Najnovšie - Prírodné vedy - ostatné strana 1 z 8

Třetí, aktualizované vydání úspěšné publikace Jaroslava Kopáčka, Jana Bednáře a Michala Žáka (Karolinum, 2005; 2. vyd. 2019) seznamuje čtenáře s atmosférickými úkazy a jevy, které ovlivňují počasí a objevují se v souvislosti s jeho výraznými až extrémními projevy. Čtenář se dozví o elektrických výbojích v atmosféře, formování oblačné elektřiny, o blescích, struktuře bouřkových oblaků, vzniku krupobití, tromb, tornád a dalších souvisejících úkazech. Autoři dále probírají klimatickou změnu či problematiku skleníkového efektu zemské atmosféry. Oproti druhému vydání je rozsáhle aktualizovaná především závěrečná kapitola, která se věnuje prezentaci meteorologických informací v současných sdělovacích prostředcích, kde v oblasti digitálních technologií a na sociálních sítích dochází k rychlému inovativnímu vývoji. Dále je nově zařazen výklad několika dnes frekventovaně užívaných pojmů, jako jsou např. polární cirkulační buňka, polární cyklony, medikán či Schumannova rezonance. Výklad doprovází více než 50 ilustrací.

Egy kert a világ legjobb helye lehet: felüdülés, menedék, éléskamra vagy éppen játszótér. De legjobb, ha mindez egyszerre! Van kerted, de nem igazán olyan, amilyet szeretnél? Még csak ábrándozol egy kertről, milyen lenne? Megyeri Annamária kerttervező és illusztrátor könyve mindenkinek szól, teljesen kezdőknek is. Gyerekeknek mesét, felnőtteknek remek ötleteket, érthető, okos, könnyen megvalósítható gyakorlati fogásokat kínál, hogy a kert, amit létrehozunk, álmaink kertje lehessen! Kertészeti öröknaptárral és a legfontosabb kerti szerszámok listájával.

Zvedavosť a chuť objavovať máme v génoch. Aj preto sa naši predkovia vybrali cez púšte, hory a moria. Chceme vedieť, z čoho sa skladajú atómy, ako funguje rádio, kedy zhasne Slnko. Niektorí sú zvedaví viac, iní menej. Vedci sú ľudia, ktorí zvedavosti zasvätili celý svoj život a snažia sa k nej pristupovať systematicky a zodpovedne. Chcú maximalizovať šance, že na otázky, ktoré ich zaujímajú, nájdu správne odpovede. Táto kniha je o poznaní. O teóriách, o tom, ako poznanie vzniká a čo pre nás predstavuje. Vytvorili sme veľké teleskopy, urýchľovače častíc dlhé desiatky kilometrov, zmapovali sme ľudský genóm. Budujeme niečo, čo nás presahuje a súvisí s našou hlbokou podstatou – cez vesmír hľadíme na seba.

Ačkoli se nám z dokumentárních filmů může zdát, že v přírodě pro nedokonalost není místo, opak je pravdou. Italský filozof a odborník na evoluci Telmo Pievani ve svém inspirativním a hutném pojednání srozumitelně ukazuje, že nedokonalost je všudypřítomná a nebýt jí, nejenže by na Zemi neexistoval rozmanitý život, ale nevznikla by vůbec Sluneční soustava, ba ani samotný vesmír. Evoluce pracuje s tím, co má po ruce, místo aby nové struktury vytvářela zcela od začátku. A přestože je výsledek nedokonalý, jako například lidský mozek, podstatné je, že funguje - byť ne vždy úplně spolehlivě. Na základě prozkoumání světa od velkého třesku po evoluci člověka Pievani předkládá šest zákonů nedokonalosti, které shrnují její obrovský význam.

Mezi lidstvem a přírodou není žádná bariéra, hranice nebo rozdíl. Jsme totéž. Jen jsme na to zapomněli. Je zažitým zvykem západní kultury mluvit a psát o těle, přírodě nebo fyzickém světě jako o něčem vnějším, co je oddělené od lidského prožívání a myšlení. Kvůli tomuto odloučení také bylo možné proměnit téměř vše živé i neživé ve zdroje — a tím přivést planetu na pokraj kolapsu. Máme-li se tedy postavit k environmentálním problémům čelem, nemůžeme se zabývat pouze následky lidského konání; je nutné zaměřit se rovněž na mentální a kulturní vzorce, jež mu předcházejí. Filozof David Abram takovou proměnu myšlení ve své pozoruhodné knize Stávat se zvířetem předkládá. Není to však přeměna intelektuální, nýbrž fyzická. Abram situuje lidskou mysl zpátky tam, odkud před staletími prchla — zpátky na zem, mezi kamení a ptačí skřeky, do bezprostředního prožívání hmatatelného světa. Vrací lidi mezi zvěř a zvíře zpět do člověka.

