Mária Szepes strana 3 z 8

Párafátyolba burkolódzó egzotikus magaslatok, elhagyott városok, fenséges sziklaóriások, amelyek néma tanúként tekintenek le a mélybe. Ha vallomásra lehetne bírni őket, sokat mesélhetnének a múlt ködébe veszett civilizációkról, melyek mágikus kultúrája a történelem kezdete előtti időkben velük együtt eltűnt bolygónkról. Vagy mégsem?A harmadik évezred küszöbén ismét katasztrófa fenyegeti az emberiséget. Ekkor egy csodálatos képességű lányka születik. Szembeszegül a pusztulással és pusztítással, ő lesz a Tibet magaslataira menekültek lelki vezetője, ő segíti át társait Gondwána rejtélyes birodalmába."Amit az emberi értelem elképzel, csak azért teheti, mert igaz volt, igaz lehet, és megvalósulhat a jövőben. Különben e koncepció meg sem születhetett volna az agy rejtélyes világegyetemében."

Ahogyan az egyén pszichikuma korszakonként bizonyos átalakulásokon megy keresztül, úgy kell hozzá alakítani a tanítási módszereket és a feladatokat is. Különösképpen áll ez a jelen korszakfordulóra, amelyben az egyéni létritmus megváltozik. Szepes Mária vallja: senki helyett nem élhetünk. Aki passzív követeléssel külső segítséget vár problémái megoldására, az nem kapja meg. Csak az az ember gyógyul és birkózik meg sorsával, akinek értelmét fontos felismerések világítják meg, és kitenyészti lényében szívós kitartással minden elintézetlen ügye, fájdalma, megpróbáltatása Arkánumát önelemzéssel. Anélkül, hogy saját mulasztásaira bűnbakot keresne valaki másban. Az Istenek tüze a tudás és halhatatlanság hatalmáról szól. Az ember két alapérzését járja körül: egyikben félelmeink gyökereit tárja fel, majd ezek oldására hét részből álló gyakorlatsort kínál. A másik fejezetben a mindent értő, megbocsátó szeretetet világítja meg, melyek által egyensúlyba kerülhetnek bennünk a dolgok. E könyv felmérhetetlen segítséget jelenthet a békességre, megismerésre vágyó embernek.

E könyvben kiemeltem A Vörös Oroszlán című művem sokrétegű cselekmény-szökőárjából az egyik legbonyolultabb, mágnesesen vonzó nőalakot, a XVII. századi Franciaország arisztokrata családjában született, gyönyörű Corinnát. Szajha volt, és tökéletes színésznő. Hűtlen, számító, méregkeverő, intrikus nimfa, hínárba húzó szirén, aki vámpírként kiszívta férje, Louis de la Tourzel életerejét, de maga is áldozatul esett kalandor szerelmi viszonyainak, perverzióinak, játékszenvedélyének. Pokoljárásának és katarzisának élet- és halálküszöbökön átívelő, szédítő távlatok magasságába és iszonyú mélységeibe merülő történetéről ő maga gyón titkos írásában, amelynek mágikus pecsétjét egyedül akkor törhette fel, amikor elérkezett az ideje. Corinna alvilági zuhanása a kárhozat szakadékába: diagnózis. Az emberi lélek és a föld kórságának szindrómája, önmaga okozta betegségműve. Corinna katarzisa pedig a felemelkedés gyógymódja, elixírje, s beteg bolygónk valamennyi lényének, közösségének arkánuma is. Ki tudta volna jobban ezt Corinnánál, aki a pokol valamennyi bugyrát megjárta, minden bűnös tévedést elkövetett, míg saját gyötrelmein keresztül rá nem ébredt, hogy a másikban önnön húsát tépi, marcangolja, önmagát csalja, öli, tapossa, kényszeríti kínpadra, máglyára. Corinna ezért határozta el, hogy bukásainak okával együtt, saját naplóját is az emberiség elé tárja, és átmenti a következő nemzedékének. A közlés ideje elérkezett. Íme Corinna titkos naplója. (Részletek Szepes Mária előszavából). A kötet ráadásként tartalmazza Szepes Mária A Jasper család szégyene című novelláját. A szárnyas fiú története azokról szól, akik valamiképpen kilógnak az átlagos emberek sorából.

