Jenő Rejtő

Piszkos Fred színrelép és ennek a Brit Királyi Haditengerészet látja kárát, illetve nem látja..., de ez kissé bonyolult. Hogy hogyan bonyolódnak az események egyre tovább, azt mindenki megtudhatja Rudolf Péter kacagtató előadásából.

A "Csontbrigád" az egyetlen olyan Rejtő-regény, amelyben nem az egyéni humor, hanem az emberi tragikum iránti humanitás uralkodik. A főszereplő - hogy egy szerelmi kapcsolat útjából félreálljon - magára vállal egy gyilkosságot egy idegenlégiós haláltáborban. A tábor életének megelevenítése döbbenetes erejű: mintha a későbbi náci táborok atmoszféráját idézné meg. A tábor lakói már annyira elszemélytelenednek, hogy a náluk lévő tárgyak alapján nevezik el egymást. A mű főszereplője azonban még tudja: az életért érdemes küzdeni... Teljes idő: 570 perc.

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Gorcsev Iván milliomosként lép fel Vanek úrral, mint magántitkárával egyetemben, akinek munkaköri kötelessége többek között az, hogy helyettesítse főnökét az idegenlégióban... Vanek úr aztán többször is agyvérzés közeli állapotba juttatja feletteseit, miközben Gorcsev elnyeri szerelme kezét. De hová tűnt közben a színaranyból készült, tizennégy karátos autó?

Humor és feszítő izgalom keveredik Az előretolt helyőrség című vérbeli Rejtő Jenő-regényben. Főhőse a Galamb nevű légiós, az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki nemcsak azért van benne minden verekedésben, mert a halált keresi - azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomát kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudhatjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is...

- Hölgyeim és uraim - kezdte a kapitány. - A hatóságok vesztegzárat rendeltek el. Három hétig senki sem távozhat a Grand Hotelből. Aki az egészségügyi óvintézkedést kijátssza, azt öt évtől életfogytiglanig terjedhető büntetéssel sújtja a törvény...

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Mindennél nagyobb és őrültebb ámokfutás egy hatalmas, különlegesen értékes gyémántért. Izgalmas kalandok egy elbűvölő főszereplőnővel, valamint egy mosdatlan, ám rejtélyes lorddal, de menet közben az is kiderül, hogy a zsilett és az ismétlőpisztoly között van némi különbség. Ebben a regényben még a neszesszer is nevet, de az olvasó szeme sem marad száraz, annyi bizonyos. Mert ez a könyv fergetegesen jó!

"A vizsgálat megállapította, hogy éjfélkor a "Balmoral" horgonyt vetett Sabang-sziget kikötője előtt, felszólították a révkalauzt, hogy e szokatlan időben vizet, igen nagy mennyiségű konzervet és három láda szivart rakasson fel nyomban a hajóra. Miután a kérést éjfél után nem akarták teljesíteni, a "Balmoral" a partnak szegezte ágyúit (világosan látszott, amint leveszik a védőburkot), és a kapitány kijelentette, hogy amennyiben öt percen belül a kívánalmakat nem kezdik berakni, az angol cirkáló lőni fogja Sabangot. Ezután gyorsan ment a berakodás. Sabang után a hajónak nyoma veszett..."

Rejtő Jenő, a "ponyva" mestere, mára már klasszikussá nemesedett. Nemzedékek számára biztosították a szórakozást jellegzetes figurái, Gorcsev Iván, Vanek úr és természetesen maga Piszkos Fred, a kapitány. A szingapúri alvilág legkoszosabb alakja ezúttal érző szívű atyaként mutatkozik be, aki mindent elkövet, hogy trónörökössé lett fiát az uralkodói székbe segítse. Feltűnik Fülig Jimmy is, aki bár "beugró" trónörökösnek csapnivaló, csapni viszont senki sem meri, mivel pofonok dolgában professzori katedra dukál neki. S míg az események sora kacagtató fordulatokkal rohan a végkifejlet felé, tanúi lehetünk királyi ütlegeknek csakúgy, mint a csapszékek diplomáciájának... a legjobb rejtői hagyományok szerint.

Csülöknek nincs pénze, és nincs lakása, éppen ezért barátjával, Tuskó Hopkinsszal felkeresik a Török Szultánt, aki egy uszály fenekén vesztegel; neki nadrágja sincs. Sürgős dolgára hivatkozva kölcsönveszi a vendégként érkező Tuskó Hopkins nadrágját, de a megjelölt időben nem a nadrágot küldi vissza, hanem egy levelet, amely szerint az uszály egyik ládájában hulla van. Most tehát Tuskó Hopkins marad nadrág nélkül, így Csülök megy el segítségül hívni Senki Alfonzot, de visszatér vele az uszályra, ama bizonyos ládában már Tuskó hullája heverész. Mire pedig orvost is sikerül keríteniük - ez a hulla is eltávozik. A sorozatos rejtélyek sem gátolják azonban a három barátot abban, hogy kezükbe vegyék Laméter hajóskapitány ügyét, aki éppen kiszabott halálbüntetésének végrehajtását várja...