A híres etológus érdekes és tanulságos anekdotákkal színezett tanulmánya hasznos ismeretekkel szolgál a kutyatulajdonosok mellett mindazoknak, akiket érdekelnek az állati kommunikáció titkai. „Az a hétköznapi tény, hogy a kutyám jobban szeret engem, mint én őt, egyszerűen letagadhatatlan, és engem mindig bizonyos szégyennel tölt el. A kutya bármikor kész életét áldozni értem. És én?”

„Életbe vágóan fontos szembenéznünk környezetünk pusztulásával. Flyn óvatos optimizmussal töpreng a Föld sorsán.” - The Washington Post. A tanzániai hegyvidék, a vulkanikus Karib-tenger, Franciaország tiltott zónái, Skócia bányavidékei, Detroit szétporladó kerületei, Csernobil. Szellemvárosok, tilalmi zónák, erődítményszigetek, megannyi senki földje. Az elhagyatottság szigetei rendhagyó útikönyv. Cal Flyn kalauzolásával olyan egyedülálló helyekre jutunk el, amelyekre egyébként a lábunkat sem tehetnénk be. A világ legeldugottabb, leghátborzongatóbb, legszennyezettebb területeinek története kísérteties, ugyanakkor reményteli, mert arról is szól, hogy mi történik, ha a természet visszafoglalja azt, ami egykor az övé volt. Flyn remekül megírt könyve új ökológiai felfedezésekkel kiegészítve ad választ az égető kérdésre: Mennyire visszafordíthatók a természetet pusztító folyamatok, és mi történik majd, ha mi már nem leszünk? „Az erdő egy levelekből és mikrobákból álló memoár, saját "ökológiai emlékezetének" őrzője. Ha akarjuk, megtanulhatjuk olvasni, és végigkövethetjük a minket körülvevő világ kialakulásának történetét.” Cal Flyn skót író, újságíró. Első könyvével, a Thicker Than Waterrel 2016-ban debütált. Cikkei, tanulmányai többek közt a National Geographicban, a The Wall Street Journalban, a The Sunday Timesban és a The Economistban jelennek meg. 2022-ben a The Sunday Times Az év fiatal írójának választotta. 

Tudják, hogy mennyi rózsafej kell egy liter rózsaolajhoz? Egymillió darab, mégpedig kézzel szedve. És azt, hogy a XVI. Lajos udvarát egykor belengő illat forrásául szolgáló benzoét a mai napig csak Laosz világtól elzárt trópusi dzsungeléből lehet beszerezni, a vaníliarudak pedig több százezernyi dollárért cserélnek gazdát Madagaszkáron, szigorúan készpénzben? Dominique Roques számos ilyen elképesztő információ birtokában van, és ezeket meg is osztja velünk történelmi áttekintés, úti beszámoló és emlékiratok bódító egyvelegét alkotó könyvében. A világ egyik vezető parfümgyártójának dolgozó szerző több mint harminc éven át kutatta a természetben rejlő illatforrásokat, és a helyi közösségekkel együttműködve fenntartható ellátási láncokat hozott létre a parfümvilág legkeresettebb árucikkei, a természetes alapanyagok beszerzéséhez. A parfümök nyomában ebbe a lenyűgöző munkába enged betekintést. Tizenhetet ismerhetünk meg a parfümipar legértékesebb alapanyagai közül az indonéziai pacsulitól a damaszkuszi rózsáig, és a szerző az illatok mögött rejlő, különleges emberi sorsokat is az olvasó elé tárja. A szórakoztató és informatív, gyönyörű fekete-fehér illusztrációkkal gazdagított A parfümök nyomában ellenállhatatlan felfedezőútra invitálja olvasóit a természetes illatok kevesek által ismert világába.

