AKKORD

Szeretünk különleges teremtményként gondolni magunkra, de van-e bennünk valóban valami különleges, ami megkülönböztet bennünket a többi állattól? Az ember csupán egy aprócska ág egy négymilliárd éve fejlődő családfán, amely tele van kanyarokkal és csavarulatokkal, és milliárdnyi fajt ölel fel. Az élőlények mind közös eredetűek és e közös kódon alapul a mi létezésünk is. Ez a paradoxon – vagyis hogy biológiailag megkülönböztethetetlenek vagyunk a többi élőlénytől, mégis különlegesnek tekintjük magunkat – az alapkérdése annak, hogy kik is vagyunk.Adam Rutherford ebben a földi életről szóló, eredeti és szórakoztató könyvben bemutatja, mennyire sok, egykor kizárólag az emberre jellemzőnek hitt dolog nem az: nem mi vagyunk az egyetlen faj, amely kommunikál, amely eszközöket készít, amely tüzet használ, vagy amely élvezeti célból is szexel. Az evolúció azonban lehetővé tette számunkra a kultúránk olyan széles körű fejlesztését, amelynek valóban nincs párja az általunk ismert természetben.Az ember könyve annak a történetét meséli el, hogyan váltunk azzá, akik ma vagyunk. A legújabb tudományos felfedezésekkel szemléltetett mű izgalmas összeállítás mindarról, ami egyértelműen az állatok közé tartozóvá tesz bennünket, miközben azt is megmutatja, miért vagyunk mégis rendkívüliek közöttük.

A mikrocsipek viharos sikerének előbb-utóbb vége szakad. Amikor a tranzisztorok az atomok méretére zsugorodnak, a számítási teljesítményük óhatatlanul összeomlik. Ez a változás azonban előhírnöke a számítógépek új típusa megjelenésének, amelyek magukkal az atomokkal végzik a számításokat.A kvantumszámítógépek a számítási teljesítmény példa nélkül álló növekedését ígérik, ami lehetővé teszi a hétköznapi életünk minden területét átható fejlődést. Az autógyártók, a kutatóorvosok és a tanácsadó cégek egyaránt a kvantum-számítástechnikában látják a jövő kulcsát, amely alkalmazásának köszönhetően hatékonyabb autókat, jobb életmentő gyógyszereket készíthetünk. E számítógépek segítségével megfejthetjük azokat a bonyolult kémiai folyamatokat, amelyekkel olcsó műtrágyákat állíthatunk elő; szuperakkumulátorainkkal beléphetünk a napenergia hasznosításának korába, a kvantumszámítógépekkel tervezett fúziós reaktorainkkal pedig tiszta, biztonságos megújuló energiát termelhetünk. Sőt még a fehérjék ördögien bonyolult felcsavarodásának titkait is feltárhatjuk, ami segíthet az olyan, jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór, az ALS és a Parkinson-kór.Talán egyetlen olyan problémája sincs az emberiségnek, amelynek megoldásában ne segíthetnének a kvantumszámítógépek. Dr. Michio Kaku – aki egész szakmai pályafutása során a kvantumelmélettel foglalkozott – ebben a könyvben ennek a vadonatúj tudományterületnek a borzongatóan izgalmas történetét és az emberiség jövőjében betöltött szerepét meséli el a rá jellemző világos stílusban és lelkesedéssel.

