"Ávósnak nincs irgalom!", "Menjenek az oroszok a Kárpátokon túlra!", "Ki a kormányból a Rákosi-rendszert is kiszolgáló szovjet talpnyalókkal!"

Ilyen és ehhez hasonló feliratok jelentek meg 1956 lázas napjaiban a pesti utcákon - plakátokon és röplapokon, követelve a magyar függetlenséget, a megszálló szovjet csapatok kivonulását. A forradalom mindennapjaihoz szervesen hozzátartoztak az ilyen utcai falragaszok, képes üzenetek, ábrákkal illusztrált gúnyrajzok, kézi készítésű plakátok. Ezek sokszor művészi színvonalon készültek, ma azonban szinte teljesen ismeretlenek, ugyanúgy, ahogy a forradalom bukása után 1956-tal foglalkozó, természetszerűleg külföldön készült munkák is.

A forradalom leverését követően Magyarországon évtizedekig nem születhettek hasonló művek, hiszen mindenfajta, 1956-ra való utalás (szöveges és képi egyaránt) tiltott volt - és ha mégis megtörtént: éberen figyelték és megtorolták -, így csak a rendszer lassan lazuló évtizedében, az 1980-as évek második felében, ellenzéki szereplők munkálkodásában, a forradalom harmincadik évfordulóján, majd Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetése előtt és a 301-es parcellába tervezett emlékműpályázatkor születhettek ilyen témájú alkotások.