E-knihy - Encyklopédie pre deti a mládež strana 30 z 31

A kíméletlen őszinteségével feltűnést keltett Apácabordély szerzőjének új regénye thriller, orvosregény, szerelmi história és lélektani dráma. A Halálgyár lélegzetelállítóan izgalmas történet, amelynek hátterében egy szörnyű titok rejtőzik. Levente, a pozícióját vesztett orvos bőröndnyi holmijával érkezik a városba. Új életet akar kezdeni, ám megalkuvásra szinte képtelen természete és orvosi esküjéhez való hűsége hamarosan itt is bajba sodorja. Kényszeresen kutatni kezdi egy rejtély nyitját, és bár hamar megérzi, hogy jobb lenne biztonságos tudatlanságban maradnia, nem hagyja abba a nyomozást. Amikor sikerrel jár, rájön, hogy ismét utolérte a korábbi bukását okozó összeesküvés, amelyet régi életével együtt maga mögött akart hagyni. Ám a sors kárpótolja, hiszen abban a különös múltú lányban, akihez eleinte csak információk szerzése érdekében közeledett, megtalálja igazi párját. A regény lapjain a hétköznapi szereplők mellett olyan rejtelmes személyek bukkannak fel, mint a szinte mindenható Intéző vagy a több mint veszedelmes Kalapács. A szerző, amint az Czeizel professzor ajánlásából is kiderül, ebben a könyvében ismét valóságos tényekből indul ki. Az élet által produkált események azonban ezúttal is izgalmasabbak bármilyen kitalált históriánál.

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.  „A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket.” – Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője A sorozat kötetei:    1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970–1038 3. Válság és megerősödés 1038–1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301–1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437 7. A Hunyadiak kora 1437–1490 8. Mohács felé 1490–1526 9. A három részre szakadt ország 1526–1606 10. Romlás és megújulá

Knížka se soustřeďuje na rozlehlou geografickou oblast osídlenou v minulosti germánskými kmeny (pevninská Evropa, Skandinávie, Britské ostrovy a Island) a doplňkově se zabývá i Finskem, které do oblasti geograficky náleží. Hesla se zabývají prameny, z nichž se mýty rekonstruují, ale především jednotlivými bohy a mytologickými postavami pro nás podivuhodného a cizího panteonu. V roce 2006 vychází již druhé vydání, které bude zároveň možné zakoupit jako e-knihu.

Autor, náš přední indolog, nás bezpečně provází na první pohled pro laika nepřehlednou řadou indických božstev i náboženských systémů (hinduismus s jeho desítkami škol a sekt, buddhismus, lamaismus, džinismus, bönismus aj.). Předností encyklopedie je jak esejistická forma výkladu (v návaznosti na nejznámější indické mýty). tak množství vyobrazení, které přibližují pro nás často tak exotická božstva i jejich atributy. Součástí textu je také unikátní barevná příloha. která božstva zobrazuje jak v klasických kánonech, tak v různých dobových stylech včetně lidového pojetí.

Originální slovník z pera našeho předního, žel předčasně zesnulého indologa Vladimíra Miltnera, přináší už ve 2. (v LIBRI 1.) vydání čtenáři zasvěcené a srozumitelně vyložené pojmy spojené s buddhismem, a to včetně výkladu o jednotlivých školách a osobnostech spojených s počátky i šířením Buddhovy nauky, o rukopisech, komentářích, lokalitách a podobně.

Megrázó, felkavaró tények. Ki gondolná, hogy a magyar líra géniuszai, a magyar irodalom fejedelmei milyen gyarló cselekedetekre vetemedtek? A férfi és nő, a nő és férfi örök párviadalában miként sározódtak be erkölcsileg, emberileg, miként alázták meg múzsáikat az elemi ösztönök által vezérelve? Többnyire csak használták, de nem szerelemmel szerették a nőt. De, a múzsák sem voltak – tisztelet a kivételnek – angyalok, sokkal inkább számító, törtető, a céljaik elérése érdekében bármire képes rafinált asszonyok. Jó ezt tudni, vagy sem – örök kérdés.   

