Jenő Rejtő strana 3 z 25

A Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című memoár, Rejtő első igazi könyvpróbálkozása, három kalandos esztendő történéseit foglalja össze. A leginkább útirajznak vagy utólagos naplónak nevezhető kéziratból – ami azért a későbbi P. Howard-os fordulatokban sem szűkölködik – inkább egy, a Parnasszusra irányt vett szerzőt ismerünk meg, aki az íróvá válás céljából indult élményszerző nyugat-európai körútra.

"- Gazdám az állatkertbe adta Wendriner urat, de közben tönkre mentem. Ugyanis a saját fenntartásomra szánt összeget egy véletlen szerencsétlenség elvitte. Véletlenül mindig egy másik szám jött ki a ruletten, mint amire én tettem. Napokig. Vártam, hogy a rulett megunja. De nem. Elvesztettem mindenem hazárdjátékon. Hát hallott már ilyet? Mit tegyek? Saját emeleti szobámat kiadtam Neddának, Wendriner urat pedig elhoztam az állatkertből. A bestia ott úgyis hisztérikus lett, mert a frászt kapja, ha a pávák rikoltoznak. És azt a régebbi ötletemet, hogy az oroszlán nyugalma érdekében a pávákat szájkosárral lássák el, az állatkert ridegen elutasította. Ez jó ok volt arra, hogy kivegyem Wendriner urat, és az ellátására folyósított összegből magamat is fenntartsam. Természetesen a mosónő azóta nem jár ide, mert a ragadozó fél tőle. Csapkod a ruhákkal, meg kiabál. Mindezek ellenére nem mertem moccanni. Végül is Vanek úr véleménye nem száz százalékig megnyugtató."

"...A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok... Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és - szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!" Hogyan került a Szarahárba ez a legendákat fakasztó "kísértetlégió", és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

Jim Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek „csupán” meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték…

- Nagyon helyes, hogy a tetemet már előkészítették a boncoláshoz. Örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá, uraim. A lelet szerint ez itt egy negyvenöt év körüli, anaemiás egyén, causa mortalis: előrehaladott atrophia... A kórboncnok felemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozására a halott felült, és mutatóujját figyelmeztetően kinyújtva, így szólt: - Pardon, a boncolás előtti illem előírja, hogy bemutatkozzam. A tanár szigorúan összevonta szemöldökét, és a meghökkent kórházi szolgára nézett. - Marcel! Hogy kerül ide egy jól nevelt női hulla a középkorúnak jelzett, negyvenöt év körüli egyén helyére? Uraim! - És az orvosokhoz fordult, választ sem várva: - Iménti kijelentésemet visszavonom: a kórházban még sincs rend.

- Ámen - szólt a kapitány közömbösen. - Most nem foganatosítjuk a részletes kihallgatásodat, késő van, jegyzőkönyvet holnap veszünk fel. Thomson felügyelő - mondta a közben visszatért köpcöshöz -, maga kimegy a helyszínre, és elhozza ennek a csirkefogónak a holmiját. Hova dugtad a húszezer dollárt? - Ott van mind, még valamivel több is, a kis lakktáskámban - vallotta Curzon úr megtörten, és fejét két tenyerébe hajtotta, mert nagy, fekete szárnyával megsuhintotta lelkét az elkövetkezendő börtönévek halálmadara. - Thomson! Vigye ezt az embert az őrizetesbe, vegye el a holmiját, és hozza be a hotelból a lakktáskát. Itt találkozott Curzon úr Monte Cristóval. Éppen a fogát piszkálta.

Bradley Tamás, a londoni vegyészmérnökből lett légionista maga sem gondolta hogy a húga és családja becsületén esett csorbáért úgy fog "visszaütni" hogy ebbe az ütésbe majdnem maga is, szerelme is belepusztul. Csak később érzi meg, hogy a millió veszélyt rejtő dzsungel és egy szökött légionáriusra leselkedő borzalmak - bizony nem a legkedvezőbb helyzetet teremtik a bosszúhoz. Egyetlen szerencse, hogy a "Dalol a vadon" című film forgatására elindult expedició minden tagját, bár már csak haláluk után, felfalják a termeszek, és így az egész felszerelésük a bajba jutott szökevények birtokába kerül, többek között Szép Heléna jelmeze, valamint két lánctalpas kocsi is... A végig ötletes, mulatságos kalandok során az olvasó megismeri azt az "igazságot" hogy az igaz szerelmet még a forró lávafolyam sem tudja felperzselni...

