E-KNIHY - internal (virtual category)-duplicate strana 249 z 264

Párizs, ?1830. A francia főváros még a júliusi forradalom sokkhatásától szédeleg. Az új uralkodó, Lajos Fülöp a rend helyreállításán dolgozik, ám a felfordulás kapóra jön a város mocskában tenyésző bűnözőknek.Mintha valamiféle sötét felleg borulna Párizsra, amivel a bűnüldözők korábban még nem találkoztak. A felvilágosodás nemcsak a tudomány virágkorát hozta el, hanem azokét is, akik a bűn zsoldjába szegődtek. Az új találmányokat a bűnbandák azonnal a maguk szolgálatába állítják, ami arra ösztökéli a karhatalmat, hogy különleges egységet hozzon létre a bűnesetek felderítésére.Valentin Verne, a rendőrprefektus első főosztálya második alosztályának nyomozója nemcsak a bűn üldözésében jeleskedik, hanem a kémia és az orvostudomány lelkes tanulmányozója. Az ifjú detektív ideális jelölt a kiemelt ügyekkel foglalkozó Közbiztonsági Brigádba, ahol az új rezsimet fenyegető különös haláleseteket kell felderítenie.Verne-nek azonban megvannak a saját titkai. Megszállottan üldözi apja nemezisét, Párizs egyik legfélelmetesebb bűnözőjét, akinek pusztán az álnevét ismeri: a Vikárius.Ám a rejtélyes halálesetekbe egyre mélyebben belebonyolódó nyomozónak arra is rá kell jönnie, hogy a vadász könnyen prédává válhat, és a modern tudomány racionalitása nem nyújt választ mindenre.

Esme ?a szavak világába született. Az anyátlan, javíthatatlanul kíváncsi lány a Scriptoriumban, azaz egy oxfordi hullámlemez sufniban tölti a mindennapjait, ahol lexikográfus édesapja és megszállott munkatársai az első Oxford English Dictionaryn dolgoznak. A vállalkozás elképesztően ambiciózus: az óriási szótár a tervek szerint magában foglalja majd az angol nyelv egészét és történetét. A munka közepette a kicsi Esme láthatatlanul és hallhatatlanul bújik meg az asztal alatt, ahová azokat a szavakat tartalmazó cetlik kerülnek, amelyeket a szótáron dolgozók vagy figyelmetlenségből ejtenek az asztal alá, vagy azért, mert szerintük nincs helyük a szótárban.Esme a cetlik gyűjtésébe kezd, és eszmélése során rádöbben, hogy a hivatalos szótárból nem véletlenszerűen maradnak ki szavak: azok túlnyomórészt a nőkhöz és az alantas sorban élőkhöz köthetőek. Így születik meg az Elveszett szavak szótára, amelyhez Esmének el kell hagynia az Oxfordi Egyetem biztonságát, hogy találkozhasson azokkal, akikről az írott nyelv is megfeledkezett. Azonban a világ veszélyes hely az első világháború árnyékában és a női választójogi mozgalom körül dúló erőszak idején. Képes lehet egyetlen nő a múlt kitörlésre ítélt szavai révén új jövőt teremteni magának és sorstársainak? Pip Williams valós történelmi tények alapján írt, gondolatébresztő regénye a szavakat és a nyelv világformáló erejét ünnepli.

Képzeljük el, hogy annak idején a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe nem az eddigi ismereteink szerint történt. Képzeljünk el egy alternatív valóságot, amelyben őseink esetleg nem az általunk ismert időszakban foglaltak hont, esetleg gyökeresen másképp történt a területek birtokba vétele, mint ahogy azt a történészek állítják, esetleg nem is telepedtek meg itt annak idején, hanem továbbmentek (közelebb-távolabb) valamelyik irányba… vagy esetleg nem is hajszálpontosan azoknak a történelmi személyiségeknek köszönhetjük hazánk létét, akiknek ezt jelenleg büszkén valljuk. Egyszóval: mi lett volna, ha…? Mi minden lett volna más akkoriban és az elkövetkező évszázadok során, esetleg mi minden lenne más napjainkban, országhatáron belül és kívül?A 2023-ban kiírt „Alternatív honfoglalás” elnevezésű novellapályázatunkra ebben a témakörben vártunk írásokat, műfaji megkötés nélkül. A zsűri által legjobbnak ítélt írásokat tettük közzé jelen antológiában.

