John Updike strana 2 z 4

"Nemzeti Könyvdíj, 1964 A Kentaur egy görög, mitikus történet újramondása modern környezetben. Updike a Nyúl-sorozat első könyvét követően és A Farmot megelőzően írta, az USA-ban eredetileg 1963-ban jelent meg. Kheirón egy bölcs, nemes lelkű kentaur volt, aki fájdalmas sebet kapott, mégsem volt képes meghalni és lemondott a halhatatlanságáról Prométheusz javára. Updike huszadik századi változatában az Olymposzból egy kisvárosi középiskola lesz, Kheirónból George Caldwell középiskolai tanár, Prométheusz pedig nem más, mint Caldwell tizenöt éves fia, Peter. Kheirón agóniáját Caldwell életének utolsó három napja örökíti meg, amelyről az amerikai Nemzeti Könyvdíj zsűrije azt írta: „…merész beszámoló egy apa-fiú konfliktusról, amelynek során az apa rengeteg mindent nem képes kifejezésre juttatni, fia viszont annál inkább.”"

Nyúl, ?a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt. De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb volt, mint a legtöbbünk. Ember volt a XX. század második felében, Huck Finnként és Holden Caulfieldként kezdte, s talán nem túlzás azt állítani: Thomas Mann-i figurák szintjéig jutott.

A Nyúl-sorozat ötödik darabja 1999. őszén-telén, az új évezred árnyékában zajlik. Harry „Nyúl” Angstrom már tíz éve halott. A Nyúlfarkban a regényfolyam számtalan szála fonódik egybe, a családtagok visszatekintenek Harry emlékére, miközben továbbra is saját boldogságukat keresik. „Nyúl” özvegye, Janice hozzáment Ronnie Harrisonhoz - annak a Thelmának az özvegyéhez, akivel Harrynek hosszú ideig viszonya volt. „Nyúl” fiát, Nelsont felesége, Pru elhagyta. Nelson leszokott a kokainról és felnőtt létére otthon lakik Janice-szel és Ronnie-val. A múlt váratlanul bukkan fel Harry törvénytelen lánya képében, akit eddig senki nem ismert. Harryre emlékezve a hálaadási vacsora feszültségekkel telítődik, veszekedésbe és keserű vádaskodásba torkollik, majd megelevenedik a múlt, Harry hamvasztásának napja, amikor a „Nyúl” földi maradványait tartalmazó urnát véletlenül ott felejtették egy szállodai szekrényben. A Nyúlfark John Updike híres regényfolyama, a Nyúl-sorozat ötödik kötete. Magyarul 2003-ban jelent meg először, Gy. Horváth László fordításában. A 21. Század Kiadó most javított kiadásban adja közre a huszadik századi amerikai irodalom feledhetetlen klasszikusát.

„Csúcsminőségű Updike-regény szenvedélyről és politikáról.” - New York Times Book Review Alfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik. „Csúcsminőségű Updike... komikus és melankolikus gondolatfutamok politikáról és szenvedélyről.” - New York Times Book Review „Updike kiváló érzékkel elevenít fel olyan időszakokat, amelyek izgalomban tartják olvasóit. Megragadja, miben is álltak a lényegi különbségek akkori és mostani életünk között.” - Chicago Tribune „Lenyűgöző... Alfred élete könnyed, mulatságos; ellenben Buchanané sötét, komoly. Updike mesteri érzékkel váltogatja a két szálat, a két hangütést - szórakoztat, miközben ismereteket közvetít, s teszi mindezt utánozhatatlanul szépséges prózában.” - Wall Street Journal

Une femme aimée, une autre convoitée, un joueur de banjo, un vieil écrivain, une mre qui aime les chats, un adolescent effrayé... Dans ces treize nouvelles, John Updike convoque ses personnages fétiches pour faire renaître, avec une verve et une truculence teintées de tendresse, l'Amérique disparue des années 1950 et 1970, de New York la campagne de Pennsylvanie.

Známý americký prozaik se ve svém posledním románu nechal inspirovat historickými prameny a legendami, nesrovnalostmi v Shakespearově dramatu i vlastní fantazií k příběhu, jehož obsah lze shrnout jako odpověď na otázku: co vlastně předcházelo tragickému ději Hamleta? Updikeovo pojetí, vracející se ke Gertrudině mládí a vnucenému sňatku s Hamletovým do sebe zahleděným otcem a podrobně popisující motivy jejího románku s královým mladším bratrem, je pozoruhodným doplněním tradičního obrazu Hamleta i svébytným citovým dramatem, jež nadchne každého příznivce historického žánru.

Une femme aimée, une autre convoitée, un joueur de banjo, un vieil écrivain, une mre qui aime les chats, un adolescent effrayé... Dans ces treize nouvelles, John Updike convoque ses personnages fétiches pour faire renaître, avec une verve et une truculence teintées de tendresse, l'Amérique disparue des années 1950 et 1970, de New York la campagne de Pennsylvanie.

Audiokniha Čarodějky z Eastwicku, autorem je John Updike. „Tři čarodějnice seděly tiše a uvědomovaly si, že jsou očarovány někým mocnějším…“ K uzoufání pokrytecké maloměsto Eastwick v americkém státečku Rhode Island nabízí trojici bájných čarodějnic jako z Macbetha přímo ideální rejdiště. Povětrnice Alexandra, Jane a Sukie, na jejichž dveře ťuká nepříjemná čtyřicítka, kráčejí za hlasem sexuální revoluce sladkých let šedesátých a dosud si v téhle díře poradily s troufalostí sobě vlastní.