Knihy - Poľovníctvo strana 1 z 13
zobraziť:
Posuzování a odhad věku živé spárkaté zvěře
Schopnost bezpečně posoudit a odhadnout věk zvěře ve volné přírodě patří k základům každého lovce spárkaté zvěře. Jen ten, kdo dokáže spolehlivě určit věk a pohlaví spárkaté zvěře, může lovit způsobem, který respektuje biologii zvěře. Pokud se spletete a stisknete spoušť, uškodíte zvěři i své vlastní pověsti.
– UČIT SE OD ODBORNÍKA
S pomocí více než 100 fotografií odborník vysvětluje, jak určit věk a pohlaví zvěře.
– NEJDŮLEŽITĚJŠÍ DRUHY ZVĚŘE
Tipy a triky pro neomylné posuzování a odhad věku srnčí, jelení, daňčí, mufloní, kamzičí a černé zvěře.
– ZAJÍMAVOSTI O ZVĚŘI
Pomůcky pro posuzování zvěře doplňují četné informace o jejím chování.
Biolog zvěře BURKHARD STÖCKER přednáší na Univerzitě pro udržitelný rozvoj v Eberswalde. Tento myslivec a novinář píše již řadu let pro různé myslivecké časopisy. Jako přednášející na seminářích renomovaného mysliveckého časopisu WILD UND HUND předává již léta myslivcům své znalosti o posuzování a odhadu věku zvěře.
Lovy na Vysočině II: Vzpomínky
Kniha „Lovy na Vysočině II – vzpomínky“ volně navazuje na předchozí loveckou tematiku zachycenou v autorových knihách Lovy na Vysočině, V mysliveckém revíru, Lovecké výpravy, Loveckou cestou a Norsko za polárním kruhem.
Tentokrát jednotlivé příhody volně spojují vzpomínky na výcvik, výchovu a dospívání Bonny, malého münsterlandského ohaře, na jejich společné lovy. Nechybí rovněž vzpomínky na mládí a zážitky propojující myslivost s další autorovou zálibou, rybářstvím.
Nedílnou součástí jsou pak v krátkém připomenutí zážitky spojené se skautingem, který ovlivnil autorův vztah k přírodě, myslivosti i všemu živému, co nás lidi obklopuje.
Moje zelené kroky v chráme prírody
Už v poradí štvrtá kniha známeho nitrianskeho lekára psychiatra prichádza na knižný trh, aby potešila všetkých milovníkov lovu na divú zver, ale aj tých, ktorí obdivujú krásy prírody, jej úchvatnosť a meniace sa farby počas ročných období.
Aj v nej skúsený poľovník opisuje svoje zážitky z lovu srnčej, jelenej, diviačej zveri na Slovensku, v Česku, Poľsku, ale aj zaujímavé postrehy z lovu operencov v neďalekom Maďarsku a Srbsku, či v ďalekom Rusku. Všetky jeho zážitky sa vyznačujú nielen vášňou pre lov, ale aj láskou k úžasnej sile prírody a jej krásam.
Autorove zážitky sú príjemným čítaním, vyžaruje z nich pochopenie pre nezvyčajné situácie, ktoré sa počas čakania na zver vyskytnú, nechýba ani časť o takej dôležitej súčasti lovu, akou je bezpečnosť nielen pre účastníkov lovu, ale aj pre malých pomocníkov, ktorými sú psy. A ani v tejto knihe sa autor nezabudol podeliť o svoj odskúšaný recept, ktorým iste poteší všetkých gurmánov.
Lovy na Šumavě
V knize najdete poutavé příběhy lesáků a myslivců, které autor oslovil ze znalostí lidí žijících na Šumavě. Jsou zde načrtnuty i vztahy autora a vypravěčů ke zdejším lidem. K těm současným i k těm, kteří zde dříve žili na odloučených lokalitách.
Pouto lesáků k přírodě i zvířeně je velmi silné a svým povoláním doslova žijí. Nejsilnější dojem v nás zanechají zážitky lesáka Huberta Babora, který kromě lásky k myslivosti dokáže vzít do ruky i svůj fotoaparát a zaznamenat vztah kukačky a rákosníka, o němž mnozí nemají ani tušení. Stejně tak zaujme popis jelení říje, grandiózní jelení svatby, kterou málokdo z lesáků viděl, zajímavá jsou i vyprávění o rysech vysazených na Šumavě či o výskytu vlka.
Spousta historek je humorně a úsměvně laděna a mnohé zážitky vás bezesporu upoutají tak, že se od nich neodtrhnete a budete je číst jedním dechem.