A harmincadik évét lassan betöltő Kimi exkönyvtáros egy exbaráttal, aki nem is biztos, hogy ex. Vajon ki tud törni abból a lejtmenetből, amelybe belekeveredett? Túl tudja tenni magát Daviden, akivel több mint tíz évig tartott a kapcsolatuk? Rá fog jönni, hogy egy bántalmazó viszony nem tesz jót sem neki, sem pedig a környezetének? Észre fogja venni Gregben a férfit, aki mindig ott van mellette, ha segítségre van szüksége, és el tudja-e fogadni őt a múltjából hozott sebeivel és azzal a tudattal, hogy a férfi életében ő mindig csak a második lehet? És végül: a betegsége mennyire fogja befolyásolni a döntéseit és életének alakulását?

A könyvesbolt a menedékem egészen addig, míg egy nap, Noah, a Rockbang virtuóz gitárosa villámcsapásként megérkezik a világomba. Ő egy híres rocksztár, míg én csak egy félénk könyvmoly vagyok. Vele olyan, mintha egy új fejezetet fedeznék fel az élet könyvében.Sosem gondoltam volna, hogy ilyen könnyű szerelembe esni. Kezdve a véletlen találkozástól, egészen a félszeg mosolyon és a túlméretezett szemüveg mögül előbukkanó félénk pillantásig; nyugodtan mondhatom, nem csak az elektromos gitárom az, ami izzik.De a hírnév nem egy lassú, andalító ballada, hanem őrült, fejrázós rock. Vajon a szerelmünk megállja a helyét a káoszban, vagy elvesz a villogó fények és a sikoltozó rajongók tömegében?

Tisztelt olvasó! A könyvben található levelezésünk a dimenziók minden szintjét igyekszik hordozni a lelkünk szeretetével átölelve. Sajátossága irásunknak a hittel telt gondolatok. Az elmét felébresztve az érzékeket kiszabadítjuk azokból a dobozokból, amelyekbe a fizikai világ értelem keresése bezárta. Amiket itt pappírra vetettünk azt annak tudatában, hogy az élet és a halál a halhatatlan lélek megnyilvánulása a végtelen semmi között, ami földi életünkben is a mindenség.Nemcsak a tudás, amit mi beleszövünk gondolatsorunkba fontos, hanem az a hit amivel érdemes olvasni leveleink. Márton Csilla Goran Episcopus

"„Mindig biztos lehetek abban, hogy Willow Winters regényeitől fellobban bennem a láng.” – The Eclectic Review Megfékezhetetlen vágy. Bár már azelőtt ráébredtem volna a veszélyre, hogy idáig fajultak a dolgok! Úgy még közbeléphettem volna. De én semmi mással nem törődve Braelynnt választottam… Bárcsak vissza tudnék menni a múltba! Még akkor is ezt tenném, ha emiatt soha nem csókolhatnám, nem szerethetném és örökre le kellene mondanom a nőről, aki eláraszt engem mindent elsöprő szerelmével. El kellene engednem mindazt, amivel megajándékozott! Csak annyit tudok: ez az egész az én bűnöm, és már késő bármit is tenni! Sötét szeméből üvölt a mindent felemésztő fájdalom. Búcsút int nekem, és tudom, azért enged el, mert szeret. Arról viszont fogalma sincs, én mennyire szeretem őt. Nem fogom hagyni, hogy a történetünk így érjen véget! Romba döntöm az egész világot, ha kell, csak hogy vele lehessek! Willow Winters, a USA Today és a Wall Street Journal bestsellerszerzője ezzel a résszel zárja le A bűn klubja-sorozatot. Az akciódús befejező kötet megannyi izgalmat ígér. „Lenyűgözően izgalmas.” – Stephanie’s Book Reports „Ellenállhatatlanul komor történet.” – Julie Workman-Bookaholic Sister Blog"

Mikóz jómódú igazgató-főmérnök. 12 éves fia, Mikár egy vasárnap eltűnik hazulról, s miután az apa semmi értesítést nem kap róla, megbízza Filamér monteludói magánnyomozót felkutatásával, a rendőrséghez ugyanis nem akar fordulni. Mesebeli országban, korszerű környezetben nyomoz Filamér, ahol mesebeli varázslók mellett gengszterek és nyomozók további szereplői a történetnek. A gyerek izgalmas körülmények közepette történő felkutatása során, Filamér mellékesen megoldja egy 24 karátos, de hamis aranypénz forgalomba kerülésének rejtélyét is.

