Najnovšie - Romantická beletria strana 425 z 500

Neznesiteľná ženská, ktorá pije krv nielen manželovi a celej rodine, ale aj susedom v dome, je pre mnohých nielen otravnou mrchou, ale aj personou non grata. Dokáže niekomu z nich liezť vtieravá, klebetná a zlomyseľná žena v rokoch na nervy, byť pre kohosi natoľko nebezpečná, že ju znesie zo sveta triviálnym spôsobom bez mihnutia oka? Otázkou pre dvojicu vyšetrovateľov je, kto siahol na život žene a kto to urobil s vedomím, že sa nič hrozné nestalo, len je na svete o jednu mrchu menej. Dana Hlavatá (1957, Bratislava) vyštudovala FiFUK – odbor televízna žurnalistika. Napísala desiatky rozhlasových hier a dramatických pásiem, televíznych scenárov, rozprávok, stovky kriminálnych i životných príbehov, fejtónov, poviedok. Vydala niekoľko kníh. Venuje sa aj výtvarnej tvorbe. Získala literárne ocenenia doma aj v zahraničí. Pracuje v Slovenskej televízii ako dramaturgička. Je matkou dvoch synov, vďaka ktorým sa pozerá na svet cez prizmu humoru. – Pán Baran, kedy ste videli vašu manželku naposledy? – poručík Valent si otvoril notes a v ruke si šikovne pretočil ceruzku s ostrým hrotom. Na Barana uprel spýtavý a chladný pohľad. – Pred chvíľou. Spolu s vami. Hneď mi na nej bolo čosi čudné. Nerozprávala. Nevrieskala a tie jej smaragdové oči na mňa vyčítavo nehľadeli. Povedzte páni, už ste videli takú farbu očí, akú má moja manželka? Poručík Valent a podporučík Malina si krátko vymenili pohľady. Baran sa uškrnul. – Spriahla sa s diablom. Zapredala mu dušu, to vám hovorím rovno. Prisahal by som, že jej chýbalo už len kopyto a chvost, – Baran nadvihol veľavýznamne obrvy. Ťukol sa po čele, akoby si na čosi spomenul, – rohy, páni, rohy jej nechýbali. Odložila si ich na moju hlavu. Aby ste mi rozumeli, s tými parohami, čo mi nasadila, som sa nezmestil cez vchodové dvere. Ale potom..., – Baran odul pery, pokrčil ramená a s uľahčením si vzdychol, – potom, akoby mi vápnik v nich chyboval. A čo ja viem.

Hana vyrastala v detskom domove. Jej život bol plný zrád a bolesti. Zlom nastal, keď stretla príťažlivého a sebaistého chalana, ktorý obrátil jej život naruby. Vzájomná príťažlivosť a bezhraničná nenávisť sa spoja v jedno. Neexistuje miesto, kam by sa mohla ukryť. Vedie boj o vlastnú česť, slobodu a srdce s protivníkom oveľa silnejším. Kto nakoniec zvíťazí? Laura Fechová (1995, Prešov). Po ukončení základnej školy študovala na Strednej zdravotníckej škole v Košiciach. Chcela by sa venovať psychológii. Voľný čas trávi písaním, rada číta, ale miluje hokej, má rada domáce zvieratá. Nadvihol obočie a jemne sa pousmial. „Zaujímalo by ma, či ti môžem veriť, alebo znova klameš. Máš rada klamstvá, Hana?“ Sklopila som pohľad k zemi a ustavične si hrýzla spodnú peru. „O čom to vlastne všetko bolo? Povedala si: Tým, že dostaneš moje telo, túto bitku nevyhráš. Tak sa ťa pýtam, kto? Kto z nás to teraz vyhral?“

Inspirativní kniha úspěšné autorky o cestě za naplňujícím, bohatým životem, o kterém sní každý z nás. Elizabeth Gilbertová, autorka bestselleru Jíst, meditovat, milovat, ve své nové knize sdílí se čtenáři svůj jedinečný pohled na kreativitu. S úžasnou empatií a bezbřehou velkorysostí nám dává nahlédnout do tajemného světa inspirace. Vybízí nás, abychom přijali svou přirozenou zvídavost a odložili zbytečné trápení. Na názorných příkladech ukazuje, jak uchopit vše, co milujeme, a jak naopak čelit tomu, čeho se nejvíce obáváme. Suverénně balancuje mezi oduševnělým duchovnem a optimistickým pragmatismem a povzbuzuje nás k odhalení „cenných klenotů“, které jsou ukryty uvnitř každého z nás. Je jedno, jestli chcete napsat knihu, dělat umění, jít za svým dávným životním snem nebo jen prosytit svůj každodenní život uvědomělostí a vášní, VELKÉ KOUZLO, které pocítíte v okamžiku, kdy objevíte svůj vnitřní poklad, vám otevře dveře do světa zázraků a radosti. Máte odvahu objevit poklady, jež jsou ukryty ve vašem nitru? Tato kniha bude vaším průvodcem na úžasné cestě za poznáním sebe sama. Jak prožít bohatý život bez obav.