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Az elátkozott partból megismert különítmény most újabb sötét rejtélyek nyomába ered. Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán - ki ne ismerné e neveket? - izgalmas és halálos veszélyeket rejtő utakon ér el az igazság kiderítéséig. A kedves olvasó meg közben vissza-visszatérő nevetőgörcsöket kap...

"Mit csinál az ember, ha huszonegy éves, a komolyság nyomokban sem fordul elő lelkivilágában, és ilyen hihetetlen pénzösszeg birtokába jut váratlanul? Ezt kérdezte önmagától Gorcsev. És önmaga nyomban felelt rá: Kiszáll Nizzában. Itt először a kikötőbe kódorog, és valami cimbora után néz, mert kutyának való a gazdagság, ha nincs valaki, akivel közösen lehet elverni a pénzt. Ki legyen azonban a kiválasztott? Körülnézett a kikötőben. A parton egy csomaghordó külsejű egyén vonta magára a figyelmét." A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő humoros regénye, melyet 1940-ben adtak ki először. Rejtő Jenő (1905-1943) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb képviselője. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott regényparódiáival aratta. A pesti művészélet ismert alakjaként barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához és Latabár Kálmánhoz is.

Az estében, jóval előttünk egy hitvány kis gőzös látszott a tatjával feléjük, amilyet a part menti forgalomból is rövidesen kivonnak előreláthatólag. Horpadt bordázata rázkódott, mintha a gép lenne nagyon ócska, vagy a hajótest igen rozoga. Ezzel akarnak expedícióra vállalkozni? Hiszen egy nagyobb hullám mindenestől a víz alá nyomja. - Pompás hajó - harsogta Wagner úr. - Ki mondaná erről, hogy negyvenkét éve szeli át az óceánt? Ezt senki sem mondta volna erről a hajóról, amely futó megítélés szerint is évtizedekkel öregebbnek látszott. - Micsoda marha lehet - szólt Fülig Jimmy -, aki arra vállalkozik, hogy expedíciózzon ezzel....

Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal szúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is.

Mottó: "Át akarom adni magának a handzsárt és a talizmánt, mert a sejk úgy parancsolta, és akkor ön bég." Irodalmi szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. Jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi Rejtős sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor. Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések az írásoktól elkülönülve szerepelnek. A kéziratok közül egyedül a Tokaji aszú látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) – Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak más neve alatt dolgozhatott. A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel, Kanizsay József néven írta Rejtő. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén ismeretlen A 3 test őr. Rejtő Jenő szavaival: „Jó kis kedves pesti témát írok, kicsivel akarom kezdeni, egy színdarabot is akarok írni, és ha valamim már lesz, lemegyek egy évre Itáliába, és írok egy könyvet. Nem regényt, nem elbeszélést és nem értekezést: egy könyvet. Itt van már készen a fejemben. Új műfajt akarok produkálni. Nem olyant, mint amerre most halad az irodalom az expresszionizmussal, impresszionizmussal, amit csak kiválasztottak értenek meg, egy új műfajt, amit mindenki megért, még a kiválasztottak is.”

Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a Brit Királyi Tengerészet történetének lapjain nem szerepel a Balmoral nevű cirkáló eltűnésének históriája, az érdemes hadihajót ugyanis az éj leple alatt kötötte el Piszkos Fred. El nem ítélhető tettét azért követte el, mert egy hajó bérlésére nála lévő pénzt elrulettezte Hajóra pedig szüksége volt, hogy elindulhasson az expedíció Indokínába egy eltűnt légionista felkutatására. Szegény Piszkos Fred, ha előre sejti, hogy egy angol hadihajó kapitányának ápoltsági szintjéig mosdatják, aligha vág bele a dologba. De ha már benne voltak, mellékesen megoldották őfelsége birodalmának gyarmatügyi kérdését, lelepleztek egy veszedelmes árulót, többször megmentették a fiatal Earl of Sudessex életét és végül teljesen váratlanul megtalálták a légionistát

A Csontbrigádot Rejtő nem más műveiből ismert fortélyos stílusában írta: egyszerű bűnügyi regény ez. Az alaphelyzet egy megsértett gentleman-agreement játékára épül. Az idegenlégió viszontagságaiban megfáradt két barát - Henry Fécamp és John Carew - elhatározza, hogy egyikük a másik halála árán leszerel a légióból. A szabadító ötlet Carewé: egyikük egy már elkövetett gyilkosságot - a másik bizonyító feljelentésének segítségével - vállal magára. Az ötleten túl a felkínálkozó szabadság is az övé: a fej vagy írás játék neki kedvez. De az erkölcsi jóvátétel és a végső igazság mégis Fécampé, mivel a regény végén kiderül, hogy a játékhoz ürügyül választott gyilkosságot Carew követte el. Fécamp meghurcoltatásának voltaképpen barátja bűnös jelleme az oka, mint ahogy a főhőssel egyetemben, a Csontbrigád többi száműzöttje is emberi vétkek miatt szenved - ártalanul.