Jenő Rejtő strana 20 z 20

"- Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta? - Valami matrózban. - Milyen kés volt? - Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? - Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele? - Kagyló. - Hány részből? - Egy darabból készült. - Akkor nincs baj. Megvan a kés! - Hol? - A hátamban." Így kezdődik A Piszkos Fred, a kapitány, Rejtő Jenő P. Howard álnéven írt regénye, amely 1940-ben jelent meg. A Hungaroton Rejtő-sorozatában most Kern András utánozhatatlan, szórakoztató előadásában hallhatod. Kern András a Rejtő Jenő-sorozatról: Eleinte nem tartoztam a Rejtő-rajongók közé, pedig körülbelül az én kamaszkoromban lett újra divat: a hatvanas években mindenki őt olvasta. Pár részletet persze én is tudtam kívülről, a haverjaim folyton idézték. Aztán ahogy kabarétréfáiban játszottam később (televízióban, színpadokon is), kezdtem érdeklődni iránta, megtudtam a sorsát, életrajzát, már olvasgattam is; de most, hogy hangoskönyvvé alakítjuk vagy nyolc regényét: most ismertem meg igazán... és mondhatom, remek! Kalandos, fordulatos, jó humorú (hogy úgy mondjam: röhögtető), néha lírai és folyamatosan érdekes... Valamint a legfőbb, amire rájöttem (pedig lehet, hogy ez nyilvánvaló): Rejtő Jenő nagyon jó író! Bár ponyvaregényszerzőnek álcázza magát, hellyel-közzel gyönyörűen ír, szép szavakkal, jó mondatokkal, szédületes ritmusérzékkel, atmoszférateremtő készsége, mint a legnagyobbaké... És én ezt nem tudtam, szerintem Önök közül se mindenki: úgyhogy hallgassák meg, élmény lesz! 1. Első fejezet: Uram! A késemért jöttem! 2. Második fejezet: José pincér aludt. 3. Második fejezet: Tíz perccel később egyetlen utas sem tartózkodott a kabinján kívül. 4. Második fejezet: De Fülig Jimmyt keményebb fából faragták, mint a stewardot. 5. Második fejezet: Ön mikor lépett a csavargói pályára? 6. Harmadik fejezet: Lassan haladt a Honolulu-Star. 7. Negyedik fejezet: Fülig Jimmy naplója I. 8. Ötödik fejezet: A rendőr szelíden megfogta a fiú karját. 9. Hatodik fejezet: Fülig Jimmy naplója II. 10. Hetedik fejezet: Őfelsége nem esett keményre. 11. Nyolcadik fejezet: Fülig Jimmy naplója III-IV. 12. Kilencedik fejezet: Fenyegető alakok közeledtek lassan. 13. Tizedik fejezet: Őfelségem I-ső Fülig Jimmy naplója V. 14.. Tizenegyedik fejezet: A Nagy Bivaly szorította a herceg nyakát. 15. Tizenkettedik fejezet: Őfelségem, I-ső Fülig Jimmy naplója VI-VII. 16. Tizenharmadik fejezet: A sötét folyosón tért magához őfelsége. 17. Tizennegyedik fejezet: Őfelségem, I-ső Fülig Jimmy naplója VIII. 18. Tizenötödik fejezet: Az egész úgy hatott, mint valami torz álom. 19. Tizenhatodik fejezet: Őfelségem, I-ső Fülig Jimmy naplója IX. 20. Tizenhetedik fejezet: A herceget összekötözték. 21. Tizennyolcadik fejezet: Őfelségem, I-ső Fülig Jimmy naplója X. 22. Tizenkilencedik fejezet: Hogyan változott meg rövid idő alatt annyira a helyzet: halálos ítélet helyett házasság? 23. Huszadik fejezet: A herceg kiszédelgett a nagy teremből. 24. Huszonegyedik fejezet: Buzgó Mócsing már napok óta nem hagyta el a kajütjét. 25. Huszonkettedik fejezet: Őfelségem, I-ső Fülig Jimmy naplója XI. 26. Huszonharmadik fejezet: Őfelsége csónakja a fülledt, ködös óceánon a sziget felé igyekezett. 27. Huszonnegyedik fejezet: A Kegyelmes az amerikai cirkálóval érkezett Almira kikötőjébe, és bevárta a Radzeert. 28. Huszonötödik fejezet: Fülig Jimmy levele az uralkodóhoz XII