Čtyřicetiletá Lucie se po rozvodu se svým manželem Zdeňkem cítí velmi zraněná a prožívá nejhorší chvíle svého života. Nerozumí si se svou pubertální dcerou Lindou, která je ve svých šestnácti letech skoro nezvladatelná, a Lucie se tak častokrát ocitá na samém dnu. Když už si myslí, že ji v životě nemůže potkat nic hezkého, seznámí se se sympatickým Adamem, jenž se ji za každou cenu pokouší svést. Lucie už tak nebojuje jen s dcerou, pro kterou jsou útěky z domu téměř na denním pořádku, ale hlavně sama se sebou a touhou po nové lásce… Odolá o dvanáct let mladšímu Adamovi, nebo jeho svodům podlehne? Podaří se jí napravit zničený vztah se svou problematickou dcerou? Na tyhle otázky brzy dostane odpovědi, i když ne zdaleka takové, jaké by si přála, a vidina spokojeného rodinného života ji nepřestane i nadále pronásledovat.

"Možno slnečný lúč, čo náhle vykukol spoza oblaku, znova sa schoval za dažďový mrak a všetko v mojich očiach znova otmavelo; alebo sa možno predo mnou mihla tak nevľúdne a smutne celá perspektíva mojej budúcnosti a ja som sa videl v tej istej situácii o pätnásť rokov, ostarený, v tej istej izbe, rovnako opustený, s tou istou Matrionou, ktorá vôbec nezmúdrela za všetky tie roky. Ale že by som si pamätal svoju krivdu, Nastenka? Že by som privolal temnú chmáru na tvoje jasné, ničím nerušené šťastie, že by som trpkou výčitkou privial smútok na tvoje srdce, zranil ho tajnými výčitkami a prinútil clivo tĺcť vo chvíli blaženosti, že by som skrkval čo len jediný z tých nežných kvietkov, ktoré si si vplietla do čiernych kučier, keď si spolu s ním vykročila k oltáru... Ó, nikdy, nikdy! Nech je vždy jasné tvoje nebo, nech je vždy radostný a ničím neskalený tvoj milý úsmev, buď požehnaná za tú minútu blaženosti a šťastia, ktoré si dala inému, opustenému, vďačnému srdcu! Bože môj! Celá minúta blaženosti! Vari je to málo, hoc aj na celý ľudský život?..."

Román My – pochmúrna vízia totalitného systému založeného na obludnom etatizme, krajnom racionalizme a mechanizovanom, totálnom kolektivizme – je doslova epochálnym literárnym dielom. Ovplyvnené fantastikou H. G. Wellsa, neorealistickým videním skutočnosti a intuitívne pochmúrnou predtuchou negatívneho vývoja civilizácie vyústilo do varovnej satiry, ktorá aj po rozpade Sovietskeho zväzu a odhalení zverstiev totalitných režimov, ktoré Európu ovládali v 20. storočí, nestráca svoju aktuálnosť. Dielo varuje pred odľudštením, mravným vákuom, umŕtvením myslenia a spoločenským úpadkom, ktorý musí zákonite viesť ku koncu modernej civilizácie. Zamiatin svojím románom výrazne ovplyvnil evolúciu žánru science-fiction a inšpiroval preslávené antiutópie Aldousa Huxleyho a Georga Orwella.

