Benedek Totth

SZÉP ÚJ VILÁG

"...megpróbálok ráijeszteni az olvasómra. De ha ez nem megy, akkor megpróbálom rettegésbe taszítani; és ha úgy látom, nem jön össze, akkor jöhet a gyomorforgatás. Nem vagyok finnyás." King 1981-ben, szerkesztője tanácsára állt neki, hogy egy könyvben foglalja össze, mit gondol választott műfajáról, a horrorról és annak megjelenési formáiról. Ekkoriban egyetemen is tartott kurzust a műfajról, adott volt hát a lehetőség, hogy jegyzeteit és tanítványaival való vitáit is felhasználva alapvető könyvet írjon. A tíz fejezetben kitér minden, általa fontosnak tartott témára és műre, főleg azokra, amelyek 1950 és 1980 között születtek, de azért visszatekint a tizenkilencedik századra is. A vizsgálódást a mítoszok tavával kezdi, ahonnan minden meghatározó mű merít - és amihez hozzá is ad. Komolyan elemez néhány fontos, régi horrorregényt, és párat a hetvenes évtized javából. Megtudhatjuk, milyen formákat ölthet a vámpír, a farkasember és a megnevezhetetlen lény könyvben, filmvásznon és a tévé képernyőjén. Olvashatunk régi rádióműsorokról és képregényekről. Bosszantó önéletrajzi kitérőjében még a családjáról és gyermekkora helyszíneiről is megemlékezik. King kézen fogja Hűséges Olvasóját, és végigtáncol vele kedvenc műfaján. És hiába jelenti ki előre, hogy bocsánatot kér, ha rá találna lépni a lábunkra, ezt természetesen sohasem teszi meg. Lelkesen, sok tudással és jó humorral forgat meg minket a bálterem néha kihunyó csillárja alatt.

Keď v tínedžerskom svete prestanú platiť akékoľvek pravidlá, jedna katastrofa strieda druhú. Román Mŕtve body odkrýva neznámy temný svet mlčanlivých dospievajúcich chlapcov a dievčat. Neraz prežívajú šokujúci každodenný život utajovaný pred rodičmi. Benedek Totth ponúka pohľad do bežných problémov opustených mladých ľudí, ktorých rodičia sú príliš zaujatí svojimi vlastnými, skutočnými alebo domnelými problémami. Príbeh skupiny mladíkov začína počas rýchlej jazdy v aute otca jedného z nich. Neistota neskúseného vodiča a jeho dezorientovanosť sú metaforou života postáv románu. Tie sa čoraz rýchlejšie ženú dolu po šikmej ploche. Mladí muži sú strhávaní lžou, pózami, násilím a telesnosťou. Odtiaľ je to už len krôčik k vražde. Jazyk románu je svieži a zároveň drsný, presný v pomenovaní charakterov, živý v dialógoch a šokujúci v pouličnom slangu. Kritika román prirovnáva s Trainspottingu Irvina Welsha. Bol preložený do viacerých jazykov.

A Netflix népszerű sorozata alapjául szolgáló Philip K. Dick-díjas regény. A 25. században az emberek tudata digitalizálva tárolódik a koponyaalapba épített tokba, és ha a test el is pusztulna, a tudat újraburkolható egy másik testbe. Csak ha a tudattok maga is megsemmisül, akkor következik be a Valós Halál. A leggazdagabbak azonban még erre is fel vannak készülve. A tudattok tartalmáról rendszeresen biztonsági másolatot készítenek. De akkor miért lőné főbe magát egy olyan befolyásos ember, mint Laurens Bancroft? Miért akarna öngyilkosságot elkövetni valaki, ha tudja, hogy órákon belül újra életre keltik? Takeshi Kovacs, egy elit katonai alakulat volt tagja most Laurens Bancroft megbízásából kezd nyomozni a rejtélyes öngyilkosság ügyében. Új testbe burkolva kell felgöngyölítenie a szálakat egy számára idegen világban, és hamarosan az egyre féktelenebbül pörgő események közepén találja magát. Veszélyes viszonyt kezd megbízója feleségével, ismeretlen személyek a legkegyetlenebb kínzásoknak vetik alá, profi bérgyilkosok törnek az életére, és talán már csak a Jimi Hendrix képében megjelenő mesterséges intelligenciában bízhat. Ahogy egyre tisztábban rajzolódik ki a titokzatos összeesküvés Takeshi Kovacs előtt, úgy nő az esélye annak, hogy az ügy végső megoldása előtt rá is a Valós Halál vár.

