Mária Szepes

Ismeritek Pöttyös Pannit? Tudjátok, ő az a kislány, aki a bárányhimlős pöttyeiről kapta a nevét. De a betegség csak a kalandok kezdete. Mert Pannival, a nagymamájával és a szomszéd Péterkével sok minden történik, a hétköznapjaik sem unalmasak soha. A balatoni nyaraláson pedig igazán érdekes felfedeznivalók várnak Pannira! A mesesorozat új, átdolgozott kiadásának első kötetében 12 mese olvasható – egészen az óvodakezdésig kísérhetjük el Pannit.

Sok betegség gyökere elrejtőzik a lélek mélyén - ez a mű segít feltárni jelbeszédeit. A test csak jelzi, amit a lélek már régóta tud. Szepes Mária egyik legmélyebb műve feltárja a testi és lelki folyamatok láthatatlan összefüggéseit. A lélek anatómiája arra hív, hogy felfedezd a benned rejlő okokat, felismerd a tünetek üzeneteit, és megértsd, hogyan gyógyítható a lélek, ha a test megbetegszik. Ez a könyv nemcsak olvasmány, hanem önismereti utazás - azoknak, akik készek szembenézni önmaguk valódi arcával. Van-e olyan orvos, akit ne győzött volna meg a tapasztalat arról, hogy a test csak a tünetek színtere, de a valódi elváltozás a lélek mélyrétegeiben lakozik? Szepes Mária könyve megkísérli fellebbenteni a fátylat a tudattalan sebek elől, és elvezet bennünket oda, ahonnan a valódi gyógyulás indulhat. Ebben a műben nem szimpla spiritualitást találsz, hanem egy átgondolt, belső világra irányuló diagnosztikát: a lélek betegséggócait, az emberi aura és finomtestek működését, a gátlások és traumák hatását, valamint azokat az "örök szérumokat", amelyek segíthetnek a tisztulás útján. A testi tünetek mögött rejlő szimbolikus üzenetek feltárásában Szepes finom lélektani érzékkel vezet minket - de egyben arra is ösztönöz, hogy ne várjunk kész recepteket, hanem váljunk aktív résztvevőivé önmagunk gyógyulásának. Nemcsak azoknak szól, akik éppen keresik, mi bajuk van lelkileg vagy testileg - hanem mindazoknak, akik készek belenézni az árnyékba, hogy fényt hozzanak oda, ahol eddig csak fájdalom rejtőzött.

"E könyvvel szokatlan, eddig nem ismert kulcsokat nyújtok át mindazoknak, akik önmaguk és a világ kozmosszal való összefüggéseit kutatják. Felismerték velem együtt, hogy az ősnépek tudománya, bölcselete mennyire találkozik a modern természettudomány kutatásainak eredményeivel. Óriási kérdések ezek, amelyek egyszerre sürgőssé váltak korunk felgyorsult válságai között. Bizonyos, hogy e meglepő válaszok nem merítik ki ennek a misztériumnak valamennyi tételét, de fényt vetítenek az irányra, amely hozzájuk vezet. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy az embert semmi sem érdekli jobban, mint saját sorsa, jelene és jövője e bonyolult világban. Megpróbálok nemcsak diagnózist adni különféle tévedések, kórságok természetéről, hanem a gyógyulás módját is felkínálom a lélek tisztességes orvosaként. A Misztériumok könyve az egyéni beavatások kozmikus módszere. Élmények színaranyát vonhatják ki belőle." Szepes Mária

