E-knihy - Sociológia, etnológia strana 5 z 44

Budapest létrejöttének 150. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy számba vegyük és megfogalmazzuk a fővárosunkat érintő legfontosabb kérdéseket, kutatandó témaköröket. A kötet szerzői e feladatra vállalkoztak: részletesen foglalkoznak Budapest történetével, fejlődésének fő vonalaival, valamint jövőjének várható alakulásával is. A társadalom és gazdaság térbeli megoszlását elemezve megkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy hol van Budapest helye, illetve mi a szerepe a régió városainak rendszerében. Jól ismert, hogy Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével nyílt meg annak lehetősége, hogy a főváros az Osztrák–Magyar Monarchia Béccsel rivalizáló társközpontjává, egyben a Kárpát-medence centrumává váljon. Magyarország fővárosa volt ez idő tájt a társadalmi és technikai modernizáció hídfőállása, amely elsősorban iparának köszönhette, hogy világvárossá válhatott. A történelem nagy megrázkódtatásait túlélve, az egyre inkább kiteljesedő globalizáció korában a kelet-közép-európai nagyvárosok kétségtelenül országaik motorjaivá váltak, egyúttal esélyt is kaptak pozícióik megerősítésére a nemzetközi városhierarchián belül. Ám kérdés, hogy ez Budapest vagy versenytársai esetében elvezethet-e a nagytérségi vezető szerephez. Könyvünk, egyebek mellett, erre is igyekszik megadni a választ.

Bár az első világháborúnak hivatalosan két esztendeje vége, a gyűlölet és félelem káosza továbbra is kavarog 1920 tavaszán. Az erdélyi Bükkfalván francia katonacsapat állomásozik egy röpke hétig, már békésen, átutazóban nyugati otthona felé. Az öt nap elegendő ahhoz, hogy szerelem bontakozzon ki egy fiatal baka és egy ifjú magyar leány között… Van-e közös jövőjük a trianoni békeszerződés árnyékában? Mitől válik különlegessé ez a látszólag szokványos történet? Vajon összehozható-e egy viharvert, csonka család? „Száz év? Vagány!” – kiált fel az olvasó. Valóban: 1920 és 2020 között feltárul egy igaz mese, romantikus mágikus realista regény formájában. Az Egy igen-zet története hét év honkeresés után végre meglelheti otthonát az olvasó polcán, és remélhetőleg kiváló társaságnak bizonyul majd.

A munka a közgazdaságtan top tíz kategóriájának egyike. A munkafolyamatokban, a munkaszervezésben vagy a bérezésben óriási változások történtek az indusztrializáció korszakától kezdve, de mindez semmi ahhoz képest, ami előttünk áll. A következő évtizedek bizonyosan a munka forradalmát hozzák. A gazdaságelméletben a munka és a béraxióma eközben stabilan tartja magát. A közgazdaságtan a dolgozót ma is erőforrásként, a munkát áldozatként értelmezi. A munkabér egyfelől költség, másfelől a határtermelékenység bázisán értelmezett ellenérték, a munkatermelékenység pedig az üzleti és a közszférában is elsődleges prioritássá vált. Csakhogy a felnövő munkavállalói generációk és az újabb munkafajták egyre nehezebben simíthatók a modellekbe, a munkabérek elméleti alapja csikorog. Sötét korszak ideológiáját idézi, mégis terjed a gondolat, hogy a munkát a jövedelemtől el is kellene választani. A nagy paradigmaváltás küszöbön áll, előtte azonban érdemes áttekinteni a témában évezredek alatt felhalmozott elmélettörténeti tudást. Hasznos inspirációt adhatnak a világvallások nézetei, régi korok bölcsei és modern filozófusok munka- és bértanai is. E kötet igyekszik e felhalmozott tudástömeg felvillantásával tágítani a munkához kapcsolódó elméleti perspektívát. Lelkünk rajta, mit hasznosítunk mindezekből a most alakuló új gazdaságelméletben.

