Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 20 z 87

Boncza Berta személye több mint száz éve foglalkoztatja az irodalomtudomány, a képzőművészet és a publicisztika művelői mellett az irodalomkedvelőket is. A szerző, aki Boncza Berta rokona is egyben, ezért is vállalkozott családtörténetének feldolgozására, egyúttal kísérletet téve személyiségének, cselekedetei mozgatórugóinak megértésére.Ez a kötet a téma által megkövetelt alaposságú kutatómunkára, adatgyűjtésre és -rendszerezésre támaszkodik. Az új szempontok felvetésének és a korábban még fel nem tárt adatok közlésének köszönhetően a téma egy a korábbiaktól teljesen eltérő, egyedi hangvételben megírt feldolgozásával találkozhat az olvasóközönség. A szerző célja volt az alkotás során a tévhitek, téveszmék eloszlatása, a félrevezető, megtévesztő információk leleplezése, vagyis egy hiteles, sokrétű ismeretanyag átadása.Jelen kiadás aktualitását a 2024-es év kettős kerek évfordulója adja – ekkor emlékezünk ugyanis Boncza Berta születésének százharmincadik és halálának kilencvenedik évfordulójára.

Soros ?György világszerte ismert filantrópiájáról, progresszív gondolkodásáról, a civil társadalom érdekében tett erőfeszítéseiről, politikájáról és befektetési sikereiről, a nyílt társadalom, a sajtószabadság és a liberális demokrácia iránti elkötelezettségéről ­-- de ugyanilyen jól ismert a szélsőjobb fő ellenségeként is, a nacionalisták, populisták, autoriter rezsimek és antiszemiták folyamatos támadásainak célpontjaként. Ha megkérdezzük az embereket, hogyan jellemeznék őt, valószínűleg különböző és látszólag ellentmondásos válaszokat kapnánk. Ki is valójában Soros György? Mindeddig egyetlen életrajz sem volt képes megragadni rendkívüli, sokrétű jellemét. Ebben az ambiciózus és őszinte könyvben Soros régi kiadója, Peter L. W. Osnos összegyűjtötte a legkülönbözőbb értelmiségiek, újságírók, tudósok és nonprofit szervezetek vezetőinek írásait, hogy a médiában megjelenő képen túl teljes képet alkothassunk Soros Györgyről. E nézőpontok kaleidoszkópján keresztül élénk és meggyőző portré rajzolódik ki e figyelemre méltó ember egyedülálló és következetes hatásáról. Ez valóban egy teljes élet. Peter L. W. Osnos a PublicAffairs alapítója, amely 1998 óta Soros György összes könyvét kiadta. A PublicAffairs megalapítása előtt Osnos újságírói karriert futott be az I. F. Stone's Weekly és a Washington Post, valamint a Random House kiadóvállalatnál.

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elől Bukarestbe szökött. Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra, Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853–1858 között Párizsban tartózkodott. Ezután hazatért, s úgy tűnt, hogy gyökeret ver Aszódon. A postamesterség azonban nem biztosított számára kellő megélhetést, így kivándorolt Amerikába. A polgárháború kezdetéig nagyrészt Brooklynban élt és New Yorkban dolgozott. Az Egyesült Államok jelentette számára az ideális államot, ahol a törvények valóban a nép szabadságát, boldogulását és jólétét szolgálják, s amikor ezt veszélyben forogni látta, kész volt fegyverrel is védelmére kelni. 1861-ben belépett 48. New York-i gyalogezredbe, melynek kötelékében részt vett a Pulaski erőd és Charleston ostromában, majd – már őrmesterként – az olustee-i csatában megsebesült és fogságba esett. Rabsága alatt megjárta a déliek hírhedt fogolytáborait: Andersonville-t és Millent. Szabadulása után újra csatlakozott ezredéhez, ahol századossá léptették elő. A háború után visszatért a civil életbe, s tíz éven át New York-i gyárak vezetője volt. 1875-ben jött haza Budapestre, ahol nyelvtanárként és postamesterként dolgozott 1907-ben bekövetkezett haláláig. Az itt közölt írásaikban megelevenedik a 19. század közepének színes, mozgalmas, ám éles kontrasztokat mutató világa. A szövegek olvasása által bepillantást nyerhetünk a török rabszolgapiac életébe és a rabszolgaság felszámolását is célul tűző amerikai polgárháború eseményeibe. Láthatjuk a szentföldi arabok szegényes kunyhóit és Párizs előkelő mulatóját, a konstantinápolyi kézművesek műhelyeit és a nagy New York-i gyárakat, a vallási fanatizmust keleten és a szekularizáció eredményeit nyugaton, a felszínen legalábbis békésnek mutatkozó társadalmi együttélést a Szentföldön és az ír bevándorlók által Amerikába importált felekezeti konfliktus megnyilvánulásait. Mindezt egy olyan, több nyelven beszélő, tájékozott és tapasztalt utazó lencséjén át, aki még a reménytelennek látszó helyzetekben is optimista, törekvő és előítélet-mentes.