"A Smaragdtábla az egyik legfontosabb művem, amely az összefüggések tudományát próbálja bizonyítani hiteles források, az összehasonlító vallástudomány, a természettudományok, a mélypszichológia és a saját tapasztalataim alapján... E könyv megkísérli összevetni az ősi hagyomány és a modern természettudomány egymást kiegészítő szoros összefüggéseit." - Szepes Mária Az ókori Egyiptomból származó Smaragdtábla, amelyet Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak, útmutatást nyújt az ember számára a mágikus erők használatához. Gondolati magva az, hogy lényegét tekintve minden azonos alapformákra épül, és minden mindennel összefügg. Szepes Mária Smaragdtábla című műve egy beavatás. A címéhez hűen arra törekszik, hogy egységbe foglalja az ember és a világegyetem jelenségeit. Ezt nevezte Szepes Mária az összefüggések tudományának, amely tulajdonképpen a természettudomány, a művészet és a filozófia szintézise. A hermetikus hagyomány ősi tanításai elevenednek meg benne, amelyek az emberi tudat fejlődéséről, az ok-okozat törvényeiről és a belső átalakulás útjáról szólnak. Szepes Mária páratlan mélységgel és tisztasággal vezet végig azon az úton, amely a felismeréstől a belső átalakulásig vezet. A Smaragdtábla kulcsot ad az univerzális törvények megértéséhez - és ahhoz, hogy azokat a mindennapi életben is alkalmazni tudd. A könyvet olvasva olyan rálátást kaphatunk a világ dolgaira, amellyel számunkra is kézzelfoghatóvá válik, hogy valóban minden mindennel kapcsolatban van, és nyilvánvaló igazságként fogadhatjuk el az "amint fent, úgy lent" ősi elvét.

Szepes Mária Varázstükör c. ezoterikus regényét a Vörös Oroszlán után írta. A varázstükör főhőse Kornét Gábor újságíró barbár idők tanúja. Berlinből tudósít, amíg ki nem utasítják Németországból. Hazatérve családi örökségre bukkan: egy varázstükröt örököl, amely egykor Rabbi Abraham Eleazarnak, az 1100 körül élt nagy kabbalistának, mágusnak és alkimistának a tulajdonában volt. Ezen át tartott kapcsolatot a „másik világgal”. Ez a tükör egy varázstükör, amely túlmutat az időn és a téren, feltárja a titkokat, és a világ láthatatlan összefüggéseit. Amit a tükörben látunk, az többé már nem csak kép – lehetőség, figyelmeztetés, vagy éppen a sors formálásának eszköze. Kornét Gábor pedig nem elégedik meg a látással: cselekszik, beavatkozik, és próbálja jóra fordítani a világban zajló eseményeket. Élete folyamán vak segítő szándéka tapasztalatain át érik értő szeretetté, ahogy transzcendens képességeit fokozatosan visszanyeri. A varázstükör segítségével a múlt mélyrétegeibe és a láthatatlan szférákba is behatol, ahol megismeri az anyagot működtető okok törvényszerűségeit. Szepes Mária Varázstükre lenyűgöző regény a misztikumról, az emberi döntések súlyáról és a tudás hatalmáról. Mély, fordulatos történet, amely egyszerre beszél a történelemről, a lélekről és a láthatatlan erőkről, amelyek mindannyiunk életét formálják. „A varázstükör vetítővászon tulajdonképpen. Mindaz, ami a tükörbe vetül, a főhős lelkében játszódik le. Élő, színes, plasztikus képként a tükörbe jut, és ő tágra nyílt szemmel, minden ép érzékével látja, hallja, érzi az eseményeket. Semmi el nem rejtőzhet előle, amit látni akar... Mert mi maradhat titokban a Szellem előtt, amely nem ismer időt, távolságot, áthatol az anyagon, s minden forma mögött a lényeget szemléli? A tükörbe pedig ez a mindentudó, mindenlátó, misztikus erőinek birtokában lévő szellem vetíti ki a felidézett jelenségeket.” – Szepes Mária „A Varázstükör a szemtanú hiteles beszámolója a hitleri téboly időszakáról, a háborúról, az ostromról, de ugyanakkor tudósít egy másik misztikus lélekvilágról, ahol „az életnek rengeteg változata van. Hamvas Béla még könyvtáros korában azért keresett meg, hogy a Varázstükör kiadásáról tárgyaljon velem, annyira fontosnak tartotta a végjátékról szóló beszámolómat...”