Bücher, die von Politikern geschrieben worden sind, gehören zu einer sonderbaren Gattung. Das Buch ist grundsätzlich theoretisch ausgerichtet, während die Politik eher ein praktisches Alltagsgeschäft ist. Ein öffentlicher Akteur, der sich aus dem Trubel der Tagesereignisse zurückzieht, um in einem weiter gefassten Kontext über das Weltgeschehen und die Lage seines Landes nachzudenken, begibt sich deshalb stets auf sumpfigen Boden. Besonders schwierig ist diese Situation, wenn man dies zu Beginn – nun gut, zur Mitte – seiner dreißiger Jahre tut. Folgende Anekdote, die ich in meiner Studienzeit von einem meiner Dozenten gehört habe, hat sich mir eingeprägt: „Mein Sohn, wer in jungen Jahren viel schreibt, der wird sich viel schämen müssen, wenn er alt ist!“ Was könnte ich tun? Ich bemühe mich, diese These zu widerlegen... Ein solches Werk ist außerdem notwendigerweise nicht vollständig, nicht ausschließlich deskriptiv und nicht unbedingt objektiv. Es ist nicht vollständig, weil wir nie die ganze Wirklichkeit erfassen können – wir nehmen, wie man zu sagen pflegt, „durch einen Spiegel ein unklares Bild“ wahr. Es ist nicht ausschließlich deskriptiv, denn im Regierungsgeschäft sollten wir nicht nur die Welt um uns herum begreifen, sondern – wo immer möglich – „wirken, schaffen, vermehren“. Und es ist nicht unbedingt objektiv, denn inmitten des Geschehens ist es nicht möglich, das Faktische mit dem Idealen wissenschaftlich abzugleichen. Man sollte sich auch vor Augen führen, dass der Text und die Handlungen eines Politikers letztendlich durch die Geschichte beurteilt werden; in der Gegenwart rufen sie zwangsläufig Kontroversen hervor. ” Der Sage nach gerieten die Gebrüder Hunor und Magor während der Nachjagd auf einen Wunderhirsch in das Karpatenbecken. Ihr Entschluss sich dort niederzulassen war eine der frühesten und wesentlichsten strategischen Entscheidungen in der ungarischen Geschichte. Ich hoffe, dass dieses Buch dem Leser eine Anleitung zum strategischen Denken der Ungarn bieten kann, ein bisschen ähnlich wie der Wunderhirsch Hunor und Magor den Weg gewiesen hat.

Milyen lehet egy énekes, Zoli és egy informatikus, Andi barátsága? Két korosztály, két életszakasz kapcsolódik össze a regényben egymást követő történeteken keresztül. Megtudhatjuk, hogyan ismerkedtek meg, hogyan folyt a közös munka és hogyan lettek barátok. Mi tesz érdekessé egy közösséget? Hogyan lehet jó közösséget építeni? Képet kaphatunk arról is, mi minden történhet az énekes a rajongói oldalán. Hogyan szövődnek barátságok a rajongók között? Hogyan segítik egyes rajongók egymást és Andi terveit, munkáit? Belelátunk Andi és Zoli magánéletébe is. Megfigyelhetjük, milyen az, amikor hatalmas élet folyik egy közös chat oldalon. Ellátogathatunk egy klipforgatásra, koncertekre, esküvőre, rajongói találkozásra. Beleleshetünk, hogyan készül egy dal. Megtudhatjuk, mit jelenthet egy hang vagy egy zeneszám.  Sok izgalmas eseményen keresztül, humoros formában kísérhetjük végig Andi és Zoli barátságának kialakulását a közös munkán keresztül.

Matthew Pennington haldoklik, és arra szeretné feltenni utolsó hónapjait, hogy elvarrja élete bonyolult szálait, és megismerkedjen eltaszított unokájával, dédunokájával, mintegy vezekelve a múltban elkövetett bűneiért.  David hosszas tanakodás után elfogadja nagyapja javaslatát, így közelebbről is megismerkedhet a nagybátyjával és az apja múltjával, ami nem kevés új konfliktust hoz az életébe. James megkerült naplója feltépi benne a rég elfojtott gyászt, ami arra készteti, hogy újra elmerüljön kamaszkorában, és elmesélje azt az időszakot, amiről eddig hallgatott.  Davidnek a brooklyni házban olyan megpróbáltatásokkal kell szembenéznie, amire egyáltalán nem készülhetett fel előre. Főként miután alkoholista, bántalmazó anyja is újra fel akarja venni vele a kapcsolatot, mivel három év után gyógyultan távozhat a bentlakásos intézményből. Davidnek ezúttal már a saját fiaira is gondolnia kell, így nagyapja segítségével próbál szembenézni anyjával, a múltjával, és igyekszik feldolgozni a feldolgozhatatlant.  A múltidézés, a feltépett gyász és az újdonsült családi kapcsolatok megterhelik David törékeny mentális egészségét. Vajon neki sikerül a helyes útra lépnie, ahelyett, hogy újra a függőség vonzását választaná?