Ivan Sergejevič Turgenev (1818 – 1883) začínal ako básnik a ako básnik sa prejavuje aj v umeleckej próze. Realista v ňom nepotlačil poetu. Veď poézia, ako to skvelo vystihol André Maurois, je „umenie znovu vytvoriť, pretvoriť svet pre človeka, totiž vnútiť mu tvar a hlavne rytmus. Vybudovať znovu tú tajomnú jednotu, spojiť prírodu so záchvevmi ľudskej duše, umiestniť opäť ľudské príbehy do tých obrovských rytmických záchvevov oblakov a slnka, jari a zimy, mladosti a staroby, to znamená byť básnikom a zároveň románopiscom.“ Tento básnik a realista dlho ostával nepochopeným prorokom vo svojej krajine. Kedysi povedal istému svojmu priateľovi: „Len trpezlivosť! Až zomrieme, uvidíš, ako s nami budú pekne zaobchádzať!“ Nemýlil sa. Jeho smrť a pohreb v Petrohrade sprevádzali prejavy veľkej úcty práve tej mládeže, ktorej nedôveru vo svojom živote tak trpko pociťoval. Politickí väzni zo všetkých ruských väzení dali mu na hrob položiť veniec s nápisom: „Mŕtvi Nesmrteľnému“. Dozaista medzi nimi bolo aj množstvo ľudí, ktorých osudy skoncentroval do hlavnej postavy svojho generačného románu Otcovia a deti a dokázal tak pretvoriť realitu na poéziu.

Mysteriózny román z pera nositeľa Nobelovej ceny za literatúru Poľský spisovateľ Władysław S. Reymont (1867 – 1925), nositeľ Nobelovej ceny za literatúru (1924), je významným autorom obdobia modernizmu, preslávený najmä svojimi románmi Sedliaci a Zasľúbená zem. V r. 1894 vycestoval do Londýna na zjazd Teozofickej spoločnosti a odvtedy sa datuje jeho celoživotný záujem o špiritizmus, o kontakty so svetom duchov a okultné náuky. V románe Vampír stretá poľský emigrant Zenon záhadnú osudovú ženu Daisy, ktorú neustále sprevádza čierny panter, a pod vplyvom jej hypnotickej manipulácie zažíva stavy na pokraji sna a bdenia, halucinácie, avšak i parapsychologické fenomény (rozdvojovanie osôb, špiritistické aporty, zjavenie Bafometa), zúčastňuje sa na špiritistických seansách i satanistickej čiernej omši. Blúdi temným hmlistým „stokerovským“ Londýnom z čias fin de siécle, podzemnými katakombami tajomného mesta – monštra so sektami špiritistov, satanistov, madame Blavatskou, rovnako ako blúdi aj v sebe samom, v stavoch svojho podvedomia. Je femme fatale Daisynaozaj vampír, ktorý ho vedie k šialenstvu a smrti?

Lenin a Stalin by boli šokovaní, aký akčný a humorom nabitý príbeh sa môže odohrávať v boľševickej realite vytvorenej ich zločineckými mozgami. Brilianty nesmiernej hodnoty sú ukryté v jednej z dvanástich čalúnených stoličiek madam Petuchovovej. Divoký západ nebol nikdy tak nebezpečný ako boľševické Rusko v časoch, keď Ostap Bender so svojim kumpánom putoval za týmto pokladom. Pripravte svojich susedov na salvy smiechu, ktoré sa budú ozývať z vášho príbytku pri čítaní tejto obrovskej srandy. Chrumkavý text nenechá vašu bránicu ani na chvíľu v kľude. Akčný a nesmierne vtipný príbeh Dvanásť stoličiek sa zaradí medzi klenoty vašej knižnice. O jeho kvalitách svedčí aj fakt, že poslúžil ako námet k ôsmym filmovým prepisom a viacerým divadelným dramatizáciám. Najznámejším je rovnomenný americký film držiteľa Oscara Mela Brooksa z roku 1970.

Novinářka Lili stojí na životním rozcestí: Rozejde se s fotografem Ivanem, protože má pocit, že jejich vztah vyhořel. Ve chvíli, kdy jej opouští, si však Ivan uvědomí, že ji opravdu miluje, a ačkoli mu až dosud byla myšlenka na manželství na hony vzdálená, požádá Lili o ruku. Ona však od všech problémů odjíždí do Itálie. Zabydlí se v Benátkách, v domě své tety, a jak už to bývá, do pohledné a inteligentní blondýnky se zakouká uhrančivý at emperamentní Ital. Ovšem má jednu drobnou vadu na kráse – je ženatý...

Několik krásných a prosluněných dní se jako mávnutím proutku mění v něco nedefinovatelného, v něco, s čímž se dosud lidstvo nesetkalo. Mike a Bessy, hlavní hrdinové této knihy, přežili katastrofu nevídaných rozměrů jen díky náhodě v krytu ve Skalistých horách. Po dvou relativně klidných měsících se rozhodnou svůj úkryt opustit a vydávají se hledat další přeživší. Krajina, kterou znali, se změnila k nepoznání. A přesto i v tomto fantaskním a mnohdy děsivém světě neztratili lidé většinu svých dřívějších vlastností, takže vedle zla nepřestává existovat dobro a vedle zbabělosti zase neobyčejná odvaha a touha po životě.

