melyet barátja, Arany János akkor hároméves fiához írt, mikor Szalontára látogatott 1847 júniusában. Arany Lászlóból később elismert népmesegyűjtő és író lett (leghíresebb műve az 1873-ban A délibábok hőse című verses regény). E sort folytattuk egy gyönyörű karácsonyi verseskötettel, melyben József Attila, Ady Endre és Kosztolányi Dezső egy-egy, gyermekek számára is lélekközeli remekművével. Majd következtek az olyan örök kedvencek, mint A kis kakas gyémánt félkrajcárja (Arany László meséje) és a Kismalac meg a farkasok, Móricz Zsigmond verses meséje – utóbbiak Nagy Diána illusztrációival. „Klasszikusok kicsiknek” című, többszörös Szép Magyar Könyv-nyertes gyerekkönyvsorozatunkat Arany János Családi kör című költeményével bővítjük. A lélekmelengető alkotást ismét Békés Rozi művészi illusztrációi keltik életre.

Arany János életművének kimagasló darabja a Toldi, mely 1982-ben Domján József (Budapest, 1907 - New York, 1992) fametszeteivel illusztrálva jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában. A költőóriás remekművét a harminc kép értékes képzőművészeti alkotássá emelte. A Munkácsy- és Kossuth-díjas alkotó népművészetben gyökerező formavilága ma is hat, a nemzeti örökség része. Domján élete felét emigrációban, a diaszpóra magyarjai között töltötte. 1956-os disszidálása után a hetvenes évekig "tiltott" művész lett Magyarországon, ekkor nyílhatott először kiállítása - a Nemzeti Galériában. Azóta több magyarországi gyűjteményben is megtalálhatók munkái, így a Magyar Nemzeti Galéria több mint 240 alkotását őrzi.

Arany János már huszonnyolc éves, amikor egyáltalán jelentkezik az irodalmi életben, és harmincegy esztendős korában érkezik el a Toldi nagyon is indokolt sikere. S a művészi fejlődés ettől fogva is szakadatlan, művészete mind gazdagabbá válik. A kötetben három műve található: Toldi, Toldi estéje, Buda halála.

Arany János költői életművének (verseinek és elbeszélő költeményeinek) régóta nélkülözzük az irodalomtörténeti kutatás legújabb eredményeit is felhasználó, tudományos igényű, ugyanakkor széles körben is használható, népszerű kiadását. A félévszázaddal korábban készült, s már akkor is több ponton bírált kritikai kiadás óta napvilágot látott ugyan több, neves irodalomtörténészektől gondozott edíció, ám az életmű teljességét illetően, és a kronológiai kérdésekben, a szöveg pontosságában egyaránt számos alapvető kérdés megoldatlan maradt. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent ezen kiadás arra tesz kísérletet, hogy valamit törlesszen a magyar irodalomtörténet-írás és textológia Arany iránti adósságából: úgy törekszik a költő teljes életművének kiadására, hogy revízió alá veszi a kiadások öröklődő hibáit, helyesbíti a tévedéseket, s részletes szó-magyarázatokkal és keletkezéstörténeti kommentárokkal segíti az olvasót a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének felfedezésében. A kétkötetes kiadás ilyenformán egy új Arany-kép kialakításához is hozzájárulhat.

Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományába illeszkednek, ami miatt a mai napig töretlen a népszerűségük. Mivel Arany esetében nem lehetséges a műfaj körülhatárolása - ő maga is bizonytalanságban hagyta az utókort arról, mely verseit tekintette balladának -, a kötet válogatója, Szilágyi Márton irodalomtörténész arra törekedett, hogy - a démonikus világ megjelenítésének tendenciáit szem előtt tartva - Arany legismertebb balladáinak körét ritkábban közölt szövegekkel tágítsa.

"Tűzokádó gyanánt" - írja Petőfi. Arany valóban robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával. Sőtér István felfogása szerint a Toldi minden része utal a nemzeti felemelkedés lehetőségére, de a "régi és új" küzdelmében az ősi erkölcs, a patriarchális otthonosságérzet, családszeretet és hőstisztelet mellett ott vannak a jellemző nemzeti hibák: a vétkes könnyelműség, az indulatból való cselekvés, a parlagiság.