Knihy - Druhá svetová vojna strana 1 z 61

Vajon emberséges-e tömegpusztító fegyvereket bevetni annak érdekében, hogy hamarabb véget érjen egy háború?A legtöbb katonai gondolkodó a II. világháborút megelőző években nem a repülőgépekben látta az áttörést. Ám idealista stratégák egy kis csoportja, a "bombázómaffia" radikális elképzeléssel állt elő: ha a bombázásokat pontossá tennék, a háborúkat teljes egészében a levegőből lehetne megvívni, és elkerülhetnék a szárazföldi hadseregek közötti embertelen összecsapásokat és a civil veszteséget.Malcolm Gladwell újságíró, számos bestseller nemzetközileg elismert szerzőjének legújabb könyve a háború idején játszódik, mégsem háborús történet: feltűnik benne egy holland zseni és házilag készített számítógépe, egy álmos alabamai légierőbázis összetartó csapata, egy brit pszichopata, a Harvard alagsorában dolgozó piromániás vegyészek, valamint a világtörténelem két legelszántabb tábornoka. A Bombázómaffia lebilincselő olvasmány megszállottságról, innovációról, miközben a 20. század és a modern hadviselés egyik legnagyobb erkölcsi kérdését feszegeti.

Vzpomínky veterána elitního útvaru podvodních ženistů, předchůdců dnešních Navy SEALs, kteří za druhé světové války prováděli téměř nesplnitelné bojové mise v rámci Dne D i řady klíčových vylodění v Tichomoří.Příběh jednotky nejelitnějších a nejodvážnějších válečníků druhé světové války a přímých předchůdců dnešních jednotek Navy SEALs, vyprávěný jejím posledním doposud žijícím členem, pětadevadesátiletým Georgem Morganem.Morgan byl to celkem obyčejný, urostlý, sedmnáctiletý plavčík z New Jersey, který se přidal k nové námořní ženijní jednotce, pověřené ničením nepřátelské pobřežní obrany ještě před vyloděním hlavních spojeneckých sil. Jeho první nasazení: Omaha Beach během Dne D.Když se pak vrátil do Států, zjistil, že tím jeho služba teprve začínala. Vybaven plavkami, potápěčskými brýlemi a ploutvemi byl poslán na Havaj a následně nasazen napříč Tichomořím coby příslušník elitního, průkopnického útvaru podvodních ženistů. Pěšáci o nich říkali, že jsou to „napůl ryby, napůl blázni“. Dnes jim říkáme žabí muži – nebo Navy SEALs.Pod vedením svérázného důstojníka námořních záloh Drapera Kauffmana strávil Morgan poslední rok války průzkumem pláží na nepřátelském území a odstraňováním zátarasů skrytých pod vodní hladinou. Moře se mu stálo druhým domovem, musel nabrat téměř nadlidskou odvahu a překonat vlastní démony z vylodění na Omaha Beach.Čím víc se blížili k Japonsku, tím byla obranná postavení na nepřátelských ostrovech složitější a jejich posádky fanatičtější. Od černých, písčitých pláží Iwodžimy přes okinawské útesy obklopené žraločími hejny až po ledově chladný Tokijský záliv, tam všude se George Morgan ocitl mezi prvními a tam všude bojoval o vlastní život. A také o životy nás všech.

Két zsarnok. Mindketten milliók haláláért felelősek.Németország és a Szovjetunió a történelem legnagyobb és legvéresebb harcát vívta egymással a második világháború során. Mindkét ország élén egy-egy hírhedt és elvakult vezető állt, akik kegyetlen tetteikkel megszámlálhatatlan életet tettek tönkre.Hitler karizmatikus vezetői stílussal manipulált, és mindvégig következetesen ragaszkodott az elképzeléseihez. Sztálin félelemre és szabályokra építette hatalmát, magatartását pedig az aktuális eseményekhez igazította. Ám mindketten a saját utópisztikus tervük megvalósítását hajszolták, addig elképzelhetetlen szenvedéseket okozva ezzel az emberiségnek. Fontos kérdés az utókor számára, hogy vajon pusztító tevékenységük milyen mértékben volt a történelmi korszak terméke, és mi tette lehetővé zsarnoki uralmukat?