A kisvárosi főelvtárs szemrevaló kamaszlánya egy főnemesi származású fiatalemberbe szeret bele, s az ötvenes évek elején ez főbenjáró bűnnek számít. Apja, aki nem annyira lánya jövőjét, mint saját karrierjét érzi súlyos veszélyben, a helyi állambiztonsági szervek segítségével Borbálát egy évre az apácazárdába küldi, hogy elszakítsa szerelmétől. A zárda számára ez ideiglenesen a túlélést jelenti ugyan, de a magyar történelem e különös korszakában semmi sem az, aminek látszik. Az apácákat előbb a német, majd a szovjet hadsereg katonái használták nagyon is világi, vagy méginkább félvilági célokra, s amikor Borbála odakerül, a megszentelt falak között egészen más tevékenység folyik, mint amire ő vagy a szigorú apa számított. Az apácák voltaképpen már régen beletörődtek ebbe a furcsa helyzetbe, a nappali áhitatosságokat éjszakai mulatságok követik, s csupán hetekbe telik, hogy az új barátnők Borbálát is beavassák kényes titkaikba. Pergel Zsolt megtörtént eseményeket regényesített meg az Apácabordélyban egy volt kolostorszolga elbeszélése alapján, s könyve nemcsak mint izgalmas tényfeltárás tekinthető különlegességnek, hanem figyelmeztetés is: a régmúlt események körüli vitákban hajlamosak vagyunk megfeledkezni az éppoly homályos és zavaros közelmúltról.

Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb „aranykort” csinálni belőle.Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját.A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja:?történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak „tiszták, hősök, szentek”, akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárva azt, hogy milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk, vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni.László Ágnes interjúja a szerzővelA Klubrádió Klubdélelőtt című, január 14-i adása után, amikor Kun Zsuzsa és Németh Kristóf vendége volt, a hallgatók sokasága érdeklődött a könyve iránt. Milyen reakciókra számít? Nem tart attól, hogy komoly támadások is érhetik? Hiszen amit a könyvben leír, azzal olyan mítoszokat rombol le, amelyekre ideológiák épültek fel. Jelzi is az ajánlásában, hogy mennyire nem ért egyet azzal, hogy a múlt hőseit a történelemtanítás magas piedesztálra helyezi, csak a pozitív tulajdonságaikat emeli ki és azt, hogy mit tett ezért az országért, népért. Vajon mit fog érezni, gondolni az olvasó, ha szembesül azzal, hogy azok a személyiségek, akiket átvitt vagy valós értelemben is szentté avattak, gyarló emberként is viselkedtek és olyan dolgokat is műveltek, amelyeket minden épeszű ember elítél?Bízom abban, hogy tisztábban fog látni és el fogja hinni: mi sem vagyunk rosszabbak, mint elődeink voltak, és a jelen, amelyet sokszor romlott korként élünk meg, egyszer csak történelemmé szelídül majd. Nem véletlen, hogy folyamatosan változik a történelem-szemlélet, hiszen az utókor a saját megélt tapasztalatait vetíti vissza a múltba. Bennem is óriási a hagyománytisztelet, és tény, hogy számtalan korszerű eszme bukott bele abba, hogy semmibe vette a nemzeti hagyományokat, de az is tény, hogy a nemzeti hagyományokat védő konzervativizmus többször sodorta végveszélybe az országot. Az embereknek fontosak a hagyományok, de nem hagyományok tartják elsődlegesen össze őket, mer

Benedek István (1915 ? 1966) író, orvos, orvostörténész muvelodéstörténeti tanulmánya a 16-17. század gondolkodóiról.

