Jenő Rejtő strana 17 z 20

A gyáva Robin megtudja, hogy ő a rettegett „Tigris” fia, s ettől bátorság költözik belé.

A francia idegenlégiós egyszer csak Afrika sivatagában találja magát.

Vanek úr Párizsba utazik, és egy titkárt küld el, hogy keressen neki szállást. Evvel kezdődnek meg a fura kalandok.

Egy kis csapat Malayába indul az értékes mahagóni erdő felkutatására.

A szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés. Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.

Ismerj meg te is egy csodálatos, szórakoztató történetet igényes, könnyen kezelhető e-könyv kiadásban. A kiadványhoz mellékelt olvasónapló a szerző életrajzán kívül tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a szereplők és a tartalom bemutatását, valamint további elemzési szempontokat is, melyek segítenek a mű átfogóbb megismerésében és egy esetleges számonkérésre való felkészülésben is. Hogyan lesz egy kagylónyelű kését kereső alvilági csavargóból álruhás trónörökös? Csak az a Fülig Jimmy tudhatja a választ a kérdésre, aki a Honolulu-Star luxusgőzösön szerepet cserél St. Antonio kalandvágyó főhercegével, hogy míg a főrend megismeri az alvilág szabályait, ő pofonosztással tartsa kordában a szigeten az államügyeket. És hogy jön mindehhez Piszkos Fred? Ő ezúttal érző szívű atyaként követi el válogatott gaztetteit, hogy ebben a kalandos történetben fiát, a herceget végül trónra segítse.

A regény a híres komikus és kabarészínész, Kabos Gyula ötlete alapján született, így mi más is lehetne a témája, mint a kabaré világa. A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem, művészi öntudata szárnyal... s majd elérkezik a premier napja. S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész kabaré.

A sorozat előző kötetében megismert trió: Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz - ez alkalommal egy ifjú francia hölgy, az eltűnt fivérét kereső Yvonne Barré oldalán bukkan fel. Hőseinknek el kell jutniuk a kongói dzsungel mélyén fekvő büntetőtáborba, Igoriba, ahova régi, kedves ismerősük, a köztársasági elnökkel folytatott képzeletbeli beszélgetések specialistája, Potrien őrmester kíséri el őket. ("Ha majd a köztársaság elnöke azt kérdezi: -Ugyan, kedves Potrien, ki volt az a három katona, aki szétverte azt a karavánt?")

Öreg bakák tudni vélik, hogy valahol a sivatag legmélyén igenis létezik a Sárga Garnizon! Csodálatos város a sivatagban, szökött légionisták alapították, királyuk egy őrült amerikai milliomos, aki állandóan fejleszti ezt a titkos várost. Van ott minden: pálinka, rádió, gyönyörű fiatal nők, villanyvilágítás és bagó dosztig, csak nehéz eljutni oda. A legtöbb légionista nevet rajta, tudja, hogy mese. Ugyan miféle élet fakadhatna a sivatagból?

A szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés. Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével, közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.

Barátom, Rézfejű egy pálinkásüveggel könnyedén fejbesújtotta a Kormányost, aztán a tőle megszokott udvariassággal, mintegy kedvesen invitálva, ahogy a fogorvosok szólítják be a következő pácienst, vigyorogva odaszólt az uraknak: "Parancsol még valaki?' A Kormányos bezúzott fejjel hanyatlott a véres üvegcserepek közé a padlóra, és egy pillanatra, mint vihar előtti szélcsend, némaság állt be.

„– Mondd, király, tudod te, hogy ki vagyok én? – Mindenki tudja. Okos és öreg vagy, mint egy krokodil, és a királynő fizet neked, hogy kegyetlen véreb legyél, ezért téged gyűlölnek, és meg fognak ölni. – Úgy… És azt is tudod, hogy mit szoktam én tenni a gonosztevőkkel, ha hazudnak nekem? – Ütöd őket, és ők betegek lesznek. De egy királyt nem lehet ütni. Akkora pofont kapott nyomban, hogy a portás kint a hallban felriadt álmából.” A Rejtő-regények világában járatos olvasók tudják, hogy a szerző előszeretettel öltözteti álruhába hőseit. A Vesztegzár a Grand Hotelben szereplőinek jó része is inkognitóban, álnév mögé és/vagy álruhába bújva vesz részt ebben az izgalmas és mulatságos trópusi kalandban. A főhőst, Van der Gullen Félixet azonban nemcsak káprázatos alkalmi öltözékei – pizsama s hozzá fejfedőként selyem lámpaernyő, pepita kabáthoz nadrágként viselt lepedő – miatt zárjuk a szívünkbe, hiszen a fiatalember mindent megtesz, hogy megmentsen a börtöntől egy csinos, ifjú hölgyet, s leleplezze a Grand Hotelben (természetesen álnéven) megbúvó veszélyes bűnözőt. Hogy ennek a derék ifjúnak mindezen hőstettek közepette hogyan sikerül elnyernie a „Jáva Réme” címet is? Nos, a regény végén erre a kérdésre is választ kapunk Elder főfelügyelőtől, a bennszülött királyok (és díszműárusok) szóra bírásának specialistájától.