Jeleň – kráľ lesa
Súhrn zaujímavých informácií, odborných poznatkov a skúseností z pozorovania ponúka fascinujúci obraz o živote jelenej zveri u nás. Objasňuje odlišnosti jednotlivých rás jeleňa lesného, ktoré u nás žijú, jeho životné prostredie a rozšírenie na Slovensku, unikátny spôsob pohybu, jelenie chodníky a vizitky, aktivitu a odpočinok, potravu, zmyslove orgány, jeleniu „reč“ a etológiu, bojové hry, pytačky a svadbu, medzidruhové vzťahy, osobitosti poľovačky na jeleniu zver.
Lovy nejen v čase říje
Knížka líčí lovy v jihozápadní Moravě, České Kanadě, na Šumavě, v Doupově, a to od drobné zvěře po vysokou – v říji i mimo ni.
Lovy opředené vzpomínkami
Byl jsem lesníkem, celý život sloužil v Jeseníkách a mým velkým koníčkem byla myslivost. Jako vedoucí polesí, hlavní inženýr a ředitel lesního závodu, stejně jako ředitel divize lesní výroby v akciové společnosti jsem měl k výkonu práva myslivosti vždycky velmi blízko. Hrdě jsem se hlásil k těm, kteří měli zelenou krev stejně jako já. Chodil jsem za různou zvěří sám anebo v daném času doprovázel na lovech pozvané lovecké hosty. Většinu dnů z mého žití jsem pracovně, ale i s myslivostí strávil uprostřed Jeseníků nedaleko pod Pradědem. V hlubokých lesích jsem prožil podstatný kus života, za což jsem svému osudu mnohokrát poděkoval. Roky uběhly jako rychlé vody v bystřině a já si do téhle knihy dovolil vybrat a sepsat několik loveckých příběhů i něco z mého, jistě nepromarněného lesáckého života. Přeji vám, milí čtenáři, ať se na stránkách knihy a snad po mnou trochu pootevřených stezkách krásných Jeseníků v klidu procházíte. Pěkné fotografie zvěře a přírody pořízené panem Pecháčkem půjdou s vámi.
Ota Bouzek, Karlova Studánka
Myslivecká stráž
Práva, povinnosti, právní výklad a využití pravomocí v praxi.
Pro každou honitbu je zákonem stanovena povinnost ustanovit mysliveckou stráž. Tato myslivecká stráž je často chápána laickou, ale i mysliveckou veřejností pouze jako formální orgán. Ve skutečnosti je však její místo v honitbě významné a nezastupitelné. Kromě způsobilosti člena myslivecké stráže, dané zákonem o myslivosti, se od něho očekává plnění funkce strážce zákonnosti, dohled nad dodržováním mysliveckých zvyků, tradic a myslivecké etiky. K tomuto je myslivecká stráž vybavena rozsáhlými oprávněními, která jí umožňují závažný zásah do práv občanů. Její postavení je posíleno i zařazením do kategorie veřejného činitele.
Publikace Práva a povinnosti MYSLIVECKÉ STRÁŽE v praxi byla napsána především pro členy myslivecké stráže ve snaze upozornit na důležitost jejího postavení, přiblížit jejím členům jejich pravomoce a povinnosti vznikající v souvislosti s využíváním jejich oprávnění. Je také užitečnou pro informaci zájemcům z řad laické veřejnosti, kteří se s touto mysliveckou stráží setkávají a měly by jim být známy jejich povinnosti při pohybu v honitbě a oprávnění myslivecké stráže včetně případných následků nedodržování povinností stanovených právními normami.
Snahou autora bylo rovněž upozornit na skutečnost, že výkon práva myslivosti a s tímto právem spojených povinností je regulován nikoliv jen zákonem o myslivosti, ale i řadou dalších právních norem. Proto kromě popisu oprávnění a povinností vyplývajících ze zákona o myslivosti jsou v publikaci zařazeny i výňatky z jiných právních norem upravujících výkon práva myslivosti a chování se v honitbě. Jsou zde zařazeny i vzorové materiály k možnému využití v praxi. Na konci publikace jsou kontrolní otázky, které Vám mají pomoci prozkoušet si Vaší odbornou způsobilost.
Agarászat
"Agarászat cím alatt egy kézikönyvet adok azok kezébe, kik az agarászat ősi és nemes időtöltésének hívei... Testestől-lelkestől agarász ember vagyok, s mint szenvedélyes agarásznak végtelenül fájt az, hogy éppen a mi legnemesebb sportunknak kell nélkülöznie még mindig egy olyan művet, mely kizárólag ennek a magyar nemzetet oly híven jellemző lovagias időtöltésnek lenne szentelve, holott már napjainkban a szakirodalom minden ága oly hatalmas lendületet nyert." - írja könyve bevezetőjében a szerző.
Jelen kiadás az 1900-ban megjelent mű reprint változata.