"Bár a pokol maga a mélység, nincsen alja, bugyrai azonban vannak. Auschwitz, Bergen-Belsen vagy Theresienstadt a pokol alsó bugyrai közé tartozott. Sárdi Mária édesanyja és nagymamája is elpusztult a cseh város koncentrációs táborában. 15 ezer gyerek is volt ott, de közülük talán 100 maradt életben. S tudjuk: minden gyermek halála a lehetőségek végtelen tárházától fosztja meg az emberiséget.Az idén 94 éves holokauszt túlélő kislányként került Bergen-Belsenbe. 16 évesnek mondta magát, bár nem volt annyi. Már a nagylány szemével látta, mi zajlik körülötte. Megtapasztalta és megírta, milyen a pokol - legbelül."

A II. világháború során a Harmadik Birodalom rettegett biztonsági szolgálatának katonai szárnya, a Waffen-SS az 1940-es két hadosztályról a háború végére 38 hadosztályra bővült, létszáma ekkor meghaladta a 900 000 főt. A Waffen-SS-hadosztályok számának emelkedésével a hadtestparancsnokságoké is növekedett, a háború végéig 18 hadtest és két hadsereg felállítását tervezték, illetve hajtották végre. Az első három SS-hadtest története jól ismert: az I., II. és III. (germán) SS-páncéloshadtest, valamint az alárendeltségükbe tartozó Leibstandarte SS Adolf Hitler, Das Reich, Hitlerjugend, Hohenstaufen, Frundsberg és Nordland hadosztályok tevékenysége is gazdagon van dokumentálva. Ugyanez nem mondható el a IV. SS-páncéloshadtestről, mely a nyugati hadszíntéren és Berlinnél sem került bevetésre, ám a háború utolsó időszakában számos nagy jelentőségű csatában vett részt a keleti arcvonalon. A varsói védelmi harcok kezdeti szakaszában, 1944. július végén felállított IV. SS-páncéloshadtestet a 3. Totenkopf és az 5. Wiking páncéloshadosztály alkotta. A hadtest a harcokban született, és végigharcolta a háború utolsó tíz hónapját. Az alakulatot a kitartásáról és kiváló harci szelleméről, mindenekelőtt azonban a halálos hatékonyságáról ismerték, mely a kemény ellencsapások idején és a szívós védekezéskor egyaránt jellemezte, olyankor is, ha létszámhátrányban kellett küzdenie. Herbert Otto Gille hadtestparancsnok a lezsernek tartott parancsnoki ténykedése miatt gyakran bonyolódott heves vitákba a felettes Wehrmacht-parancsnoksággal, ezzel együtt a hadtest a szomorú végkifejletig a Harmadik Birodalom egyik legmegbízhatóbb, legfélelmetesebb alakulatai közé tartozott. A mű első kötete a IV. SS-páncéloshadtestnek az 1944 második felében zajló, Varsó melletti ádáz, szinte folyamatos harcokban betöltött szerepét tárgyalja, eddig nem publikált forrásanyagokra, többek között elveszettnek hitt egykorú német feljegyzésekre alapozva, melyeket nemrég tettek kutathatóvá Oroszországban.

Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó közösségek vezetői feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek együtt a németekkel és a nácibarát magyar kormánnyal, vagy válasszák az ellenállás útját?A rendelkezések a fővárosi zsidó vezetőket a budapesti zsidó tanácsba, a vidékieket pedig különböző helyi tanácsokba tömörítették. A gettósítás során sokszor e tanácsokra hárult a beköltözés megszervezése és felügyelete. A német és kollaboráns magyar követeléseket szintén ők kommunikálták a közösségeik felé, a deportálások előtt pedig nemegyszer a zsidó tanácsok vezetőinek kellett szelektálniuk a gyűjtőtáborokban, hogy ki kerüljön Auschwitzba, és kit küldjenek más koncentrációs táborokba.A háború után súlyos vádak érték a zsidó vezetőket külföldön és Magyarországon is. Talán nem véletlen, hogy a történészek máig vitatkoznak szerepükről. De valójában mit tudtak ők Auschwitzról a deportálások előtt? Miért nem riadóztatták a vidéki zsidóság tömegeit? Kiváltságos helyzetben voltak-e, vagy ugyanúgy szenvedtek, mint a "kis zsidók"? Kollaboránsnak számítanak-e, vagy nem volt választásuk? Mi volt Horthy Miklós szerepe a budapesti zsidók megmentésében? Veszprémy László Bernát könyve kényes kérdéseket boncolgat, miközben számtalan külföldi és hazai levéltár forrásai alapján próbálja megérteni a zsidó vezetés holokauszt alatti viselkedésének történetét.