Régi ismerősünk Fülig Jimmy ez alkalommal egy ifjú amerikai milliomos expedíciójának lesz fontos szereplője. Legalábbis ilyesmire lehet következtetni gondosan vezetett naplószerű levelezéséből, amelyben St. Antonio főhercegnek számol be kalandjairól. Az események végső kimenetelére mégis Piszkos Fred közbelépése válik döntővé, aki a Na, mi újság, Wagner Úr nevű hajón követi válogatott legénységével a milliomos hajóját. Az illusztris hajó legénységének és főleg a Kapitánynak lesz tehát érdeme, hogy a rég eltűnt kutató helyett egy banditát fog felfedezni az unatkozó milliomos – és az is, hogy Fülig Jimmy a „kölcsönkenyér visszajár” elv alapján a küzdelmes dicsőség ünnepléséből kimarad, s ehelyett karanténba kerül.

Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a búbópestises megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden egyes lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és a fejtetőre állíott kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

A regény a híres komikus és kabarészínész, Kabos Gyula ötlete alapján született, így mi más is lehetne a témája, mint a kabaré világa. A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem, művészi öntudata szárnyal... s majd elérkezik a premier napja. S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész kabaré.

A szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés. Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.

Kötetben meg nem jelent Rejtő-írások a Madam Dávid eredeti gépiratának fotóival! Kiss Ferenc Rejtő-kutató a kötetről:...Ekkoriban találkoztam Sándor János, kétszeres Jászai-díjas rendezővel és színháztörténetkutatóval. Tőle kaptam ajándékba Rejtő első, bemutatott színdarabjának, az Egy görbe éjszakának az eredeti súgópéldányát és kottáját. A tömegvonzás elve alapján a nagy gyűjtemények idővel még nagyobbá válnak, mert óhatatlanul magukhoz vonzzák a hiányzó részeket. Alapszabály: egy gyűjtő gyűjteménye sohasem lehet teljes! 1934. július 28-án a Budai Színkör mutatta be az Egy görbe éjszaka című operettet három felvonásban és öt képben, mely a Szökik a ruha és a Madam Dávid egy jócskán kibővített változata volt. Közismert tény, hogy írásaiból Rejtő egyes elemeket többször is felhasznált. Esetünkben egy kabarétréfából így lett bohózat, és a bohózatból nagyoperett. Valószínűsíthető, hogy az alapötlet kitalálásán kívül Nádassynak nem sok köze lehetett az átdolgozásokhoz, ugyanis az operett szerzői között már nem íróként, hanem csak mint dalszövegíró szerepelt. 1933. októberétől 1939 augusztusáig Sziklai (Schwartz) Jenő színész volt a Szegedi Nemzeti Színház direktora. Az Egy görbe éjszaka egyik súgópéldánya - sőt kottája is - az ő regnálása alatt maradt fenn. Az ezredforduló táján ezeket a szövegkönyveket kiselejtezték. Először a Somogyi Könyvtárnak ajánlották fel, ahol nem tartottak rá igényt. Így kerültek Sándor János birtokába, tőle pedig az én gyűjteményembe.A szövegkönyv tanúsága szerint az operettet a trianoni "békediktátum" után 1935/36-ban a Felvidéken, Kassán is bemutatták. A cenzori pecsét 1935. augusztus 30-án került a gépiratra azzal a megjegyzéssel, hogy "Fiatalok számára nem ajánlott!" A szövegjavításokat minden bizonnyal a rendező végezhette, akinek sikerült minden magyar vonatkozást gondosan átírnia, kigyomlálnia. Így lett a szövegben pesti lányból drága lány, Pesten helyett régen és az Alföld is külfölddé változott. A szöveget először is gondosan megtisztítottam a rendező kézírásos húzásaitól, változtatásaitól, és visszatértem Rejtő alapszövegéhez. Az oroszlánvadász című kabarétréfa Nádassy László irodalmi hagyatékából került elő. Rejtő 1936 tájon nyergelt át a kabaréról a prózai művekre, ezért felhatalmazta barátját, hogy jeleneteit átírhassa, és közös név alatt - esetleg új címen - újra értékesítse.

A hatalmas népszerűségnek örvendő író méltánytalanul az irodalom peremére szorult.

Az önműködő villamosjegy-szabadalom mielőbbi népszerűsítése ügyében gyűlést tartanak az angol kisváros főterén.

Egy féltékeny motorszerelő éjszaka ráront anyósára, megöli és kirabolja.

Tom és a barátai egy holttestet találnak az utcán és elhatározzák, hogy megtalálják az elkövetőt.