V období klasického kapitalismu firmy nacházely inovativní způsoby, jak ze zdrojů vyrobit produkt, který lze následně přinést na trh a tam ho prodat. S nastolením obchodního modelu největších technologických společností dneška však přichází zásadní změna: zdrojovým materiálem se stává samotná lidská zkušenost, která je jednostranně získávána a měněna na data, posléze zpracovávána pokročilou inteligencí známou jako machine learning a přetavena v nový typ produktu (předpovídané chování) a následně obchodována na novém typu trhu (trh s budoucím chováním). Co s našimi společnostmi udělá toto odevzdání kontroly nad naším chováním do rukou firem, vše? A zbývají nám ještě nějaké sebeobranné mechanismy?

Monografia je venovaná fenoménu spoločenskej dôvery na Slovensku, ktorú sa snaží čo najkomplexnejšie predstaviť. Jej hlavným cieľom je bližšie pochopiť a opísať teoretické pozadie spoločenskej dôvery a empiricky uchopiť jej stav, vývoj v čase a širší spoločenský kontext. Tomuto cieľu dodáva relevantnosť fakt, že spoločenská dôvera, ktorá je v sociologickej literatúre považovaná za dôležitý pilier spoločenského života, dosahuje na Slovensku dlhodobo veľmi nízke hodnoty.

Válka na Ukrajině a její kořeny pohledem válečného reportéra Jak se na Ukrajině a v Rusku žilo před válkou, po anexi Krymu a po vypuknutí konfliktu na Donbase? Co vedlo až k rozpoutání největšího vojenského střetu na území Evropy od roku 1945? Novinář Vojtěch Boháč podává svědectví přímo z míst, kde se odehrávaly krvavé boje. Poznejte pozadí ukrajinského konfliktu, roli novináře uprostřed zuřící války i autentické příběhy místních obyvatel. Bez nadsázky tak zjistíte, jak to vypadá, když se píše historie. Vojtěch Boháč je reportér a šéfredaktor reportážního online magazínu Voxpot. Specializuje se především na dění ve východní Evropě. Před založením Voxpotu dopisoval pro časopis Reportér, Alarm, Deník Referendum, Právo nebo Hospodářské noviny. V roce 2022 se stal držitelem ceny Novinářská křepelka udělované Společností F. Peroutky. Čtivá, místy až strhující kniha Vojtěcha Boháče je jedním z nejdůležitějších titulů roku 2022, roku, který dramaticky změnil nejen Ukrajinu a Rusko, ale celou Evropu. Boháč ve svých osobních zážitcích z Ruska nebo z bojů na Ukrajině demonstruje mimořádný vypravěčský talent a svým srozumitelným výkladem politického dění v Rusku za posledních deset let ukazuje, že je i pečlivý novinář a výzkumník. Kniha je tak jedinečnou kombinací vzácného, poutavého osobního svědectví a historického narativu. – Tomáš Etzler, český autor a novinář

Když se v roce 1999 lidé kolem Borise Jelcina snažili najít za něj náhradu, padla jejich volba na tehdy téměř neznámého V. V. Putina, o němž si mysleli, že se jim snadno podaří dotvořit jej podle vlastních představ. A skutečně, Rusko i Západ byly rozhodnuty vidět v něm progresivního vůdce, dokonce i když Putin rozprášil ruská média, vyrval moc i bohatství z rukou byznysmenů a zlikvidoval křehce se rodící demokratické mechanismy. Během několika let byly odstraněny všechny překážky, jež by mu mohly bránit v uplatnění nekontrolovatelné moci...