A magyar vadász kézikönyve
Kékessy László: A magyar vadász kézikönyve című műve azok számára való, akik megértik a vadásznyelvben kötelező jártasság etikáját és el akarják sajátítani ezt a külön vadásznyelvet.
Nagy szorgalomnak, kiváló lelkiismeretességnek, sok búvárkodásnak az eredménye ez a könyv, amelyben vadászati irodalmunk egyik komoly értékét láthatjuk.
Lobog a rőzseláng
A szibériai hadifogolytábort is megjárt Láng Rudolf Rezső (1881–1963) tanári állása mellett a Nimród szerkesztőségének oszlopos tagja is volt. E vadászújság tíz rovatában (pl. vadászati tanulmányok, vadászati elbeszélések, lő- és fegyvertechnika, lőszer, vadászeb) félezernél is több írása jelent meg, amelyeket legtöbbször Sólyom néven publikált.
E hiánypótló kötet ezekből az írásokból tesz közzé egy válogatást, amelyből kitűnik a szerző őszinte természetszeretete, nagyfokú szakmai hozzáértése, magas etikai mércéje, amely értékek az igazi, a nemes értelemben vett vadászat szószólói közé emelik őt, azok közé, akik nem gyilkosai, hanem „szerető sáfárai” a vadnak.
Vadásznapló 1939-1941
Nadler Herbert életét már a korai évektől kezdve a természet szeretete határozta meg, és az idők során erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, vadászati és zoológiai téren is széles körben elismert szaktekintéllyé ért, akinek irodalmi munkássága is jelentős. Az általa jegyzett vadászkönyvek és szakcikkek több nyelven is megjelentek, vadásznaplóiban pedig számszerűleg is lejegyezte közel háromezer vadászattal töltött napjának eredményeit, sőt költségeit is.
E kötetben az 1939 és 1941 közötti naplóbejegyzések kaptak helyet, amelyek korábban az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztályának gondozásában és a szakosztály elnökének, dr. Oroszi Sándornak szerkesztésében megjelent Erdészettörténeti Közlemények-sorozatban is megjelentek.
E naplóbejegyzések által megörökített évek során volt olyan időszak is, amelyben a vadászat "nem is mulatság, csak unalom és kényszerű tűrés" volt, s olyan is akadt, amikor "tökéletes a rendezés, a hangulat, minden körülmény - még az időjárás is -, tehát tökéletes a siker is". Az is megtörtént ugyanakkor, hogy a szerző "vadászat szempontjából életéből egy esztendőt elvesztett", hogy aztán csak annál nagyobb elánnal vesse bele magát két kedvenc vadja, a szarvasbika és a szalonka, valamint persze az őzek, nyulak, fácánok és egyéb vadak űzésébe.
Avarpaplan - Kortárs magyar vadászírók 1
"Először arra gondoltam, hogy ebben a könyvben nem lesz előszó. Minek? Úgysem olvassa el senki. Aztán meggyőztek róla, hogy egy valamire való kötetbe mindenképpen kell bevezető. Ekkor - gondoltam - megkérem valamelyik ismerősömet, ugyan már méltassa, ajánlja, kellő mértékben kritizálja megjelenő könyvemet, úgy, ahogyan ő látja. Később ezt az ötletemet elvetettem, mert felrémlett általános iskolai tanulmányaimból - irodalmi művek elemzése kapcsán -, hogy vajon mennyire ferdítheti el a valóságot egy "idegen" elme véleményalkotása. - A szerző úgy gondolta, hogy... Honnan tudná a felkért személy (bármennyire is közel áll hozzám), hogy a szerző - ez esetben én - miképpen gondolkodott, mit érzett, hogy viseltetett annak idején, amikor papírra vetette, egy csokorba foglalta gondolatait ilyen vagy olyan témában? Megsúgom: sehogy! Ebből kiindulva úgy egyeztem meg magammal, hogy ez a feladat - mármint az előszó megírása - rám marad. Mégiscsak én tudom a legjobban, hogy mit gondolok, a többit pedig bízzuk az olvasóra." - (Részlet az Előszóból)
Vadásznapló 1937-1938
Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát nagyrészt naplói jelentik, amelyekben német és magyar nyelven, közel háromezer vadászattal eltöltött nap eseményeit rögzítette. E kötet az 1937-es és 1938-as éveket megörökítő naplóbejegyzéseket tartalmazza, amelyek korábban Dr. Oroszi Sándor szerkesztésében is megjelentek az Erdészettörténeti közlemények című sorozat részeként.
Nadler Herbert kitartó és etikus vadász volt, a természet és a vadak jó ismerője. Feljegyzéseiben a „szép, derűs és jól rendezett” vadűzések mellett kendőzetlenül írt a középszerű vagy épp meddő vadászatokról, a mámoros sikerélmények mellett a bosszantó hibákról, továbbá az időjárás és a vadászszerencse szeszélyességéről is, ily módon a vadászélmények teljes palettáját vonultatva fel szókimondóan, lényegre törően, mégis olvasmányosan.