Nacisté svou nenávistnou ideologii postavili na mnoha okultních vlivech, od esoteriky přes starodávnou mystiku po, nejen germánskou, mytologii. Skrz snahu najít archu úmluvy, vypátrat Kopí osudu či spojit své germánské kořeny s předky původních obyvatel Severní Ameriky neváhali nacisté věnovat velké množství energie i finančních prostředků na to, aby se utvrdili ve své roli nadřazené rasy. Kniha Nacisté a nadpřirozeno přináší ucelený přehled tohoto úsilí a je doplněna bohatým fotografickým materiálem.

A második világháború a közelmúlt talán legismertebb történelmi epizódjainak egyike - ha máshonnan nem is, olvasmányaiból vagy filmélményeiből mindenki tud róla valamit. Az események láncolatának, az egyes szereplők motivációinak bonyolult szövedékét azonban csak kevesen látják át igazán, a különböző harcokat és a mögöttük meghúzódó döntéseket feldolgozó szakirodalom elképesztő gazdagsága pedig csak még jobban összezavarja a laikus olvasót. A neves skót történész, Norman Stone olvasmányos stílusban megírt szintézise ugyanakkor kompakt, jól követhető áttekintést ad a történésekről, a főbb szereplők indítékairól és törekvéseiről, így nagy haszonnal forgathatja bárki, aki szeretne többet megtudni a második világháborúnak az első világháborúban gyökerező okairól, a harcok lefolyásáról és a mindennapjainkat ma is meghatározó jelentőségéről. Nem hallgatja el a németek által elkövetett kegyetlen tetteket, de katonai sikereiket is elismeri, és a szövetséges hadviselők érdemei mellett megkérdőjelezhető lépéseiket sem rejti véka alá. Ha semmi egyebet nem is, ezt a könyvet mindenkinek érdemes lenne elolvasnia a 20. század korunknak is medret szabó legvéresebb hat évéről.

V nacistickém Německu bylo jen v Drážďanech mezi lety 1934-1945 popraveno gilotinou 892 Čechoslováků. Většina z nich se aktivně stavěla proti německé okupaci. Dvojjazyčná česko-německá kritická edice obsahuje životopisy odsouzených k smrti a kolem stovky posledních dopisů, které mohli napsat příbuzným. V rámci projektu dokumentace této skupiny Ústavem pro studium totalitních režimů ČR a Památníkem Münchner Platz v Drážďanech se historičkám Pavle Plaché a Birgit Sack podařilo dopisy na rozloučenou dohledat a komplexně analyzovat. V obsáhlém úvodu nahlížejí na dopisy novou optikou jako na zcela specifické historické prameny. Všímají si okolností vzniku dopisů a přináší jejich obsahový rozbor. Dopis na rozloučenou mohli odsouzení na smrt napsat poté, co jim exekuční úřad oznámil, že žádost o milost byla zamítnuta. Zároveň byl dotyčný/dotyčná informován o čase konání popravy. Tyto informace se odsouzení dozvěděli v předvečer nebo v den konání popravy a na poslední dopis tudíž již nemohla přijít žádná odpověď. Toto definitivum, jakož i vědomí blízké smrti, činí z dopisů na rozloučenou jedinečný dokument svého druhu. Dopis mohl být napsán v rodném jazyce, což s ohledem na přísnou regulaci ostatní vězeňské korespondence znamenalo jisté privilegium. Pro správný výklad problematiky posledních dopisů je též důležité, že stejně jako ostatní písemný kontakt z vazby podléhaly cenzuře. V mnohých listech se tudíž objevují vygumovaná nebo začerněná místa. Vězni s cenzurou počítali, proto je při interpretaci dopisů nutné brát v potaz i autocenzuru pisatelů. Autory většiny dochovaných dopisů z Drážďan jsou lidé odsouzení k trestu smrti kvůli účasti v protinacistickém odboji. Dva z pisatelů byli odsouzeni kvůli nařízení o držení zbraní. Jedna žena a pět mužů bylo popraveno kvůli kriminálním deliktům, k nimž patřila černá porážka, krádež nebo podvod. Dochovaná dokumentace většiny těchto případů nenaznačuje, že by se jednalo o činy, které by měly konkrétní politické pozadí. Neodvedené nebo odcizené zvířectvo nebo jiné zboží zjevně sloužilo těmto lidem pro vlastní potřebu, případně k zaopatření rodinných příslušníků. Mnozí Češi se pravděpodobně necítili být vázáni dodržováním rigidních hospodářských nařízení, která sloužila k udržení chodu německého válečné ekonomiky. Z tohoto důvodu se někteří z těchto odsouzených ve svých dopisech na rozloučenou označují jako nevinní. Ostatně podobně situaci vnímaly i německé justiční orgány, které interpretovaly delikty typu černý obchod zpravidla jako akt odporu proti okupaci.

