E-knihy - Encyklopédie pre deti a mládež strana 27 z 31

Megrázó, felkavaró tények. Ki gondolná, hogy a magyar líra géniuszai, a magyar irodalom fejedelmei milyen gyarló cselekedetekre vetemedtek? A férfi és nő, a nő és férfi örök párviadalában miként sározódtak be erkölcsileg, emberileg, miként alázták meg múzsáikat az elemi ösztönök által vezérelve? Többnyire csak használták, de nem szerelemmel szerették a nőt. De, a múzsák sem voltak – tisztelet a kivételnek – angyalok, sokkal inkább számító, törtető, a céljaik elérése érdekében bármire képes rafinált asszonyok. Jó ezt tudni, vagy sem – örök kérdés.   

A kisvárosi főelvtárs szemrevaló kamaszlánya egy főnemesi származású fiatalemberbe szeret bele, s az ötvenes évek elején ez főbenjáró bűnnek számít. Apja, aki nem annyira lánya jövőjét, mint saját karrierjét érzi súlyos veszélyben, a helyi állambiztonsági szervek segítségével Borbálát egy évre az apácazárdába küldi, hogy elszakítsa szerelmétől. A zárda számára ez ideiglenesen a túlélést jelenti ugyan, de a magyar történelem e különös korszakában semmi sem az, aminek látszik. Az apácákat előbb a német, majd a szovjet hadsereg katonái használták nagyon is világi, vagy méginkább félvilági célokra, s amikor Borbála odakerül, a megszentelt falak között egészen más tevékenység folyik, mint amire ő vagy a szigorú apa számított. Az apácák voltaképpen már régen beletörődtek ebbe a furcsa helyzetbe, a nappali áhitatosságokat éjszakai mulatságok követik, s csupán hetekbe telik, hogy az új barátnők Borbálát is beavassák kényes titkaikba. Pergel Zsolt megtörtént eseményeket regényesített meg az Apácabordélyban egy volt kolostorszolga elbeszélése alapján, s könyve nemcsak mint izgalmas tényfeltárás tekinthető különlegességnek, hanem figyelmeztetés is: a régmúlt események körüli vitákban hajlamosak vagyunk megfeledkezni az éppoly homályos és zavaros közelmúltról.

Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb „aranykort” csinálni belőle.Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját.A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja:?történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak „tiszták, hősök, szentek”, akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárva azt, hogy milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk, vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni.László Ágnes interjúja a szerzővelA Klubrádió Klubdélelőtt című, január 14-i adása után, amikor Kun Zsuzsa és Németh Kristóf vendége volt, a hallgatók sokasága érdeklődött a könyve iránt. Milyen reakciókra számít? Nem tart attól, hogy komoly támadások is érhetik? Hiszen amit a könyvben leír, azzal olyan mítoszokat rombol le, amelyekre ideológiák épültek fel. Jelzi is az ajánlásában, hogy mennyire nem ért egyet azzal, hogy a múlt hőseit a történelemtanítás magas piedesztálra helyezi, csak a pozitív tulajdonságaikat emeli ki és azt, hogy mit tett ezért az országért, népért. Vajon mit fog érezni, gondolni az olvasó, ha szembesül azzal, hogy azok a személyiségek, akiket átvitt vagy valós értelemben is szentté avattak, gyarló emberként is viselkedtek és olyan dolgokat is műveltek, amelyeket minden épeszű ember elítél?Bízom abban, hogy tisztábban fog látni és el fogja hinni: mi sem vagyunk rosszabbak, mint elődeink voltak, és a jelen, amelyet sokszor romlott korként élünk meg, egyszer csak történelemmé szelídül majd. Nem véletlen, hogy folyamatosan változik a történelem-szemlélet, hiszen az utókor a saját megélt tapasztalatait vetíti vissza a múltba. Bennem is óriási a hagyománytisztelet, és tény, hogy számtalan korszerű eszme bukott bele abba, hogy semmibe vette a nemzeti hagyományokat, de az is tény, hogy a nemzeti hagyományokat védő konzervativizmus többször sodorta végveszélybe az országot. Az embereknek fontosak a hagyományok, de nem hagyományok tartják elsődlegesen össze őket, mer