Na přesvědčení, že člověk je od přirozenosti sobecký a nedůvěryhodný, se vzácně shodnou všichni, zastánci levice i pravice, psychologové i ekonomové, myslitelé dnešní i ti dávno mrtví. Tento pesimistický pohled na lidstvo nejpozději od dob Hobbese prosákl do západního uvažování, v souladu s ním budujeme naše veřejné instituce a politické i ekonomické systémy. Co když je ale toto přesvědčení mylné nebo minimálně přežité? Je rozumné, aby právě očekávání toho nejhoršího mělo rozhodující dopad na naše jednání i na volbu našich politických představitelů? Autor postupně zkoumá manipulace slavných studií a předsudky vnášené do historických událostí, ať už jde o stanfordský vězeňský experiment nebo o skutečný příběh z knihy Pán much, a přináší povzbudivou zprávu. Že to je naopak laskavost a spolupráce, která se reálně všude projevila jako evolučně nejúspěšnější strategie. Možná je načase, aby se lidstvo přiklonilo k optimističtějšímu pohledu na sebe sama.

Pokud vše půjde dobře, historie lidstva se ocitá teprve na svém počátku. Náš druh přežije miliardy let, což je dost času na to, aby skoncoval s nemocemi, chudobou a nespravedlností a rozkvetl do podoby, kterou si dnes ještě neumíme představit. Tato budoucnost je však nyní ohrožena. Kniha je založena na mnohaletém výzkumu, který se opírá o nejmodernější vědu a modeluje globální rizika, jimž jako lidstvo čelíme, od klimatické změny přes nekontrolovatelné šíření patogenů až po vývoj umělé inteligence. Autor tato rizika pojímá jako součást velkého příběhu lidstva a je přesvědčen, že vytvářet nejpravděpodobnější scénáře průběhu hrozících katastrof i toho, jak tato rizika minimalizovat, je největším morálním úkolem současnosti.

A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett Kasmír pakisztáni fennhatóság alatt álló területén és a Kínához tartozó Ujgurisztánban (Xinjiang), továbbá az afgán–pakisztáni határvidéken. Ez a világ etnikailag, nyelvileg egyik legsokszínűbb társége. Az első kötet izgalmas útleírása nemcsak e vidék útikönyvszerű ismertetését tartalmazza (történeti, régészeti és néprajzi adatok részletgazdag ismertetését), hanem a szerző élményeit, viszontagságait is, hiszen át kellett kelnie a világ legnagyobb hegységein, gyatra utakon, majd hegyi ösvényeken, gleccsereken és sivatagokon. A második kötet a hunok történelmének rendkívül részletes, mégis olvasmányos, közérthető, óriási szakirodalomra támaszkodó összefoglalója (szakmai lektora Erdélyi István régész-történész volt). A harmadik kötet a Hunza-völgy kultúrájának és történelmének ismertetése, amely térség azért lehet fontos számunkra, mert több etnológus és történész is az indiai szubkontinensre vonuló fehér hunok utódait véli felfedezni a hunzaiakban. Ajánljuk e művet mindazoknak, akiket érdekel ennek az alig ismert térségnek az ókorig visszavezethető, ezerszálú múltja és sokszínű jelenlegi kultúrája; továbbá azoknak is, akik kíváncsiak arra, hogy a hunoknak a Közép-Ázsiába, majd Indiába vonuló ágának utóélete, hatása hogyan fedezhető fel e vidéken, ahol Közép-Ázsia, Belső-Ázsia és az Indiai szubkontinens találkozik. Az olvasó bepillantást nyer az ujgurok, szarakolok, hunzakutok, sinák, kovárok, kalasok és más, alig ismert hegyi népek világába, és átfogó képet kap a hunok összetett történelmi útjáról, Eurázsia különböző térségeiben betöltött szerepéről. A szerző által a kutatóútja során gyűjtött kvint- és kvartváltós, lá-pentaton népdalok és a sámánok révülésekor rögzített zenei felvételek a háromkötetes munka mellékletét képezik (igazi zenei kuriózumot jelentenek).A Tündérek kihalófélben három kötetből épül fel (Fehér hunok nyomában Ázsia szívében, A hunok történelme és utódnépei, Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből), melyek külön-külön is megvásárolhatók.