Román Viktorie Hanišové je bolestně střízlivým pohledem do vztahu matky a dcery, narušeného od samého počátku… Sebevědomá, vzdělaná a světem protřelá Julie nemůže mít děti, do adopčního programu ji zařadí jen těžko a pověstné biologické hodiny tikají. Anežka, plavovlasá panenka s cůpky, se pozvolna mění v nesplněný sen. Zoufalá Julie však dítě chce za každou cenu, a tak obchází zákon, aby si mohla vzít do péče Agnes — nechtěné romské děvčátko. Touží po miminku, Anežce, místo toho si domů přinese klubko svých vlastních předsudků, ztělesněný neuralgický bod české společnosti. A tak začne lhát. Nejdřív ostatním, později i sobě. Agnes vyrůstá v neustálém zápasu s cizími představami o sobě samé, poznamenaném maloměšťáckou ustaraností své matky a vlastní neschopností vymanit se z klece stereotypů.

Próza Jeseň sa odohráva v 90. rokoch 20. storočia. Udalosti denného života, práca na divadelnej hre, nový scenár, prestrihy do minulosti, blízke osoby (žena, dcéra, vnučka, ale aj mŕtvi rodičia), svet (prímestská dedina, niečo z Bratislavy), to všetko poprekladané reflexiami najmä na biblické témy. Ale nechýba ani politika či vyhranený názor na práve aktuálny problém. Slobodove súdy sa časom stávajú jednoznačnejšími, je tu menej relativizovania, kdesi v pozadí zostávajú parodické prvky, ustavične je však prítomné sebapozorovanie, presné a neiluzívne. Všednosť, prezentovaná v drobných scénkach bežného života, v dialógu či iba jeho útržku, vytvára umelecky absolútne presnú paralelu „podstaty" života.

A világhírű bestsellerszerző e-novellája csavar egyet a már jól ismert Rózsakikötő-történeteken. A főhőse kivételesen nem Jo Marie, hanem Mark, a mogorva, rigolyás ezermester. Az ő szemszögéből látjuk a cédrusligeti panzió, a Rózsakikötő vonzó tulajdonosát és azokat a történéseket, amelyek kettejük sorsát egyre közelebb és közelebb hozzák egymáshoz. A felhőtlen szórakozást ígérő novellában Markot szokatlan érzések kerítik hatalmába Jo Marie jelenlétében, élvezi a közös kávézásokat, az újabb és újabb feladatokat a panzió körül, mégis düh és türelmetlenség lesz úrrá rajta, amikor egy véletlen baleset következtében kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Nem tud mit kezdeni tobzódó érzelmeivel, és nyomozásba kezd, bebarangolva a saját lelkét, megfigyelve a másik rezdüléseit, hogy rájöjjön, vajon tényleg elrabolták-e a szívét. Debbie Macomber a New York Times bestsellerszerzője, regényei milliós nagyságrendekben fogynak, számos nyelvre lefordították. Többek között a híres Cédrusliget-sorozat szerzője, amelynek filmváltozatában Andie MacDowell játssza a főszerepet.

A férfinak adta az ártatlanságát… Lady Aline Marsden neveltetése egyetlen célra irányult: hogy előnyös házasságot kössön saját társadalmi osztályának egy tagjával. Ehelyett önként odaadta az ártatlanságát az apja birtokán szolgáló John McKennának. A szenvedély hevében elkövetett vétkük megbocsáthatatlan volt… Johnt elküldték a birtokról, Aline-nak pedig a londoni társaságból száműzve, vidéken kellett élnie. …és a férfi a szerelmét vette el. McKenna időközben meggazdagodott és visszatért… szemtelenül jóképű és igézőbb, mint valaha. Könyörtelen tervvel érkezett: bosszút akar állni a nőn, aki összezúzta a szerelemről szőtt álmait. De a varázslat kettejük közt fényesebb lánggal ég, mint a kezdet kezdetén. McKennának döntenie kell, véghezvigye-e a bosszúját, vagy kockára tegyen mindent első és egyetlen szerelméért.

