Jerome Salinger

In an effort to escape the hypocrisies of life at his boarding school, sixteen-year-old Holden Caulfield seeks refuge in New York City.

DeDaumier-Smith's Blue Period," "Teddy," and "A Perfect Day for Bananafish" are among the nine works in a collection of Salinger's perceptive and realistic short stories."

Bilingvní vydání mistrovsky napsaného díla. Přemýšlivý a hluboký vhled do života sourozenců Glassových formou rozhovorů o smyslu života, víře, odvaze a zodpovědnosti budou čtenáři moci ocenit jak v originálním znění, tak ve výborném překladu manželů Pellarových.

Dvě psychologicky laděné novely s filozofickým podtextem o sourozencích Glassových. O Seymourovi, nejstarším ze sourozenců, vypráví Buddy, který přijíždí na bratrovu svatbu, jež se nekoná. Druhá novela je improvizovaný esej o smyslu poezie, o psaní a osobnosti spisovatele, který je prokládán a ilustrován historkami a názory rodiny Glassových.

A korán elhallgató, titokzatos Salinger csekély terjedelmű, de nagy hatású életműve ma is eleven: ezt bizonyítják az új kiadások is, melyek sorában közvetlen előzménye, a Franny és Zooey után most az utolsó két nagy elbeszélés, a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás jelenik meg. Az első részben a hét Glass gyerek közül a második, Buddy, a sokféle művészi tehetséget felmutató család egyetlen író tagja a legidősebb testvér, a tragikusan rövid életű Seymour esküvőjének szomorúan groteszk történetét beszéli el. A második elbeszélés már egészében próbálja megidézni az élet prózájához túlságosan érzékeny, túlságosan költő Seymour alakját, és egyben Buddy, az író küzdelmét mutatja be a reménytelennek tetsző feladattal, bonyolult és gazdag hangszerelésben.

Román Kto chytá v žite je celosvetový fenomén: od čias svojho vzniku bol preložený do takmer všetkých svetových jazykov. Každý rok sa z neho predá okolo 250 000 výtlačkov a doteraz sa predalo 65 miliónov kníh. V ankete vydavateľstva Modern Library čitatelia zaradili Kto chytá v žite medzi sto najlepších po anglicky písaných románov 20. storočia. Jedno z najvýznamnejších diel americkej literatúry minulého storočia bezpochyby poznačila doba jeho vzniku – J. D. Salinger ho publikoval v r. 1951 -, no napriek tomu je stále aktuálne. Autor ho pôvodne napísal ako román pre dospelých, ale vďaka téme tínedžerskej vzbury proti svetu dospelých a živému, slangovému jazyku si ho veľmi rýchlo obľúbila dospievajúca mládež a hlavný protagonista románu a antihrdina Holden Caulfield sa stal ikonou vtedajšej generácie násťročných. Príbeh rozprávaný sedemnásťročným Holdenom zachytáva necelé tri dni jeho cesty domov po nedobrovoľnom odchode z prípravky v Pencey, jeho blúdenie predvianočným New Yorkom, kde sa konfrontuje s množstvom ľudí, medzi ktorými sú spolužiaci, bývalý učiteľ, vidiečanky zo Seattlu či prostitútka a jej pasák. Holdenovo putovanie v priestore je však predovšetkým putovaním v duchovnom zmysle: putovaním za sebauvedomením a sebapoznaním, putovaním z izolácie k pocitu spolupatričnosti s okolitým svetom. Postoje mravne čistého tínedžera búriaceho sa proti pretvárke, malomeštiactvu a skostnateným názorom môžu byť aj dnes príkladom a inšpiráciou pre každého z nás, či už máme sedemnásť, alebo sedemdesiat rokov.

