Jenő Rejtő

Vicomte D'Alarcone, az előkelő francia arisztokrata, büszkeségből belép a francia idegenlégióba, ahol kilométerköveket fest, majd megmenti De La Motte tábornok leányát. Amikor civilben és hívatlanul megjelenik a tábornok estélyén, példátlan botrány kerekedik: a Szahara pokoli helyőrségébe száműzik, ahol lázadás tör ki, de ő úr marad a pokolban is - és végül megkapja a becsületrendet és Yvonne kezét.

Négy légionárius megalapítja a Rendes Fiúk Tervkiviteli RT-t, amelynek alaptőkéje Puskin Mária Gottfried (sőt: Iván) közlegény, és a járőr elindul a Szaharában. Célja: a Becsületrend Puskinnak, és pár millió készpénz fejenként a többieknek. Rejtő legjobb regényeihez méltóan a sivatagi kalandokat a kémhistória és a szerelmi történet szálai szövik át.

A Szőke ciklon Rejtő Jenő groteszk detektívregény paródiáinak egyik legjobb darabja. A szerelmi történetet és a krimit elragadóan kombináló mű cselekménye egy Buddha-szobrocska utáni kutatás kalandjait meséli el. A szobor belsejében található egymillió fontot érő gyémántot, az elhalálozott börtöntöltelék, Jim Hogan örökségét, egy fergeteges iramú, Angliától a Szaharáig tartó hajszában többen is szeretnék megkaparintani. A regény angol nyelvű változata ötödik alkalommal jelenik meg a Corvina Kiadónál.

Robin csendes, visszahúzódó fiúként élt, mígnem megtudja: a Tigrisnek, a vadnyugat rettegett banditájának a vére csörgedezik ereiben. Mikor elindul, hogy kiszabadítsa börtönbe zárt apját, pusztulás és halál jár a nyomában. De vajon ő a gyilkos, vagy maga a Tigris tért vissza, hogy igazságot osszon – esetleg valaki más, akinek rejtettek az indítékai? Robin harcol. Önmagáért, a becsületért – és egy lányért, akinek tekintete nem megvetést, hanem hitet tükröz, és aki mellett ő is megtalálhatja a boldogságot. A Tigrisvér hamisítatlan vadnyugati kalandregény: az önazonosság és a szerelem története egy világban, ahol néha csak az marad talpon, aki utoljára már nem hajlandó visszaütni.

"Mi történik, ha a világ legszerencsétlenebb kasszafúrója egyszer csak örököl, átműtteti az arcát, és egy Nobel-díjra hajtó gyilkos író veszi át az életét? 13. Pác Tivald, a balszerencse hivatalos reklámarca előbb Hondurasban keveredik egy hamis gyémántbalhéba, majd az arc- és személycsere után már, mint Walter Benjamin vág neki az amerikai vadnyugat poros utcáinak. Új élete legalább annyira zűrös, mint a régi – csak most már mexikói kések, kísérteties nők és pácolt bölények is vannak benne. Az üldözöttből üldöző, majd ismét üldözött lesz – de hogy miért némultak el a revolverek, és ki a titokzatos Prentin, aki háttérből mozgatja a szálakat, arra csak az válaszolhat, aki végigkacagja vele ezt a kalandregényt. Rejtő mesél, a revolverek pedig hallgatnak. De aztán megszólalnak azok is… A légiós- és detektívregények mellett a két háború közötti az amerikai szerzők, mint Max Brand mellett a hazai ponyvairodalom jelesei is sorra szállították az elvetemült banditákról, tüzes lányokról, titkos aranybányákról, s persze a vasöklű, biztoskezű revolverhősökről szóló vadnyugati történeteket. Közéjük tartozott Rejtő Jenő is, aki vadnyugati a regényeit Gibson Lavery néven jegyezte. A néma revolverek városa kivételt jelentett. A modernizálódó vadnyugat itt csak a háttér; a rejtői humor tobzódik, a cselekmény őrült vágtában száguld előre - míg az utolsó titokra is fény nem derül. A magyar képregény 1956 utáni újjászületése egy vadnyugati-indiános képregénnyel vette kezdetét: ez a Winnetou volt – Zórád Ernő rajzaival. Emlékezetesek Cooper Az utolsó mohikánjából, s Mark Twain Az indiánok földjén című regényéből készült feldolgozásai is. A modern western kiadása is a képregényben kezdődött el: Max Brand a Tűznyelővel 1967-ben egy Zórád által készített történettel tért vissza, majd 1969-ben Rejtőtől a Tigrisvér következett – majd 1971-ben A néma revolverek városa, melyet Zórád a karikatúra eszközeivel állított az olvasók elé. Ebből válogattuk kötetünk illusztrációit."