Magyarország valamelyik elhagyatott, vidéki elkerülő útján egy kamaszokkal teli sportkocsi száguld a koromsötét éjszakában. Éppen elég fenyegető kezdet ez egy regényhez, de még így is váratlan, ami a folytatásban következik. Totth Benedek nem bánik kesztyűs kézzel sem regényalakjaival, ... Folytatás ›› sem az olvasókkal első könyvében. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Ha valaki a mai Magyarországra, s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekre ismer, nem téved nagyot. Mégsem a társadalomkritikán van a hangsúly, hanem a nagyon is személyes szembenézésen azzal a kamasszal, aki mi magunk is voltunk, vagy lehettünk volna ezen a sivár, nem vénnek való vidéken, ahol még a vaddisznók sem azok, amiknek látszanak. A(z) Holtverseny (Könyv) szerzője Totth Benedek.

A Netflix népszerű sorozata alapjául szolgáló Philip K. Dick-díjas regény. A 25. században az emberek tudata digitalizálva tárolódik a koponyaalapba épített tokba, és ha a test el is pusztulna, a tudat újraburkolható egy másik testbe. Csak ha a tudattok maga is megsemmisül, akkor következik be a Valós Halál. A leggazdagabbak azonban még erre is fel vannak készülve. A tudattok tartalmáról rendszeresen biztonsági másolatot készítenek. De akkor miért lőné főbe magát egy olyan befolyásos ember, mint Laurens Bancroft? Miért akarna öngyilkosságot elkövetni valaki, ha tudja, hogy órákon belül újra életre keltik? Takeshi Kovacs, egy elit katonai alakulat volt tagja most Laurens Bancroft megbízásából kezd nyomozni a rejtélyes öngyilkosság ügyében. Új testbe burkolva kell felgöngyölítenie a szálakat egy számára idegen világban, és hamarosan az egyre féktelenebbül pörgő események közepén találja magát. Veszélyes viszonyt kezd megbízója feleségével, ismeretlen személyek a legkegyetlenebb kínzásoknak vetik alá, profi bérgyilkosok törnek az életére, és talán már csak a Jimi Hendrix képében megjelenő mesterséges intelligenciában bízhat. Ahogy egyre tisztábban rajzolódik ki a titokzatos összeesküvés Takeshi Kovacs előtt, úgy nő az esélye annak, hogy az ügy végső megoldása előtt rá is a Valós Halál vár.

Matilda különleges lány, de a szülei sajnos komplett idióták. Az apja szélhámos, az anyja meg sötét, mint egy belső zseb. Ki nem állhatják a lányukat, azt szeretnék, ha többet tévézne, és kevesebbet olvasna. Czukor kisasszony, a tündéri tanárnő viszont hamar rájön, hogy Matilda zseni. Az iskola rettegett igazgatónője azonban mindkettőjük életét megkeseríti… Még szerencse, hogy Matilda elképesztő trükköket tartogat a tarsolyában, és nem fél megmutatni a szörnyű felnőtteknek, hogy vele jobb nem ujjat húzni! A Matilda a Kolibri Kiadó Roald Dahl-életműsorozatának második darabja, amelyet új fordításban, Totth Benedek tolmácsolásában olvashatunk. „Dorong kisasszony a tanári asztal mögött ült, és rémülten, megbűvölve meredt a pohárban vonagló gőtére. Matilda szintén a pohárra szegezte a tekintetét. És akkor lassan, nagyon lassan, valami roppant különös, egészen szokatlan érzés kerítette hatalmába. A szeme viselkedett a legfurcsábban. Mintha elektromossággal telítődött volna. Mintha egy rettenetes erő forrt, buzgott volna föl a szeme mélyéről. És közben valami egészen mást is érzett, de nem tudta megmondani, mi az. Mintha villámokat szórt volna a szeme. Igen, ez az! Szó szerint apró villámok cikáztak — egyenesen a szeméből!”