A Raguel hét tanítványa hatalmas beavatási regény, a lélek tisztulási folyamatainak különféle fázisain vezeti át az olvasót. Szepes Mária e művében a hét típust, a hét bolygó karakterét formázza meg egy-egy emberi sorson át. Hét különböző utat vetít elénk, hét összetett próbát, amely után elérkeznek mindannyian a misztikus Mythenburg várába. "Mert ha minden elveszett is, megmaradt a Szentély, s hozzá vezet a beavatások útja. Valaki őrzi. Valaki, aki nagyobb náluk. Akinek ereje kitépte törékeny hajójukat a fellázadt elemek hatalmából. A Főpap. A Tűz Ébrentartója, Raguel. [...] A nagy Zodiákus körben vándorló Nappal együtt utazott ő is. A kétezer-százötven évenként változó plátói világhónapok csúcsra kerülő vezéreszméjének felizzásával megzendült mindig ugyanaz a Kinyilatkoztatás a korszak nyelvére fordítva. A nevek, a jelmezek, a formák változtak a Kinyilatkoztatás körül, a lényege azonban azonos maradt; a hét csillagelv csak egymással szövetségben, egységbe zárultan harcolhat az emberért, az ég és a pokol e tragikus gyermekéért, hogy lenyűgözze, meghódítsa, felszabadítsa benne a saját erőit." Mythenburgba, Raguel vezetésével, a hét tanítvány jelenükből indulva visszahatol személyes múltjába. E múlt akadályait elgördítve a lélek mélyebb rétegeinek mitologikus-mágikus gyökereit tárják fel, végül eljutnak a lét alapszubsztanciáinak mozgató elemeihez. E lényüket alapvetően átrendező mélységi tapasztalatok után megújuló lendülettel indulnak útjukra, hogy elvégezzék azt a fontos feladatot, amelyet Raguel bízott rájuk. Az író maga élete főművének tartotta ezt az "óriás eposzt". Szepes Mária így vallott e nagyregényéről: "A Vörös Oroszlán faltörő kosként hatolt át világnyelvek falain. A Varázstükör tiszta képet ad a barna fasizmus őrületének valódi hajtóerőiről. S ez az óriás-eposzom, a Raguel hét tanítványa a mélymúlt eltemetett kultúráinak gyökereit ássa ki a felejtés súlyos iszaprétege alól, s későbbi évezredek szenvedélyektől, drámáktól izzó rejtélyeire vet vakító világosságot. De éles mentális fénytőrével áthasítja a XXI. század jövőnket borító lepleit is. Cselekmény-szökőárja feltárja holnapunk pusztító konfliktusait, azok gyógyító, megoldást kínáló módszereivel együtt." Szepes Mária Raguel hét tanítványa című regényét A Vörös Oroszlán egy gépelt változatának hátlapjára kezdte írni kézzel 1948-ban, s a végső változat 1977-ben készült el. E páratlan relikviát a Szepes Mária Alapítvány őrzi. Nem véletlenszerű e két, illetve a Varázstükörrel három mű összetartozása. Raguel könyve A Vörös Oroszlán és a Varázstükör ezoterikus regényének egyenes folytatása, mondhatjuk reinkarnációja.

„A Földet, a mi valódi paradicsomunkat, amellyel a természet megajándékozott bennünket, alaposan összedúltuk és kizsaroltuk, s voltak olyan történelmi időszakok, amikor kis híján elpusztítottuk. A Föld beteg, de kórságait magunk okoztuk. Nekünk kell leküzdenünk őket. Megvannak az eszközeink hozzá!” Szepes Mária az ezotéria avatatlan királynője, a sci-fi élvonalbeli művelője. A sci-fi irodalom eme élő klasszikusát áthatja az írónő különleges szellemisége. 