Vadászösvényeken
Gyöngyöshalászi Takách Gyula azon nimródok közé tartozott, akik nemcsak a vadászterületeken, de az írói berkekben is biztonsággal kiismerték magukat. Az itt közzétett vadászemlékei könyv alakban 1930-ban jelentek meg első ízben. Szerzőjük a Magyar Vadászújság főszerkesztője volt, annak 1917-es megalakulásától kezdve. A Nimród méltó riválisának számító lapot a Magyar Vadászok Országos Szövetsége adta ki, és elsősorban vadászati, vadtenyésztési és vadászgazdaságpolitikiai kérdésekkel foglalkozott.
„Róttam… az ország középhegységeit, havasait… Volt területem a Visegrádi-hegységben, a Börzsönyi hegyekben, Arad megyében, Máramarosban; nem ösmertem fáradtságot, távolságot, nélkülözést; megtanultam kúszni, mint a kígyó, elsajátítottam a szarvasok nyelvét…” – írja egy helyütt a szerző. A szarvascserkészetek mellett dámvad-, őz-, zerge-, vaddisznó-, császármadár- és nyírfajdvadászatokról, sőt pisztránghorgászatról is megemlékezik könyvében, önmagáról pedig olyan vadászként vall, akit „mindig égő vadászszenvedély ösztökél, biztat” melynek „ki nem alvó oltára új meg új áldozatot követel”, s akinek ugyanakkor „öröme nem az öldöklés, a szenvedésgyártás, hanem az élő vadban való gyönyörködés és a vadászmesterkedés.”
A Nagy Medve csillagképe nyomán
Nomád Földi László vadászélete nem az első lövéssel kezdődött, felmenői között voltak, akiket szintén megérintett ez a szenvedély. Ezért ez a könyv velük indul. Azután jöhet csak az első vadászat, az első lövés, az első elejtett vad. Majd más elsők, új vadászterületek vagy épp kontinensek. Az emlékezetesek. A különlegesek. Vadászösvényeit újrajárva nem mehet el szó nélkül azok mellett a találkozások mellett sem, amelyek abban a pillanatban – és így talán egy életre – hatottak rá. Helyet kér néhány olyan novella is a sorban, amely túllép a vadászaton és a valóságon, de története, gondolatvilága fontos része az útnak, amit megrajzol a szerző egészen a búcsúig. Az elmúlt évek és vadak nyomán halad az olvasó. Ahogy a szerző követte mindvégig a Nagy Medve csillagképet, és a saját szívét.
Páreng-Retyezát
A Lazi Könyvkiadó a rendíthetetlen hazafi, frontharcos, a Kárpátok nagy vadásza, Maderspach Viktor életművének újabb darabjával, a Páreng-Retyezát – Vadászataim a Déli-Kárpátokban című munkájával örvendezteti meg mindazon olvasóit, akiket érdekelnek ennek a rendkívüli embernek az írásai. Könyve a vadászati irodalom egyik gyöngyszeme, amely nem csak a magyar vadászok és természetbarátok számára, hanem mindenkinek maradandó élményt nyújt.
Maderspach Viktor, az egykori medvevadászatok hőse apróbb vadakra is szívesen vadászott. Családja erdélyi birtokai Nagymagyarország, de talán Európa legpompásabb és legérdekesebb hegyvadonjai a Kárpátokban terültek el, így már gyermekkorában hatalmába kerítette a vadászat szenvedélye. Írásaiban igen olvasmányosan és szenvedélyesen idézi fel egy-egy nyúl, őz, szarvas, vaddisznó, farkas és nem utolsósorban medve elejtésének kalandját.
Elbeszéléseiből kitűnik, hogy rendíthetetlen vadászszenvedélyét mindig össze tudta egyeztetni a természet és az állatok szeretetével, védelmével. Izgalmas, olvasmányos történetei következetes és követendő vadászetikát sugallnak. Nem véletlen, hogy ezen kötetéhez jó barátja, Kittenberger Kálmán írt előszót. A vadászatokat megörökítő írások az eredeti fotók kíséretében jelennek meg.
Poľovačky v Chočských vrchoch, 2.diel
Autentické poľovnícke príbehy a zážitky, ktoré autor opísal v druhom diele „Poľovačiek v Chočsky´ch vrchoch“, sa odohrávajú na svahoch a úbočiach masívu Veľkého Choča.
Publikácia vyšla v edícii „Poľovnícke fotopríbehy“, preto ju vynikajúci fotograf Tibor Bédi ilustroval tematicky ladeny´mi plnofarebny´mi fotografiami, ktoré tvoria asi polovicu rozsahu súborného literárne-umeleckého diela.