JOGGAL VAGYUNK BÜSZKÉK NAGYSZERŰ TUDÓSAINKRA. Gyűjteményes kötetünk második része 52 zseniális találmányt mutat be. Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna. 

Homok, só, vas, réz, olaj és lítium: az emberiség történetének legfontosabb anyagai. Birodalmakat hoztak létre, civilizációkat romboltak le - évezredeken át táplálták a fantáziánkat és kapzsiságunkat. Mai világunk nem létezne nélkülük, jövőnket pedig a kereskedelmük fölötti ellenőrzésért folyó küzdelem határozza meg. 2019-ben több anyagot bányásztunk, mint az emberiség 1950 előtti egész történelme során! Minden tonna fosszilis tüzelőanyagra hat tonna más anyag - homok, fa, ásványok sokasága - jutott. Conway kontinenseken, kultúrákon és korszakokon átívelő utazásokon tárja fel mai életünk alapjait -Európa legmélyebb bányájának forróságot árasztó mélységeitől a makulátlanul tiszta tajvani chipgyárakon át a lítiumsókat rejtő, kísértetiesen zöld medencékig. Az Anyagi világ azokat az embereket, azokat a lélegzetelállító gyártási folyamatokat és szinte ismeretlen vállalatokat ismerteti, amelyek csodát tesznek a nyersanyagokkal. A kötet eredeti megvilágításban meséli el az emberi civilizáció történetét és villantja fel lehetséges jövőjét. 

Autor bestselleru Ako naozaj funguje svet sa v najnovšej knihe pozrel na to, ako fenomén veľkosti riadi naše životy a ponúka kľúč k pochopeniu zdravia, bohatstva a dokonca aj šťastia. Ak chceme odpovedať na najdôležitejšie otázky našej doby, musíme pochopiť veľkosť. Ani baktérie, ani impériá nie sú imúnne voči jej zákonom. Jej meranie je náročné, najmä ak ide o zložité systémy, ako je ekonomika, no jej zvládnutie ponúka bohaté možnosti, napríklad vzostup Západu bol priamym výsledkom stále presnejších a štandardizovanejších meraní. Smil využíva interdisciplinárny prístup, ktorý mu získal širokú čitateľskú obec, a čerpá z histórie, vied o Zemi, psychológie, umenia a ďalších oblastí, aby ponúkol nový pohľad na niektoré z našich najväčších výziev vrátane nerovnosti príjmov, šírenia infekčných chorôb a nerovnomerných vplyvov klimatickej zmeny. Veľkosť vysvetľuje zákonitosti – a zvláštnosti – kľúčových procesov, ktoré formujú život (od mikróbov po veľryby), Zem (od asteroidov po sopečné erupcie), technický pokrok (od architektúry po dopravu) a spoločnosť a ekonomiku (od miest po mzdy). Táto kniha o veľkých a malých veciach a o vzťahoch medzi nimi odpovedá na veľké aj malé otázky ľudského života.

Autor kníh Astrofyzika pre zaneprázdnených a Listy od astrofyzika, Neil deGrasse Tyson, vníma civilizáciu na Zemi z kozmickej perspektívy. Vrhá nové svetlo na zásadné nedostatky našej doby – vojnu, politiku, náboženstvo, pravdu, krásu, rod a rasu – tak, že v každom z nás prebúdza zmysel pre spolupatričnosť. V časoch prudkých politických a kultúrnych zápasov nám Tyson ponúka potrebný protijed na všetko, čo nás v súčasnosti rozdeľuje, a opiera sa pritom o dva progresívne prístupy – o kozmickú perspektívu a racionálnu vedu. Keď sa hlbšie zamyslíme nad vedeckým chápaním sveta aj nad Zemou ako planétou, zistíme, že ľudský mozog sa dokáže zmeniť a dokonca prehodnotiť životné priority, na základe ktorých sa rozhodujeme. Pri témach ako kultúra, spoločnosť či civilizácia často nezostane kameň na kameni. Hviezdny posol nám prostredníctvom zrozumiteľnej prózy vkladá do rúk paletu vedeckých faktov, vďaka ktorej svet zažiari v nových farbách. Autor láskavo a výrečne odhaľuje množstvo brilantných a krásnych právd, ktoré sa týkajú všetkého od nápadov na riešenie globálnych konfliktov až po pripomenutie hodnoty života. Pritom vychádza zo svojich bohatých vedomostí o našom mieste vo vesmíre.

