Jerome Salinger strana 3 z 4

Beim ersten Mal Lesen konnte ich ihn auf Anhieb nicht ausstehen: Holden Caulfield, der Held in Jerome David Salingers Der Fänger im Roggen ging mir mit seinen naseweisen, altklugen Lebensbetrachtungen ziemlich auf den Wecker. Ein paar Jahre später fiel mein Urteil anders aus: Holden durchschaut und schildert in seinem schnodderigen Jugendjargon die oft so verlogene Welt der Erwachsenen. Und weil er merkt, daß er auf der Schwelle zu eben dieser Erwachsenenwelt steht, wehrt er sich dagegen, sich dort einzufügen. So ist er gerade aus dem vierten Internat geflogen, weil seine schulischen Leistungen in fast allen Fächern ungenügend waren. Zurück in New York steigt er zunächst in einem zwielichtigen Hotel ab, da er sich nicht gleich bei seinen Eltern sehen lassen will. Die nun folgenden Begegnungen und Gespräche mit den verschiedensten Leuten machen seine Sensibilität und seine Gefühlsverwirrung deutlich, die er hinter einer coolen Fassade nur sehr unzureichend zu verstecken vermag und gipfelt schließlich in dem berühmt gewordenen Satz "Ein Pferd ist doch wenigstens menschlich". Holden träumt von einer einsam gelegenen Blockhütte irgendwo im sonnigen Westen, in der er seine Kinder vor den Erwachsenen verstecken möchte. Doch im Gespräch mit seiner kleinen Schwester Phoebe wird deutlich, daß er nicht weiß, was er mit sich und seinem Leben tatsächlich anfangen soll. Und genau das ist es, was Salingers Roman auch fünfzig Jahre nach seinem Erscheinen noch so aktuell sein läßt -- denn diesem Problem müssen sich die Heranwachsenden jeder Generation aufs Neue stellen. --Elisabeth Lang

Jeden z nejpopulárnějších amerických poválečných románů od klasika moderní literatury. Příběh vyprávěný sedmnáctiletým Holdenem Caufieldem je vlastně popisem necelých tří dnů jeho cesty domů (po opuštění přípravky v Pencey) předvánočním New Yorkem, k dy se Holden konfrontuje s řadou lidí (spolužáci, venkovanky ze Seattlu, prostitutka a její pasák, rodiče, učitel...). Více než putováním prostorem je tato cesta však spíše putováním od nevinnosti k vědoucnosti, od sebeneznalosti k sebeuvědomění, od izolace k pocitu sounáležitosti s okolním světem. Černý humor, jímž je tento svět nazírán, je jednou ze zbraní proti němu: člověka, který není schopen se světu smát, brzy jeho zoufalství zahubí.

First published in "The New Yorker" in the 1950s, "Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: an Introduction" are two novellas narrated by Buddy Glass, a character often said to be a portrait of Salinger himself. In the first, Buddy has taken leave from the army during World War II to attend the wedding of the eldest Glass brother, Seymour, and an atmosphere of portentous suspense sets the scene for the tragedy that will follow. In the second, Buddy reminisces about Seymour and the novella unfolds into a deep and far-reaching exploration of a complex and sad character which displays all the tenderness and subtlety which distinguish the best of Salinger's writing.

For Esme With Love and Squalor includes two of Salinger's most famous and critically acclaimed stories, and helped to establish him as one of the contemporary literary greats. The title story recounts a Sergeant's meeting with a young girl before being sent into combat. When it was first published in "The New Yorker" in 1950 it was an immediate sensation and prompted a flood of readers' fan-letters. 'A Perfect Day for Bananafish' is the first of the author's stories to feature the Glass family, the loveable and idiosyncratic family who would appear in much of Salinger's later fiction. A haunting and unforgettable piece of writing, the story follows the eldest sibling, Seymour Glass, and his wife, Muriel, as they embark on an ill-fated honeymoon in Florida.

Pisatel-klassik, pisatel-zagadka, na pike karery objavivshij ob uhode iz literatury i poselivshijsja vdali ot mirskih soblaznov v gluhoj amerikanskoj provintsii. Ego knigi, vkljuchaja kultovyj roman Ā«Nad propastju vo rzhiĀ», stali perelomnoj vehoj v isto

A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Franny Glass is a pretty, effervescent college student on a date with her intellectually confident boyfriend, Lane. They appear to be the perfect couple, but as they struggle to communicate with each other about the things they really care about, slowly their true feelings come to the surface. The second story in this book, "Zooey", plunges us into the world of her ethereal, sophisticated family. When Franny's emotional and spiritual doubts reach new heights, her older brother Zooey, a misanthropic former child genius, offers her consolation and brotherly advice. Written in Salinger's typically irreverent style, these two stories offer a touching snapshot of the distraught mindset of early adulthood and are full of the insightful emotional observations and witty turns of phrase that have helped make Salinger's reputation what it is today.

Pisatel-klassik, pisatel-zagadka, na pike svoei karery obiavivshii ob ukhode iz literatury i poselivshiisia vdali ot mirskikh soblaznov v glukhoi amerikanskoi provintcii. Knigi Selindzhera, vkliuchaia znamenityi roman "Nad propastiu vo rzhi", stali perelomnoi vekhoi v istorii mirovoi literatury i sdelalis nastolnymi dlia mnogikh pokolenii molodykh buntarei ot bitnikov i khippi do sovremennykh radikalnykh molodezhnykh dvizhenii. "Deviat rasskazov" - eto deviat zhemchuzhin v tvorcheskom ozherele pisatelia. Nedarom ikh sozdatelia avtoritetnye literaturnye kritiki nazyvaiut rasskazchikom ot Boga. I eto mnenie podtverzhdaetsia nezatukhaiushchei populiarnostiu knig Selindzhera u chitatelei.