A Karakorum-hegység egyik elzárt területén található a Hunza-völgy. Kasmírnak a Pakisztán által megszállt területén, az afgán határon fekszik, hétezer méter körüli csúcsok és áthatolhatatlan hegyi világ veszi körül, sokan ide helyezik a mitikus édenkert, a Shangri-la világát, mások pedig a fehér hunok (heftaliták) utódait vélik felfedezni a más nyelvvel nem rokonítható, burusaszki nyelvet beszélő hunzakutokban. Csak az 1980-as évek közepétől köti össze egy, szinte naponta megrongálódó keskeny és veszélyes szakadékok peremén kanyargó út Hunzát a külvilággal. A Hunza-folyó egyik oldalán a Hunza királyság, a másik oldalán az azonos nyelvet beszélő Nagar királyság a középkortól a 20. század közepéig megtartotta viszonylagos függetlenségét és igen archaikus kultúráját, samanizálását, egyes, az ókorig visszanyúló szokásait (például az esztétikai célú koponyatorzítást). Itt a nők komoly önállósággal bírnak, akár el is válhatnak férjüktől, nem csoda tehát, hogy a hunzaiak nem érzik magukat otthon a pakisztáni államban, ahol választójogot sem kaptak. A szerző több hónapos etnológiai kutatómunkájára és gazdag szakirodalmi forrásanyagra támaszkodva ismerteti Hunza etnikai, nyelvi rétegződését, történelmét, kultúráját, különös tekintettel a samanizálásra és a népmesékre, mondákra, a szellemvilági lények szerepére. A kötetet népmesefordítások és a térség történelmének összefoglalása zárja, amelyben a szerző részletesen foglalkozik a szkíták és fehér hunok térségbeli szerepével is.A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett a Himalájában és a Karakorum-hegységben, Kasmírnak a Pakisztán által megszállt területén és a Kínához tartozó Ujgurisztánban (Xinjiang), továbbá az afgán-pakisztáni határvidéken. Az itt gyűjtött kvint- és kvartváltós, lá pentatin népdalok, pásztorfurulya-dallamok és a sámánok révülésekor rögzített zenei felvételei a Tündérek kihalófélben című, háromkötetes munka mellékletét képezik. Igazi zenei kuriózum.A Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből a szerző Tündérek kihalófélben című háromkötetes művének befejező része. A teljes e-könyv egyben is megvásárolható.

Kis János (1770−1846) író, költő, műfordító, evangélikus lelkész, szuperintendens, királyi tanácsos, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia jogelődje) rendes tagja, korának jelentős irodalmára, egyházi, valamint tudományos közéletének kiemelkedő személyisége volt. Neve Berzsenyi felfedezőjeként a középiskolai irodalomoktatásnak is része. Kiterjedt levelezése, amelynek átfogó feltérképezésére és gyűjteményes kiadására ez az első próbálkozás, jelentős forrásértékkel bír, hiszen Kis kora jelentős magyar írói, tudósai és közéleti személyiségei közül sokakkal kapcsolatban állt, és saját munkáin túl irodalomszervezői próbálkozásai is figyelemre méltók.A kötetben közreadott levelek jelentős része most jelenik meg először nyomtatásban. A jelen kritikai kiadás nemcsak a korszakkal foglalkozó tudományos diszciplínák művelői, hanem a magyar felvilágosodás és reformkor szellemi élete iránt érdeklődő valamennyi művelt olvasó érdeklődésére igényt tarthat.

Áruld el, hol laksz, megmondom, ki vagy! Hogyan találtak el úti céljukhoz az ókori rómaiak? Miért próbálták meg tömegesen eltüntetni a frissen kifestett házszámokat Mária Terézia idején a Habsburg Birodalom polgárai? Hogyan kísértenek a nácik a mai napig Németország közterein, és mi a közös az USA számos Martin Luther King Jr. utcájának sorsában? Hogyan tájékozódnak Japánban, ahol az utcák többségének a mai napig nincs se neve, se száma? A mindennapokban a világ legtermészetesebb dolgának vesszük, hogy van lakcímünk, pedig ez egyáltalán nem volt mindig így. Sőt, rengeteg helyen most sincs így. Hogyan élnek enélkül milliók a harmadik világ nyomornegyedeiben, és mi a helyzet a nagyvárosok hajléktalanjaival? Mi a címek története, és hogyan szövi át életünket utcáink, tereink elnevezése? Deirdre Mask lenyűgözően izgalmas könyvében mindenre fény derül. Deirdre Mask summa cum laude végzett a Harvardon, majd egy oxfordi kitérő után visszatért alma matere jogi karára, ahol a Harvard Law Review szerkesztője lett. A National University of Ireland egyetemen írói mesterdiplomát szerzett. Cikkei a The New York Times, a The Atlantic és The Guardian lapjain is megjelentek. Az eredetileg Észak-Karolinából származó írónő a Harvard és a London School of Economics tanára is volt. Jelenleg Londonban él férjével és lányaival.