Vedeli ste, že niektoré chrobáky priťahuje oheň, korytnačky sa dokážu orientovať podľa magnetického poľa Zeme, niektoré ryby plnia rieky elektrickými impulzmi a že dokonca aj podaktorí ľudia ovládajú sonar podobne ako netopiere? Že hrozivá tvár krokodíla je v skutočnosti citlivá ako dotyky milenca a rastliny sa chvejú od nečujných piesní chrobákov? Zaujíma vás, čo včely vidia na kvetoch, čo počujú spevavce vo svojich melódiách a čo psy ňuchajú na ulici? V Ohromnom svete nám autor a oceňovaný vedecký novinár, držiteľ Pulitzerovej ceny Ed Yong cez zmysly živočíchov odhalí skryté ríše okolo nás. Ak totiž chceme pochopiť náš svet, nemusíme cestovať na nové miesta – musíme sa pozerať novými očami. „Vnímať svet inými zmyslami znamená nájsť nádheru v známom a posvätnosť v každodennom.“ Ed Yong

Ještě dříve než senátorem byl Václav Láska houbařem. Dodnes zůstává houbami posedlý – samozřejmě v tom nejlepším slova smyslu. A celá jeho knížka houbami voní. Ať už to jsou příběhy a vyprávění z lesů, luk a parků, nebo kulinářské rady, recepty a taje houbové kuchyně.Otvírá se tak před námi fascinující svět hub půvabných i nevzhledných, které dokážou chutnat jako mana. A které dokážou i zabít.Autorovým záměrem je vzbudit v čtenářích chuť na houby chodit i odvahu s nimi experimentovat v kuchyni a rozšířit jim seznam druhů hub, které si budou z přírody pravidelně rádi nosit domů.O tom, že po přečtení této knihy začnete hledat košík na houby a nůž k jejich očištění, abyste za jejich hledáním mohli co nejdřív vyrazit, není třeba pochybovat.

Naše společnost je neustále v pohybu a silniční doprava je jednou z nejrozšířenějších lidských činností posledních let. V důsledku pohybu dopravních prostředků však dochází k mnoha nepříjemným střetům, mezi vozidly samotnými, ale také s volně žijícími živočichy. Silnice v celosvětovém měřítku totiž často přetínají trasy přirozeného pohybu zvířat, která potom nemají jinou možnost, než se je pokoušet překonávat. V naprosté většině případů jsou odkázána pouze na své smysly a instinkty, aby se bezpečně dostala na opačnou stranu komunikace. Jedná se však o velmi riskantní počínání a následkem těchto kolizí hynou miliony živočichů denně. Jak významným problémem pro člověka střety se zvířaty vůbec jsou? Kdy a kde ke střetům dochází nejčastěji? Jaké jsou následky střetů pro posádky vozidel? Kde končí a k čemu jsou dále využívána těla uhynulých zvířat? Jaká existují řešení tohoto problému? Odpovědi najdete uvnitř této knihy.

Kontakt s domácími mazlíčky obohacuje náš život a v mnoha situacích se může ukázat jako léčivý, protože nám pomáhá vyčistit si hlavu a nemyslet na stres v práci či na budoucnost. Psychoterapeut Rainer Wohlfarth a koučka Bettina Mutschlerová – specialisté na terapii pomocí zvířat – nám ve své knize pomáhají pochopit, jak je kontakt se psy, kočkami, koňmi a dalšími zvířaty důležitý pro naše fyzické a psychické zdraví a jak díky němu můžeme zlepšit svůj život.

Gyűjteményes kötetünk Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be.Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét.„Verancsics Faustus ejtőernyőjének repülő emberét (Homo volans) egy merev rúdhoz rögzített, négyszögletes vászonra erősített kötelek tartották. A feltaláló különösen fontosnak tartotta, hogy az ejtőernyő szerkezetének felületét az ember súlyának megfelelően méretezzék. Többek szerint 1617-ben, Velence egyik tornyáról leugorva Verancsics maga próbálta ki ejtőernyőjét... Nem tudjuk, hogy valójában mi valósult meg abból a majdnem félszáz technikai ötletből és tervből, amit a Machina novae-ban ismertetett, de kétségtelen, hogy nagyformátumú gondolkodó és műszaki alkotó volt.”