Lisey Debusher Landon huszonöt év házasság után vesztette el férjét, Scottot, aki több díjjal kitüntetett, népszerű író volt. Két év telt el azóta, s most végre elég erőt érez magában, hogy rendezze az irodalmi hagyatékot. Ráadásul kutatók és egyetemi könyvtárak is sürgetik, szeretnének hozzájutni a kiadatlan kéziratokhoz. Lisey munkához lát. Egyre több minden kerül elő, nemcsak befejezetlen vagy épphogy elkezdett művek, hanem recenziók, újságcikkek, interjúk, fényképek is. Lisey-ben megelevenedik a múlt. Mély és nagyon bensőséges kapcsolatukat néha rémisztő elemek árnyékolták. Scott roppant bonyolult személyiség volt, s gyermekkorában rettenetes traumák érték. Ez tükröződött a műveiben is. Lisey, aki rengeteget tanult tőle a könyvekről és az olvasásról általában, megismerhette a lélek mélységeit is. Később megértette, hogy létezett egy hely, ahová Scott visszavonult, egy hely, amely férjét megbetegítette, ugyanakkor meg is gyógyította, amely elevenen felfalhatta, ám vezérelveket is adott életéhez. Most, Scott halála után, Lisey-nek kell szembenéznie férje démonaival, s miközben átfésüli a papírhalmot, kezdetét veszi egy majdhogynem végzetes utazás a Scott-féle sötétség birodalmában. Kingnek talán ez a legszemélyesebb és legerőteljesebb műve az alkotás gyötrelmeiről, az őrület kísértéséről és a szerelem titokzatos nyelvéről. És mint megszokhattuk, borzongató, feszült, izgalmas olvasmány a kiapadhatatlan fantáziájú író tollából. A Lisey története megjelenése után elnyerte a rangos Bram Stoker-díjat, és jelölték a World Fantasy-díjra is. A könyv alapján készült film 2021 nyarán került képernyőre Julian Moore és Clive Owen főszereplésével.

A 11 éves Ben rettegve gondol a péntek estékre, mert olyankor mindig a nagymamájánál kell aludnia. Ő ugyanis minden idők legunalmasabb nagyijának látszik: állandóan szókirakósdit játszik és káposztalevest főz. De van egy dolog, amit Ben nem tud róla... ,,Ben nagyija pontosan olyan, amilyennek az ember a nagyikat elképzeli: - ősz haja van és műfogsora - a használt zsepit mindig a kardigánja ujjába gyűri - és nemzetközi hírű ékszertolvaj" Kalandos és megindító történet egy nagymamáról és az unokájáról, valamint lopott koronaékszerekről.

2014 tavaszán Gabriel García Márquezt ágynak döntötte egy megfázás. Felesége, Mercedes Barcha, aki több mint ötven éve mellette volt, érezte, hogy ez nem egy szokványos nátha, és aggodalmát gyermekeikkel is megosztotta. A nagyobbik fiú, Rodrigo pedig dokumentálni kezdte édesapja utolsó napjait. A Búcsú Gabótól és Mercedestől egy végtelenül személyes memoár halálról, veszteségről, apai örökségről: közelebb hozza az olvasóhoz a világ egyik legnagyszerűbb íróját, és betekintést enged a kedves és fájdalmas családi emlékekbe. Rodrigo angol nyelven írta meg ezt a szöveget, ami szintén nem véletlen. A búcsúkönyv megmutatja azt is, hogyan és miért választott más művészeti ágat és más nyelvet egy világhírű ember fia. Salman Rushdie szerint Rodrigo García könyve mindenkit lenyűgöz és megindít, aki egyszer belépett Gabriel García Márquez dicsőséges irodalmi világába. A könyvben néhány, idehaza még ismeretlen családi fotó is helyet kapott.

Még nem ismeri őket senki, még éhesek és fiatalok. Patti Smith visszaemlékezésében nem a punk leendő keresztanyja és a majdani világhírű fotóművész – Robert Mapplethorpe – kapcsolata elevenedik meg, hanem két kölyöké, akik a kölcsönös bizalom és kiszolgáltatottság által ismerik meg egymást és keresik helyüket a világban. Történetük mögött ott lüktet a hatvanas és hetvenes évek Amerikája, New York excentrikus művészvilága, feltűnik Allen Ginsberg, Andy Warhol, Janis Joplin és Jimi Hendrix is. Patti Smith énekes, dalszerző, író és költő. Kölykök című könyve 2010-ben elnyerte az amerikai National Book Awardot.

A tizenhat éves Billy Parham egy új-mexikói ranchen él. A környéken vemhes farkas kószál, amelynek Billy a nyomába ered, és sikerül is elfognia. Ám ahelyett, hogy elpusztítaná, elhatározza, hogy visszaviszi Mexikóba, és szabadon engedi. A fiú emberségére a világ kegyetlenséggel válaszol: Billy arra tér haza, hogy szüleit meggyilkolták, lovaikat ellopták. Ezúttal öccsével, a tizennégy éves Boyddal akar átkelni a határon, hogy megkeressék a lovakat. Vak forradalmárral, vándor eretnekkel, repülőgépet vontató cigánybandával, koldusokkal, özvegyekkel sodorja össze őket a véletlen a küzdelmes úton, mely sorsfordítónak bizonyul a fiúk számára. A nagy sikerű Határvidék-trilógia második része a Vad lovakhoz hasonló, megrázó nevelődési regény és egy időtlennek tűnő, túlvilágian kietlen vidék és lakóinak története, akik szakadatlan küzdelmet vívnak sorsukkal.