Veronika Szeghy-Gayer

„... fivéreimnek nem kell semmi más üzenetet átadnod, minthogy üdvözlöm őket és egy utolsó csókot küldök nekik; kövesd végakaratomat, annál is inkább, mivel feleségem valószínűleg áldott állapotban van...” – Dessewffy Arisztid unokaöccséhez, Lajoshoz címzett búcsúlevelének szívbe markoló szavai ezek, melyek október 6-án, kivégzése előtt néhány órával íródtak az aradi várbörtön cellájában. A száz éven át elveszettnek hitt levél nemrég egy kassai levéltárból került elő az Aradon kivégzett honvéd tábornok többi személyes iratával együtt, melyek az 1848 decemberétől 1850 áprilisáig terjedő időszakot ölelik fel. A kötetben sajtó alá rendezett történelmi jelentőségű gyűjtemény többek között olyan korabeli dokumentumokat tartalmaz, mint Dessewffy Arisztid második feleségéhez, Szinyei Merse Emmához írt négy levele, valamint Baló Benjámin, az evangélikus Dessewffynek utolsó kenetet feladó aradi református lelkész hat levele is, melyek az özvegyhez és az özvegy egyik Budán élő rokonához szólnak. A Dessewffy Arisztid utolsó levelei című forráskiadvány fiatal kassai történészek, levéltárosok és muzeológusok többéves közös munkájának az eredménye, amely méltán válhat érdekessé az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetét kutató szakemberek és a múlt iránt fogékony nagyközönség számára.

Mikor mondták ki az erdélyi románok a Magyarországtól való elszakadást? Hány jegyzéket adott át Fernand Vix alezredes a magyar kormányzatnak? Ki volt Szlovákia első diktátora? Kik szálltak szembe az egyre több magyarlakta területet megszálló idegen csapatokkal? Hogyan érintette a magyar vasúthálózatot a trianoni békeszerződés? Hány menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről? Mennyi időbe telt, mire úgy-ahogy magához tért a magyar gazdaság Trianon után? A Trianon enciklopédia szerzőiként és szerkesztőiként egy olyan kézikönyvet szeretnénk átnyújtani a közönségnek, amely a tényanyagra koncentrálva segít tájékozódni, eligazodni a történelmi folyamatok és különféle értelmezéseik között. Abban bízunk, hogy a mai magyar történeti kutatás élvonalát képviselő kötet megtalálja az utat olvasói, elsősorban a történelemtanárok, egyetemisták felé, és összefogott, világos, de nem egysíkú magyarázatokkal segítheti azokat, akiket érdekelnek a magyar történelem ezen tragikus évei. Trianon megismerésében – akár tetszik, akár nem – a rációé a főszerep, csak ennek segítségével tudjuk feldolgozni az évszázada történt, de napjainkra is kiható eseményeket.

László Tost patrí k emblematickým postavám politického katolicizmu v medzivojnovom Československu, ktorý bol v rokoch 1933 – 1938 zástupcom košického starostu, od novembra 1938 do mája 1939 mešťanostom Košíc a neskôr do roku 1944 aj poslancom maďarského parlamentu. V dôsledku svojho proanglického a protinyilašovského postoja sa stal v januári 1945 obeťou košického teroru Strany šípových krížov. Po prvý raz dochádza k vydaniu súhrnnej práce o jeho živote, o jeho úradníckej i politickej kariére. V nej sa príbeh šarišského statkára, finančného úradníka, neskôr mestského politika spolu s osudom jeho rodiny pred čitateľa nepredkladá v pestrých farbách politických rozmarov či romantiky, ale v rámci opisu doby zozbieraním drobných ľudských prejavov verejného a súkromného života. Práca Veroniky Szeghy-Gayer vracia zo zabudnutia svet multietnických Košíc spred roku 1945, plný premien štátnej moci, politických hier, divadla a ľudských tragédií, o ktorých v poslednom desaťročí vychádza čoraz viac vedeckých analýz. Monografia László Tost - mešťanosta Košíc je určená najmä širokému publiku. Nevšedný rodinný príbeh obohacujú ilustrácie košického reštaurátora Ladislava Bobčáka a viac ako sto doposiaľ nepublikovaných dobových fotografií z verejných inštitúcií na Slovensku a v Maďarsku, ako aj zo súkromných zbierok.

Tost a csehszlovákiai politikai katolicizmus emblematikus alakja, 1933 és 1938 között Kassa helyettes polgármestere, majd 1938 novemberétől 1939 májusáig a város polgármestere, később 1944-ig a magyar parlament képviselője volt. Közismerten angolbarát, nyilasellenes magatartása következtében 1945 januárjában a kassai nyilas terror áldozata lett. Hivatalnoki és politikai pályafutásáról először jelenik meg összefoglaló munka, melyben a földbirtokosból, majd pénzügyi hivatalnokból lett keresztényszocialista városatya és családja élete nem a politikai divatok túlburjánzó színeiben pompázva, romantikusan megfestve tárul elénk, hanem a köz- és magánélet apró emberi megnyilvánulásaival átszőtt korrajz keretében. Szeghy-Gayer Veronika munkája a feledésből hozza vissza az 1945 előtti soknemzetiségű Kassa államhatalmi változásokkal, politikai játszmákkal, színházzal és emberi tragédiákkal teli világát, melyről az elmúlt évtizedben egyre több tudományos elemzés látott napvilágot. A Tost László, Kassa polgármestere című kötet elsősorban a nagyközönségnek szól, melyben a nem mindennapi családtörténetet Ladislav Bobčák kassai restaurátor illusztrációi mellett szlovákiai és magyarországi közintézményekből, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, nagyrészt eddig sehol nem közölt képek gazdagítják.

Kassa Trianon előtti utolsó magyar kormánybiztos-főispánja, Molnár Miklós történelmünk méltatlanul elfeledett alakja, akinek érdemeit saját korában Kassa magyarsága mellett a várost megszálló csehszlovák állam képviselői is elismerték és méltatták. Molnár mintegy 20 évvel az 1918/1920-as államfordulatot követően hat kéziratos kötetben írta meg a kassai államfordulat eseményeit, páratan történelmi forrást hagyva ezzel az utókorra. Kötetünk neki és művének állít emléket.