Mária Szepes strana 8 z 8

Szepes Mária A Vörös Oroszlán című regénye egy különleges spirituális utazás. A könyv főhőse Hans Burgnerként születik meg, 1535-ben, birtokába jut az örök élet elixírjének – a Prima Materiának –, és ennek köszönhetően évszázadokon át újraszületve, újabb és újabb karmikus tapasztalásokon keresztül fejlődik. Életeinek történetét a XVIII. század végéig követi nyomon az író. Az elbeszélés az alkímia, a reinkarnáció és a belső átalakulás mélységeit tárja fel, miközben az olvasót is önismeretre és gondolkodásra készteti. Kétségtelen, hogy az alkímiáról, reinkarnációról és halhatatlanságról írt, nagy történelmi felkészültséggel megalkotott regény szinte egyedülálló a transzcendens irodalomban. A Vörös Oroszlán izgalmas történetében egyszerre van jelen a kaland, a krimi, a szerelem, az érzékiség kínzó szenvedélye, a misztikum, a karma és a beavatások legmélyebb ősi bölcsessége. Ez a mű nemcsak izgalmas történettel, de elmélyült, filozofikus tartalommal is bír. Nem véletlen, hogy sokan beavatási regényként tekintenek rá – olyan könyvként, amely minden újraolvasásnál más arcát mutatja meg. A Vörös Oroszlán című regény már a megjelenése után, 1946-ban különleges helyet vívott ki magának a magyar irodalomban. Bár a hatóságok hamar betiltották, és próbálták eltüntetni, néhány példány titokban megmaradt, és kézről kézre járva élt tovább az olvasók között. A könyv hivatalosan csak évtizedekkel később, 1989-ben jelenhetett meg újra teljes, csonkítatlan tartalommal, ekkor már Szepes Mária valódi nevén. Kevesen tudják, amit Szepes Mária mindig hangoztatott: A Vörös Oroszlán regénye nem önmagában nyugvó mű. A Varázstükörrel és Raguel hét tanítványa című nagyregényével együtt trilógiát képez. A Vörös Oroszlán legmélyebb rétegeit nem érthetik meg e másik két hatalmas ívű beavatási regény üzenetei nélkül.

"Szepes Mária Varázstükör c. ezoterikus regényét a Vörös Oroszlán után írta. A varázstükör főhőse Kornét Gábor újságíró barbár idők tanúja. Berlinből tudósít, amíg ki nem utasítják Németországból. Hazatérve családi örökségre bukkan: egy varázstükröt örököl, amely egykor Rabbi Abraham Eleazarnak, az 1100 körül élt nagy kabbalistának, mágusnak és alkimistának a tulajdonában volt. Ezen át tartott kapcsolatot a „másik világgal”. Ez a tükör egy varázstükör, amely túlmutat az időn és a téren, feltárja a titkokat, és a világ láthatatlan összefüggéseit. Amit a tükörben látunk, az többé már nem csak kép – lehetőség, figyelmeztetés, vagy éppen a sors formálásának eszköze. Kornét Gábor pedig nem elégedik meg a látással: cselekszik, beavatkozik, és próbálja jóra fordítani a világban zajló eseményeket. Élete folyamán vak segítő szándéka tapasztalatain át érik értő szeretetté, ahogy transzcendens képességeit fokozatosan visszanyeri. A varázstükör segítségével a múlt mélyrétegeibe és a láthatatlan szférákba is behatol, ahol megismeri az anyagot működtető okok törvényszerűségeit. Szepes Mária Varázstükre lenyűgöző regény a misztikumról, az emberi döntések súlyáról és a tudás hatalmáról. Mély, fordulatos történet, amely egyszerre beszél a történelemről, a lélekről és a láthatatlan erőkről, amelyek mindannyiunk életét formálják. „A varázstükör vetítővászon tulajdonképpen. Mindaz, ami a tükörbe vetül, a főhős lelkében játszódik le. Élő, színes, plasztikus képként a tükörbe jut, és ő tágra nyílt szemmel, minden ép érzékével látja, hallja, érzi az eseményeket. Semmi el nem rejtőzhet előle, amit látni akar... Mert mi maradhat titokban a Szellem előtt, amely nem ismer időt, távolságot, áthatol az anyagon, s minden forma mögött a lényeget szemléli? A tükörbe pedig ez a mindentudó, mindenlátó, misztikus erőinek birtokában lévő szellem vetíti ki a felidézett jelenségeket.” – Szepes Mária „A Varázstükör a szemtanú hiteles beszámolója a hitleri téboly időszakáról, a háborúról, az ostromról, de ugyanakkor tudósít egy másik misztikus lélekvilágról, ahol „az életnek rengeteg változata van. Hamvas Béla még könyvtáros korában azért keresett meg, hogy a Varázstükör kiadásáról tárgyaljon velem, annyira fontosnak tartotta a végjátékról szóló beszámolómat...” "

Légy birtokában az erőnek, mellyel megfejtheted és tervezheted álmaid, melyeken keresztül tudatosan irányíthatod sorsod! Mit jelent az, hogy mágia? Szepes Mária, a rejtett tudományok egyik legkiválóbb magyar ismerője szerint a mágia nem más, mint képzeletünk teremtőereje. Az álmok határtalan síkja lehetőséget ad a megvalósulást kereső alkotóerőinek kibontakozására. Az álmok a lelkünkben lüktető energiákból, ki nem elégült vágyainkból, életünket nehezítő félelmeinkből keletkező feszültségek kivetülései, melyek mágikus irányítása lehetővé teszi problémáink feloldását. Te döntesz, hogy sodródsz tovább vágyaid által vezérelve a tudatalattid útvesztőiben és rejtélyes, amnéziaszerű állapot marad számodra az álomvilág, vagy a mágikus irányítás módszerének elsajátításával megoldókulccsá változtatod, melynek megtalálása elengedhetetlen a lélek fejlődéséhez. Hogy mi mindenre képes a mágia, azaz a teremtőerő, amit valójában mindenki birtokol a gyakorlatban? Miről vallanak álmaink? Hogyan fejtsük meg az álmok titkait? Miképpen változtassuk meg sorsunkat álmaink segítségével? Szepes Mária gyakorlati mágia sorozatának első kötete, Az álom mágiája ezekre a kérdésekre ad választ.

Panni kíváncsian figyeli a lakótelepi házak tetején kopácsoló harkályt, aki olyan erősen veri csőrével a tévéantennákat, hogy valósággal zeng belé a környék. Egy nap azonban a kedves Harkály anyó eltűnik. A csend, amit maga után hagy szomorúsággal tölti el Panni szívét. Vajon egyszer majd ugyanígy emlékké válik az óvoda, a szüret és Ila néni is? Egy okos középsősnek mindent meg lehet magyarázni. Néha még jobban is, mint a felnőtteknek.