„A krízis, amelyben sodródunk, az emberi történelem eddigi egyetlen katasztrófájához sem hasonlítható, mégis félelmetesebb valamennyinél. Nem háború. A szépség és a szenvedély vízióival bénítja meg érzékeinket. Az élet valóságai között alvajáró futóbolondokká válunk. Ilyen fantazmák bűvölete ellen nincs védekezés...” Ez az Arany Meteor-díjjal jutalmazott Szepes Mária mű az ezoterikus irodalom élő klasszikusa. A Surayana élő szobrai olyan, már-már időszerű jövőképet vetít elénk, aminek minden mozzanata markában tartja az olvasó figyelmét

Merre tartasz, ember? - E kérdés felvetése még sohasem volt annyira időszerű, mint napjainkban. Az író éles látásával, a világ és az ember, a látható és láthatatlan lét összefüggéseit kutató szellemével átfogó keresztmetszetét adja mindannak a felismeréssorozatnak, amelyben meghatározza a mai kor problémáit, valamint e válságokból kivezető útját. A felvetett gondolatok segítségével próbál belemerülni a Föld és az ember zaklató jelenébe, sajátos, egyedi, megoldhatatlannak tűnő kérdéseibe és lehetséges jövőjének perspektíváiba. Ezek az írások a XX. század krónikájának végösszegéről adnak híreket, de a XXI. század emberéhez szólnak, feltárva a kor kórtüneteit, amelyből kivonható a vakcina. Szepes Mária a kiút irányának eshetőségét is meghatározza: a súlyosan beteg Föld egyedüli gyógyszere a szellem individuális, egyetemes kultúrájában rejlik. A kötet tanulmányai az e kérdéseken való közös továbbtűnődést kínálják a saját és Földünk krízisein töprengő humanistáknak.

XXII. század. Aquapolis. Az emberiség már meghódította a tengerek mélyét, csodálatos mélytengeri civilizációt épített ki. A rohamos fejlődést azonban váratlanul megdöbbentő esemény zavarja meg, egy ismeretlen eredetű emberi lény feltűnése. Hamarosan kiderül, hogy az idegen az antianyag világából érkezett, és magasabb, bár sok szempontból egészen másfajta fejlődést képvisel. Ez a másfajta fejlődési lehetőség végzetesnek tűnő zavarokat okoz a földi társadalomban. Az áttekinthető rend, a tiszta értelem kapui mögül előtörnek a zabolátlan, zűrzavaros érzések és ösztönök, végső pusztulással fenyegetve a jobb sorsra érdemes földi civilizációt. Az idegen azonban nem nézi tétlenül a készülő katasztrófát, és sikerül is elhárítania. Ebben a kétkötetes, utópisztikus, jövőjóslásokkal tarkított regényben Szepes Mária egy mindent elsöprő szerelmet tár elénk, izgalmas, XXII. századi társadalomrajz kíséretében, ahol a szerző lerántja a leplet a földi halandókban ott rejtőző kételyekről és brutalitásról. Könyvének szereplői szeretnek és gyűlölnek, egyszerre zseniálisak és őrültek. Szepes Mária a magyar sci-fi-irodalom első női képviselőjeként különleges, befelé forduló, lélektani regényeivel színesíti a tudományos-fantasztikus regények sorát. Az ismeretlen dimenzióból érkező férfi lénye polarizálja az elfojtott ellentéteket, kihívja a rajongást és a tagadást, és ezzel végtelen veszélyek forrásává válik, amelyekről nem is tehet, és amelyekre idegenül néz. A baj a földi ember indulataiban, billenékeny állapotában van. Erre figyelmeztet a regény, és így tölti be feladatát – azt, hogy ismereteket adjon rólunk, mulatságos vagy veszélyes kalandjainkról, válságainkról és egészségünkről, szellemünk, lelkünk kozmikus méretű? végtelenjéről” – Kuczka Péter Kossuth-díjas költő, író utószavából