Amikor ?Angela Merkel kancellár lett, az egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter, Henry Kissinger azt mondta: „Egy új vezetőtípus tűnt fel, akinek a felfelé vezető útját rendre alábecsülték, és aki hirtelen saját korának tökéletes megjelenítőjévé vált.” A kelet-németországi változások tetőpontján, 1989 decemberében a berlini Humboldt Egyetem fiatal kutatófizikusa, egy evangélikus lelkész lánya csatlakozott a Demokratikus Ébredés nevű új párthoz. Angela Merkel akkor 35 éves volt, mindenféle politikai tapasztalat nélkül, ám erős erkölcsi tartással. Tizenöt évvel később Németország kormányának élére állhatott. Négy cikluson át, 16 évig maradt hivatalban, válságok sokaságán vezette át határozottan az országot – és nem kis részben Európát. A hidegháború utáni új nemzetközi rend korának egyik legfontosabb politikusa lett. Kancellárságának bő másfél évtizedéből – főképp a migrációs válság éveiben – nem hiányoztak a támadások és a kudarcok sem, 2021 decemberében mégis úgy vonulhatott nyugalomba, mint Németország egyetlen olyan kancellárja, akit erre nem valamiféle politikai válság kényszerített. Nógrádi György a tőle megszokott széles kitekintéssel állítja világpolitikai összefüggésbe Angela Merkel rendkívüli életpályáját.

Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy tabuként - anya és lánya sosem beszélt. A vállalkozás végül töredékben maradt, de Ancsel Éva életének első, csaknem harminc évét - az 1950-es évek közepéig - többé-kevésbé részletesen feltárja. Emellett fennmaradt egy magnóra mondott vallomása a férjéről, Gimes Imre újságíróról. Ezek a szövegek indították arra Gimes Katalint, hogy könyvet állítson össze az édesanyjáról. Először olvasható itt Solymosi Zsuzsa szociológus mélyinterjúja, amely egy elsőgenerációs értelmiségieket kutató vizsgálat keretében készült 1979-ben. A továbbiakban néhány rádióműsor szövege és a korabeli sajtóban megjelent tematikus beszélgetések kaptak helyet: Ancsel Éva ezekben irodalomról, zenéről, pszichológiáról, oktatásról, a média szerepéről beszél. Szuggesztív előadói stílusa, árnyalt, plasztikus, nemegyszer önironikus fogalmazásmódja e beszélgetéseket - filozófiai műveihez és nevezetes "bekezdéseihez" hasonlóan - rendkívül élvezetes olvasmánnyá teszi. A lapokon felbukkannak a korszak ismert gondolkodói, az egyetemi élet és a politika szereplői, s reflektorfény vetül a hosszú XX. század rettenetes sötét és szürke korszakaira.

A Rossmann drogériabirodalom megalapítója, Dirk Rossmann, ellentmondásos személyiség. Kőkemény üzletember, egyszersmind nagylelkű adakozó, a jó ügyek bőkezű támogatója. A drogéria-áruházak ötletének atyja, aki a szerény kis hannoveri családi üzletből elindulva építette fel hatalmas nemzetközi vállalatát. Hitvallása, hogy soha nem szabad feladni - és nem is adta fel soha, még a reménytelennek tűnő helyzetekben sem.12 évesen kerékpárral szállította házhoz a családi üzlet termékeit. 25 évesen megnyitotta Németország első önkiszolgáló drogéria-áruházát. Ma egy sikeres óriásvállalatot irányít, mellette nemzetközi segélyprogramokat hív életre, közben pedig filozófiával és pszichológiával foglalkozik, sokat olvas, és még most, hetven felett is szüntelenül tanul.Ezt a rendkívüli életutat meséli most el Dirk Rossmann a saját szavaival - őszintén, hitelesen, lebilincselően. 