Jegyezze meg, kedves Martin, ölni mindennel lehet. Kivéve talán a kést, pisztolyt, mérget és hasonló alkalmatlanságot... Itt legutóbb megöltek egy dél-amerikai bankárt a "Rejtélyes Sörnyitó" segélyével, úgy hogy ujjlenyomat sem maradt a szerencsétlenből. - Azt hiszem, hogy őfelsége igazán csak látomás lehetett - nyugtatta meg Teddy, - koronadíszben nem szokás dzsungelben járni. - És szomkingban igen?! Uram, mondhat akármit, tönkretettem a karrieremet! Egy király sem bocsátja meg, ha heringet vágnak hozzá. Ön szintén elmebeteg? - Még nem tudom. Mindenesetre tartsunk össze. Néhány légionista elhatározza, hogy takarodóig Black urat agyonlövik. Mikor az őrmester tudomást szerez szándékukról, óva intette őket, miután kincstári tárgyakat magánszórakozás céljaira nem szabad felhasználni. Erre úgy határoztak, hogy Black urat agyonverik. Így már az őrmester is helyeselte az ötletet.

Rejtő Jenő egyik legismertebb regényének főhőse egy orosz fiatalember, Gorcsev Iván, aki első pillantásra beleszeret Laboux ezredes lányába, Anette-be. Emiatt aztán párbajoznia kell egy vehemens báróval ("Na... egy kis emléket kapott, de végre is az ilyen füldolog... különösen, ha visszavarrják..."), és be kell lépnie az idegenlégióba, ahol azonban gyakran helyettesíti őt titkára, Vanek úr, akire hamar felfigyel Verdier őrmester, "a szeretve tisztelt, Kabóca nevű altiszt". Gorcsevnek több alkalommal is vissza kell szereznie azt a felbecsülhetetlen értékű Alfa Romeót, amelyet Lingeström báró és bűntársai újra és újra ellopnak a gentleman minősítést horogütéseivel és lengőszvingjeivel kiérdemlő Laboux ezredestől. A tét óriási: ha a szerelmes ifjúnak - Wendriner Aladár (artista és ragadozó) segítségével - sikerül teljesítenie küldetését, az idegenlégió megszabadulhat Vanek úrtól!

Három jólelkű csirkefogó, Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz alkotja a kis csapatot, amely azzal a céllal állt össze, hogy megmentse egy francia tengerésztiszt, Laméter kapitány becsületét, megakadályozza egy kis afrikai királyság lerohanását és - nem mellesleg - megtaláljon egy elveszett gyémántbányát. A kalandos történetet elmesélő Csülök időről időre fontos üzenetet kap a leveleit Fülig Jimmyhez méltó stiláris és helyesírási bravúrokkal teletűzdelő Török Szultántól ("Kedves Tsülögg! Te hüje ló aki vaggy..."), Tuskó Hopkinsból százados lesz, Senki Alfonzból pedig úr. Mindeközben az idegenlégió kiválósága, Potrien őrmester megpróbál tökéletes katonát faragni a számára hol "reumás tevéknek", hol "éltes mosónőknek" tűnő újoncokból, akik szerinte "véletlenül kerültek ide, mert a háziorvosuk bebeszélte nekik, hogy a Fort St. Thérése-ben van a hülyék intézete..."

Rejtő Jenő egyik legismertebb regényének főhőse egy orosz fiatalember, Gorcsev Iván, aki első pillantásra beleszeret Laboux ezredes lányába, Anette-be. Emiatt aztán párbajoznia kell egy vehemens báróval ("Na... egy kis emléket kapott, de végre is az ilyen füldolog... különösen, ha visszavarrják..."), és be kell lépnie az idegenlégióba, ahol azonban gyakran helyettesíti őt titkára, Vanek úr, akire hamar felfigyel Verdier őrmester, "a szeretve tisztelt, Kabóca nevű altiszt". Gorcsevnek több alkalommal is vissza kell szereznie azt a felbecsülhetetlen értékű Alfa Romeót, amelyet Lingeström báró és bűntársai újra és újra ellopnak a gentleman minősítést horogütéseivel és lengőszvingjeivel kiérdemlő Laboux ezredestől. A tét óriási: ha a szerelmes ifjúnak - Wendriner Aladár (artista és ragadozó) segítségével - sikerül teljesítenie küldetését, az idegenlégió megszabadulhat Vanek úrtól!