A Lángoló Időfolyó kék bolygónk életnemző, létfenntartó érrendszere. E könyv azokkal a varázslatos időkategóriákkal foglalkozik, amelyekben percnyi álmainkban évezredeket tölthetünk el. Visszapergethetjük a múltat. Felkereshetjük ősi kultúrák virágzó fényességét. Lehetetlen? Nem az. A modern technika visszajátssza a XX. század valamennyi bűnének, emelkedésének, hanyatlásának minden dokumentumát. Miért ne hatolhatna be az ember saját belső kozmoszába, előző életeinek intenzív élményei közé? Szepes Mária közli e visszahatoló meditáció módszertanát. Sikerrel próbálta ki önmagán, mégse ajánlja akárkinek. Igen kockázatos vállalkozás. Szakember ellenőrzése szükséges hozzá. Van-e olyan valaki, aki ne találkozott volna eltemetett, meggyászolt szeretteivel, álmai időkategóriájának megjelenítő hatalma által? Az álom nem ismeri a halált. A Lángoló Időfolyónak a legnagyobb rejtelme azonban a küszöbön várakozó hidegfúzió felfedezése, „a vízből keletkező tűz csodája”. Ami egyszerre oldja meg a környezetszennyezés, a szegénység és az olajéhség problémáját. Mert a járműveket víz hajtja, szennyezés nélkül. Ha egy idea az emberi elmében megszületik, azt tudományos felfedezés követi. Íme a „planetáris gondolat”, amelyre írók, tudósok, művészek, humanisták várnak választ a korszak megoldhatatlannak tűnő problémáira. E tanulmánysor is azt a bizonyosságot tükrözi, hogy a megvalósítás küszöbön áll. Az Érzékeken túli víziók olyan világról szól, amelynek képességei valamennyi emberben benne élnek. Idéző formulája a szomjas hiányérzet, a soha be nem teljesedő vágy, a másik nembe való beleolvadás, a szerelmi halál. Minden, ami külön való, egyesülésre törekszik. Az anyag mélységében történik a tragikus szatíra, amelyben egyik lény felfalja a másikat. Ez a nemek kettészakadásának és az Unio Misztikának a drámája. Bolygónk misztériumszínpadain szüntelenül ez a színjáték bonyolódik. Valamennyi darab halállal végződik, de a színész felkel, lesminkel és elindul az új szerepek felé.

Az ősi kultúrák ránk maradt üzeneteiben vannak utalások szerint az emberiség már nem először jutott olyan fejlettségi szintre, amikor megfelelő morális háttere híján végül elpusztította önmagát. Ma ismét válaszút előtt állunk. De a valós veszélyek mellett, szédítő távlatokat kínáló kibontakozási lehetőségeink is felgyorsultak. Egyre több nagyszerű ismeret áll rendelkezésünkre, amellyel megteremthetnénk új, élhető világunkat. De vajon tudunk-e élni az elénk táruló óriási lehetőségekkel? E kérdéseket feszegeti Szepes Mária, s a mai kor emberének szinte minden időszerű problémáját érinti. Közös töprengésre hív bennünket. Kérdez. Olykor provokál. Fel akarja rázni az embert kábult tétlenségéből, hogy minden vészhelyzetből van kiút! A világot megváltani lehetetlen vállalkozás lenne. De önmagunkat és környezetünket ráeszméltetni a bennünk, körülöttünk szüntelenül jeleket adó összefüggésekre és csodákra - ez elérhető! Ismerjük meg a bennünk szunnyadó erőket, határtalan képességeket! Ne sodródjunk vakon át az életen, amikor mi magunk alakíthatjuk sorsunkat, a körülöttünk lejátszódó eseményeket! Engedjük magunkhoz a bölcseletet, a szelíd jóságot, mert gyógyul tőle a világ, s rajta minden élet.

A magyar sci-fi-irodalom úgynevezett lélektani vonulatához kapcsolódik Szepes Mária regénye, amelyben a fő hangsúly a modern ember belső lelki torzulásainak, önáltató hazugságainak kíméletlen elemzésére, leleplezésére helyeződik.  Tem Asvin egy fiatal fizikus, akinek a nem is oly távoli jövőben magánélete totális válságba jutott, szinte minden energiáját a tudományos kutatásba fekteti, s részt vesz az időszimulátor megalkotásában. Annak ellenére, hogy a gép még nem tökéletes, mégis úgy dönt, hogy egy lapra tesz fel mindent, s vállalkozik egy időutazásra a jövőbe: menekülni szeretne saját megoldatlan problémái, élete csődtömege elől, feledni szeretne mindent, indulása után azonban a gép időzárlatba kerül, s a jövő helyett egy olyan idődimenzióba kerül, ahonnan úgy tűnik, nincs számára végképp kiút. Az egymásba folyó tér- és idősíkok világában az időgép az önvizsgálat és az önismeret útjára vezető eszköz. A fantasztikum színes fátyla mögött rejlő igazságok emberi kapcsolataink értékére és tetteink következményeire hívják fel a figyelmet. „Lehunytam a szemem. A homlokom mögött, képzeletem végtelenné táguló világegyetemében megjelent hirtelen az időkozmoszban lebegő időlombik sugárzó gömbje. Vajon meddig kering még negyedórás pályáján Kronosz szerencsétlen szökevényeivel, akiknek nincs bátorságuk hozzá, hogy kitörjenek saját gyöngeségük zárlatából?”