Kniha antropologických esejí ruského prírodovedca a anarchistického filozofa Petra Kropotkina vyšla knižne v roku 1902, hoci boli napísané o dekádu skôr. Autor skúma úlohu vzájomne prospešnej spolupráce a reciprocity (alebo „vzájomnej pomoci“) v živočíšnej ríši a v ľudských spoločnostiach v minulosti aj v súčasnosti. Je to argument proti teóriám sociálneho darvinizmu, ktoré zdôrazňujú súťaživosť a prežitie najsilnejších, a proti romantickým predstavám spisovateľov, ako bol Jean-Jacques Rousseau, ktorý si myslel, že spolupráca je motivovaná všeobecnou láskou. Kropotkin namiesto toho tvrdí, že vzájomná pomoc má pragmatické výhody pre prežitie ľudských a zvieracích spoločenstiev a spolu so svedomím sa presadila prostredníctvom prírodného výberu. Kropotkin sa zamýšľa nad významom vzájomnej pomoci pre prosperitu a prežitie v živočíšnej ríši, v domorodých a raných európskych spoločnostiach, v stredovekých slobodných mestách (najmä prostredníctvom cechov) a na konci 19. storočia na dedine, v robotníckom hnutí a v chudobnom ľude. Kritizuje štát za to, že zničil historicky dôležité inštitúcie vzájomnej pomoci, najmä prostredníctvom zavedenia súkromného vlastníctva. Mnohí biológovia, vrátane Stephena Goulda, jedného z najvplyvnejších evolučných biológov svojej generácie, toto dielo považujú za dôležitý míľnik vedeckého skúmania spolupráce a altruizmu.

Ha meg akarjuk változtatni a világgal való kapcsolatunkat, a módszerünk tehát az lehet, ha megváltoztatjuk az intelligenciáról alkotott képünket: hogy hogyan működik, és hogy kinek a birtokában van. Azon a szűk értelmezésen túl, amelyet a techvállalatok nagy része és az ember egyedülállóságát hangsúlyozó alapelv (miszerint az emberi intelligencia egyedi és az összes többinél nagyszerűbb) hirdet, rengeteg más megközelítése is létezik az intelligenciáról való gondolkodásnak és magának az intelligencia gyakorlásának. E könyv célja, hogy megkezdje az intelligencia újraértelmezését: kitekintsen a saját magunk és a teremtményeink jelentette horizonton túlra, és megpillantson egy vagy több másfajta intelligenciát, olyanokat, amelyek mindig itt voltak velünk, az orrunk előtt - és számos szempontból megelőztek minket. Eközben talán azt is megváltoztathatjuk, ahogyan a világról gondolkodunk, és utat mutathatunk egy új, kevésbé kizsákmányoló, romboló, kevésbé egyenlőtlen, igazságosabb, barátságosabb, gyógyító jövő felé."Ez egy fontos könyv. Olvasd el. Olvasd el újra. Beszélj róla. Mindenkinek, akit ismersz."The Washington PostEmlékezhet-e egy növény? Felismeri-e magát egy elefánt a tükörben? Építhetünk-e rákokból számítógépet?Első látásra a fenti kérdések között nincs összefüggés, valójában azonban mind ugyanarra irányulnak: hogyan működik a nem emberi intelligencia. Évezredeken keresztül ugyanis úgy véltük, az értelem képessége csak az emberre jellemző, de a körülöttünk lévő világban megtalálhatók az intelligencia más formái, amelyek mindig is itt voltak velünk a Földön, csak eddig nem vettük észre őket. Nem olyan régóta pedig egy újfajta értelmet fejlesztünk: a mesterséges intelligencia az elmúlt években teljesen átalakította az életünket, a nyilvánvaló előnyei mellett azonban egyre inkább látszanak a káros hatásai, veszélyei is.Mit tanulhatunk ezektől a különböző értelmes létezőktől? Hogyan változhatunk meg, és változtathatjuk meg a technológiánkat, a társadalmunkat, hogy igazságosabban élhessünk egymással és a világgal? Az emberi intelligencián túl ezekre a mindannyiunk sorsát érintő kérdésekre keresi a választ.