A Szepes Életműsorozat újabb misztikus regénnyel bővül! „Ez nem torzító tükör. Az igazat mutatja. Ha valaki szembe mer nézni valódi önmagával, megpillanthatja benne lényének végtelen kiterjedéseit, a jelmezek sorozatával együtt, amelyeket valaha viselt, de a tiszta Fényt is, amelyből átmeneti formái keletkeztek. E végtelenbe mélyülő felület világít. A jeges sötétet sugárzó alkímiai hővé változtatja. Szepes Mária ezoterikus regénye mélységével, fordulatosságával méltó párja A Vörös Oroszlánnak, s a Raguel hét tanítványával trilógiát alkotnak. „Hamvas Béla még könyvtáros korában azért keresett meg, hogy a Varázstükör kiadásáról tárgyaljon velem, annyira fontosnak tartotta a végjátékról szóló beszámolómat. - Szepes Mária

XXII. század. Aquapolis. Az emberiség már meghódította a tengerek mélyét, csodálatos mélytengeri civilizációt építettki. A rohamos fejlődést azonban váratlanul megdöbbentő esemény zavarja meg, egy ismeretlen eredetű emberi lény feltűnése. Hamarosan kiderül, hogy az idegen az antianyag világából érkezett, és magasabb, bár sok szempontból egészen másfajta fejlődést képvisel.  Ez a másfajta fejlődési lehetőség végzetesnek tűnő zavarokat okoz a földi társadalomban. Az áttekinthető rend, a tiszta értelem kapui mögül előtörnek a zabolátlan, zűrzavaros érzések és ösztönök, végső pusztulással fenyegetve a jobb sorsra érdemes földi civilizációt.  Az idegen azonban nem nézi tétlenül a készülő katasztrófát, és sikerül is elhárítania. Ebben a kétkötetes, utópisztikus, jövőjóslásokkal tarkított regényben Szepes Mária egy mindent elsöprő szerelmet tár elénk, izgalmas, XXII. századi társadalomrajz kíséretében, ahol a szerző lerántja a leplet a földi halandókban ott rejtőző kételyekről és brutalitásról. Könyvének szereplői szeretnek és gyűlölnek, egyszerre zseniálisak és őrültek. Szepes Mária a magyar sci-fi-irodalom első női képviselőjeként különleges, befelé forduló, lélektani regényeivel színesíti a tudományos-fantasztikus regények sorát.  „Az ismeretlen dimenzióból érkező férfi lénye polarizálja az elfojtott ellentéteket, kihívja a rajongást és a tagadást, és ezzel végtelen veszélyek forrásává válik, amelyekről nem is tehet, és amelyekre idegenül néz. A baj a földi ember indulataiban, billenékeny állapotában van. Erre figyelmeztet a regény, és így tölti be feladatát – azt, hogy ismereteket adjon rólunk, mulatságos vagy veszélyes kalandjainkról, válságainkról és egészségünkről, szellemünk, lelkünk kozmikus méretű? végtelenjéről” – Kuczka Péter Kossuth-díjas költő, író utószavából