Egy mesebeli modern ország, Ludócia fővárosában, Monteludóban mesekönyvet olvasgatva tengeti munkanélküli napjait Filamér magánnyomozó. Egyik nap azonban egy különös levelet kap „Én, a király XII. Kajetán” aláírással. Ezzel veszi kezdetét a mesebeli környezetben Filamér izgalmas nyomozás sorozata egy, a király elleni merényletet tervező bűnszövetkezet ellen. Munkája nyomán tanui lehetünk kiváló fizikai és szellemi képességeinek, melyeknek eredményeként leleplezi az összeesküvőket. Az események során titkos lehallgatások, autós üldözések, bravúros verekedések és lövöldözések mellett találkozhatunk még nyugdíjas varázslóval és hétfejű sárkánnyal is. Mint minden mese végén, itt is minden jóra fordul, Filamér megmenti a király életét, s jutalmul (a király barátsága mellett) megkapja az „Őfelsége magánnyomozója” kitüntető címet is. (A könyvből 2018-ban sikeres rádiójáték is készült.)

Egy mesebeli ország, Ludócia fővárosában álló Tündérpalota melletti utcácskában holtan találják a négy törpe, a közismert akrobatikus zenebohócok egyikét. A bűnügy helyszínelését a Belbiztonsági Szolgálat végzi, de jelen van magánemberként Filamér, a híres nyomozó, Őfelsége XII. Kajetán király magánnyomozója is, akinek feltűnik a törpe ruhájának furcsa illata. Aznap este közvetíti a televízió a tündérek Karbunkulus ünnepét, Filamér is nézi az adást, és a többi nézővel együtt látja, hogy a fejedelemnő kezében lévő dobozból egy villanással eltűnik az Illatozó Karbunkulus. A fejedelemnő megbízására Filamér nyomozni kezd, melynek során igénybe kell vennie kiváló nyomozói tehetsége mellett kemény öklét, személyes kapcsolatait, valamint a kor modern segédeszközeit is.

Teofór gróf, az irodalompártoló földbirtokos és pénzember megbízza Filamért a monteludói magánnyomozót, kutassa fel váratlanul eltűnt ikertestvérét, Teofánt, aki grófságot, vagyont otthagyva festő lett. Filamér a nyomozás kezdetén megismerkedik Elopéval, Teofán menyasszonyával, és ennek háziasszonyával, Zenóbia okleveles boszorkány főmesternővel, meg egy kábítószeres bandával. Az Elopétól kapott cím alapján megtalálja Teofán festőtanyáját, és ott Teofánt - meggyilkolva. Jelenti az esetet a Belbiztonsági Szolgálatnak, de azért tovább nyomoz, és korának legkorszerűbb technikáit alkalmazva, életveszélyes helyzetek során sok furcsaságra jön rá

Milliók élik át, milyen újszülött, friss nagyszülőnek lenni; egy új világ fölfedezése, amelyet sokan talán a rácsodálkozás öröme nélkül élnek át. A babanapló jellemzően a szülők műfaja, nem a nagyszülőké. Győri László viszont számtalan verses és prózai kötet után könnyű tollal vállalkozik a nagyapai kiindulópont megmutatására; az olvasó vele együtt újra átélheti a nagyszülő örömeit, örömmel teli aggodalmait. Témaválasztása mellett a váltakozó nézőpontok teszik különlegessé a kötetet. A szerző a lírai koncepcióitól megszokott erős képiséget ötvözi prózai szövegeinek gördülékeny nyelvhasználatával, ennek eredményeképp pedig nem pusztán szubjektív naplót kapunk a nagyapai örömökről és kétségekről, hanem két olyan perspektíva vetülhet egymásra a fikciós térben, amelyeket másként aligha láthatunk egymás metszéspontjában.

A szlovén kisregény, amelyet az olvasó a kezében tart, egy újszülött nyúlnak, Agninak az életeseményeit követi nyomon. Az ő szemével követhetjük a regény többi szereplőjének életét, szerelmi bonyodalmait, a rácsokon innen. ’Agni’ az ógörögben tisztát, szüzet jelent, latin megfelelője az agnus, az (áldozati) bárány, akit az emberi világba vetnek. A hindu vallásban a tűz istennője, aki a testi és kozmikus tudat szimbolikus egyesítője. Műfaját tekintve nagyon sokszínű a kisregény, megtalálhatók benne az idillikus falusi élet elemei és a szerelem motívumai egyaránt, a vad ösztönök világa, a horror és a borzalmak, valamint a krimi nyomai is. A magyar olvasót talán kimondhatatlanul is egy megíratlan „József Attila-i regényre” emlékeztetheti, amelyben a ketrec rácsai között Agni (vagy bárki) képzelhet egy kis szabadságot magának, és ahol az elme tudomásul veszi az ösztönöket idebent. És épp e kettő (az ösztönök és szabadság) a regény mozgatórugói. Lukács Zsolt