„Először egyikünk sem arra gondolt, hogy egymásba fogunk szeretni. Mindkettőnknek millió lehetősége lehetett volna, hogy csak egy kaland legyen belőle."Molnár Csilla, az első magyar szépségkirálynő öngyilkossága 1986 nyarán az egész országot megrendítette. Halálát riportok és könyvek sora dolgozta fel, film készült róla, tragédiája óriási sikerű dalt ihletett. Ez a könyv azonban elsősorban nem a halálával, hanem az életével foglalkozik - mégpedig olyasvalaki által, aki talán a legtöbbet tudja Molnár Csilla küzdelmeiről és életének végső fejezeteiről.Az a személy meséli el közel négy évtized távlatából kettejük történetét, aki utolsó éveiben a legközelebb állt hozzá: szerelme, Futács Károly, a legendás fonyódi Gyöngyhalász diszkó tulajdonosa. Futács Károly könyve egyszersmind önéletrajz is. Lapjain megelevenednek a kisemmizett szigetvári családból a magát a pesti művészelitbe felküzdő félárva fiú kalandjai, a fékeveszett balatoni éjszakák, a nyolcvanas évek diszkókultúrájának örvénylő világa. A Záróra a Gyöngyhalászban egyszerre életrajz, kortörténet, valamint egy szenvedélyes és tragikus szerelem története. 

Hogyan vált a St. Croix-i dán rabszolgakolónián született, félárva, de tehetséges szegény fiú korunk leghatalmasabb demokráciája létrejöttének egyik kulcsfigurájává? Alexander Hamilton George Washington jobbkeze és az Egyesült Államok első pénzügyminisztere lett. A periférián élő kívülállóból került a hatalom legbelső köreibe, felemelkedése egyúttal az Egyesült Államok megszületésének története is. Ebben a tényeken alapuló, ám elképzelt történetben Hamilton mellett szóhoz jut számtalan más szereplő is, aki a sorsát alakította. Elvek ütköznek vágyakkal, hűség és árulás váltja egymást, a konfliktusokat pedig háborúval és párbajjal oldják meg. Az Én alapítottam az Egyesült Államokat azonban mindenekelőtt a hatalom természetébe nyújt izgalmas és tanulságos betekintést.Hilde Susan Jagtnes 1973-ban született Pennsylvaniában, hétéves korában költöztek Norvégiába. A San Franciscó-i Állami Egyetemen államtudományi diplomát szerzett, a Dél-Kaliforniai Egyetemen pedig film- és televíziós forgatókönyvírás mesterszakot végzett. Eddig négy szépirodalmi műve jelent meg. Film- és televíziós forgatókönyveket is ír. 2017- ben a legjobb forgatókönyv kategóriában Amanda-díjra jelölték Az igazi törődés című játékfilmért.

Az 1860-as évek elején III. Napóleon francia császár különös tervvel állt elő: elhatározta, hogy a polgárháborúba süllyedt Egyesült Államok gyengeségét kihasználva francia fennhatóságú monarchiát alapít Mexikóban, és ezzel visszaállítja a dinasztikus Európa tekintélyét az Újvilágban. A köztársasági rendszert felváltó új császárság élére a fiatal osztrák főherceget, Ferenc József öccsét, Habsburg Miksát szemelte ki, aki naiv idealizmusa és saját küldetéstudata által vezérelve - és a francia diplomácia játszmái által alaposan megtévesztve - végül elfogadta a felkérést, és a baljós előjelek ellenére feleségével, Carlota belga hercegnővel az oldalán átkelt az Atlanti-óceánon, hogy Mexikó trónjára ülhessen.Edward Shawcross a legkiválóbb brit történetírói hagyományokat folytatva lenyűgöző felkészültséggel és alapossággal, mégis olvasmányos és fanyar humorral átszőtt stílusban tárja elénk e véres tragédiába torkolló kísérlet drámai fordulatokban gazdag történetét. Shawcross ugyanakkor nemcsak a szűk négy évig fennálló császárság eseményeit veszi sorra: értelmezésében a mexikói "kaland" - amelyet a legtöbben őrültségnek tartottak, Marx pedig egyenesen a világtörténelem egyik legszörnyűbb vállalkozásának nevezett - csupán része volt annak a gigászi küzdelemnek, amely az amerikai kontinens jövőjéért és a nyugati félteke uralmáért folyt az Ó- és az Újvilág között."Ha Miksa külsőleg megfelelt is a szerepének, serege igen távol esett azoktól a díszfelvonulásoktól, amelyek gyerekkorában annyira untatták őt. Katonái összességében inkább egy alaposan felfegyverzett tömeghez hasonlítottak, mint egy fegyelmezett zászlóaljhoz; nem léptek egyszerre, az ágyúik messze mögöttük cammogtak, és ahogyan ez szokás volt, nők és gyerekek követték őket még távolabbról. Sokan, akik csak hat hete kerültek ide kényszersorozás révén, még mindig azokat a rongyos ruhákat viselték, amelyekben összefogdosták őket. Az egyenruhák, ha voltak egyáltalán, ritkán érdemelték ki az egyenruha elnevezést: igen nagy változatosságot mutattak attól függően, hogy viselőik éppen mit találtak és mi tetszett nekik."