A ?londoni társaság estélyein petrezselymet áruló négy ifjú hölgy szövetkezik egyetlen közös cél érdekében, hogy minden női furfangot és praktikát bevetve férjet találjanak maguknak. Így születik meg a merész férjvadász-terv. Annabelle Peyton eltökélte, hogy családját megmenti a katasztrófától, ezért úgy dönt, hogy szépségét és eszét használva rávesz egy megfelelő társaságbeli nemes urat, hogy kérje meg a kezét. De a gazdag és hatalmas Simon Hunt, Annabelle legfondorlatosabb – s egyben legkitartóbb – csodálója egyértelművé tette, hogy bár szívesen bevezeti a lányt az ellenállhatatlan gyönyörök világába, feleségül nem hajlandó őt venni. Annabelle elszántan igyekszik visszautasítani a hallatlan javaslatot… ám tehetetlen a csábítás magas fokú művészével szemben. Barátnői összeesküvést szőnek, hogy egy alkalmasabb úriembert hozzanak olyan helyzetbe, hogy kénytelen legyen megkérni Annabelle kezét, mert Annabelle csak ily módon menekülhet meg Simontól… és saját sóvárgó vágyától. Ám egy nyári éjszakán Annabelle behódol Simon szenvedélyes ölelésének és csábító csókjainak… és rájön, hogy mind közül a szerelem a legveszedelmesebb játék.

Louisa Clark elégedett az életével. Szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta él, a munkáját a kávézóban. Szereti a családját, a zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az egyik nagyapjával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával együtt lakik. És talán még Patricket is szereti, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Ám egy napon Lou szépen berendezett világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és hogy továbbra is támogatni tudja a családját, Lou elvállalja egy férfi gondozását, aki súlyos balesete után mogorván tölti a napjait. Will Traynor gyűlöli az életét. Hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások - mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül, hogy kikérték volna a véleményét. A lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínesnek tűnik. Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve sem találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és - pusztán a másik kedvéért - újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?

Mi lett volna, ha igent mondasz? Egyetlen pillanat mindent megváltoztat... „Tizenkilenc éves koromban sétáltál be az életembe. Te voltál az egyetlen férfi, akit valaha szerettem - reményem sincs, hogy egyszer mást szeressek. Elvettél mindent, amit együtt csináltunk, mindent, amit egymásnak jelentettünk, és porig égetted, megsemmisítetted: nem maradt belőle más, csak hamufelhő." Laura Barnett 1982-ben született. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye. Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk. „Átgondolt, higgadt megközelítése annak az izgalmas kérdésnek, milyen szerepet játszik a véletlen és a végzet az életünkben." - Sunday Telegraph. „Városokon, országokon, évtizedeken átívelő, finoman kidolgozott, magával ragadó regény, mely a szerelem témáját nem pusztán a romantika felől közelíti meg." - The Bookseller. „Laura Barnett regénye azon kevés irodalmi művek közé tartozik, mely komolyan elgondolkodtatja olvasóját arról, hogy a siker milyen hatással van a szerelemre és a házasságra." - Observer.

Megindító regény az ikrek közötti széttéphetetlen kötelékről és egy titokról, amely mégis elválasztja őket. Egyek voltak, amíg egy elképzelhetetlen tragédia el nem szakította őket egymástól. Isolte és Viola ikrek. Gyermekkorukban elválaszthatatlanok voltak, felnőttként mégis nagyon különböznek egymástól: Isolte sikeres újságíró egy divatmagazinnál, Londonban él, a barátja fotós; Viola pedig eltökélt boldogtalanságában az egész életét beárnyékoló táplálkozási zavarral küzd. Mi történt oly sok évvel ezelőtt, ami ilyen messze ágazó ösvényekre terelte az ikrek életét? Miközben mindketten elkezdik felfejteni annak a réges-régi, félig elfeledett nyár tovagyűrűző tragédiáit, a múlt rémisztő titkai visszatérnek és azzal fenyegetnek, hogy ellehetetlenítik az életüket... Mágikus tájak, vadregényes gyermekkori kalandok és egy szörnyűség, amely fokozatosan lopózik elő a múlt árnyai közül. Az Ikrek részben szerelmi történet, részben lélektani feszültséggel teli krimi. Saskia Sarginson gyermekkorát a vidéki Suffolkban töltötte, ahol a regény is játszódik. Mielőtt főállású író lett volna, angol irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen. Kreatív írásból diplomázott, majd szerkesztőként, szövegíróként, reklámszövegíróként és forgatókönyv-szerkesztőként dolgozott. London déli részén él négy gyermekével, akik közül két lánya egypetéjű ikerpár. Az Ikrek az első regénye.