Katalin Cambridge-i hercegno szépségétol újra felfénylett a brit korona. Napjainkban pedig, a trónörökös érkezésével, már nem csak az az érdekes, hogy honnan jött és miért vetekszik már divatdiktátorként is a világ legszebb modelljeivel Vilmos herceg felesége. Egy sokéves, de a szereplok nem hétköznapi egyénisége folytán csöppet sem szokványos diákszerelem története bontakozik ki a könyvben. És ahogy a szerzo aprólékos gonddal kibogozza a távolabbi és közelebbi múlt szövevényes szálait, sok minden kiderül arról is, hogy a türkízkékek ruhák és ékszerek, hintók, és királyi mulatságok hátterében miféle drámai, olykor romantikus emberi sorsok rejtoznek. Közülük alighanem Kate Middleton sorsa és egyénisége a legérdekesebb. Ez a milliók számára ellenállhatatlanul bájosnak bizonyult ifjú hölgy valamivel meghódította elobb Vilmos herceg, utóbb egész Nagy-Britannia szívét. És a könyv végére az olvasó meggyozodhet róla: Katalin jelleme mégiscsak többet sejtet egy közrendi lánynál, aki ki tudta várni a szerencséjét...

Ha önkéntelen feltámad lelkünkben a kíváncsi kérdés: mely népek lakták hazánk földjét a magyarok bejövetele elott, még természetesebb abbeli kíváncsiságunk: hol, merre volt oseink bölcsoje, s mely népekkel volt atyafiságban. A régi krónikák szerint, Kelet-Ázsia pusztaságain volt a magyarnak oshazája, s a mongol vagy török-tatár népcsaládnak vérbeli ivadéka a magyar. Ezt a rokonságot vallja történetünk több jeles búvára ma is. Viszont több tudós vitatja a finn-ugor népcsaláddal való rokonságot, a nyelvi hasonlatosság alapján. Némelyek legújabban a mai Baskiriát, mely az Erdos-Urál és a Káma, s Bjelala folyók közé eso terület, tartják a magyarok oshazájának s vallják, hogy a magyar a baskírral egyazon nép.Íme, tehát többféle a vélekedés a magyarok eredetérol, atyafiságáról, bölcsojérol. Tökéletes, világos bizonyosságunk nincs sem ebben, sem abban az irányban.

Miképpen illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkezo beszélgetéseiben- A magyar muvelodés századai- címu rádiómusor. A vizsgálódás széles köru volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a muvelodéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve mufaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.

Interjúkötetében Bokor Péter azokat a találkozásait írja meg, amikre filmkészítés közben került sor itthon és külföldön, anyagot gyujtve és megszólaltatva olyan embereket, akik felelos posztokon álltak a második világháborút megelozo években s a háború alatt. A nácizmus Magyarországra küldött, különbözo rangú képviseloi képezik az interjúalanyok egyik csoportját (Veesenmayer, Höttl, Trenker, Novak). Egykori magyar tábornokok és kisebb rendfokozatú katonatisztek a másikat (Lengyel Béla, Hardy Kálmán, Aggteleky Béla, Utassy Loránd, Szent-Miklósy István és mások). "Középvonalba" tartozó egykori állami hivatalnokok a harmadikat (közülük rendkívül izgalmasan szólt a múltról Mester Miklós). Megszólal a budapesti Pápai Nunciatúra egykori titkára, aki ma érsek a Vatikánban. Ugyanarról beszélnek, s mind más-más oldalról világítja meg azt a kérdést: mi történt, hogyan és legfoképpen miért a tragikus 1944-es esztendoben. A kötet 1982-ben jelent meg, így nem hiányoznak belole a nyilvánvaló aktuálpolitikai áthallások - ám ezek ellenére is érdekes olvasmány lehet a történelem iránt érdeklodok számára.