"A mágia valójában erőt jelent, a képzelet önmagát megvalósító varázserejét". S ha e varázserőt valaki megkérdőjelezné, az írónő az orvostudomány legújabb felismeréseire hivatkozik: "amelyek szerint a legtöbb betegség pszichoszomatikus - idegi - eredetű, és többnyire valamely betegséget feltételező képzelgéssel, rettegéssel kezdődik". A betegségbe menekülés "teremtő képzeletünk" kóros elburjánzásából adódik. Szepes Mária önfejlesztő gyakorlatai segítenek a kozmosz irányába szárnyat bontani, áttörni a "beszűkült tér-idő káprázat ködfalait". Velük - tapasztalni fogjuk - hatalmas gyógyító erő támad fel bennünk. Ne mellőzzük mindennapjainkban öngyógyító tanácsait sem, mert "lábadozásunk örömét nagyobb aktivitás és fénylő egyensúly formájában nemsokára tapasztalni fogjuk". Mindez összefügg A FÉNY MÁGIÁJÁval, amelyben a hermetikus filozófia titkos tanaival ismerkedhetünk, s általa erőnk (mágiánk) megszilárdul.

A Dimenziótarot Szepes Mária első tarot-könyvének, A tarot bölcsességének második, felújított és ismételten kibővített változata. Érdekessége, hogy egy egyedi tarot-kártyacsomag is tartozik hozzá, amely immáron plusz két kártyával bővülve elérte eredetileg tervezett 24 lapos formátumát. A tarot szimbólumrendszer. Kulcs az emberi önismerethez, rejtett bölcsességének hordozója, üzenet a távoli múltból. Ebben a kötetben olvashatunk a tarot eredetéről, a kártyalapok titkos jelentéséről, a képek mélyebb tartalmáról. Megtudhatjuk, hogyan jósolhatunk a segítségével, útmutatást kapunk, miként használjuk a lapok ábráit meditációra, és hogyan nyerjünk belőlük erőt lelki problémáink leküzdéséhez. Akit érdekel mindaz az ősi bölcsesség, távoli rejtélyes üzenet, amelyet a tarot szimbolikája hordoz, aki változtatni akar önmagán és az életén, a nagy arkánum lépcsőfokain eljuthat a beavatáshoz.

A szerelem mágiája. Bármilyen különösen hangzik is, az életünket átszövő egyik legfontosabb jelenségnek, a szerelemnek is van mágiája. Ez nem olyan varázslat, amely valamiféle bájitalban található, hanem a lelkünk mélyén gyökeredzik, és belőle bontja szirmait az igazi egymásba olvadás virága. Hogyan igazodhatunk el párkapcsolatunk szellemi-testi-lelki szövevényében? Hogyan lehetünk okosak, amivel megőrizhetjük szerelmünket, és megvédhetjük magunkat az esetleges szerelmi vetélytárstól? Mit kell tennünk, hogy partnerünk és mi magunk is teljes életet éljünk? Ezekre és más fontos kérdésekre találhatunk választ ebben a műben. A hűség mágiájából kiderül, hogyan igazodhatunk el párkapcsolatunk szellemi-testi-lelki szövevényében. A féltékenység a birtoklás gyilkos dühe. Ez értelmes magyarázat nélkül önpusztító tragédiákhoz, lelki-testi kórsághoz, halálos bosszúhadjáratokhoz, különféle szenvedélybetegségekhez vezet. Szepes Mária megvilágítja e harc valódi okait és párhuzamait a természet valamennyi dimenziójában, és elárulja, miként védhetjük meg magunkat az esetleges szerelmi vetélytárstól. Az öröm mágiájában Szepes Mária az általa képviselt szeretet és hit sugárzó energiáját állítja szembe a harag, az elégedetlenség és más romboló, negatív erőkkel. Olyan csodálatos módszert kapunk tőle, amelynek segítségével önmagunk orvosává válhatunk, s életünk minden napját ünnepként élhetjük meg.