A régi füveskönyvek a kertben termesztett vagy vadon termő növények, gyógyfüvek hasznáról és káráról tájékoztattak, századokon át szerzett tapasztalatok alapján. Aztán a hasznos tanácsok lassan kiterjedtek a lélek, sőt általában a lét kisebb-nagyobb gondjaira is. A „mi a teendő” kérdésére adott hétköznapi példák, egyszerű válaszok, amelyek a testi és a lelki egészség megőrzését és visszanyerését segítették, lassan egyre egyénibbé, szubjektívabbá váltak, s egyre több gondolkodnivalót, valamint lelki táplálékot adtak az olvasónak. Szepes Mária Füveskönyve egyaránt megfelel a műfaj korai és kései kívánalmainak. Egyszerű, könnyen érthető élethelyzetek, bölcsességek, látszatok mögé leső, gondolatébresztő megállapítások és olyan közvetlen tanácsok sorjáznak benne, amelyeket úgy érezhet magáénak mindenki, mintha csak neki szólna. Ezen túl pedig - hűen a szerző lenyűgözően és főleg eredményesen egyéni tanítási módszereihez - kérdések, látszólagos ellentmondások, továbbgondolásra, kiegészítésre, az olvasó élethelyzetéhez való igazításra, azaz az agysejtek alapos megdolgoztatására szolgáló felismerések ezek, amelyek képesek arra is, hogy felkeltsék a saját lélekbe lemerülő őszinteséghez szükséges bátorságot és kitartást.