Jeden z nejpopulárnějších amerických poválečných románů od klasika moderní literatury. Příběh vyprávěný sedmnáctiletým Holdenem Caulfieldem je vlastně popisem necelých tří dnů jeho cesty domů (po opuštění přípravky v Pencey) předvánočním New Yorkem, kdy se Holden konfrontuje s řadou lidí (spolužáci, venkovanky ze Seattlu, prostitutka a její pasák, rodiče, učitel...). Více než putováním prostorem je tato cesta však spíše putováním od nevinnosti k vědoucnosti, od sebeneznalosti k sebeuvědomění, od izolace k pocitu sounáležitosti s okolním světem. Černý humor, jímž je tento svět nazírán, je jednou ze zbraní proti němu: člověka, který není schopen se světu smát, brzy jeho zoufalství zahubí.

Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye. Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Salinger, aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

"Salinger Kilenc történet-e kilenc novellát tartalmaz, közülük az első, az Ilyenkor harap a banánhal, Seymour Glass öngyilkosságát beszéli el. A Glass család Salinger visszatérő témája, a szűkre szabott életmű fókuszában Seymour áll, a megközelíthetetlen, ám testvéreihez igen közel álló Művész, kinek történeteit Salinger alteregója, Buddy Glass, az Író meséli el. Salinger minden történetében ugyanarra koncentrál: a meg nem értett másság problematikájára, az intellektus olyan szárnyalására, melyet az átlagelme fel nem foghat, meg nem közelíthet, valamint a másság érzelmi kivetülésére – mely mások számára ismételten rejtély marad. A legnagyobb rejtély pedig a halál, mely - valamilyen abszurd és alig felfogható módon, de mégis - logikusan következik a karakterből.” (Limpár Ildikó)

A korán elhallgató, titokzatos Salinger csekély terjedelmű, de nagy hatású életműve ma is eleven: ezt bizonyítják az új kiadások is, melyek sorában közvetlen előzménye, a Franny és Zooey után most az utolsó két nagy elbeszélés, a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás jelenik meg.Az első részben a hét Glass gyerek közül a második, Buddy, a sokféle művészi tehetséget felmutató család egyetlen író tagja a legidősebb testvér, a tragikusan rövid életű Seymour esküvőjének szomorúan groteszk történetét beszéli el.A második elbeszélés már egészében próbálja megidézni az élet prózájához túlságosan érzékeny, túlságosan költő Seymour alakját, és egyben Buddy, az író küzdelmét mutatja be a reménytelennek tetsző feladattal, bonyolult és gazdag hangszerelésben.

Klasik moderní americké literatury J. D. Salinger (1919–2010), mistr filozoficky laděné prózy s hluboce humanistickým podtextem, líčí v povídkové knize z roku 1953 na pozadí válečných prožitků a deziluzí vzájemný střet světa dospívajících mladých lidí se světem dospělých; konfrontaci, která je aktuální dodnes. Připočteme-li k tomu mistrovský styl, jímž jsou tyto texty napsány, pochopíme, proč je jejich autor – proslavený především románem Kdo chytá v žitě (1951) – ceněn, čten a oblíben po celém světě. Dne 27. ledna uplyne rok od jeho úmrtí.

Jerome David Salinger (1919-2010) a huszadik századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb írója. A második világháborúban katonaként részt vett a normandiai partraszállásban, majd a koncentrációs táborok felszabadításában. Világhírre a nyilvánosságot egész életében kínosan kerülő író az 1951-ben megjelent Rozsban a fogó című regényével tett szert. A sokáig egyszerre tiltott és ajánlott nemzedéki kultkönyv a tizenhat éves, jómódú New York-i családból származó Holden Caulfield története, aki szabadszájúan meséli el újabb iskolai kicsapatását követő tétova, cél- és útkereső hányattatásait a metropolisz éjszakai életében. A családi tragédia árnyékolta, mégis biztonságos gyerekkor iránti nosztalgia, a felnőtté válás ijesztő bizonytalanságának érzete és az értelmes emberi életre vágyakozás kivételes nyelvi elevenségű ábrázolása nemzedékformáló erejű művé avatta a regényt. A Time magazin a legjobb száz angol regény közzé sorolta, megjelenése óta pedig több mint 65 millió példányban kelt el világszerte. 1964-ben jelent meg először magyarul, Zabhegyező címmel, 2015 óta pedig Barna Imre új fordításában olvashatjuk. Frankón.