Kedves Tsülögg! Te hüje ló aki vaggy! Ez a nő 1 veszéjjes bosszorgány. Kihasznájja hogy Egy beképzeltt alag került. A hállólyába neki. Ne pofássz! Puccoly inét. Mert nadjon gönnyen llehet. Hogy eccerűemn lelő nek. Legaláp is elvissznekk. Jól nészől ki te. Nem ismerred 5 vesszéjjes Bosszorgán. Három jólelkű csirkefogó, Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz alkotja a kis csapatot, amely azzal a céllal állt össze, hogy megmentse egy francia tengerésztiszt, Laméter kapitány becsületét, megakadályozza egy kis afrikai királyság lerohanását és – nem mellesleg – megtaláljon egy elveszett gyémántbányát. A kalandos történetet elmesélő Csülök időről időre fontos üzenetet kap a leveleit Fülig Jimmyhez méltó stiláris és helyesírási bravúrokkal teletűzdelő Török Szultántól („Kedves Tsülögg! Te hüje ló aki vaggy…”), Tuskó Hopkinsból százados lesz, Senki Alfonzból pedig úr. Mindeközben az idegenlégió kiválósága, Potrien őrmester megpróbál tökéletes katonát faragni a számára hol „reumás tevéknek”, hol „éltes mosónőknek” tűnő újoncokból, akik szerinte „véletlenül kerültek ide, mert a háziorvosuk bebeszélte nekik, hogy a Fort St. Thérese-ben van a hülyék intézete…” A borító és az illusztrációk Korcsmáros Pál rajzainak felhasználásával készültek.

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt. A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Paródiák ezek, melyek lehetetlenné tették a ponyvát. Aki végigkacag egy P. Howard regényt, annak számára élvezhetetlen olvasmány lesz az olcsó, szellemtelen és ostoba ponyvaregény.

- Jegyezze meg, kedves Martin, ölni mindennel lehet. Kivéve talán a kést, pisztolyt, mérget és hasonló alkalmatlanságot... Itt legutóbb megöltek egy dél-amerikai bankárt a "Rejtélyes Sörnyitó" segélyével, úgy hogy ujjlenyomat sem maradt a szerencsétlenből. - Azt hiszem, hogy őfelsége igazán csak látomás lehetett - nyugtatta meg Teddy, - koronadíszben nem szokás dzsungelben járni. - És szmokingban igen?! Uram, mondhat akármit, tönkretettem a karrieremet! Egy király sem bocsátja meg, ha heringet vágnak hozzá. Ön szintén elmebeteg? - Még nem tudom. Mindenesetre tartsunk össze. Néhány légionista elhatározza, hogy takarodóig Black urat agyonlövik. Mikor az őrmester tudomást szerez szándékukról, óva intette őket, miután kincstári tárgyakat magánszórakozás céljaira nem szabad felhasználni. Erre úgy határoztak, hogy Black urat agyonverik. Így már az őrmester is helyeselte az ötletet.

Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek – és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

A fiatalember, e regény hőse, egy párizsi utca sarkán állt és gondolkozott, ha ugyan gondolkozásnak lehet nevezni azt, amikor mindenféle indokolt és hasznos elmélkedést mellőzve, jelentőség nélküli, elmúlt élményeket vonultat fel az ember agya, valami üres, céltalan mechanizmussal. Ez a fiatalember, hogy közelebbről határozzam meg: báró Szirmay Sándor, az úgynevezett semmittevőkhöz tartozott és a maga nemében tökéletes típusa volt ennek az emberfajtának. Tökéletesen együtt érzek az olvasóval, midőn bosszankodik azon, hogy már közel fél perce olvas egy regényt anélkül, hogy sorsdöntő cselekményekre bukkant volna benne, tehát rátérek a regény első nagy horderejű eseményére. Szirmay báró ásított.

"- Őszintén szólva – mondta csodálkozva az őrnagy –, nem hittem volna, hogy viszontlátom D'Alarcone. – Alázatosan jelentem, őrnagy úr, családunkban volt már iszákos és kártyás, és egy nagybácsim fogadásból konflison ment Párizsból Vlagyivosztokba, mindamellett katonaszökevény nem fordult elő a famíliában, és én tisztelem a tradíciókat."

Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek – és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.