Jean-Louis Harouel (1944–) jogtörténész, a párizsi Panthéon-Assas Egyetem professzor emeritusa.A Sciences Pón tanult, majd jogi doktorátust szerzett. Az igen termékeny író több mint húsz könyv szerzője, például: Esszé az egyenlőtlenségről (1984), Kultúra és ellenkultúra (1994),Vissza a nemzethez (2014), A kereszténység igazi géniusza (2012) és A jobb-bal megosztottság tovább folytatódik (2017). Mióta a nyugati országok az emberi jogokra való hivatkozást politikájuk középpontjába emelték, kollektív tehetetlenségbe zárták magukat.E könyv nem az emberi jogok eszméjét, hanem annak ideologikus használatát elemzi és bírálja.A szerző szerint egy új világi vallásról van szó, amelynek lényege a diszkriminációellenes megszállottság. Ez a megszállottság bénítja meg a nyugati országok, különösen Franciaország politikáját, és egy olyan korszakban erőltetik, amikor a társadalom egyensúlya megbillent az emberi jogok leple alatt berendezkedő iszlám miatt.A könyv könyörtelen logikával fedi fel e perverz mechanizmus mozgatórugóit.Az érvek erejével mutat rá a szerző, hogy napjainkban nem a nép jogát kell védeni az államtól, hanem – épp ellenkezőleg – a saját népe jogát kell megvédenie az államnak.

Yoram Hazony (1964?) izraeli tudós, a Herzl Intézet igazgatója. Több könyv szerzője, e művé 2019-ben elnyerte az Év Konzervatív Könyve díjat az Egyesült Államokban.  „Az a nacionalizmus, amelyen én felnőttem, olyan alapelv, amely szerint a világ kormányzása akkor a legjobb, ha a nemzetek képesek egymással való összeütközés nélkül saját független útjukat követni, saját hagyományaikat ápolni, és saját érdekeiket képviselni. Ez az imperializmusnak az ellentéte, amely viszont az emberiség egyesítése által igyekszik elhozni a békét és jólétet a világ¬nak, amennyire csak lehetséges, egyetlen politi¬kai rezsim égisze alatt.”„Amit azonban nem kerülhetünk el ködösítés nélkül, az a választás két álláspont között: az ember vagy támogatja elméletben egy olyan nemzetközi kormányzás vagy rezsim gondolatát, amely akaratát rákényszerítheti az alá tartozó nemzetekre, amikor hivatalnokai azt szükségesnek látják, vagy azt vallja, hogy a nemzeteknek meg kell hagyni a szabadságát, hogy egy ilyen nemzetközi kormány vagy rezsim hiányában maguk határozzák meg saját útjukat.”

„Elég a kapzsiságból! – kiáltja a tömeg. – Igazságosságot!" Az emberek világszerte forronganak. A fenyegető megszorító csomagok, a tömeges munkanélküliség és az éhezés ellen tüntetnek – az új gazdasági válság következményei ellen, amely bankokat, cégeket és államokat juttat csődbe. Kiélesednek a nemzeti és nemzetközi konfliktusok. Mindezen csak a gazdag kevesek nyernek. Berlinben különleges csúcstalálkozót hívnak össze, ahol a megoldást keresik. Itt kellene a Nobel-díjas Herbert Thompsonnak megtartania a beszédét, amely megváltoztatja a világot, mivel állítólag megalkotta a képletet, amelynek segítségével mindenki számára biztosítani lehetne a jólétet. Erre azonban nem kerül sor. Thompson és az asszisztense a találkozóra menet életét veszti egy autóbalesetben. Csakhogy van egy szemtanú, aki tudja, hogy valójában gyilkosság történt, és ezzel egy veszedelmes játszma közepébe csöppen. Jan Wutte ki akarja deríteni, mi rejlik a képlet mögött, de a gyilkosok a nyomában vannak…