Jenő Rejtő strana 3 z 25

Az elátkozott partból megismert együttes - Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán - újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként "a három testőr", az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia leány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont - úgy tűnik - aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy "aljas" módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

"A nő fojtott indulattal kérdezte: - És mit tud a hajnalról? A hajnalról, amely pirkad? Mi?! - A hajnal a napnak azon szaka - felelte készségesen Benjamin Walter Pác -, melyben az elforduló glóbusz ismét visszatér a nap sugarainak síkjába. - És miért vagyok én olyan, mint a holdkaréj? - folytatta a hölgy egy gyanakvó érettségibiztos statáriális tárgyilagosságával. - Mi?! - Eme sarlószerű domborulat összefügghet a túltápláltsággal... - hebegte. - De kérem, kedves nagysád, foglaljon helyet... - És mi van a szférák muzsikájával? Szívének karmesterével, és mi van a negyvendolláros karórával? Maga pimasz!! És további definíciókat nem is várva, a szférák babaarcú holdkaréja úgy vágta szájon háromszor egymás után Pencroftot, hogy kezéből a kalap egy szomszédos asztalra repült."

Csülöknek nincs pénze és nincs lakása, éppen ezért barátjával, Tuskó Hopkinsszal felkeresik a Török Szultánt, aki egy uszály fenekén vesztegel: neki nadrágja nincs. Sürgős dolgára hivatkozva kölcsönveszi a vendégként érkező Tuskó Hopkins nadrágját, de a megjelölt időben nem a nadrágot küldi vissza, hanem egy levelet, amely szerint az uszály egyik ládájában hulla van. Most tehát Tuskó Hopkins marad nadrág nélkül, így Csülök megy el segítségül hívni Senki Alfonzot, de mire visszatér vele az uszályra, ama bizonyos ládában már Tuskó hullája heverész. Mire pedig orvost is sikerül keríteniük - ez a hulla is eltávozik. A sorozatos rejtélyek sem gátolják azonban a három barátot abban, hogy kezükbe vegyék Laméter hajóskapitány ügyét, aki éppen kiszabott halálbüntetésének végrehajtását várja... Vajon sikerül-e Csülöknek, Tuskó Hopkinsnak, Senki Alfonznak és a Török Szultánnak megmenteni Laméter kapitány életét és becsületét? Erre ad választ Az elátkozott part-ban Rejtő Jenő a maga utánozhatatlan humorával és az izgalmasnál izgalmasabb cselekmények bonyolításával.

Humor és feszítő izgalom keveredik Az előretolt helyőrség című vérbeli P. Howard-regényben. Nemcsak azért, mert a Galamb nevű légiós, aki az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki minden verekedésben nemcsak azért van benne, mert a halált keresi - hanem azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomait kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is...

Mi a csavargó? A csavargó olyan egyén, akit sem erkölcsi, sem anyagi kapcsolatok nem kötnek egy helyhez. Mi a csavargás? A fenti állapot külső megnyilvánulása egy lelki gátlásoktól mentes, folytonos helyváltoztatásban, amelyre nézve csak külső, illetve formai okok bírnak befolyással. A csavargó tehát városról városra jár, mindenütt lehetőségeket keres, melyeket kihasználva képes lesz ősi, nomád jellegét épségben megőrizni, és bolyongását zavartalanul folytatni. S bár luxusutasok, statisztikusok, közgazdászok és műtörténészek mind könnyen hozzájuthatnak bármelyik ország vagy város igényeiknek megfelelő leírásához, csak éppen csavargók számára nem készült ilyen, holott semmiféle más szakmában nem olyan fontos a jó bedekker, mint ebben. Éppen itt volt hát az ideje, hogy szerkesszenek végre nekik is egyet, egy idegenvezetőt, de olyat, amely kifejezetten az ő szempontjaik figyelembevételével készült. S ki is lehetne alkalmasabb egy ilyen mű elkészítésére, mint maga a világcsavargó Rejtő Jenő, aki a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam oldalain egyszer már bebarangolta Európát.

A Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című memoár, Rejtő első igazi könyvpróbálkozása, három kalandos esztendő történéseit foglalja össze. A leginkább útirajznak vagy utólagos naplónak nevezhető kéziratból – ami azért a későbbi P. Howard-os fordulatokban sem szűkölködik – inkább egy, a Parnasszusra irányt vett szerzőt ismerünk meg, aki az íróvá válás céljából indult élményszerző nyugat-európai körútra.

