László Simon
autor
Radványi Gézával, Márai Sándor testvérével úton valahol Európában
Ebből a könyvböl derül ki izgalmas módon, hogy Márai Sándor a világhírű író és a 24 filmet a világban forgatott Radványi Géza testvérek. A könyv arról szól, hogy a Magyarországról elüldözött "képíró"sok éhezés, fizikai munka, sok-sok kaland után hogyan fedezte föl külföldi filmjeiben, többek között Louis de Funest, Romy Schneidert. A könyv igazi kalandregény egy példaértékű életről, amely az olvasó számára is biztatást adhat:akármilyen mélyről indulsz, ha nem adod fel,feljuthatsz a világ tetejére.
id. Rubik
"Ha azt mondom Rubik Ernő, a válasz csak kocka lehet.
Világos, hiszen nincs a földnek olyan eldugott helye, ahol ne forgatnák megszállott felnőttek, s tojáshéjból alig kinőtt emberpalánták a XX. századi "nagy őrületet", a Rubik-kockát.
Jó, de hogyan kerül a csizma az asztalra, kérdezhetnék nagyrabecsült olvasóim, ha bíznak bennem, és a látszólag értelmetlen bevezető után van türelmük tovább olvasni, ígérem mindent megmagyarázok.
Hol is tartottunk? Igen, a kocja. Az elmúlt évtized elején orkánszerű sebességgel "rontotta meg" a világot egy akkor még ismeretlen, 30-as éveit taposó magyar fiatalember, ifjú Rubik Ernő.
Ördögös találmánya, a Rubik-kocka, fénysebességet meghaladó száguldással terjedt el az öreg földgolyónkon. Azóta bizony sok-sok víz hömpölygött le az öreg, kanyargós Dunán, de a bűvös kocka világkarrierje ma is változatlan erővel tombol. A fiatal felfedező a világ egyik legismertebb embere, és mit tagadjuk, sokak által irigyelt világsztár lett.
Joggal. Az idő igazolta. Elsőszülött gyermeke meghozta számára a sikert. S itt álljunk meg egy lélegzetnyi időre. Hogyan is van ez? Ha ifjú Rubik Ernő a kocka szülőapja, a papa, az idősebb Rubik Ernő, mi sem természetesebb, "nagyapja" az ördögös jószágnak.
És most kérem figyelni. A nagypapa sem akárki. A XX. század nagy világőrületének, a repülésnek egyik rokonszenves vezéralakja. Bizonyítékul álljon itt egy igaz ember és családja igaz története." (a Bevezető)
A bazilika hercegnője
1625. Az új pápa választását ünnepli Róma, amikor egy gyönyörű angol hercegnő érkezik az örök városba, akinek az édesanyja olasz származású. A bíborosok és kurtizánok városában hamar felfedezi a pökhendi gazdagok és a nyomorult szegények, a rend és a káosz, a szigorú erkölcsiség és a szabadosság zavarba ejtő ellentéteit. Róma elbűvöli Clarissát, akit az olaszok principessának szólítanak. Clarissát nemcsak Róma nyűgözi le, hanem a barokk kor két világra szóló művésze is: az egyik Lorenzo Bernini, a zseniális szobrász-építész, a pápák és a nők kedvence, a nagyvilági férfi, a másik Francesco Borromini, a mogorva, magának való, tüskés modorú lángelme, az építészet megújítója, a tökéletesség megszállottja. A két férfi az új Rómát akarja felépíteni, s szembeszökően ellentétes természetük ellenére is arra kényszerülnek, hogy összefogjanak a nagy cél érdekében. Hiába kettejük egymásrautaltsága a művészetben, Clarissa iránt érzett szerelmük halálos ellenséggé teszi őket. A principessa élete azonban nem a férfiak miatt kerül veszélybe, hanem nagynénje, donna Olimpia, a pápa sógornője és szeretője miatt. Ez a gyilkos indulatok rabjává, a féltékenység megszállottjává lett asszony a háttérből les leendő áldozataira, köztük Clarissára, s csak a megfelelő pillanatra vár a pestistől bűzlő városban, hogy héjaként csapjon le unokahúgára...
Vypredané
9,47 €
9,97 €
Emil és a detektívek
Közel hetven éve már, hogy először (1928-ban) vehették kézbe a német olvasók az Emil és a detektívek című regényt. Azóta sok-sok kiadásban és tucatnyi nyelven forgathatták gyermekek és felnőttek milliói. Talán nem véletlen, hogy a gyermek Kästner vonzódott a detektívesdihez, de az sem, hogy író lett belőle. A két mesterség ugyanis furcsamód sok rokon vonást mutat. Mert mit is jelent a mostanság ritkábban használt idegen szó? Annyit tesz, mint nyomozó, titkosrendőr. Ám ha az angol, detect ige magyar jelentését vesszük, akkor ezt olvashatjuk: "felfed(ez), kiderít, kinyomoz, kipuhatol, leleplez". Az igealak jóval többet mond. Ám aki detektívregényeket olvas, nyilván tudja, hogy a detektív mást is tesz: válogat a feltárt tények között, s csak a fontos, az összefüggésekre utaló, azokat feltáró ismereteket őrzi meg, majd illeszti össze őket a tények s gyakran képzelete segítségével, hogy kerek, kikezdhetetlen történet kerekedjen belőle. És mit tesz az író? Erich Kästner ezt is elárulja: "Bizonyára veletek is megesett már az ilyesmi. Feküdtem a padlón, gyűjtögettem az emlékeket, amelyek jobbról-balról, minden oldalról a fejembe gyűltek, ahogy az jóravaló emlékekhez illik. Végül is minden együtt volt, a Mese összeállt. Most már semmi egyéb dolgom nem volt, mint hogy leüljek és sorjában mindent leírjak. Ezt tettem. Ha nem tettem volna, most nem tartanátok a kezetekben ezt az Emilről szóló könyvet." Simon László
Vypredané
3,03 €
3,19 €