Az Afrikai nap: Afrikáról gyerekeknek. Kicsit többet próbál közölni annál, mint hogy Afrikában meleg van, és ott élnek a zsiráfok. Beszél a maláriáról, a dzsudzsu (wudu) mágiáról, szerelemről, szeretetről, szegénységről - gazdagságról. Rímjeiben többek között megjelenik az afrikai hordozókendő, a yamgyökér, az utak forgalma, a gyakori áramszünetek, vallás, a többnejűség, az erdők irtása, a zene, a tánc, az afrikai életöröm, optimizmus. De tartogat néhány játékos állatos versikét illetve mondókát is. Szeretném, ha ez a könyv ahhoz is hozzájárulna, hogy az én kapucsínó gyerekeim és egyre növekvő számú társaik otthonosabban érezhessék magukat Magyarországon. A kötet az után született, hogy lányunkat 3 hétre kivittük Nigériába a férjem családjához, és decemberben a mínusz tíz fokból egyszerre csak belecsöppentünk a lagosi forróságba, és mindenki minket bámult...

A Magyar Televízió természettudomány- és technikatörténeti sorozatának anyaga, jelen esetben letöltheto könyv formájában.

"URAIM! Két indítványt vagyok bátor a háznak tenni. E napokban a Közlönyben egy rendeletet bocsátottam közre, mely rendelet által tudtul adom, hogy az 5 forintos bankjegyek, a törvényhozó test határozata nyomán, kibocsáttatnak. Kérem a házat, hozzon határozatot, mely ezen rendeletemet helyesli, helybenhagyja s a törvényhozótest részéről is megerősíti.(Mindnyájan felállnak: Elfogadjuk! Halljuk a végzést!) (Elnök: Az ország jelen körülményeiben az 5 forintos bankjegyek kibocsátását rögtön eszközlésbe veheti a pénzügyminiszter.)"

Ebben a kötetben, akárcsak a 2010-ben megjelent, 100 történelmi tévhit című könyvemben, olyan tényekre és értelmezésekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket a történettudomány már régen megcáfolt, de ezek a cáfolatok mégsem terjedtek el szélesebb körben. Az egyszerűség kedvéért ezúttal is meglehetősen különböző megállapításokat foglaltam össze „tévhit” néven: akadnak itt téves adatok, felületes megállapítások, elavult kutatási eredmények, elsietett értelmezések, rosszindulatú híresztelések, megszépítő vagy befeketítő történelmi legendák, sőt, egyszerű pletykák is.

A 6-9. század közötti három évszázad az arab iszlám civilizáció viharos gyorsaságú térhódításának időszaka. Ez alatt az idő alatt a vérségi alapon szerveződő egymással is harcban álló sivatagi beduin törzsek laza szövetségéből hatalmas világbirodalom bontakozott ki. A vallásukat vérrel és fegyverrel terjesztő – de a más vallásokkal szemben lojális – arabok a meghódítottak kultúráját átvették és továbbfejlesztették, így évszázadokkal később, a reneszánsz kialakulásakor Európa azt mint iszlám kultúrát integrálta. A kötetbe a három évszázad legkiemelkedőbb uralkodói kerültek be. A két igaz úton járó kalifa: Ali és Omar, a damaszkuszi Omajjádok: Muávija és Abdal Malik, az Abbászida al-Manszúr és a legendás Harun ar-Rasíd, valamint az andalúziai. Omajjádok közül a három Abdar-Rahmán kalifa.

Miért is kérdőjeleznénk meg egy történelmi esemény leírását, egy hadvezér vagy király jellemzését, amikor iskolában is tanultunk, filmet láttunk, olvastunk róla? Néró felgyújtotta Rómát, a Szent Koronát a pápa adta Szent Istvánnak, a mohácsi vereségért a magyar nemesség a felelős, Jaltában osztották fel a világot. – Kívülről fújjuk mindannyian. Csakhogy sok esetben a biztosnak vélt tudás cáfolható. Mégpedig nem egy másik hiedelemmel, hanem tényekkel. E könyv szerzője 100 történelmi tévhitet oszlat el, s állít velük szembe hiteles forrásokat és történészi következtetéseket.