Veronika Szeghy-Gayer

Trianon meghatározó módon formálta át az egykori felvidéki, a két világháború között már leginkább csak szlovenszkóiként emlegetett magyar értelmiség közösség- és nemzetképét. Jelen munka ezt az összetett folyamatot követi nyomon az evangélikus és szabadkőműves Gömöry János és a magát a keresztény nemzeti oldalhoz soroló Sziklay Ferenc személyes életútján keresztül. A szerző elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen viták során, miként formálódott a "szlovenszkói magyar értelmiség", milyen elképzelések és tervek ütköztek egymással, és milyen szerepe volt Gömöry Jánosnak és Sziklay Ferencnek a csehszlovákiai magyar közélet kialakításában. Hogyan alakult át a magyar értelmiség területi hovatartozás-tudata? Hogyan lett Felvidékből Szlovenszkó? A kötet egyúttal az életrajz- és a helytörténetírás egyes elemeinek az ötvözésére tett kísérlet, melyben nemcsak a két személyiséget körülvevő kisebbségi társadalom, hanem Eperjes és Kassa két világháború közötti mikrovilága, az 1945 után végleg eltűnt régi polgárság mindennapjai és közéleti szerepvállalása, pártjainak, egyesületeinek a működése, illetve közösségi ünnepei tárulnak az olvasó elé.

Kassa Trianon előtti utolsó magyar kormánybiztos-főispánja, Molnár Miklós történelmünk méltatlanul elfeledett alakja, akinek érdemeit saját korában Kassa magyarsága mellett a várost megszálló csehszlovák állam képviselői is elismerték és méltatták. Molnár mintegy 20 évvel az 1918/1920-as államfordulatot követően hat kéziratos kötetben írta meg a kassai államfordulat eseményeit, páratan történelmi forrást hagyva ezzel az utókorra. Kötetünk neki és művének állít emléket.

László Tost patrí k emblematickým postavám politického katolicizmu v medzivojnovom Československu, ktorý bol v rokoch 1933 – 1938 zástupcom košického starostu, od novembra 1938 do mája 1939 mešťanostom Košíc a neskôr do roku 1944 aj poslancom maďarského parlamentu. V dôsledku svojho proanglického a protinyilašovského postoja sa stal v januári 1945 obeťou košického teroru Strany šípových krížov. Po prvý raz dochádza k vydaniu súhrnnej práce o jeho živote, o jeho úradníckej i politickej kariére. V nej sa príbeh šarišského statkára, finančného úradníka, neskôr mestského politika spolu s osudom jeho rodiny pred čitateľa nepredkladá v pestrých farbách politických rozmarov či romantiky, ale v rámci opisu doby zozbieraním drobných ľudských prejavov verejného a súkromného života. Práca Veroniky Szeghy-Gayer vracia zo zabudnutia svet multietnických Košíc spred roku 1945, plný premien štátnej moci, politických hier, divadla a ľudských tragédií, o ktorých v poslednom desaťročí vychádza čoraz viac vedeckých analýz. Monografia László Tost - mešťanosta Košíc je určená najmä širokému publiku. Nevšedný rodinný príbeh obohacujú ilustrácie košického reštaurátora Ladislava Bobčáka a viac ako sto doposiaľ nepublikovaných dobových fotografií z verejných inštitúcií na Slovensku a v Maďarsku, ako aj zo súkromných zbierok.

Tost a csehszlovákiai politikai katolicizmus emblematikus alakja, 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere, majd 1938 novemberétől 1939 májusáig a város polgármestere, később 1944-ig a magyar parlament képviselője volt. Közismerten angolbarát, nyilasellenes magatartása következtében 1945 januárjában a kassai nyilas terror áldozata lett. Hivatalnoki és politikai pályafutásáról először jelenik meg összefoglaló munka, melyben a földbirtokosból, majd pénzügyi hivatalnokból lett keresztényszocialista városatya és családja élete nem a politikai divatok túlburjánzó színeiben pompázva, romantikusan megfestve tárul elénk, hanem a köz- és magánélet apró emberi megnyilvánulásaival átszőtt korrajz keretében. Szeghy-Gayer Veronika munkája a feledésből hozza vissza az 1945 előtti soknemzetiségű Kassa államhatalmi változásokkal, politikai játszmákkal, színházzal és emberi tragédiákkal teli világát, melyről az elmúlt évtizedben egyre több tudományos elemzés látott napvilágot. A Tost László, Kassa polgármestere című kötet elsősorban a nagyközönségnek szól, melyben a nem mindennapi családtörténetet Ladislav Bobčák kassai restaurátor illusztrációi mellett szlovákiai és magyarországi közintézményekből, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, nagyrészt eddig sehol nem közölt képek gazdagítják.

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között. Abban bízunk, hogy a mai magyar történeti kutatás élvonalát képviselő kötet megtalálja az utat olvasói, elsősorban a történelemtanárok, egyetemisták felé, és összefogott, világos, de nem egysíkú magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Trianon megismerésében – akár tetszik, akár nem – a rációé a főszerep, csak ennek segítségével tudjuk feldolgozni az évszázada történt, de napjainkra is kiható eseményeket.