"- Gazdám az állatkertbe adta Wendriner urat, de közben tönkre mentem. Ugyanis a saját fenntartásomra szánt összeget egy véletlen szerencsétlenség elvitte. Véletlenül mindig egy másik szám jött ki a ruletten, mint amire én tettem. Napokig. Vártam, hogy a rulett megunja. De nem. Elvesztettem mindenem hazárdjátékon. Hát hallott már ilyet? Mit tegyek? Saját emeleti szobámat kiadtam Neddának, Wendriner urat pedig elhoztam az állatkertből. A bestia ott úgyis hisztérikus lett, mert a frászt kapja, ha a pávák rikoltoznak. És azt a régebbi ötletemet, hogy az oroszlán nyugalma érdekében a pávákat szájkosárral lássák el, az állatkert ridegen elutasította. Ez jó ok volt arra, hogy kivegyem Wendriner urat, és az ellátására folyósított összegből magamat is fenntartsam. Természetesen a mosónő azóta nem jár ide, mert a ragadozó fél tőle. Csapkod a ruhákkal, meg kiabál. Mindezek ellenére nem mertem moccanni. Végül is Vanek úr véleménye nem száz százalékig megnyugtató."

"...A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok... Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és - szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!" Hogyan került a Szarahárba ez a legendákat fakasztó "kísértetlégió", és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

A regény a híres komikus és kabarészínész, Kabos Gyula ötlete alapján született, így mi más is lehetne a témája, mint a kabaré világa. A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem, művészi öntudata szárnyal... s majd elérkezik a premier napja. S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész kabaré.

A szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés. Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.

Kötetben meg nem jelent Rejtő-írások a Madam Dávid eredeti gépiratának fotóival! Kiss Ferenc Rejtő-kutató a kötetről:...Ekkoriban találkoztam Sándor János, kétszeres Jászai-díjas rendezővel és színháztörténetkutatóval. Tőle kaptam ajándékba Rejtő első, bemutatott színdarabjának, az Egy görbe éjszakának az eredeti súgópéldányát és kottáját. A tömegvonzás elve alapján a nagy gyűjtemények idővel még nagyobbá válnak, mert óhatatlanul magukhoz vonzzák a hiányzó részeket. Alapszabály: egy gyűjtő gyűjteménye sohasem lehet teljes! 1934. július 28-án a Budai Színkör mutatta be az Egy görbe éjszaka című operettet három felvonásban és öt képben, mely a Szökik a ruha és a Madam Dávid egy jócskán kibővített változata volt. Közismert tény, hogy írásaiból Rejtő egyes elemeket többször is felhasznált. Esetünkben egy kabarétréfából így lett bohózat, és a bohózatból nagyoperett. Valószínűsíthető, hogy az alapötlet kitalálásán kívül Nádassynak nem sok köze lehetett az átdolgozásokhoz, ugyanis az operett szerzői között már nem íróként, hanem csak mint dalszövegíró szerepelt. 1933. októberétől 1939 augusztusáig Sziklai (Schwartz) Jenő színész volt a Szegedi Nemzeti Színház direktora. Az Egy görbe éjszaka egyik súgópéldánya - sőt kottája is - az ő regnálása alatt maradt fenn. Az ezredforduló táján ezeket a szövegkönyveket kiselejtezték. Először a Somogyi Könyvtárnak ajánlották fel, ahol nem tartottak rá igényt. Így kerültek Sándor János birtokába, tőle pedig az én gyűjteményembe.A szövegkönyv tanúsága szerint az operettet a trianoni "békediktátum" után 1935/36-ban a Felvidéken, Kassán is bemutatták. A cenzori pecsét 1935. augusztus 30-án került a gépiratra azzal a megjegyzéssel, hogy "Fiatalok számára nem ajánlott!" A szövegjavításokat minden bizonnyal a rendező végezhette, akinek sikerült minden magyar vonatkozást gondosan átírnia, kigyomlálnia. Így lett a szövegben pesti lányból drága lány, Pesten helyett régen és az Alföld is külfölddé változott. A szöveget először is gondosan megtisztítottam a rendező kézírásos húzásaitól, változtatásaitól, és visszatértem Rejtő alapszövegéhez. Az oroszlánvadász című kabarétréfa Nádassy László irodalmi hagyatékából került elő. Rejtő 1936 tájon nyergelt át a kabaréról a prózai művekre, ezért felhatalmazta barátját, hogy jeleneteit átírhassa, és közös név alatt - esetleg új címen - újra értékesítse.

A regény főszereplője magára vállal egy gyilkosságot az egyik idegenlégiós haláltáborban.

Híres, közismert meséket forgat ki a szerző páratlan nyelvi humorral.

A regényben szereplő katonák a Rendes Fiúk Tervkiviteli RT-t alapítják meg.

Mr. Rockstein nagy örömhírt kap, ám a dolog nem jár bajok nélkül.

"Ronald Kerrynek állandóan viszálya volt Theodor Backkel. Mindenki tudta, hogy előbb-utóbb összecsapásra kerül közöttük sor…”