AZ ELSŐ KÖTET MÁGIKUS KULCSAI A mindennapi élet mágiáját egy ideig csak az írónő közeli barátai olvashatták, s akikhez eljutott, komoly válságokat győztek le módszere segítségével. Amolyan „ágy melletti” kézikönyv lett belőle. Megoldást kínál, hogyan legyünk úrrá kedvetlenségünkön, miképpen kezeljük a fájdalmas konfliktusokat, s mitől válhatunk a közösség sikeres, rokonszenves és népszerű alkotó tagjává. Mindez összefügg A fény mágiájával, amelyből megismerhetjük a hermetikus filozófia titkos tanításait. Ezeket gyakorolva erőnk megszilárdul, egészséges önbizalmunk alakul ki, és kiteljesedik az életünk. Az öröm mágiájában Szepes Mária az általa képviselt szeretet és hit sugárzó energiáját állítja szembe a harag, az elégedetlenség és más romboló, negatív erővel szemben. Olyan csodálatos eszközt kapunk tőle, amelynek segítségével önmagunk orvosává válhatunk, s életünk minden napját ünnepként élhetjük. A mítoszok mágiája szintén unikumnak számító írás, amelynek már a létrejötte is különleges. 1948-ban a kiadókat államosították, bezúztak és elégettek minden olyan művet, amelyeknek tartalma nem egyezett az aktuális politikai áramlattal. Hamvas Béla akkor még könyvtáros volt, és Szepes Mária igen jó barátja. Néhány nagyszerű, ritka könyvet mentett az írónőhöz az eltűnt kultúrákról. Máriát elsősorban éppen ez a rejtélyes, őstörténeti világ érdekelte; a legérdekesebb részeket lefordította, és kommentárokkal látta el. Az áldozat mágiájában rejlik az egyik legfontosabb mágikus kulcs. E kulcs nélkül egyetlen lépést sem tehetünk előre elérendő célunk felé. Az írónő világosan, részletesen feltárja az áldozat rejtett értelmét, hogy miért van rá szükség, s miért kell a legnagyobb komolysággal számot vetnünk vele fejlődésünk érdekében. Ugyanis a karma körforgásából való kiemelkedés mentőkötele az önkéntesen hozott, tudatos áldozat, amely Mágussá tesz bennünket. Sorsát pedig csak a Mágus változtathatja meg. A szó mágiája a hermetikus filozófia alapfogalmainak gyűjteménye. Nincs olyan szakma a világon, amelynek ne volna saját fogalomnyelve. Természetes, hogy a tudomány, a művészet és a bölcselet szintézisére törekvő összefüggések tudományának, az ezotériának is sajátos fogalomrendszere van, amely hozzásegíti az érdeklődőket spirituális tanulmányaik folytatásához. A MÁSODIK KÖTET MÁGIKUS KULCSAI Az álom mágiája bebizonyítja, hogy egy álom olyan képsorozatokból áll, amelyeknek éppen úgy, mint a hieroglifáknak, három értelmük van: egyik a fizikai világra vonatkozik, másik az érzelmi életre, harmadik a szellemi síkra. Számos kérdésünkre választ kapunk: Miről vallanak álmaink? Hogyan fejtsük meg az álmok titkait? Miképpen változtassuk meg sorsunkat álmaink segítségével? A szerelem mágiája nem olyan varázslat, amely valamiféle bájitalban található, hanem olyan, amely a lelkünk mélyén gyökeredzik. Belőle bontja virágát az igazi egymásba olvadás. A varázslatos táj, ahova Szepes Mária elvisz minket nem hely, hanem állapot, amelyben a szerelem sohasem válik unalmassá. Az együttélés állandóan új színekkel gazdagít, és nem ismer szürke megszokást. E bűvös, lebegő állapot valóban létezik. Méghozzá bennünk. Mindenki létrehozhatja, aki igazán akarja! Ehhez kínál lehetőséget és módszereket az írónő mindazoknak, akik elfogadják. A hűség mágiájából kiderül, hogyan igazodhatunk el párkapcsolatunk szellemi-testi-lelki szövevényében. A féltékenység a birtoklás gyilkos dühe. Ez értelmes magyarázat nélkül önpusztító tragédiákhoz, lelki-testi kórsághoz, halálos bosszúhadjáratokhoz, különféle szenvedélybetegségekhez vezet. Szepes Mária megvilágítja e harc valódi okait és párhuzamait a természet valamennyi dimenziójában, és elárulja, miként védhetjük meg magunkat az esetleges szerelmi vetélytárstól. A sors mágiája modernizált kiegészítése, folytatása a A mindennapi élet mágiája című tanulmánynak. Szepes Mária azzal a tudással és szemléletmóddal ajándékoz meg bennünket, amelynek se

Az egykor nagy vihart kavaró, és ma is különleges sorsot élő regény alaptémája egy elixír, az örök élet itala, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz, és megadja azt a képességet, hogy emlékezzünk előző életeinkre. Olvasói immár több évtizede számolnak be ugyanazokról a tapasztalatokról: első olvasatban egy letehetetlen, négy évszázadot átfogó, izgalmas történetet látnak benne, később azonban beavatási kötetté alakul át számukra a mű, amely valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti magában. „Amikor írni kezdtem, éppen az alkimisták érdekeltek a legjobban. Megragadott e kényszerűen bujkáló kísérletezők tragikus sorsa. Őket a pénzre, hatalomra éhes nagyurak éppúgy félreértették, mint véres történelmünk valamennyi nagy elméjét. A mentális alkímia beavatottjainak sosem célja az aranycsinálás. Ők az emberi szellem arannyá szublimálását, saját lényük átformálását tekintik elsődlegesnek. Azon fáradoznak, hogy lelkükben, szellemükben létrejöjjön a Bölcsek Köve, az Iható Arany, az Örök Élet igazi elixírje.