Katalin Cambridge-i hercegno szépségétol újra felfénylett a brit korona. Napjainkban pedig, a trónörökös érkezésével, már nem csak az az érdekes, hogy honnan jött és miért vetekszik már divatdiktátorként is a világ legszebb modelljeivel Vilmos herceg felesége. Egy sokéves, de a szereplok nem hétköznapi egyénisége folytán csöppet sem szokványos diákszerelem története bontakozik ki a könyvben. És ahogy a szerzo aprólékos gonddal kibogozza a távolabbi és közelebbi múlt szövevényes szálait, sok minden kiderül arról is, hogy a türkízkékek ruhák és ékszerek, hintók, és királyi mulatságok hátterében miféle drámai, olykor romantikus emberi sorsok rejtoznek. Közülük alighanem Kate Middleton sorsa és egyénisége a legérdekesebb. Ez a milliók számára ellenállhatatlanul bájosnak bizonyult ifjú hölgy valamivel meghódította elobb Vilmos herceg, utóbb egész Nagy-Britannia szívét. És a könyv végére az olvasó meggyozodhet róla: Katalin jelleme mégiscsak többet sejtet egy közrendi lánynál, aki ki tudta várni a szerencséjét...

Ha önkéntelen feltámad lelkünkben a kíváncsi kérdés: mely népek lakták hazánk földjét a magyarok bejövetele elott, még természetesebb abbeli kíváncsiságunk: hol, merre volt oseink bölcsoje, s mely népekkel volt atyafiságban. A régi krónikák szerint, Kelet-Ázsia pusztaságain volt a magyarnak oshazája, s a mongol vagy török-tatár népcsaládnak vérbeli ivadéka a magyar. Ezt a rokonságot vallja történetünk több jeles búvára ma is. Viszont több tudós vitatja a finn-ugor népcsaláddal való rokonságot, a nyelvi hasonlatosság alapján. Némelyek legújabban a mai Baskiriát, mely az Erdos-Urál és a Káma, s Bjelala folyók közé eso terület, tartják a magyarok oshazájának s vallják, hogy a magyar a baskírral egyazon nép.Íme, tehát többféle a vélekedés a magyarok eredetérol, atyafiságáról, bölcsojérol. Tökéletes, világos bizonyosságunk nincs sem ebben, sem abban az irányban.

Az Afrikai nap: Afrikáról gyerekeknek. Kicsit többet próbál közölni annál, mint hogy Afrikában meleg van, és ott élnek a zsiráfok. Beszél a maláriáról, a dzsudzsu (wudu) mágiáról, szerelemről, szeretetről, szegénységről - gazdagságról. Rímjeiben többek között megjelenik az afrikai hordozókendő, a yamgyökér, az utak forgalma, a gyakori áramszünetek, vallás, a többnejűség, az erdők irtása, a zene, a tánc, az afrikai életöröm, optimizmus. De tartogat néhány játékos állatos versikét illetve mondókát is. Szeretném, ha ez a könyv ahhoz is hozzájárulna, hogy az én kapucsínó gyerekeim és egyre növekvő számú társaik otthonosabban érezhessék magukat Magyarországon. A kötet az után született, hogy lányunkat 3 hétre kivittük Nigériába a férjem családjához, és decemberben a mínusz tíz fokból egyszerre csak belecsöppentünk a lagosi forróságba, és mindenki minket bámult...

"URAIM! Két indítványt vagyok bátor a háznak tenni. E napokban a Közlönyben egy rendeletet bocsátottam közre, mely rendelet által tudtul adom, hogy az 5 forintos bankjegyek, a törvényhozó test határozata nyomán, kibocsáttatnak. Kérem a házat, hozzon határozatot, mely ezen rendeletemet helyesli, helybenhagyja s a törvényhozótest részéről is megerősíti.(Mindnyájan felállnak: Elfogadjuk! Halljuk a végzést!) (Elnök: Az ország jelen körülményeiben az 5 forintos bankjegyek kibocsátását rögtön eszközlésbe veheti a pénzügyminiszter.)"