Historický význam paktu Hitler-Stalin na prvé roky druhej svetovej vojny sa ešte stále podceňuje. Z pohľadu tretej ríše bol ťahom na šachovnici, ktorý dovolil Hitlerovi vojenské ťaženie proti Poľsku bez toho, aby jeho plány na zničenie Sovietskeho zväzu prešli čo i len najmenšou zmenou. Z pohľadu Sovietov sa pokladal za Stalinov pokus oddialiť pravdepodobne nevyhnutný vpád – túto interpretáciu vypustil do sveta v roku 1941 sám Stalin. Spôsob nazerania na pakt, ktorý sa preferoval v 90. rokoch, zase upriamoval pozornosť na geopolitické rozdelenie Európy dohodnuté v tajnom dodatkovom protokole. A hoci platnosť týchto interpretácií nemožno vážne spochybňovať – každá má svoje historické oprávnenie –, obe len nedostatočne vystihujú význam, ktorý malo nemecko-sovietske spojenectvo pre históriu druhej svetovej vojny, ako aj moci a diktatúry v 20. storočí.

Howard Blum přichází s knihou literatury faktu, která je stejně strhující a napínavá jako dobrý thriller: jedná se o skutečný příběh nacistického spiknutí s cílem zabít za druhé světové války vůdce Spojených států, Velké Británie a SSSR. Úkolem atentátníků bylo zabít tři nejdůležitější a nejpřísněji střežené muže světa. Sami atentátníci pak byli speciálně vycvičený tým v čele se zabijákem známým jako nejnebezpečnější muž v Evropě. V sázce nebylo nic menšího než budoucnost svobodného světa. Píše se rok 1943 a tři spojenečtí vůdcové – Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill a Josif Stalin – se poprvé setkávají na přísně tajné konferenci v Teheránu. Němci věří, že by případná nová sestava spojeneckých vůdců mohla být ochotna po skončení války uzavřít pro nacisty přijatelnější mír. A tak začíná operace Long Jump, jejíž cílem je zavraždit Roosevelta, Churchilla a Stalina. Během krátké doby je sestaven speciálně vybraný tým zabijáků. Na splnění odvážného úkolu mají šest dní. Mike Reilly, šéf ochranky amerického prezidenta nemá prostor na chyby a musí překonat své podezření a instinkty, aby ve spolupráci se sovětským agentem z NKVD zachránil tři nejmocnější muže světa.

Na začiatku roku 1940 Nemecko zažívalo vrchol svojej moci, no už v máji 1945 bol Hitler mŕtvy a Nemecko utrpelo katastrofálnu porážku. Hitlerovi sa jeho sen vytvoriť z Nemecka veľmoc nenaplnil, pričom svoj národ nechal napospas nekonečnej hanbe za holokaust, ktorého sa dopustil. V druhom zväzku monografie Hitlerove roky: Pád 1940 – 1945 profesor Frank McDonough mapuje dramatickú zmenu osudu Tretej ríše a spochybňuje dlho zastávaný výklad holokaustu a konečnej porážky Nemecka. Napriek Hitlerovým obrovským ambíciám a úspešným počiatočným fázam postupu Tretej ríše do Európy McDonough tvrdí, že Nemecko bolo naďalej len mocnosťou strednej kategórie a v skutočnosti nikdy nemalo šancu proti kombinovaným silám Spojencov.Profesor Frank McDonough vo svojom monumentálnom dvojzväzkovom životopise Adolfa Hitlera, Hitlerove roky, pokrýva obdobie rokov 1933 až 1945. Začína dramatickými intrigami, ktoré vyniesli Hitlera k moci, a končí sa katastrofálnou porážkou Nemecka v roku 1945. Druhý zväzok, Pád, začína horúčkovitými prípravami na útok na západnú Európu v roku 1940, pokračuje skúmaním kľúčových bitiek druhej svetovej vojny, holokaustu a končí bezprostredným obdobím po jeho smrti a ničivej bitke o Berlín.Frank McDonough je britský historik Tretej ríše a medzinárodných dejín. Narodil sa 17. apríla 1957 v Liverpoole. Študoval moderné dejiny na Balliol College v Oxforde v čase, keď tam študoval aj súčasný britský premiér Boris Johnson a navzájom sa poznajú. Neskôr získal doktorát z histórie na Lancaster University a pôsobil ako profesor medzinárodných dejín na katedre humanitných a sociálnych vied na Liverpool John Moores University až do svojho odchodu do dôchodku v roku 2021. Kľúčovou oblasťou McDonoughovho výskumu sú medzinárodné dejiny, najmä britsko-nemecké vzťahy v 20. storočí. Vydal niekoľko významných kníh, v ktorých sa venoval počiatkom prvej aj druhej svetovej vojny, Tretej ríši, holokaustu a gestapu. Výsledkom McDonoughovho výskumu britsko-nemeckých vzťahov je niekoľko publikácií na tému dejín Tretej ríše, predovšetkým Hitler and Nazi Germany (1999), Oposition and Resistance in Nazi Germany (2001), Hitler and the Rise of the Nazi Party (2003). McDonough je autorom životopisu nemeckej hrdinky odporu voči Hitlerovi, Sophie Schollovej, Sophie Scholl: The Woman Who Defied Hitler (2009). Jeho posledným dielom je monumentálny dvojzväzkový životopis Adolfa Hitlera Hitlerove roky, v ktorom veľmi podrobne a v chronologickom slede mapuje Hitlerovu cestu k moci, jeho vzostup a katastrofálny pád.