A magyar sci-fi-irodalom úgynevezett lélektani vonulatához kapcsolódik Szepes Mária regénye, amelyben a fő hangsúly a modern ember belső lelki torzulásainak, önáltató hazugsá- gainak kíméletlen elemzésére, leleplezésére helyeződik. Tem Asvin egy fiatal fizikus, akinek a nem is oly távoli jövőben magánélete totális válságba jutott, szinte minden energiáját a tudományos kutatásba fekteti, s részt vesz az időszimulá- tor megalkotásában. Annak ellenére, hogy a gép még nem tökéletes, mégis úgy dönt, hogy egy lapra tesz fel mindent, s vállalkozik egy időutazásra a jövőbe: menekülni szeretne saját megoldatlan problémái, élete csődtömege elől, feledni szeretne mindent, indulása után azonban a gép időzárlatba kerül, s a jövő helyett egy olyan idődimenzióba kerül, ahon- nan úgy tűnik, nincs számára végképp kiút. Az egymásba folyó tér- és idősíkok világában az időgép az önvizsgálat és az önismeret útjára vezető eszköz. A fantasz- tikum színes fátyla mögött rejlő igazságok emberi kapcso- lataink értékére és tetteink következményeire hívják fel a figyelmet. „Lehunytam a szemem. A homlokom mögött, képzeletem végtelenné táguló világegyetemében megjelent hirtelen az időkozmoszban lebegő időlombik sugárzó gömbje. Va- jon meddig kering még negyedórás pályáján Kronosz sze- rencsétlen szökevényeivel, akiknek nincs bátorságuk hozzá, hogy kitörjenek saját gyöngeségük zárlatából?"

„A krízis, amelyben sodródunk, az emberi történelem eddigi egyetlen katasztrófájához sem hasonlítható, mégis félelmetesebb valamennyinél. Nem háború. A szépség és a szenvedély vízióival bénítja meg érzékeinket. Az élet valóságai között alvajáró futóbolondokká válunk. Ilyen fantazmák bűvölete ellen nincs védekezés...” Ez az Arany Meteor-díjjal jutalmazott Szepes Mária mű az ezoterikus irodalom élő klasszikusa. A Surayana élő szobrai olyan, már-már időszerű jövőképet vetít elénk, aminek minden mozzanata markában tartja az olvasó figyelmét.

„A Földet, a mi valódi paradicsomunkat, amellyel a természet megajándékozott bennünket, alaposan összedúltuk és kizsaroltuk, s voltak olyan történelmi időszakok, amikor kis híján elpusztítottuk. A Föld beteg, de kórságait magunk okoztuk. Nekünk kell leküzdenünk őket. Megvannak az eszközeink hozzá!” Szepes Mária az ezotéria avatatlan királynője, a sci-fi élvonalbeli művelője. A sci-fi irodalom eme élő klasszikusát áthatja az írónő különleges szellemisége.

Szepes Mária hagyatékának máig kiadatlan, legújabb kötetét tartod kezedben. A végtelenbe nyíló Rákóczi-udvar bepillantást enged Szepes Mária misztikus élményektől átitatott gyermekkorába. Az író-tanító személyes visszaemlékezésein keresztül részesei lehetünk egy hétköznapinak egyáltalán nem mondható család életének. A kibontakozó történetekből megtudhatjuk, hogy a gyermek Mária szinte az anyatejjel szívta magába a szellemi világra való nyitottságot. Nem is történhetett volna másképp, hiszen környezetében mindenki extrém módon érzékeny és fogékony volt a láthatón túli világ rezdüléseire. A család Rákóczi úti lakása nem csupán Szepes Mária szeretett otthona, de titkos spiritiszta összejövetelek, szellemidézések helyszíne is volt. A szülei által vezetett összejöveteleken előszeretettel gyűlt össze a budapesti értelmiség, hogy éjszakába nyúló, parázs vitákat folytassanak filozófiai és spirituális kérdésekről. Szepes Mária ebben a környezetben ébredt spirituális önmagára. A kandalló tüzében pillantotta meg első látomásait, és ekkortájt nyílt meg számára az álomvilág kapuja, melyen keresztül bebocsátást nyert a finomabb dimenziókba is. A szerző színes és magával ragadó elbeszélései hangulatos képet festenek a korabeli spirituális mozgalmakról, és ráébresztik az olvasót, hogy az ezoterikus érdeklődés éppúgy nevelés kérdése, mint oly sok másféle emberi viselkedés.