Újabb Rejtő-mű az ismeretlenség homályából. Az Elveszettnek hitt művek alcímű sorozat új darabja két összetartozó művet takar, egyik cím (talán) ismerősen csenghet, de a tartalom más, főleg hogy csonka szövegközlésről volt szó korábban, és még a cím sem idomult az eredeti kézirathoz. Az izgalmas alaptörténet: a félreértések kavalkádjában egy titokzatos kémnő környékezi meg a nyársat nyelt belgyógyászt, az ügyefogyott sikkasztó matróznak áll, és egy lányszöktető fülig szerelmes lesz a zongorázó ikerpár egyik tagjába. Vagy a másikba. Ahogy tetszik! A Rejtő-rajongók nem kis örömére több mint húsz éve jelent meg először nyomtatásban a Szerencsés utat című két felvonásos Rejtő-színmű. Volt azonban a dolognak két kis szépséghibája: egyrészt a darabnak az író eredetileg a Fuss vagy fizess! címet adta, másfelől pedig hiányzott a végéről a finálé, a mindent lezáró, harmadik felvonás. Erre a hiátusra bukkant rá az író hagyatékában Kiss Ferenc Rejtő-kutató, ráadásként pedig megtalálta a valódi Szerencsés utat című operett szövegkönyvét, aminek az volt a különlegessége, hogy Rejtő az alapváltozatot dolgozta át egy teljesen más színművé. Mi akkor a közös bennük, ha két különböző történetet kreált Rejtő? Csupán annyit árulunk el, hogy főleg a humoros részeket tartotta meg, a szituációk, a helyszínek, a szereplők változtak. Mű a műben? Avagy lehet-e ugyanazt a poént más és más helyzetben használni? Vagy helyzetgyakorlat másképp, mint az ismert Beugró című tévéműsorban? ,,Hogyan ír az író?" - merül fel bennünk gyakorta a kérdés. Ez a kettős, különálló, mégis összetartozó mű talán erre a kérdésre is megadja a választ.

Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek – és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

"A keménytábla-borítós kiadvány a Kossuth Kiadó és a Mojzer Kiadó által 2008-ban kiadott, közel 400 perces, mp3 formátumú hangoskönyv változatlan kiadása. (A borítón belül a hangoskönyvet tartalmazó CD átlátszó tálcán helyezkedik el.) A kötet 24 oldalán részlet olvasható Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója című életregényéből. A mű úgy mutatja be Rejtő életének és korának eseményeit, mintha az író egyes szám első személyben vezetné naplóját kamaszkorától haláláig. A 20 kötetes sorozatban közreadott részletek időrendben tartalmazzák a Noran Libro Kiadónál 2016-ban megjelent mű szövegének túlnyomó részét. Egy oldalon a Quattrocento Kiadó által 2012-ben kiadott Rejtő lexikon szócikkeiből válogatott részletek mutatják be a Láthatatlan Légió főbb szereplőit, az utolsó oldalon pedig a hangfelvétel részletes tartalomjegyzéke olvasható. A Láthatatlan Légió A fojtogató szaharai levegő meg se rezzen. De dél felől feltámad a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: a Láthatatlan Légió! Hogyan kerül a Szaharába ez a legendákat fakasztó "kísértetlégió"? Mi a misztikus menetelés célja? Erről szól Rejtőnek ez a története, amelyet méltán tartanak egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regényének."

Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a Brit Királyi Tengerészet történetének lapjain nem szerepel a Balmoral nevű cirkáló eltűnésének históriája, az érdemes hadihajót ugyanis az éj leple alatt kötötte el Piszkos Fred. El nem ítélhető tettét azért követte el, mert egy hajó bérlésére nála lévő pénzt elrulettezte... Hajóra pedig szüksége volt, hogy elindulhasson az expedíció Indokínába egy eltűnt légionista felkutatására. Szegény Piszkos Fred, ha előre sejti, hogy egy angol hadihajó kapitányának ápoltsági szintjéig mosdatják, aligha vág bele a dologba. De ha már benne voltak, mellékesen megoldották őfelsége birodalmának gyarmatügyi kérdését, lelepleztek egy veszedelmes árulót, többször megmentették a fiatal Earl of Sudessex életét és végül teljesen váratlanul megtalálták a légionistát...

"- Nagyon helyes, hogy a tetemet már előkészítették a boncoláshoz. Örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá, uraim. A lelet szerint ez itt egy negyvenöt év körüli, anaemiás egyén, causa mortalis: előrehaladott atrophia... A kórboncnok felemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozására a halott felült, és mutatóujját figyelmeztetően kinyújtva, így szólt: - Pardon, a boncolás előtti illem előírja, hogy bemutatkozzam. A tanár szigorúan összevonta szemöldökét, és a meghökkent kórházi szolgára nézett. - Marcel! Hogy kerül ide egy jól nevelt női hulla a középkorúnak jelzett, negyvenöt év körüli egyén helyére? Uraim! - És az orvosokhoz fordult, választ sem várva: - Iménti kijelentésemet visszavonom: a kórházban még sincs rend. (...)" Persze hogy esküvővel végződik majd a történet, mert a szerelem sötét verem (különösen ha letakarják és ráülnek) és mert Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg itt is ahol az alvilág kétes figurái egytől egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és ahol végül a szerelmesek mindig egymásra találnak.

"Hát hogyne! Mióta kijött az a rendelet, hogy nem szabad neki bemenni a kávéházba, egészen odavan. Ugye, meglátszik az arcán? És kérlek, a doktortól át kellett futnom a szabónőhöz is, de csak egy pillanatra, mert mégis meggondoltam, nem ráncolva akarom a kisestélyit, hanem simán, alul berakva, felül kiengedve, elöl egy kissé buggyosan, hátul kivágva, és oldalt a.... Mi az, miért vagytok olyan komorak?" "Elveszettnek hitt művek." Ízlelgetem a szavakat. Ez így, ebben a formában - nem mindig igaz. Pár évvel ezelőttig nem sejtettük, hogy létezik Rejtő Jenő: Tisztességes Anna című háromfelvonásos operettje, mely az író hattyúdala volt a világot jelentő deszkákon. Nem tudtunk róla, de varázslatos módon egyszer csak előbukkant a feledés homályából. "Elveszettnek hitt művek." A detektív, a cow-boy és a légió esetére illik ez a meghatározás. A Színházi Magazin című színházi, mozi, szépirodalmi és művészeti képeslap 1941. húsvéti mellékletében jelent meg először a kisregény alapváltozata, aminek talán a legfőbb különlegessége az, hogy az összes magyar könyvtárból "begyűjtötték" a lelkes Rejtő-rajongók. Tudtuk, hogy létezik, de hogy hol, kinél...? Hát most előkerült. "Elveszettnek hitt művek." Az ezeregy történet éjszakája című gépirat tizenháromféle változatára (egy részének csak a töredékére) bukkantam rá a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában, mely az egzotikus helyszíneken játszódó kalandregények elé állít görbe tükröt. Tehát ebben az esetben - csak úgy, mint a kötetben közölt többi, az író hagyatékában fellelt írásműnél - sem igaz az "elveszettnek hitt" megfogalmazás. Az ember nem hiheti elveszettnek azt, amiről halvány fogalma sincs, hogy megvolt. Így aztán pontosabb lenne az "Elveszettnek hitt, de sok munkával és szerencsével megtalált, aztán közkinccsé tett művek" cím, de ez már biztosan nem fér ki a borítóra! Az alcím végül is mindegy, a tartalom a fontos... Kiss Ferenc

Kiss ?Ferenc, Rejtő-kutató: A magam részéről a legszívesebben ezt a címet adtam volna ennek a Rejtő (Reich) Jenő összeállításnak, mely előreláthatólag az utolsó darabja az Elveszettnek hitt művek-sorozatnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet általam feldolgozásra érdemesnek talált anyagait sajtó alá rendeztem: „megcselekedtem, amit megkövetelt a haza”. Viszont nem publikáltam az író azon írásműveit, melyek – szerintem – nem ütik meg a közölhetőség mértékét. Ilyen például az Ötszáz Madonna (Előszó, amely felesleges) című művészettörténeti tanulmány, vagy akár a Szomorú ember című kézirat is, melyet teljes egészében fél év alatt sem tudtam kibetűzni. (A húszas években az író ennek az eljuttatását kérte a Nyugathoz a Kronosz cíművel egyetemben, ami szintén a PIM Rejtő-hagyatékában található.) Persze, mint azt az előző kötet, a Tisztességes Anna előszavában említettem: vannak még csodák!

Szanitécekből, műszakiakból, postásokból és hasonló marcona legényekből álló légiós különítmény, az Első Számú Legvegyesebb Brigád vonul ismeretlen célja felé a sivatagban, élén Gorcsev Ivánnal, nyomában a fél idegenlégióval. Miért hagyta el alig két év elteltével gyönyörű feleségét és kisfiát a tizennégykarátos autó történetének főhőse? És mi köze az ügyhöz Sába Királynőjének? A titkokkal teli, lehengerlő humorú légiós kaland rejtélyét főhősünk Párizsban oldja meg, és ebben kulcsszerep jut Vanek úrnak, továbbá az ott élő fiatal, bohém magyar művészkompánia egyik-másik tagjának.