Faludy András (Andrew Faludy) – a népszerű magyar író, költő, műfordító Faludy György Angliában élő fia – fanyar humorral meséli el nem mindennapi gyermekkorát. Kötetünk számos aspektusból is érdekes. Az Apámat nem láttátok? első megközelítésben egy az édesanyját 1963-ban, 9 évesen elvesztő kisfiúból felnőtté váló férfi története. Másrészt egy olyan ember regényét olvashatjuk, aki a XX. század egyik legkalandosabb sorsú magyar írójának gyermekeként élte át a 60-as 70-es évek önmagában is regénybe illő időszakát. A kézenfekvően adódó harmadik réteg a páratlan sorsú apa és a kezdetben nehezen tájékozódó fiú kapcsolatának – pontosabban szólva az igazi kapcsolat hiányának – kevéssé szokványos története.

Nemal ešte ani dvadsaťjeden rokov a už mal za sebou ohromné úspechy. Kylian Mbappé prepísal futbalové štatistiky, keď sa mu len počas troch sezón podarilo dosiahnuť v takom mladom veku rekordné výkony. Lepšie sa v jeho veku darilo len Pelému, ktorý v ňom videl svojho nástupcu. Táto kniha sleduje kariéru mladého fenoménu už od jeho prvých driblingov na trávniku štadióna Léa Lagrangea na parížskom predmestí Bondy až po jeho štvrtý gól vo finále majstrovstiev sveta na moskovskom štadióne Lužniki. Čo je zač? Ako sa dostal tam, kde je? Na akých hodnotách si zakladal? Kto mu pomohol? Ako môžeme vysvetliť jeho neochvejné sebavedomie – tú istotu, že uspeje? Toto bádanie je bohaté na rozhovory a nepublikované príbehy. Odhaľuje život hráča, ktorého osobité čaro presahuje hranice zelených ihrísk. Nie je to len nadaný športovec, ale aj muž, ktorý vyčnieva z davu a priťahuje pozornosť ľudí. Doplnené o novú kapitolu z Majstrovstiev sveta vo futbale 2022.

Vedel si niekto predstaviť, že v dvadsiatom prvom storočí môže byť mesto nezávislej európskej krajiny vymazané z povrchu zeme, zatiaľ čo jeho obyvatelia budú postavení na pokraj humanitárnej katastrofy? Takmer tri mesiace, v reálnom čase, celý svet sledoval, ako ruská armáda pomaly ničí Mariupol – jedno z kľúčových miest východnej Ukrajiny.

Kniha je dojemným záznamom o tom, ako vojna mení životy ľudí a rodín. Je napísaná vo forme listov otca synovi, ktorý kvôli rusko-ukrajinskej vojne vyrastá bez neho. Autor nám ponúka hlboký pohľad na ich vzťah, na túžby, nádeje a obavy, ktoré prežívajú v čase vojny.