A II. világháború eseményeitől és a "nagy emberek" legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat akár még a történészek is.

Kniha PREČO? Ako pochopiť holokaust skúma jednu z najtragickejších udalostí v dejinách ľudstva a odpovedá na osem najčastejších otázok, ktoré sa s ňou spájajú: Prečo Židia? Prečo práve Nemci? Prečo vraždenie? Prečo bol holokaust taký rýchly a rozsiahly? Prečo sa Židia väčšmi nebránili? Prečo bola pomoc zvonka taká obmedzená?Napriek množstvu kníh a filmov, múzeí a pomníkov, výpovedí pamätníkov a výučbe venovanej holokaustu sa zdá, že ani po viac ako sedemdesiatich rokoch sa nepodarilo nájsť ucelené vysvetlenie toho, ako sa mohla v srdci civilizovanej Európy v 20. storočí udiať taká nepredstaviteľná masakra.Americký historik Peter Hayes, odborník na dejiny Nemecka a genocídy, na základe rozsiahleho výskumu a štatistických údajov pútavým spôsobom vyvracia mnohé mylné predstavy a interpretácie a odpovedá na všetky kľúčové, nepríjemné a bolestivé otázky.

80 let poté, kdy došlo v pražské holešovické zatáčce k akci, jejímž cílem byla likvidace jednoho z nejprominentnějších mužů německé Třetí říše – Reinharda Heydricha, by se mohlo zdát, že bylo již vše podstatné zjištěno, popsáno, ba i zfilmováno. Zdání ale klame! Bádání není zcela určitě u konce! Jeden z autorské dvojice této knižní publikace, Jaroslav Kulhánek, člen příbuzenstva Jiřího Potůčka alias Tolara, příslušníka para-skupiny SILVER A, se při svém bádání o podrobnostech působení svého příbuzného setkal s velmi zajímavým svědectvím, badateli doposud ponechávaným bez povšimnutí, které podstatným způsobem mění doposud akceptovaný popis průběhu pokusu o Heydrichovu likvidaci (ponejvíce ne příliš šťastně nazývané „atentátem“). Na scéně v „Heydrichově zatáčce“ se tak v aktivní roli objevuje i radista paraskupiny SILVER A Jiří Potůček, s ním otázka, zda vybuchla pouze jedna (Kubišova) bomba, anebo zda existovala i „druhá bomba pro Heydricha“. Rámec hlavnímu tématu tvoří k dokreslení dojmu z oné doby jednak kapitoly s pro-fily několika postav - obětí nacismu, hrdinů proti němu bojujících, ale také pro něj aktivně činných, jednak i dnes, po tak dlouhé době stále silně otřásající autentické vylíčení prostředí jednoho z koncentračních táborů, kde bylo vězněno také několik československých parašutistů vyslaných do Protektorátu Čechy a Morava z Velké Británie. Kromě otázky, zda se mohl pokus o Heydrichovu likvidaci stát i podle jiného scénáře, t.j. s „druhou bombou pro Heydricha“, rozebírá kniha aspekty provedení útoku na něj, i jeho důsledků, dodnes vyvolávajících kontroverze.

Francesco Lotoro zongoraművész, zeneszerző és karmester 1964-ben született a dél-olaszországi Barlettában. Diplomája megszerzése után a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult többek között Zempléni Kornél, Almásy László és Vásáry Tamás kezei alatt. Harminc éve kutatja a koncentrációs táborokban keletkezett zeneműveket, és a több mint 8000 partitúrán kívül összegyűjtött a táborok zenei életével kapcsolatosan 12 500 dokumentumot, 3000 egyetemi kiadványt, koncentrációs táborok zenéjéről írt értekezést és zenei tanulmányt. A Soá Alapítvány, amely Steven Spielberg 55 000 holokauszttúlélővel készült interjújának archívumát kezeli, korlátlan hozzáférést ajánlott fel neki az archívumához, és megbízta az alapítvány birtokában levő kották átírásával. Ő a szerkesztője és előadója a KZ Musik című, 24 darabos CD-sorozatnak, amely 407, fogságban szerzett zeneművet tartalmaz. Jelenleg a Thesaurus Musicae Concentrationariae enciklopédián dolgozik, amely a teljesség igényével rendszerezi a táborokban szerzett zeneművek és szerzőik adatait. Ez az anyag képezi az alapját a Lotoro szülővárosában létrehozandó intézménynek, amely a koncentrációs táborokban keletkezett zenének szentelt legnagyobb központ lesz a világon. A barlettai volt szeszlepárló üresen álló nyolcezer négyzetméterén megvalósuló Koncentrációs Táborok Zenéjének Citadellájában helyet kap majd egy múzeum, könyvtár és színházterem is.

Při zpracování knihy „ZLOČINNÁ ROLE GESTAPA“ narazil autor na řadu zločinů napáchaných speciálními protipartyzánskými oddíly a na zlomky materiálu dokumentujícího jejich činnost. Tato dosud systematicky neprobádaná problematika jej zaujala natolik, že se jí po několik let věnoval. Pátrání po dochovaných archiváliích v nejrůznějších archivech a jejich kritické studium vedly nakonec k tomu, že je možno čtenářům předložit tuto autorovu souhrnnou publikaci „VE ZNAMENÍ SMRTIHLAVA“ o protipartyzánských nacistických silách a jejich působení v českých zemích.

ŠOKUJÍCÍ PŘÍBĚHY Z DRUHÉ SVĚTOVÉ VÁLKYRok 1946, Świdnica. Do města přijíždí transport vězňů – bývalých esesmanů, katů v koncentračních táborech. Mezi nimi se nacházejí i strážní z koncentračního tábora Gross-Rosen, které zajali spojenci a Sověti v roce 1945. Začíná zdlouhavé vyšetřování, v němž se jim polská prokuratura snaží prokázat vinu. Tisíce stran dokumentů, stovky svědků, hodiny líčení a měsíce čekání na vynesení rozsudku. Z dnešního pohledu jsou tyto procesy přirovnávány k soudu s válečnými zločinci v Norimberku. Popisované případy ukazují neznámou tvář koncentračního tábora Gross-Rosen. Homosexuální kápo, který zneužíval nezletilé chlapce, židovský kápo, jenž dokázal být krutější než němečtí esesmani, sadisté, kteří neměli zábrany zabíjet všemi dostupnými prostředky. To je jen část pravdy, kterou se podařilo odhalit během świdnických procesů v polském takzvaném „malém Norimberku“.

1944. október 15. a magyar történelem egyik legdrámaibb napja. Százezrek sorsát döntően befolyásolta, miközben a második világháború további alakulását is meghatározta. Ezen a napon tett kísérletet a háborúból való kiugrásra Horthy Miklós és kormánya. De mi állt a kiugrási kísérlet hátterében? Min múlott a fegyverletétel sorsa, és kik voltak a felelősök a kudarcáért? Ungváry Krisztián felkavaró részletességgel, óráról órára mutatja be a megelőző napok, hetek eseményeit és az aznap történteket. Írásával azonban nem csupán az események és a szereplők minden részletre kiterjedő bemutatása a célja. Egyedülálló történetírásra vállalkozik, a múltbeli események feltárásán keresztül ugyanis a döntési lehetőségeket is vizsgálja. A kiugrás történetén túl így a lehetséges alternatívákat is megismerjük a kötetből, ami nagyban hozzájárulhat a magyar emlékezetpolitika formálásához, miközben azt is megértjük, miért is volt világpolitikai jelentőségük a korabeli történéseknek.