János Arany strana 3 z 4

Toldi - Toldi estéje - Buda halála

Arany János költői életművének (verseinek és elbeszélő költeményeinek) régóta nélkülözzük az irodalomtörténeti kutatás legújabb eredményeit is felhasználó, tudományos igényű, ugyanakkor széles körben is használható, népszerű kiadását. A félévszázaddal korábban készült, s már akkor is több ponton bírált kritikai kiadás óta napvilágot látott ugyan több, neves irodalomtörténészektől gondozott edíció, ám az életmű teljességét illetően, és a kronológiai kérdésekben, a szöveg pontosságában egyaránt számos alapvető kérdés megoldatlan maradt. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent ezen kiadás arra tesz kísérletet, hogy valamit törlesszen a magyar irodalomtörténet-írás és textológia Arany iránti adósságából: úgy törekszik a költő teljes életművének kiadására, hogy revízió alá veszi a kiadások öröklődő hibáit, helyesbíti a tévedéseket, s részletes szó-magyarázatokkal és keletkezéstörténeti kommentárokkal segíti az olvasót a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének felfedezésében. A kétkötetes kiadás ilyenformán egy új Arany-kép kialakításához is hozzájárulhat.

Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományába illeszkednek, ami miatt a mai napig töretlen a népszerűségük. Mivel Arany esetében nem lehetséges a műfaj körülhatárolása - ő maga is bizonytalanságban hagyta az utókort arról, mely verseit tekintette balladának -, a kötet válogatója, Szilágyi Márton irodalomtörténész arra törekedett, hogy - a démonikus világ megjelenítésének tendenciáit szem előtt tartva - Arany legismertebb balladáinak körét ritkábban közölt szövegekkel tágítsa.

Arany János "kapcsos könyve" a magyar irodalom egyik legbecsesebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv a Kisfaludy Társaság gyűjteményébe tartozott, majd annak megszüntetése után, 1953-ban került a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába. Az egyedi bőrkötésű könyv üres lapjaira Arany saját kezűleg írta be számos versét, magánjellegű feljegyzését - többek közt leánya betegségéről és haláláról -, majd utolsó alkotói korszakának verseit, az ƒ"Őszikék" ciklusát. A Kapcsos könyv páratlanul mély bepillantást enged a költőóriás alkotóműhelyébe és lelki életébe.

"Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze." "Közönyös a világ... az ember Önző, falékony húsdarab, Mikép a hernyó, telhetetlen, Mindég előre mász s - harap. "Midőn a munka és vagyon Egymástól messzi esnek, És a tökélyre vitt csalást Mondhatni rendszeresnek."

Arany János születésének 200. évfordulója előtti tisztelgésként a Helikon Zsebkönyvek sorozat 55. kötete az 1846-ban megjelent Toldi, az elbeszélő költemény, mely meghozta a költőnek az országos ismertséget."Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?Fuss, ha futhatsz, Miklós! pallos alatt fejed!Víz se mossa rólad le a gyilkos nevet!"

A Kossuth Kiadó új, tizenhat kötetes sorozata egymás társaságában kínál világirodalmi nagyságokat és magyar klasszikusokat, olvasmányokat a diákoknak, az újraolvasó felnőtteknek, az egykori élményeket fölidéző ínyenceknek. Párban Petőfi és Csáth Géza, Krúdy Gyula és Rejtő Jenő, Arany János és Thomas Mann, Moliére és Karinthy... Regények, novellák, drámák, amelyek egy életen át elkísérnek.

Arany János egyik legismertebb verse most Faltisz Alexandra bájos rajzain elevenedik meg. A kötethez mellékelt, 30 perces CD-n nemcsak a Családi kör csendül fel Gryllus Dániel és a Kaláka megkapó előadásában, hanem Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Lackfi János, Kovács András Ferenc és más neves költők családi témájú költeményeit is örömmel hallgathatja az egész család.

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben. Rémlik, mintha látnám termetes növését, Pusztító csatában szálfa-öklelését, Hallanám dübörgő hangjait szavának, Kit ma képzelnétek Isten haragjának.