Ebben a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.

A 6-9. század közötti három évszázad az arab iszlám civilizáció viharos gyorsaságú térhódításának időszaka. Ez alatt az idő alatt a vérségi alapon szerveződő egymással is harcban álló sivatagi beduin törzsek laza szövetségéből hatalmas világbirodalom bontakozott ki. A vallásukat vérrel és fegyverrel terjesztő – de a más vallásokkal szemben lojális – arabok a meghódítottak kultúráját átvették és továbbfejlesztették, így évszázadokkal később, a reneszánsz kialakulásakor Európa azt mint iszlám kultúrát integrálta. A kötetbe a három évszázad legkiemelkedőbb uralkodói kerültek be. A két igaz úton járó kalifa: Ali és Omar, a damaszkuszi Omajjádok: Muávija és Abdal Malik, az Abbászida al-Manszúr és a legendás Harun ar-Rasíd, valamint az andalúziai. Omajjádok közül a három Abdar-Rahmán kalifa.

Miért is kérdőjeleznénk meg egy történelmi esemény leírását, egy hadvezér vagy király jellemzését, amikor iskolában is tanultunk, filmet láttunk, olvastunk róla? Néró felgyújtotta Rómát, a Szent Koronát a pápa adta Szent Istvánnak, a mohácsi vereségért a magyar nemesség a felelős, Jaltában osztották fel a világot. – Kívülről fújjuk mindannyian. Csakhogy sok esetben a biztosnak vélt tudás cáfolható. Mégpedig nem egy másik hiedelemmel, hanem tényekkel. E könyv szerzője 100 történelmi tévhitet oszlat el, s állít velük szembe hiteles forrásokat és történészi következtetéseket.

Romantikus korok romantikus hősöket kívánnak; Garibaldi, a nizzai tengerész ilyen hérosz volt. 1848-ban Itália megtalálta hősét, aki hosszú harcok során elérte az egységes Olaszország megalakítását. Részlet a könyvből: "Abban az időben, amikor történetünk elkezdődik, Napóleon dicsőségének csillaga még magasan ragyogott Európa egén. A legújabb háborúban csapatai legyőzték Poroszországot; 1807 nyarán végre a büszke orosz cár, I. Sándor is tárgyalóasztalhoz kényszerült. És miközben Tilsitben a tábornokok helyett a diplomaták ragadták kezükbe a marsallbotot, a nagyvilág és Európa tovább folyó, milliárdnyi jelentéktelen, mindennapi eseménye közepett egy nizzai hajósgazda felesége sivalkodó fiúgyermeknek adott életet. Nem abban a szobában persze, ahol egykor Andrea Masséna, a francia forradalom tábornoka, Nizza addigi leghíresebb fia született. Nem is azon a napon, amikor aláírták a tilsiti békét. Július negyedike volt, hajnali hat óra. A boldog édesanya, Rosa asszony persze mit sem tud Massena születési körülményeiről, ahogy Garibaldi sem; a fiatalember talán ezért is találhatta ki a közös szülőszobáról szóló szép mesét, amit azután az idősebb Alexandre Dumas kürtölt szét a nagyvilágban. "Signa Rosa" csak azt tudja, hogy az ekkor hároméves Angelo után újra fia született, és most nagyon boldog a kis Peppinóval. A család is örül, főképp Angelo nagyapa, mivel hetvenharmadik születésnapján ez az esemény újabb pompás alkalmat szolgáltat a borozásra. De nem ázik el annyira, hogy a városháza anyakönyvvezetője, Francois Constantin előtt ne lehetne barátjával, Honoré Blanquival együtt a hivatalos bejelentés büszke tanúja. Csak a keresztelőről hiányzik, oda azonban már felvonul az egész család." 