A Rejtő-regények világában járatos olvasók tudják, hogy a szerző előszeretettel öltözteti álruhába hőseit. A Vesztegzár a Grand Hotelben szereplőinek jó része is inkognitóban, álnév mögé és/vagy álruhába bújva vesz részt ebben az izgalmas és mulatságos trópusi kalandban. A főhőst, Van der Gullen Félixet azonban nemcsak káprázatos alkalmi öltözékei - pizsama s hozzá fejfedőként selyem lámpaernyő, pepita kabáthoz nadrágként viselt lepedő - miatt zárjuk a szívünkbe, hiszen a fiatalember mindent megtesz, hogy megmentsen a börtöntől egy csinos, ifjú hölgyet, s leleplezze a Grand Hotelben (természetesen álnéven) megbúvó veszélyes bűnözőt. Hogy ennek a derék ifjúnak mindezen hőstettek közepette hogyan sikerül elnyernie a "Jáva Réme" címet is? Nos, a regény végén erre a kérdésre is választ kapunk Elder főfelügyelőtől, a bennszülött királyok (és díszműárusok) szóra bírásának specialistájától.

A tengerésztiszti egyenruháját ócska, koszos rongyokra cserélő kapitány, Piszkos Fred nevét nálunk már az általános iskolások is ismerik. Mint ahogy azt is tudják, hogy "neki van a világon a legtöbb esze" (Fülig Jimmy szíves szóbeli közlése), ezért aztán cseppet sem meglepő, hogy ebben a - gyakori idézettsége miatt - mára kvázi klasszikussá vált regényben ő mozgatja a szálakat a háttérből, s leginkább neki, no meg Fülig Jimmy tanácsainak köszönhető, hogy a szingapúri alvilágot inkognitóban felfedezni kívánó St. Antonio főherceg túléli ezt a veszélyes kirándulást. Igaz, közben megverik, eladják, halálra ítélik és megnősítik (ebben a sorrendben), de végül sikerül viszonylag ép bőrrel szabadulnia, és elindulhat hazafelé, hogy megtudja, mennyire állt/ült helyt a Boldogság Szigetek trónján botcsinálta dublőre, Fülig Jimmy, a szabadfogású hejesírás világbajnoka.

"...A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok... Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és - szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!" Hogyan került a Szaharába ez a legendákat fakasztó "kísértetlégió", és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

Ismerj meg te is egy csodálatos, szórakoztató történetet igényes, könnyen kezelhető e-könyv kiadásban. A kiadványhoz mellékelt olvasónapló a szerző életrajzán kívül tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a szereplők és a tartalom bemutatását, valamint további elemzési szempontokat is, melyek segítenek a mű átfogóbb megismerésében és egy esetleges számonkérésre való felkészülésben is.Hogyan lesz egy kagylónyelű kését kereső alvilági csavargóból álruhás trónörökös? Csak az a Fülig Jimmy tudhatja a választ a kérdésre, aki a Honolulu-Star luxusgőzösön szerepet cserél St. Antonio kalandvágyó főhercegével, hogy míg a főrend megismeri az alvilág szabályait, ő pofonosztással tartsa kordában a szigeten az államügyeket. És hogy jön mindehhez Piszkos Fred? Ő ezúttal érző szívű atyaként követi el válogatott gaztetteit, hogy ebben a kalandos történetben fiát, a herceget végül trónra segítse.

"Már majdnem minden együtt volt a bűntényhez: a tettesek, a hatalmas örökség és az áldozat. Csak egy holttest hiányzott. Viszont gyilkosság hulla nélkül még a technika mai fejlettsége mellett is szinte elképzelhetetlen." Így a három tettes - "az örökké vidám, gyönyörű Jojo" valamint két testvére, Henry és Bob - kénytelenek voltak kitalálni a "drót", azaz a holttest nélküli gyilkosságot, hogy hozzájuthassanak fukar nagybátyjuk vagyonához. Sikerül is eltüntetni a nagybácsit a színről - eltűnését öngyilkosságnak álcázva. A három ál-gyilkos öröme azonban hamarosan ürömre fordul: a felbontott végrendelet kellemetlen meglepetéseket tartalmaz, ráadásul bácsikájuk tetemét megtalálják egy közeli tengeröbölben. Így menekülniük kell számos kalandot és megpróbáltatást átvészelve...

Gyanús, gyanús, fölötte gyanús. De persze, pont a Fekete Kapitány ne legyen gyanús. És pont az ne legyen gyanús, hogy egy olyan írónak, mint Rejtő Jenő - P. Howard halála után majd 50 évvel még mindig kerülnek elő szinte ismeretlen művei. Mondom gyanús, fölötte gyanús. Nekünk azonban nem kell Fülig Jimmy módjára vég nélküli töprengésekbe merülnünk - vajon kavarja, vagy nem kavarja - mert van biztos támpontunk. Az a fordulatos meseszövés és az az egyéni stílus, amelyek már ezekben a korai írásaiban is elárulják a későbbi P. Howardot. Akinek tehát gyanús az ügy - olvassa el a könyvet, s rögtön elszáll e gyanú, mert így írni valóban csak egyvalaki tudott - Rejtő Jenő.