Farkas Gábor számos kötetben foglalkozott már irodalomesztétikai, művelődéstörténeti, társadalomtudományos szempontból is a határon túli, köztük az erdélyi, moldvai, csángómagyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A legtöbb szakterületet átfogva igyekezett már eddig is feltárni és a moldvai, csángómagyar kultúrát teljes vertikumában elemezni, bemutatni: vagyis a nyelvi-nyelvészeti, historiográfiai, demográfiai, szociológiai, néprajzi, etnográfiai, nép- és magasművészeti, költészet- és lírakritikai, széptani szempontok egyidejű és sokoldalú alkalmazásával. Most e hányatott és sorvadó népcsoport főként egyház- és vallástörténeti, ekkléziasztikai és irodalomtörténeti hagyományainak az összefoglaló értelmezésére vállalkozik. Összmagyar nemzeti-önismereti és kultúrafenntartó törekvések szempontjából és érdekében is döntően fontos, hogy a magyarság eme szórványhelyzetbe taszított részéről, töredékéről minél autentikusabb képet kapjunk. Az eddigi kutatások természetesen bőséges eredményekkel szolgáltak már kitűnő erdélyi és anyaországbeli tudósaink jóvoltából, de Farkas Gábor igényes gondolati, intellektuális, mondhatni poétikai érzékenysége, párosulva rendkívüli egyháztörténeti erudíciójával és hivatástudatával – s az egyes legkiválóbb alkotók és történelmi személyiségek pályáját árnyalatosan megrajzoló témaszeretetével – kétségtelenül biztosítja e gazdag tanulmánygyűjteményének impozáns értékét és lelki-szellemi szükségességét. Bertha Zoltán

A regény hátterét az 1980-as évek Törökországa, a katonai junta hatalomátvétele utáni, félelemmel terhes időszak adja. A Trabzon környéki hegyi tanyák népe keserves elszántsággal igyekszik kiigazodni az események zűrzavarában. A fekete-tengeri régió havasi fennsíkjait régmúlt időkön kesergő, fájdalmasságában is felemelő hangon öleli körbe a pásztorfurulya, az ősi kaval dallama. Alkonyatkor hallgatag, szilaj csordapásztorok néznek farkasszemet a több ezer méteres hegycsúcsok mögött lebukó nappal. Ezen a vidéken az asszonyok csókja sárga havasszépe illatú, és egy kisfiú szíve most készül megszakadni az első szerelemtől. Éjszakánként farkasüvöltés veri fel a fennsík csendjét, fütyül a szél a zsindelytetőkön, mialatt botladozva fut a hóban a cigarettát kolduló falu bolondja. Az öreg Kut bá falába kísértetiesen kopog a csöndben, ahogy lassan biceg a dzsámi előtti tér felé. Ő az egyetlen ember a faluban, aki „látta Németországot”, így nagyobb tisztelet övezi, mint amekkora a legmagasabb gyertyánfa lombja. A cifra káromkodásokkal kivarrt, babonáktól szorongatott szegénységnek búcsút intve egy fiatal élet megindul fölfelé a meredélyen, hogy mindenki és minden ellenére kikovácsolja a saját szerencséjét. A szerző ebben az autofikciós regényében drámai képekben eleveníti fel az íróvá válása útján megtett legelső lépéseit.

Doncsev Toso írásai minitörténeteket rejtő novellák, de ha más megvilágításba helyezzük őket, egyből rövid terjedelembe zárt esszéket kapunk. A töprengések nem öncélúak, a bölcseletek nem felvett szerepből érkeznek; az emberbaráti szeretet, a józan ész és az ártatlan humor vezeti őket. A három kötetből összeállított több mint 250 írás rövidformai, valamint az önazonosság jegyében felépített tartalmi szerkezete kiemelt szándékról tesz tanúbizonyosságot: a szerző nem szeretne megfelelni semmiféle trendnek. Ami a szívén, az a száján, írhatnánk. És ez így van jól – különben mit sem érnének a finomabbnál finomabb bolgár–magyar ételek, az agglegénynek szánt konyhai trükk, vagy akár a napjaink valóságát bemutató miniesszék, rövid novellák.