A 20. századi Közép-Kelet-Európa nemzetiségi, nemzetiségpolitikai történetével egyre több korszerű szemléletű munka foglalkozik. Jóval kevesebb a korábbi évszázadok etnikai viszonyait bemutató, népszerű feldolgozás. A fiatal történész-muzeológus szerző vállalkozása ezen a hiányon enyhít. Arról tájékoztat, milyen népek, etnikumok éltek a Duna-medencében, a történelmi Magyarország területén a honfoglalás idején és utána, a középkorban, majd a török megszállás alatt, miben és mennyiben változtatták meg az ország népességének nemzetiségi összetételét a betelepítések, hogyan bontakoztak ki és milyen következményekkel jártak a nemzeti, nemzetiségi mozgalmak a 19. században, milyen nemzetiségi háttere volt a magyarországi kapitalista fejlődés fellendülésének. A nagyívű áttekintés a nemzetiségek gazdaságtörténetét, még inkább társadalomtörténetét, mondhatnánk úgy is, életrajzát adja.

Kedvcsinálónak íródott e könyv mindazok számára, akik idegen nyelv tanulására vagy tanítására adják a fejüket. Hogyan lesz hatékony a nyelvtanulás és nyelvtanítás? Milyen nyelvtanulási módszerek léteznek? Miért művészet a nyelvtanulás?         A könyvből ötleteket meríthetünk egyéni nyelvtanulási stílusunk felépítéséhez és a nyelvtanulási stratégiánkhoz. A hatékony nyelvtanulás csodamódszere nem létezik.  De igen is lehet öröm a nyelvtanulás. Ezekről a nyelvtanulási és nyelvtanítási módszerekről szól a könyv. Miért ne menne könnyebben a nyelvtanulás, ha teszem azt, kedvenc regényünket olvassuk, vagy kedvenc filmünket nézzük meg az idegen nyelven? Részletesen olvashatunk LOMB KATÓ nyelvtanulási módszeréről, aki 5 nyelven szinkrontolmács volt, és további 12 nyelvvel is kereste a kenyerét.     Továbbá a nyelvtanulásban átélt kudarc- és sikerélményeiről mesél VEKERDY TAMÁS, VUJITY TVRTKO, HABSBURG GYÖRGY, és SAM BETTS. A második részben megismerkedhetünk a nyelvtanulás holisztikus vagy humanisztikus módszereivel, a játékos nyelvtanulással, nyelvi játékokkal és részletesebben a Waldorf-iskola nyelvtanítási módszerével.   

Immár magyarul is olvasható a Műegyetem egykori MEFESZ vezetőjének, Lipták Bélának 1956-os naplója. Az eredeti angol nyelvű könyvet a Texas University Press adta ki 2001-ben „A Testament of Revolution” címmel. Az amerikai kiadását a fehér házban és az USA magyar nagykövetségén is bemutatták. Több olyan jelentős amerikai napilap, mint például a The New York Times is közölt pozitív kritikát a könyvről. A szerző korhű fotókkal és dokumentumokkal illusztrálva, egy 20 éves diák személyes élményeként, szinte percről percre írja le a ma már történelminek számító események hétköznapjait, a forradalom kirobbanását, a harcokat, és a menekülés borzalmas körülményeit. A könyvből azon barátairól is megtudhatunk eddig még nem ismert részleteket, személyes információkat, akiket ma a forradalom hőseiként, vagy hősi hallottjaiként tartanak nyilván. Lipták Béla Amerikába menekült, később műszaki pályára lépett, tanított a Yale egyetemen és 26 műszaki könyvet adott ki. Ezek közül az elsőkhöz Teller Ede írta az előszót. A magyar vonatkozású munkájában nagy szerepe volt Nagy Imre sírjának felkutatásának, a környezetvédelemnek, a Magyar Lobbi megalapításának és a Duna visszaterelésének. Hisz abban, hogy az 1956-os szabadságharc lelkületének felelevenítése megadhatja népünknek azt az önbecsülést és hitet, mely szükséges a 20. század sebeinek begyógyításához.

Amerika, 1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elveszítették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország. De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg. Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán? Philip K. Dick Hugo-díjas regénye mára a science-fiction klasszikusává vált. Egyszerre teremtette meg az alternatív történelmi regények műfaját, és emelte íróját a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé.