Najpredávanejšie - Bestsellery - Knihy - Umenie - ostatné strana 2 z 138

Publikácia ... izmy: Ako rozumieť móde je ďalším sprievodcom z obľúbenej edície milovníkov umenia a architektúry. Mairi Mackenzie nás sprevádza všetkými významnými epochami módy a módneho návrhárstva. Venuje sa obdobiu od 17. storočia, spomína barok, romantizmus, nechýba zmienka o vzniku haute couture, bélle epoque, ale ani návrat ku klasike či japonské módne trendy, modernizmus, minimalizmus, High Street aj globalizmus 21. storočia. V každej časti sú uvedení slávni návrhári s ukážkami známych a reprezentatívnych modelov, ako aj prostredie a osobnosti, ktoré na vznik módy a módnych kreácií pôsobili. Kniha je skvelý sprievodca svetom módy.

Kedves Olvasó! Azt gondolom - és talán igazam is van -, hogy én vagyok az idősebb. Remélem nem baj, ha tegeződni fogunk. Így sokkal egyszerűbben tudok magyarázni neked. Ez a könyv - melynek tartalmi alapjául a több éven keresztül nagy sikerrel tartott Lightroom oktatásaim szolgálnak - valójában kettőnk utazása a Lightroom világában. Egy szoftver kezeléséről szóló könyv kétféle megközelítésből indulhat ki. Az első, hogy funkcióról funkcióra haladva kézikönyvszerűen bemutatja a lehetőségeket, a másik, hogy használati eseteken keresztül mutatja be a program működését. Mivel a Lightroom egy kifejezetten a fotós munkafolyamatot támogató szoftver, célszerűnek láttam e második megközelítést alkalmazni. A könyvben példák segítségével - lépésről lépésre - végig követheted, hogy érdemes az egyes feladatokat elvégezni, melyik munkafolyamatot hogyan célszerű elvégezni a Lightroomban, legyen szó a program beállításáról, képek visszakereséséről, portrék, esküvői- vagy tárgyfotók kidolgozásáról, és a végeredmény különféle médiumokon való bemutatásáról. Megtanulhatsz rengeteg trükköt, amivel nagyon sok időt takaríthatsz meg a képek utófeldolgozása során, elsajátíthatsz egy sor olyan technikát, amivel gyorsan professzionális végeredményt kaphatsz, akár weboldalon, akár a nappali falán szeretnéd viszontlátni a fényképeidet. Bár a könyv alapját a Lightroom Classic munkafolyamatainak bemutatása képezi, ebben a kibővített, átdolgozott kiadásban külön részben foglalkozom a Lightroom másik, felhős változatával, a Lightroom CC-vel is, így mindenki könnyen ki tudja választani a számára megfelelő előfizetési lehetőséget. Hogy kinek hasznos ez a könyv? Elsősorban olyan hobbi és professzionális fotósoknak, akik nem akarnak órák helyett napokat tölteni a fényképek kiválogatásával, kidolgozásával, de mégis szépen és pontosan kidolgozott, érdekes fényképekre vágynak.

Jelen kötet a 2015-ben elhunyt Kerny Terézia művészettörténész ikonográfiai és kultusztörténeti tanulmányaiból ad közre válogatást. A kötetet Mikó Árpád, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa, intézetvezetője szerkesztette.

Kniha sleduje reflexi cirkusového světa v českém výtvarném umění a literatuře. Zpřítomňuje fenomén cirkusu v českém prostředí od počátku 19. století do poloviny 20. století, a to v širších souvislostech evropského umění. Cirkus s typickými postavami artistů, klaunů a krotitelů exotických zvířat je svébytným světem, odlišným od každodenní reality. Divákům poskytuje nebývalou podívanou a nové smyslové zážitky. Vedle prací známých autorů, mezi něž patřili Bohumil Kubišta, Josef Čapek, Jindřich Štyrský, Vítězslav Nezval nebo Eduard Bass, představuje i díla pozapomenutých tvůrců. Řada umělců se přímo ztotožňovala s akrobaty či použila postavu smutného, melancholického klauna ke ztvárnění vlastních psychických stavů, případně jako prostředek metafory celospolečenského dění. Kniha přehledně zachycuje i historii cirkusu jako takového. Nápaditá grafická úprava pracuje s cirkusovými atributy. Kniha je uzavřena anglickým resumé.

TEXTile Manifestoes je mezioborová antologie, která spřádá nejrůznější otázky spojené s textilním uměním, módou, textualitou a vetkává je do širších politických, sociologických, filosofických a umělecko-historických souvislostí, čímž překračuje rámec jejich vlastní textury. Propojením triadického celku TEXTu – TEXTilu – TEXTury se TEXTile Manifestoes snaží reflektovat, kreativně přetvářet, kriticky promýšlet, dekonstruovat a dekolonializovat žánrovou ambivalenci manifestu jakožto převážně mužské formy modernity, která autoritářsky usiluje o zcela odlišnou budoucnost. Antologie vychází ze strukturálního a metaforického sepjetí textu a textilu, aby se pokusila jiným způsobem promyslet politické a etické otázky současného světa, který se tak zoufale snaží hledat jistoty a zřetelný program moderního manifestu, a to aniž by se uchýlil k těm nejhorším formám totality. Původní projekt „TEXTile Manifestoes“ vznikl z mezioborové spolupráce několika ateliérů na Vysoké škole uměleckoprůmyslové v Praze. Studentky a studenti ateliérů designu oděvu a obuvi, grafického designu a vizuální komunikace, tvorby písma a typografie a fotografie II byli osloveni, aby společně propletli textil a diskurz jakožto vlastní manifesty kombinující módní kolekce a palčivé otázky současného světa, jako je všudypřítomný dohled a kontrola, umělá inteligence, nebo virtuální realita, případně otázky osobnější týkající se identity, paměti a (duševního) zdraví. Studentské práce následně doplnily a (re)kontextualizovaly zahraniční a tuzemské příspěvky, jejichž rozsah sahá od Andských textilních studií, neuropsychoanalýzy, literární a umělecké kritiky, až po estetiku a muzikologii. Do antologie svými texty přispěli: Kyle Allan, Jayson Althofer, Erik Annerborn, Luciana Benetti Marques Valio, Shelley Burian, Subhradeep Chatterjee, Ingrid Cogne, Arthur Crucq, Evelyn Echle, Pasquale Fameli, Tereza Jiroutová Kynčlová, Paris Lavidis, Elisabeth Längle, Pavel Liška, Veronica Montanino, Robin R. Mudry, Pierluca Nardoni, Anna Maria Panzera, Anika Reineke, I. A. Roland-Rodríguez a Anne Röhl. Publikace vychází pouze v anglické jazykové verzi. Annotation in English: The TEXTile Manifestoes is an interdisciplinary anthology that assembles and interweaves questions related to textile art, fashion and textuality into broader political, sociological, philosophical, art history and historical frameworks thereby expanding their range of textural interconnections. This anthology departs from the genre-related ambivalence of the manifesto as a modern male form of authoritatively demanding radically different futures by using the manifesto to connect with the triadic complex of TEXT – TEXTile – TEXTure in order to reflect, refashion and redefine it in creative, critical, deconstructive and decolonial ways. Departing from the structural and metaphorical contiguity of texts and textiles, TEXTile Manifestoes aims to rethink the political and ethical in a world desperately seeking the certainties and clear programmes of modern manifestoes without returning to the worst forms of historical totality. The original project “TEXTile Manifestoes” emerged out of a cross-disciplinary collaboration between several studios at the Academy of Arts, Architecture and Design in Prague. Students from the Studios of Fashion and Footwear Design, Graphic Design, Visual Communication and Type Design as well as Photography II worked together to weave textiles and discourses alike to design their manifestoes by combining fashion collections with burning contemporary issues such as mass surveillance, artifical intelligence or virtual reality but also to more private struggles of identity, memory and (mental) health. The students’ works were later complemented by and (re)contextualised with international contributions ranging from ancient Andean textile studies to neuropsychoanalysis or from literary and art criticism to aesthetics and musicology. With texts by Kyle Allan, Jayson Althofer, Erik Annerbo

Publikácia Románské umění je komplexným pohľadom na románsky sloh, prvé obdobie stredovekého umenia, ktoré zasiahlo celú Európu a ktoré sa spája predovšetkým s kresťanskou architektúrou. Vďaka množstvu exkluzívnych fotografií stavieb majú čitatelia možnosť poznať tvarovú rozmanitosť románskeho staviteľstva. Úvod knihy je obohatený o stať o slohovom tvarosloví, ktorá spolu s jednotlivými štúdiami o krajinách, kde sa tento sloh rozvíjal, predstavuje mnohotvárnosť románskeho umenia. Autori jednotlivých príspevkov sa čitateľom snažia priblížiť nielen informácie vzťahujúce sa k dejinám umenia, ale zoznamujú ich aj s aspektami kultúrneho a spoločenského vývoja.

Toto je kniha o tom, ako sa cítime, keď sme trebárs v ateliéri alebo len v triede, pri hrnčiarskom kruhu alebo za klavírom, pred maliarskym stojanom či za fotoaparátom, a snažíme sa robiť to, čo musíme. Hľadáme v nej odpoveď na otázku, ako môžeme naložiť s vlastnou budúcnosťou, ak uprednostíme slobodnú vôľu pred determinizmom a vlastné rozhodnutie pred náhodou. Preskúmajte spolu s nami, ako tento proces prebieha, prečo sa nám niekedy nedarí a z akých dôvodov to už veľa z nás zavesilo na klinec. Toto je kniha o tom, ako sa robí umenie. David Bayles & Ted Orland

Az "Új Beatles-biblia" a negyven esztendővel ezelőtt született sikerkönyv áthangolása, folytatása, megőrzése. A popkultúra profán bibliájaként elhíresült mű számos nemzedéket avatott be a négy apostol, John, Paul, George és Ringo mítoszába. Ungvári Tamás az elsők között ismerte fel a hatvanas évek kultúrájának átrendeződését, a beatzene nemzetközi eszperantójának jelentőségét. Műfajt teremtett a hétköznapi és fenséges új arányaira figyelő alkotásában, mely egyszerre "kultkönyv" és korszakváltozásokra figyelő história. Ungvári Tamás enciklopédikus tudása javát adja az ironikus életrajz és a politikai-történelmi háttér megrajzolásában, London és New York színeinek megidézésében. Az "Új Beatles-biblia" a Beatles-rajongás anatómiáját tárja fel a négy gombafejű titkainak megfejtésével. Legendák könyve metafizikai horizonttal, pletykakönyv kritikával, szociológia unalom nélkül. Aki a régi Beatles-bibliát olvasta, most a meghosszabbított történet birtokába juthat, aki az Új Beatles-bibliával kezdi, a régit is megismerheti. Pontosan fogalmazva: je-je-je.

Az 1297. március 24-én Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt Szent Márton-székesegyházat ilyen átfogóan meg senki sem tanulmányozta. A szerző nemcsak szakrális szempontból akarta bemutatni a dómot, hanem mint történelmi építményt, egy megtisztító helyet, mely a hívő közösség életében óriási szerepet játszott évszázadokon keresztül. Emberi sorsokat befolyásoló épületet akart bemutatni, mely egykor - nem is olyan régen -, az emberek mindennapjainak nagyon fontos részét képezte. A fantasztikus felvételek szinte csak a szöveggel együtt mutatják meg igazi arcukat igazán, de ugyanígy a szöveg a képek nélkül kevésbé érthető, vagy éppen kevésbé élvezhető, mint azokkal együtt.

Az anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok. Első ízben több mint hatvan évvel ezelőtt jelent meg. Azóta idehaza és külföldön egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyve lett a művészeti oktatásnak, hasznos segítője a képzőművészeti alkotómunkának, de élvezettel forgatják lapjait a szép rajzok kedvelői is.

V této rozsáhlé a dnes již klasické monografii věnované André Bretonovi a základním tématům surrealismu se autor po důkladném rozboru geneze tohoto hnutí na historicko-kulturním pozadí věnuje nejen základním tématům a tvůrčím technikám surrealismu jako je automatické psaní nebo objektivní náhoda, ale zkoumá i jeho vztah k dobové vědě a k tradičním a ezoterním myšlenkovým proudům. Nemalé místo zde zabírá i rozbor vztahů mezi poezií a revolucí i mezi symbolismem a automatismem. Přestože kniha byla vydána již v padesátých letech 20. století, zůstává v mnoha ohledech nepřekonána zejména pro svou interpretační šíři a faktografickou přesnost.

"Nehéz megérteni, hogy a műveltség egy táj - metatermészet -, amelyben közlekednünk kell, ismernünk kell az összefüggéseket, a jeles személyek gondolatait, azok kapcsolatát más személyek, csoportok gondolataival. Ennek a könyvnek írásai, valamint rajzai folytatásai és kezdetei mások gondolatainak. Ha azokat nem ismerjük, nemcsak a múltban, hanem a jövőre nézve is, nem értjük meg, nem látjuk, nem vagyunk benne a műveltség metatermészetében, „titkos kertjében". A kultúra kertjében járva egy létszférával közelebb kerülünk ahhoz a világhoz, amelyet felemelőnek nevezhetünk. Az emelkedettséget a görög esztétikonnak mondta."

Kniha NON EXIT slovenského maliara a performera Roba Švarca je v kontexte slovenskej filozofickej estetiky ojedinelým fenoménom. Vo svojich esteticko-ontologických esejach reflektuje príbeh moderného a postmoderného umenia, predovšetkým stretnutie sociálnej plastiky Josepha Beuysa s nesubstančnou ontológiou Egona Bondyho. Čitateľke/čitateľovi približuje dve zásadné figúry moderných dejín umenia a filozofie enfant terrible Josepha Beuysa, ktorého dielo je v našom kultúrnom kontexte takmer neznáme, a Egona Bondyho, ktorého filozofia ostáva do značnej miery zabudnutá. Ich koncepcie vznikali synchrónne a nezávisle začiatkom 60. rokov 20. storočia v odlišných ideologických a sociálnych podmienkach v tzv. West- a Ostblocku. Pre obe je charakteristické zdôrazňovanie neznegovateľného sociálneho rozmeru, ktorý je vlastný ich spôsobu komunikácie. Obracajú tým pozornosť na sociálny softvér, ktorý má dnes spoločnosť k dispozícii. Obidve koncepcie vystupujú z bežného postoja fatalistického cynizmu, ktorý nás dennodenne presviedča, že sa vlastne nedá spraviť vôbec nič.

Svätí – martýri, ktorí kedysi položili život za svoju vieru a presvedčenie, ale aj anjeli – dokonalí a všadeprítomní prostredníci medzi Bohom a človekom, boli zvyčajne stvárňovaní ako vznešené bytosti, trpiace (svätci) a bezpohlavné (anjeli). Sadovskej svätí a anjeli sú však napospol ľudia (v prípade anjelov len muži, i keď svoje mužstvo na obdiv nevystavujú). Sú nahí, nie vždy krásni a dokonalí, netrpia. Celkom všedne, gestom či posunkom, pohybom tela, len akoby mimochodom nám sprostredkovávajú svoju stigmu. Niektorí sa dokonca venujú vcelku pozemským činnostiam – diskutujú, ochutnávajú, počúvajú, načahujú sa, ukrývajú, žobrú... A keď sa im prizriete bližšie, možno zistíte, že viacerých dokonca poznáte. Takže môžete začať tipovať kto je kto. Ako svätcov a anjelov Dorota zobrazila svoje priateľky a priateľov, známych i neznámych ľudí zo svojho okolia, ktorí jej boli ochotní pózovať – niekedy pravdepodobne aj bez toho, aby videli výsledné dielo. Tak teda ako je to? Poľudštila svet svätých a anjelov, alebo premenila ľudí na anjelov a svätých? Isteže, táto ideová ambivalentnosť sa opiera aj o iný – materiálny základ. Vyplýva totiž z jej pracovnej metódy, kde spája fotografiu s maľbou. Práve paradox prenosu obrazu videného cez fotoaparát do rýdzo maliarskych prostriedkov tvorí základ živého a dynamického napätia, ktoré sprevádza jej maľbu. Využíva takmer „staromajstrovské“ prostriedky – perspektívny nadhľad, vizuálnu deformáciu proporcií, farbu, svetlo, tieň, iluzívnosť, ako by sme povedali dnes, pokúša sa o trojrozmerný priestor na dvojrozmernej ploche. Znova sa posunula o krok ďalej a v najlepších prácach skoncentrovala výraz, odhodila „literárne“ barličky, prízračné bytosti sa vynárajú z neba ako sochy, ale občas na vás (možno) aj žmurknú, uhranú vás pohľadom, natiahnu k vám ruku, dotknú sa vás ako priateľky či priatelia. Vstúpte, prosím.

Táto kniha mapuje štyridsať rokov krajinárskej tvorby Milana Stana. Jeho ateliérom je vlastne celé Slovensko. Na 400 stranách sú živo a vtipne opísané jeho maliarske cesty. Kniha je ilustrovaná jeho obrazmi, kresbami a grafikami, ktoré vytvoril počas svojho krajinárskeho pôsobenia. Publikácia je rozdelená do kapitol, ktoré reprezentujú jeho maliarske putovanie po rôznych krajinách Slovenska, kde chodil najčastejšie maľovať. Urobil tak akýsi cestopis svojich maliarskych potuliek. Putujeme od kálnickej krajiny, kde sa narodil, po Považí (Nové Mesto n. V., Trenčín) k Žiline. Odtiaľ na všetky smery. Na rajeckú, kysuckú, terchovskú, zázrivskú, oravskú krajinu. potom na Liptov, Tatry, Spiš, Pieniny, východné Slovensko ku Košiciam. A vracia sa cez banské mestá, Pohronie, Handlovú, Nitru, k západnému Slovensku (Piešťany, Pezinok, Sv. Jur, Záhorie) k Bratislave, kde žije. Na Stanových obrazoch nájdete staré Slovensko, ľudovú architektúru, drevenice, chalupy, sedliacke dvory (mnohé už nejestvujú, sú zbúrané, zničené), mestské veduty, hrady, mlyny, priemyselné krajiny, horské zátišia, kostoly - evanjelické, katolícke, gréckokatolícke, pravoslávne, synagógy... Slovenská krajina sa za 40 rokov zmenila, tak ako sa zmenil aj náš život. Kniha je aj pútavým rozprávaním o dobe, v ktorej tvoril, sú tam jeho zaujímavé zážitky s ľuďmi, postrehy o rôznych typoch krajín, miest, či dedín a textami osobností slovenskej kultúry , ktoré sa viažu k maliarovej tvorbe. Z jeho obrazov dýcha pokoj, harmónia, vyváženosť a krása slovenskej prírody. Lebo cez krajinu vidíme a poznávame aj seba a svoje hodnoty. Život rýchle beží, mení sa, no umenie zostáva.

"Egy holdas nyári éjtszakán magányosan virrasztottam a hajó fedélzetén. Alattam ezüstösen ringott Homeros tengere. Hullámai fáradhatatlanul szeretkeztek egymással, s játékukban talán az Oceános antik istenei ölelkeztek, a víz méla locsogásába talán az ő zokogó daluk vegyült... (...) A telihold levilágított reám, s én elaludtam. És oly szépet álmodtam azon az éjtszakán Itáliáról. Mire pedig megvirradt, valósággá lett mindaz, amit álmodtam: a távol hullámok játékában, mint a mesék csillogó gyöngyfüzére, úszott a fehér olasz part. A gyöngysorból immár halmok, völgyek lettek: az a föld, melyen hajdan a világ trónja állt. Római császárok ültek e trónuson, s az ő kezükben lett a hatalom oly végtelenné, hogy már-már isteneknek képzelték magukat ezek a halandó emberek... (...) Még a trónok talapzata is sír, s ma már csak az tátong a régi dicsőség helyén. Egy virággal ékes sír, melyben a világ legnagyobb gondolatai porladoznak az elmúlt óriásokkal. Őket fogjuk utunkban felkeresni: a halottakhoz megyünk. És szűnjenek meg számunkra létezni az élők addig, amíg az ő birodalmukban, a múltak emlékei között bolyongunk." (Tormay Cécile, 1900.)

Leonardo da Vinci egyszerre volt festő, szobrász, városépítész, mérnök és feltaláló - ezt a szerteágazó pályafutást a kutatók ritkán értelmezik egységes egészként. Daniel Arasse a kevesek közé tartozik: bemutatja az egyik legnagyobb elme szabadon burjánzó világát, megfesti a művész-filozófus portréját, szemlélteti Leonardo forradalmian önálló státuszát a kor kultúrájában, és roppant alapossággal elemzi művészi munkásságát a legegyszerűbb grafikáktól kezdve egészen a Mona Lisáig. Daniel Arasse szemléletének ereje a tekintet figyelmes, elmélyült koncentrációjából fakad. Könyvében ezúttal is bebizonyítja, amit Borbély Szilárd fogalmazott meg: "Képeket látni és értelmezni nem csupán a nézés, hanem a képzés, a képzelet által tanulunk meg."

Megjelent a rendkívül népszerű vizuális ajánló a Kárpáti Képek könyvsorozat immár hetedik kötete a Felvidék a csodák földje címmel. A kötet a szerző több mint 2000 csodás fotja segítségével kalauzolja végig az olvasót Felvidék ismert és kevésbé ismert városain, nevezetességein át az egészen elrejtett természeti kincsek, kulturális örökségek felkutatásáig. Így egy kötetben még senki sem mutatta be a Felvidéket a maga teljességében. Mesés túraútvonalak százai hívogatják az ide látogatókat szurdokokkal, vízeséssekkel, hegyóriásokkal, lélegzetelállító természeti képződményekkel... De azok sem csalódnak, akik inkább az épített környezet értékeire kíváncsiak, hiszen a történelmi várak, templomok, utcácskák páratlan élményt nyújtanak. Számtalan látványosság UNESCO világörökségi védelem alatt áll. Mindezek részletes leírása gondos útmutatással, hasznos tippekkel együtt megtalálható Pataki János kedves, közvetlen hangvételű útikönyvében, helyi legendákkal, érdekességekkel fűszerezve. E hiánypótló, pazar útikönyvet olvasva joggal támadhat olyan érzésünk: eddig miért is nem látogattunk el e karnyújtásnyira lévő, mégis olyan sok titkot, csodát rejtő Felvidékre? Az ember legszívesebben fogná a hátizsákját, és már holnap útra kelne! A könyv az utazás megtervezéséhez, a felkészüléshez is nélkülözhetetlen, de a barangolás későbbi felidézéséhez is remek segítség lehet.

"Amit a kép meg­mu­tat, de nem fi­tog­tat" - erről szól min­den mű­elem­zés, ezért keres ren­de­ző elvet az iko­nog­rá­fia, és ennek meg­ta­lá­lá­sa a mű­él­ve­zet leg­főbb for­rá­sa. A ka­land­hoz pedig Aras­se-nál jobb ve­ze­tőt nem­igen ta­lál­ha­tunk. Ebben a kö­tet­ben hét ta­nul­má­nyát egy új ve­zér­lő elv sze­rint írta meg, me­lyet ana­li­ti­kus iko­nog­rá­fi­á­nak ne­ve­zett el. A kép szü­zsé­je(sujet) és az al­ko­tó szub­jek­tuma(sujet),- ahogy a fran­cia szó egy­be­esé­se is azt mu­tat­ja, - egy­más­ba épü­lé­sét, és egy­más­ra uta­lá­sa­it vizs­gál­ja. "Elem­zé­sem­nek nem az a célja, hogy egy nevet kap­csol­junk egy mű­al­ko­tás­hoz, hanem az, hogy egy al­ko­tás­ban meg­ra­gad­juk, mivé tu­dott válni al­ko­tó­já­nak kö­szön­he­tő­en (aki­nek vi­szont is­mer­nünk kell a nevét ahhoz, hogy a képet meg­fe­le­lő­en tud­juk ér­tel­mez­ni). Témám jól kö­rül­ha­tá­rol­ha­tó: újabb és újabb konk­rét ese­te­ket ele­mez­ve sze­ret­ném meg­ra­gad­ni azt, ami - túl azon, hogy egye­di­vé teszi az egyik vagy a másik mű­al­ko­tást azon a so­ro­za­ton belül, amely­hez tar­to­zik - magán vi­se­li al­ko­tó­já­nak sze­mé­lyi­ség­je­gye­it. Vagy­is azt ku­ta­tom, mi­kép­pen van benne a Mózesben Mi­che­lan­ge­lo, a Noé ré­szeg­sé­ge című fest­mény­ben Bel­li­ni, A Böl­cses­ség al­le­gó­ri­á­jában (Az idő mú­lá­sá­nak al­le­gó­ri­á­ja a böl­cses­ség által ve­zé­rel­ve) című képen Ti­zi­a­no, akár­csak Mant­eg­na a szig­na­tú­rá­i­ban, vagy Piero di Co­si­mo a Pro­mé­the­usz mí­to­sza című képen?" "Aras­se kí­ván­csi­sá­ga és fan­tá­zi­á­ja ki­me­rít­he­tet­len, nyel­vi és vi­zu­á­lis hu­mo­ra le­nyű­gö­ző, ter­mé­sze­te nyug­ha­tat­lan. De a naiv rá­cso­dál­ko­zás és az alá­zat ke­gyes ado­má­nya is az övé." (Vass Nor­bert, Fi­de­lio)