Kötetünk Arany János 24 balladáját tartalmazza Zichy Mihály (1827-1906) rajzaival. Az összeállítás először 1895-1898 között Ráth Mór kiadásában négy kötetben látott napvilágot. Jellemzője, hogy csak ebben a kiadásban vannak szövegközi rajzok. Jelen kötetünkben a teljes négy kötet anyagát adjuk közre.

Arany János már életében halhatatlannak számított. Mindazt befogadta, összegezte és feldolgozta, amit koráig a magyar irodalom alkotott. Epikája alapjában nosztalgia és melankólia, humor és elégia. Lénye legbensőbb vonása a kemény, humánus moralitás.# Költészetében a hibátlan formaművész, a költői nyelv zeneiségének és szemléletességének művésze egyesült, hogy kifejezze a népét féltő, kora problémáitól gyötört, minden hatásra érzékenyen rezdülő lelket. Művészete akkor szárnyal legmagasabban, amikor pátosztalanul, fanyar méltósággal, mosoly és könny nélkül veszi számba, miként tette azt, amit tehetett, s miképp kell tennie azt, ami még hátravan.

A tizenkilencedik század hatvanas éveiben Arany János siheder fia hétmérföldes csizmát húzott, és Juliska nénjével bejárta a gyönyörűséges Székelyföldet: népmeséket gyűjteni. Az Arany László népmese-gyűjteményéből huszonkilenc mesét tartalmazó kitűnő válogatás többsége kedvenc antológia darab (A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Babszem Jankó, A kis gömböc, Pancimanci, A kis ködmöm, A szomorú királykisasszony, A kóró és a kismadár, Fehérlófia stb.). Arany László megtartotta a mesék eredeti szerkezetét és mondanivalóját, és ízes stílusban, igazi mesemondóként "tolmácsolja" azokat. A kötetben néhány rövid csali mese is felbukkan, a hosszabb lélegzetű történetek mellett. Az igazságot győzelemre vivő mesehősök egészen bizonyos, hogy eljuttatják "üzenetüket" a gyerekeknek.

Arany László talán legismertebb meséje a klasszikus mesék sorozat következő része. Mese a szegény asszony bátor és kitartó kiskakasáról.

Arany Toldiját sokan illusztrálták, de arany Toldit még senki sem. Az arany a mesehős, a naphérosz színe. Ez illik a magyar Héraklészhez, vagy, ha jobban tetszik, Herculeshez. Toldi Miklós nem suttyó falusi legényke lenne? Hát az olyan mesehősök, mint a Világhírű Kis Miklós, Aranyhajú Kis Miklós, Erős Jankó, a finn Kullervo micsodák? Parasztlegények, egyszersmind naphéroszok. Arany János sokat tudott erről, tessék csak figyelmesen olvasni remekművét. Vajon miért tagolta épp 12 énekre a hónapok száma szerint? Mitől emberfeletti erejű ez a kis legény, akinek még legénytoll sem pelyhedzik az állán? Puszta kézzel dönti földre a megvadult bikát, akár a táltosok. Miért szorul bele annyi düh, amennyi csak a pusztító Napba? És annyi igazságérzet, mint a mindent látó napistenekbe? Hogy képes egy ültő helyében annyi húst magába tömni, annyi bort ledönteni a torkán, amennyit a görög Héraklész vagy a Nagyevő szokott?" (Jankovics Marcell)

Arany László mesegyűjteményét a legszebb népmeséink között tartjuk számon. Székelyföldön gyűjtött történeteiben nemcsak megőrizte a magyarság gazdag nyelvezetét, de remekül visszaadta a mesék hangulatát, humorát, fordulatait is. A válogatás első gyöngyszeme, az Icinke- picinke, amely biztosan a kedvencek közé fog tartozni.

Arany János már huszonnyolc éves, amikor egyáltalán jelentkezik az irodalmi életben, és harmincegy esztendős korában érkezik el a Toldi nagyon is indokolt sikere. S a művészi fejlődés ettől fogva is szakadatlan, művészete mind gazdagabbá válik. A kötetben három műve található: Toldi, Toldi estéje, Buda halála. A szöveggondozás, a kísérőjegyzetek Keresztury Dezső és Keresztury Mária munkája. A szómagyarázatokat Ferencz Győző készítette.