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elől Bukarestbe szökött. Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra, Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853–1858 között Párizsban tartózkodott. Ezután hazatért, s úgy tűnt, hogy gyökeret ver Aszódon. A postamesterség azonban nem biztosított számára kellő megélhetést, így kivándorolt Amerikába. A polgárháború kezdetéig nagyrészt Brooklynban élt és New Yorkban dolgozott. Az Egyesült Államok jelentette számára az ideális államot, ahol a törvények valóban a nép szabadságát, boldogulását és jólétét szolgálják, s amikor ezt veszélyben forogni látta, kész volt fegyverrel is védelmére kelni. 1861-ben belépett 48. New York-i gyalogezredbe, melynek kötelékében részt vett a Pulaski erőd és Charleston ostromában, majd – már őrmesterként – az olustee-i csatában megsebesült és fogságba esett. Rabsága alatt megjárta a déliek hírhedt fogolytáborait: Andersonville-t és Millent. Szabadulása után újra csatlakozott ezredéhez, ahol századossá léptették elő. A háború után visszatért a civil életbe, s tíz éven át New York-i gyárak vezetője volt. 1875-ben jött haza Budapestre, ahol nyelvtanárként és postamesterként dolgozott 1907-ben bekövetkezett haláláig. Az itt közölt írásaikban megelevenedik a 19. század közepének színes, mozgalmas, ám éles kontrasztokat mutató világa. A szövegek olvasása által bepillantást nyerhetünk a török rabszolgapiac életébe és a rabszolgaság felszámolását is célul tűző amerikai polgárháború eseményeibe. Láthatjuk a szentföldi arabok szegényes kunyhóit és Párizs előkelő mulatóját, a konstantinápolyi kézművesek műhelyeit és a nagy New York-i gyárakat, a vallási fanatizmust keleten és a szekularizáció eredményeit nyugaton, a felszínen legalábbis békésnek mutatkozó társadalmi együttélést a Szentföldön és az ír bevándorlók által Amerikába importált felekezeti konfliktus megnyilvánulásait. Mindezt egy olyan, több nyelven beszélő, tájékozott és tapasztalt utazó lencséjén át, aki még a reménytelennek látszó helyzetekben is optimista, törekvő és előítélet-mentes.

Majdnem szerelem. Versek azoknak, akik találkoztak már a reménytelen szerelemmel vagy maguk mögött szeretnének hagyni egy olyan kapcsolatot, ami el sem kezdődhetett igazán.Hatala Csenge az Úton című könyvében többször is említést tesz egy plátói szerelemről, amin úgy próbált túllépni, hogy verseket írt. "Ez a találkozás olyan volumenű volt, hogy gyakorlatilag előidézte a lírai énemet. Az érzéseimet nem mondhattam ki, mert nem voltam olyan helyzetben. Ez lett a verseim mozgatórugója." - vallja a szerző, aki a költeményeket a Finálé című verseskötetében fűzte össze, amit most ekönyvként hoztunk el az olvasóknak. A Finálé tekinthető az Úton című kötet kiegészítésének is, de attól függetlenül is olvasható.   

Az életünket gyökeresen megváltoztató eseményeket érzelmek széles skálája kíséri. Ezek az időszakok enyhén szólva is nehezek és kellemetlenek lehetnek. Végső soron mégis így működik az élet; így szerzünk tudást és tapasztalatot a létért folytatott küzdelemben. A metanoia ezen folyamat görög elnevezése. A hellenisztikus görög nyelvben, a lehetőségek istenét Kairoszt, mindig szorosan követi Metanoia. Első hallásra Metanoia egy komor bűntudattól vergődő alaknak, a megbánás megtestesítőjének tűnhet. Pedig a metanoia, mint fogalom sokkal többet jelent a puszta önsajnálatnál. Kairosz és Metanoia kapcsolata retorikai fordulatként, az önfejlesztés és a tanulás módszereként is értelmezhető; amely a tapasztalás útján elősegíti a rugalmasabb alkalmazkodást az egyén meggyőződésében bekövetkező változásokhoz. Jelen könyv az ilyen változások költői adaptációja.Life-altering events are accompanied by a wide range of unpleasant emotions. To put it mildly, these periods may be difficult and unpleasant. Yet in the end, this is how life functions and how we gain knowledge and experience in the struggle for existence. Metanoia is the Greek name for this procedure. As Kairos, the god of opportunity, passes by in Hellenistic Greek, Metanoia is left in his wake. At first look, Metanoia seems to be the epitome of regret—a somber figure writhing in guilt. Yet, metanoia is a notion that encompasses more than just regret. The relationship between Kairos and Metanoia may manifest as a method of self-improvement, a teaching aid, and a rhetorical strategy. Kairos and Metanoia foster both significant and subtle changes in belief that might increase one's knowledge and foster more sympathetic reactions. This book is a poetic adaptation of such changes.