V příběhu slavné houslistky Marie Heritesové a její sestry Boženy se odráží celé složité 20. století - nádherná doba belle époque, strasti obou světových válek, odloučení a opětovné radostné shledávání, touha po objevování krás světa i láska k vlasti a rodným Vodňanům. Kdo knihou prochází? Otec obou sester spisovatel František Herites a jeho žena Marie, básník a spisovatel Julius Zeyer, skladatelé Antonín Dvořák i Rudolf Friml, malíř Jan Dědina, pěvkyně Ema Destinnová, Alfons Mucha, Jaroslav Vrchlický a Svatopluk Čech, proslulí houslisté Jaroslav Kocian, Jan Kubelík či jeden z největších českých malířů Jan Zrzavý. Kde se s nimi potkáme? Například ve Vídni, několikrát v Paříži a kouzelné Bretani, v Petrohradě a Rize, v Bratislavě, za mořem v New Yorku, Chicagu, na Světové výstavě v St. Louis, ale také třeba v menších městech Bay City či Cedar Rapids. A samozřejmě ve Vodňanech a Praze.

Kniha je autentickým svědectvím člověka, který v devadesátých letech 20. století prožil v polní uniformě devět měsíců na africkém kontinentu v zemi, kam noha našince málokdy vkročí a která byla dlouhou dobu sužována občanskou válkou – v Libérii. Je to příběh člověka, který tam jako vojenský pozorovatel, příslušník pětičlenného kontingentu Armády České republiky dle mandátu OSN sledoval poválečný vývoj směřující k mírovému řešení konfliktu, jež byl zakončen prezidentskými volbami. Mise nebyla rozhodně procházkou růžovým sadem. Je protkána jak dramatickými chvílemi, zejména během odzbrojování místních bojovníků a přesunů na veliké vzdálenosti v nehostinném terénu, tak i momenty příjemnými, jako byla setkání s místními dětmi či odpočinek na březích oceánu či společné chvíle strávené s kolegy prakticky z celého světa. Text vychází z deníkových záznamů a je doplněn více než stovkou unikátních fotografií pořízených v průběhu mise.

Zažil víc hrůzy, než by kterékoli dítě mělo zažít, teď ale musí přežít Blok 66. Leden 1945. Čtrnáctiletý Moše Kessler vystupuje z vlaku v koncentračním táboře Buchenwald. Prožil horory tábora Osvětim-Birkenau, přišel o celou svou rodinu a přežil i pochod smrti v mrazivé evropské zimě. Za svůj krátký život zakusil Moše víc hrůzy, než je možné. O Buchenwaldu však ví jen jednu věc. Každý to ví. Jestli chceš přežít, musíš se dostat do Bloku 66. Němci jsou krutí a odhodlaní, nejsou však připraveni na buchenwaldský tajný odboj, který má za cíl jediné: zachránit děti. Kniha vypráví neuvěřitelné skutečné svědectví Mošeho Kesslera o Bloku 66 – dětské části koncentračního tábora, ve které se odehrály šokující a zároveň inspirující osudy přeživších holocaustu.

Karel Engliš, významný vědec, národohospodář, univerzitní profesor, rektor i politik nám v textu umožňuje nahlédnout do své tvůrčí „kuchyně“. Otevřeně, sebekriticky a s humorem bilancuje své vědecké začátky, prozrazuje úspěšné studijní i pracovní metody a postupy. Nesmírně cenné a aktuální jsou jeho úvahy o morálce vědecké práce, svobodě a autonomii vysokých škol, o chování politiků i akademických funkcionářů. Těmito normami se sám řídil. Jeho život i názory jsou trvalým vzorem i inspirací pro další generace a stojí za to si je připomínat.

Z hlediska proslulosti rok 1949 za svým předchůdcem silně pokulhává. Je to však opět jedna z mnoha dějinných nespravedlností. Právě v roce 1949 totiž doopravdy startuje většina změn, které máme s nástupem komunismu spojené. Zavzpomínejme spolu na jeden z nejdramatičtějších roků minulého století, na rok, kdy se na japonském ostrově Iwojima vzdávají poslední dva japonští vojáci, kdy úderník Kinter překonává normu o 547 procent a zaměstnanci komunálních podniků odmítají přijímat spropitné.

Osobité vzpomínkové vyprávění o archeologických výpravách na Blízký východ, kterých se královna detektivek zúčastnila ve třicátých letech minulého století společně se svým manželem Maxem Mallowanem. Barvité líčení každodenních, občas humorných a leckdy i napínavých zážitků – dokumentované poprvé v českém vydání i řadou autentických fotografií – nabízí jedinečnou možnost poznat důležitou etapu života geniální spisovatelky i dobové prostředí vědeckých expedic zkoumajících dějiny lidstva v tehdy ještě málo poznaných koutech světa.