Holden Caufield, 16 ans, est renvoyé de la pension où il ne fait pas grand-chose. Aussi désœuvré que désabusé, il traîne dans les rues de New York au lieu de rentrer chez lui. Il raconte son histoire: la douleur qui a suivi la mort de son frère, ses difficultés d'adaptation et la grande tendresse qu'il voue à sa petite sœur.

First published in "The New Yorker" in the 1950s, "Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: an Introduction" are two novellas narrated by Buddy Glass, a character often said to be a portrait of Salinger himself. In the first, Buddy has taken leave from the army during World War II to attend the wedding of the eldest Glass brother, Seymour, and an atmosphere of portentous suspense sets the scene for the tragedy that will follow. In the second, Buddy reminisces about Seymour and the novella unfolds into a deep and far-reaching exploration of a complex and sad character which displays all the tenderness and subtlety which distinguish the best of Salinger's writing.

Salinger, aki 1951-ben megjelent első - és azóta is egyetlen - regényével, a Zabhegyezővel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában - Ilyenkor ... Folytatás ›› harap a banánhal - kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja. A(z) Franny és Zooey (Könyv) szerzője Jerome David Salinger.

Krehká próza autora slávnych románov o vzťahu k sebe i k druhým aj o miere odcudzenia v rodine. Jemný portrét záhadných súrodencov Glassovcov.

Franny, šarmantná a mimoriadne nadaná študentka pestížnej univerzity zoči voči pokrytectvu tohto sveta. Franny a Zooey je novelou pozostávajúcou z dvoch častí venovaných hlavným postavám príbehu, súrodencom Franny a Zooey. V prvej časti diela sa ocitáme na romantickom stretnutí očarujúcej a živelnej Franny a jej sebavedomého, intelektuálne sebestačného priateľa Lanea. Na prvý pohľad spolu tvoria dokonalý pár. Avšak ich neschopnosť vzájomnej komunikácie a pretvárka sveta, v ktorom žijú, vyúsťuje ku emočnému kolapsu a existenciálnej kríze Franny. V druhej časti diela sa Zooey, génius, mizantrop a samotár v jednom, (a úspešný mladý herec) snaží sestre vo všetkej svojej spoločenskej nemotornosti poskytnúť útechu a bratskú radu. Obaja súrodenci patria do fiktívnej rodiny Glassovcov, sofistikovanej a duchaplnej americkej rodiny, ktorá vystupuje vo väčšine Salinegrovej krátkej prózy. Dielo pôvodne vyšlo ako séria dvoch poviedok v rokoch 1955 (Franny) a 1957 (Zooey) v americkom magazíne The New Yorker. V knižnej podobe prvýkrát vyšlo v roku 1961. Dejinám bola možno vnútená introverzia; našou je však doba nuáns, nejasných gést a psychologického manévrovania, tak na úrovni národnej ako individuálnej. Detailná pozornosť, ktorú Salinger venuje gestám a intonácii, z neho robí, medzi jeho rovesníkmi, výnimočne relevantnú literárnu osobnosť. […] Jeho tvorba, svojou pochmúrnou veľkoleposťou, charakteristickým humorom, morbiditou či trpkým ale vytrvalým odkazom nádeje, vystihuje tvár a sfarbenie súčasného amerického života. — John Updike, New York Times

"Salinger Kilenc történet-e kilenc novellát tartalmaz, közülük az első, az Ilyenkor harap a banánhal, Seymour Glass öngyilkosságát beszéli el. A Glass család Salinger visszatérő témája, a szűkre szabott életmű fókuszában Seymour áll, a megközelíthetetlen, ám testvéreihez igen ... Folytatás ›› közel álló Művész, kinek történeteit Salinger alteregója, Buddy Glass, az Író meséli el. Salinger minden történetében ugyanarra koncentrál: a meg nem értett másság problematikájára, az intellektus olyan szárnyalására, melyet az átlagelme fel nem foghat, meg nem közelíthet, valamint a másság érzelmi kivetülésére - mely mások számára ismételten rejtély marad. A legnagyobb rejtély pedig a halál, mely - valamilyen abszurd és alig felfogható módon, de mégis - logikusan következik a karakterből." (Limpár Ildikó) Fordították: Bartos Tibor, Göncz Árpád, Kuczka Péter, Lénárt Edna, Semlyén Éva, Semlyén István, Szíjgyártó László, Szinnai Tivadar, Szöllősy Klára, F. Csanak Dóra A(z) Kilenc történet (Könyv) szerzője Jerome David Salinger.

Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye. Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

"Én persze megértem - mondta Edna -, hogy mit érezhet a fiú, miután egész nyáron kísérgetett valakit, költötte a pénzt, amit pedig nem lett volna szabad elkölteni, színházjegyekre meg táncos helyre, meg mit tudom én, mire. Persze hogy úgy érzi, hogy az a valaki az adósa. Én viszont nem ilyen vagyok. Egyszerűen nem ilyen az alkatom. Nálam csak az igazi jön szóba. Ahhoz, hogy - szóval, érted,. Úgy értem, ha van szerelem, meg minden." A kötetben megjelent írások: - A fiatalok - Menj fel Eddie-hez - Egyszer egy héten ki fogod bírni A Helikon Zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.