Eric Schmitt

Román se skládá ze dvou částí. V první je mluvčím sám Ježíš (v knize Ješua), který koná zázraky, ale stále má pocit, že sám své kroky neřídí. V druhé části popisuje Pilát Pontský v dopisech svému bratrovi do Říma jakéhosi Ješuu, který byl špatným truhlářem a špatným Židem, bratříčkoval se s opilci a lehkými ženami. Po intimně laděné první části tu román získává takřka detektivní spád. Pilát viditelně znervózní poté, co se ztratí ukřižované tělo a začnou se šířit první zvěsti o Ješuově zjevování.

Román se skládá ze dvou částí. V první je mluvčím sám Ježíš (v knize Ješua), který koná zázraky, ale stále má pocit, že sám své kroky neřídí. V druhé části popisuje Pilát Pontský v dopisech svému bratrovi do Říma jakéhosi Ješuu, který byl špatným truhlářem a špatným Židem, bratříčkoval se s opilci a lehkými ženami. Po intimně laděné první části tu román získává takřka detektivní spád. Pilát viditelně znervózní poté, co se ztratí ukřižované tělo a začnou se šířit první zvěsti o Ješuově zjevování.

Éric-Emmanuel Schmitt mindig álmodozott róla, hogy elutazzon a Szentföldre, de hosszú évtizedeken át nem jutott el "oda, ahol minden elkezdődött". Egy nap azonban kapott egy ellenállhatatlan ajánlatot a Vatikántól, hogy látogasson el az izraeli-palesztinai bibliai tájakra, és abból, amit ott tapasztal, írjon könyvet. Ebből az utazásából született a Jeruzsálem kihívása.Zarándoklata kihívások elé állította, önvizsgálatra szólította fel. Bejárta Betlehemet, Názáretet, Cézáreát. Ellátogatott a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szent városába, Jeruzsálembe. Végletekig őszinte, személyes útinaplója kérdéseket, elmélkedéseket, érzéseket, rácsodálkozásokat, spirituális tapasztalatokat rögzít - egészen egy olyan jeruzsálemi találkozásig, amit Schmitt is felfoghatatlannak nevez. Végezetül a szerző találkozhatott a Szentatyával a Vatikánban, és erről a revelatív beszélgetésről is rögzítette tapasztalatait.A Jeruzsálem kihívása mindezeknek köszönhetően egyedülálló és felejthetetlen lelki élményben részesíti olvasóit.Ha megértesz valamit abból, hogy mi történik ma Jeruzsálemben, akkor biztos lehetsz benne, hogy rosszul magyarázták el.

V souboru tří dojemných příběhů autor vykresluje paralely i kontrasty mezi náboženskými systémy (křesťanstvím, judaismem, islámem) a dokazuje, že vždy by měla rozhodovat v první řadě lidskost. Obsahuje povídky Oskar a růžová paní, Noemovo dítě, Pan Ibrahim a květy Koránu.

„- Próbáltam kiigazítani őket, apa - felelte őszintén. - Tényleg igyekeztem, hiszen te többször is elmesélted nekem a történteket. De nem érdeklik őket az árnyalatok. Udvariasan meghallgatnak, egy ideig illedelmesen csendben maradnak, aztán kezdődik az egész elölről. Az embereknek nem igazságra van szükségük, hanem legendákra.” Noámnak hívják. Újjá- és újjászületik, több civilizációban élt az évezredek során, és most arra készül, hogy elmesélje történetét - egy nagyon hosszú történetet, amely 8000 évvel ezelőtt, egy tó partján, édeni körülmények között kezdődött, amikor az ember még korlátok nélkül élt, szimbiózisban a természettel. Ebben a régmúlt időben, amiről mesélni fog, Noám a falu vezetőjének a fia, aki mindent elsöprő szerelmet érez Nura, a kiszámíthatatlan, lenyűgöző és szellemi társként is elsőrangú nő iránt - a közelgő apokalipszis árnyékában. Schmitt nem kevesebbet kísérel meg az Elveszett édenekben, mint hogy a jelen fénytörésében újraírja az emberiség mítoszait, keletkezés- és hanyatlástörténeteit. A nagy filozófiai, társadalmi és pszichológiai kérdéseket hús-vér karakterekkel, felejthetetlen alakokkal jeleníti meg egyedülálló kalandregényében - ebben a családi tragédiákkal, elhallgatott múlttal, bibliai cselekménnyel átitatott, gyengéd és lebilincselő mestermunkában. „Szeszélyes kaland, őrült projekt. Schmitt csúcsminőségű regényben meséli el az emberiség történetét.” (Libération)

Éric-Emmanuel Schmitt még a múlt évezredben, 1997-ben írta meg A láthatatlan ciklusa című kisregénysorozata első darabját, s bő húsz ével később, 2019-ben zárta le a ciklust a nyolcadik kötettel. A sorozat több történetéből színpadi adaptáció is készült, melyeket a világ számos országában bemutattak - Magyarországon a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház tűzte műsorára az Oszkár és Rózsa mami színműváltozatát. Ahogy a ciklus több más darabjában, ebben a kisregényben is egy felnőtt és egy gyerek különös, sorsfordító kapcsolata áll a cselekmény középpontjában. A kilencéves Oszkárnak halálos betegséggel kell szembenéznie, s ebben az egyenlőtlen küzdelemben egyedül Rózsa mamira, egy önkéntes kórházi kisegítőre támaszkodhat...