Panni iskolás lett. A második padba ültették. Hogyan mesélhetné el első osztályos élményeit Tamarának, ha még nem tanult meg írni? A nagymama remek ötlettel áll elő: naplót vesz Panninak, aki pedig a legmulatságosabb kalandokat a füzetlapokra rajzolja. Kockás Peti bezzeg rögtön tudni akarja, mit jelentenek a rajzok Pöttyös Panni naplójában.

Szepes Mária hagyatékának egy eddig meg nem jelent könyvét tartod a kezedben. Ezúttal többről van szó, mint egy csendes, benső tájakra hívó elmélyülésről, bár a könyv gazdagon díszített képi tartalma könnyen magával ragadhatja az embert a magasabb létsíkok felé. Az író-tanító vallotta, hogy az elméleti tanulmányok egy idő után nem elegendők a spirituális továbblépéshez, s akkor a kereső szellemben feltámad az igény mindezek tapasztalattá tételére. A transzcendens élményekre nem lehet felkészülni, azok csodaszerűen érkeznek el, valamilyen különös telítődés nyomán. A valós élményekből hiányzik az öncélúság, személytelenek és mindig a magasabb megismerést szolgálják. A könyv dupla CD-mellékletének meditációsorozatában - ami egy rég tartott tanfolyam mostanáig nem közölt anyaga - Szepes Mária saját hangján vezeti be az érdeklődőket azokba a spirituális, finoman hangolt tudatállapotokba, amelyekről mindig is beszélt, és amelyeket kiemelten fontosnak tartott. Minden belső utazáshoz hasonlóan ez a különleges meditáció is feltárhat benned régen elfeledett, mélyen eltemetett emlékrétegeket, de nincs mitől tartanod. Annyi a dolgod csupán, hogy felismerd, ezekkel érdemes és szükséges lehet tovább foglalkoznod.

Az ember sejtjeiben, pszichikumában és szellemében még ma is benne lappang isteni öröksége: a tisztánlátás, Istennel való azonosságának és halhatatlanságának bizonyossága. A test sejtjeinek, a lélek tudattalan zónáinak és a szellem tudat feletti régióinak titkos, szárnyas lakóját ki lehet szabadítani kábult zárlatából, amelybe rejtélyes varázslat vezette. Mert tudatunk alszik. De fel lehet ébresztenünk. Ezt az operációt kísérli meg Szepes Mária a Misztériumok könyvében oly módon, hogy először elméletben áttekintjük vele a területet, amelyre lépni kívánunk, azután megpróbálunk járni rajta. E könyvvel eddig alig ismert kulcsokat nyújt át az olvasóinak: az ősi hagyományok misztériumainak modern, gyógyító módszereit.

Merre tartasz, ember? – E kérdés felvetése még sohasem volt annyira időszerű, mint napjainkban. Az író éles látásával, a világ és az ember, a látható és láthatatlan lét összefüggéseit kutató szellemével átfogó keresztmetszetét adja mindannak a felismeréssorozatnak, amelyben meghatározza a mai kor problémáit, valamint e válságokból kivezető útját. A felvetett gondolatok segítségével próbál belemerülni a Föld és az ember zaklató jelenébe, sajátos, egyedi, megoldhatatlannak tűnő kérdéseibe és lehetséges jövőjének perspektíváiba. Ezek az írások a XX. század krónikájának végösszegéről adnak híreket, de a XXI. század emberéhez szólnak, feltárva a kor kórtüneteit, amelyből kivonható a vakcina. Szepes Mária a kiút irányának eshetőségét is meghatározza: a súlyosan beteg Föld egyedüli gyógyszere a szellem individuális, egyetemes kultúrájában rejlik. A kötet tanulmányai az e kérdéseken való közös továbbtűnődést kínálják a saját és Földünk krízisein töprengő humanistáknak.