Régóta azt tartják, hogy a gondolkodás és az érzelmek viselkedésünkben önálló és egymással szemben álló erők. Leonard Mlodinow, A tudattalan című sikerkönyv szerzője szerint azonban a pszichológia és az idegtudomány rendkívüli fejlődése bebizonyította, hogy az érzelmek éppolyan fontosak jólétünk szempontjából, mint a gondolkodás. Hogyan tudunk jobban kapcsolatot teremteni másokkal? Hogyan tudjuk megérteni frusztrációinkat, félelmeinket és szorongásainkat? Mit tehetünk, hogy boldogabb életet éljünk? A válaszok az érzelmek megértésében rejlenek. A szerző elkalauzol minket a témát kutató tudósok laboratóriumaiba és valós helyzeteken keresztül is megmutatja, hogyan segíthetnek érzelmeink, miért fájnak néha, és mit tanulhatunk mindkét esetben. Mlodinow betekintést kínál evolúciónkba és biológiánkba, kulcsot adva kezünkbe érzelmeink jobb megértéséhez és előnyeik maximalizálásához. A rá jellemző világos stílusban, mondandóját lenyűgöző történetekkel fűszerezve, az Érzelmeink az érzések új tudományát tárja az olvasó elé, és útmutatást nyújt ahhoz, hogyan hozzuk ki a legtöbbet a természet egyik legnagyobb ajándékából. LEONARD MLODINOW elméleti fizikából doktorált a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, később Alexander von Humboldt-ösztöndíjjal a Max Planck Intézetben, majd a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) dolgozott. Korábbi sikerkönyvei közé tartozik A nagy terv és Az idő még rövidebb története (mindkettőt Stephen Hawkinggal közösen írta), valamint A tudattalan (a PEN/E. O. Wilson irodalmi díj nyertese) és a Részeg bolyongás. További magyarul megjelent könyvei: az Eukleidész ablaka, a Feynman szivárványa és Az emberi gondolkodás rövid története.

A Tejútrendszer szívében egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amely négymilliószor nagyobb, mint a mi Napunk. A közelében a tér és az idő annyira torzult, hogy még a fény is csapdába esik, ha tizenkét millió kilométeren belülre merészkedik. Einstein szerint odabent rejtőzik az idők vége. A huszonegyedik századi fizika szerint a valóság sokkal bizarrabb lehet.A fekete lyukak ott vannak, ahol egykor a legnagyobb tömegű csillagok ragyogtak, mai tudásunk peremén. A természetben előforduló objektumok, a gravitáció elkerülhetetlen szüleményei, amikor túl sok anyag túl kis helyre omlik össze. Bár a természet törvényei megjósolják létezésüket, mégsem tudják pontosan leírni őket. A fekete lyukak olyan helyek a térben és az időben, ahol a gravitáció, a kvantumfizika és a termodinamika törvényei egymásnak feszülnek. Kezdetben olyan szellemi kivívásnak tekintették őket, hogy egyszerűen el sem hitték a létezésüket, de az elmúlt néhány évben kezdett elénk tárulni egy új szintézis; egy mély kapcsolat a gravitáció és a kvantum-információelmélet között, amely olyan holografikus univerzumot ír le, ahol a tér és az idő kvantumbitek hálózatából bukkan elő, a teret pedig féreglyukak ívelik át. A maga nemében páratlan könyvükben Brian Cox és Jeff Forshaw professzorok a fekete lyukakról alkotott ismereteink végső határáig kalauzolnak el. A fizika egy évszázadot átívelő, Einsteintől Hawkingig és rajtuk túlra, a kutatások élvonalába vezető tudományos kalandozásunk azzal a megdöbbentő következtetéssel zárul, hogy világunk talán óriási kvantumszámítógépként működhet.

Miben hasonlítanak a drogelvonás tünetei egy összetört szívre? Hogyan tanulhat meg egy vak ember a nyelvével, vagy egy siket a bőrével látni? Miért látták az emberek az 1980-as években enyhén pirosas árnyalatúnak a könyvoldalakat? Lehetséges-e, hogy egyszer majd úgy vezérelünk egy robotot, ahogyan az ujjainkat mozgatjuk? Miért álmodunk éjjelente, és mi köze van ennek a Föld forgásához? Ezekre a kérdésekre a válasz a szemünk mögött rejtőzik. A bolygónkon valaha létrejött legnagyszerűbb technológia az a másfél kilós szerv, amely a koponya üregében helyezkedik el. Ez a könyv nem egyszerűen arról szól, hogy mi az agy, hanem arról, hogyan működik. Az agy varázslata nem azokban a részekben található meg, amelyekből felépül, hanem annak módjában, ahogyan ezek a részek elektromos, élő szövetként szüntelenül újrarendezik kapcsolataikat. Az élő agy bemutatja az Eagleman saját laboratóriumában évtizedek óta folyó kutatások eredményeképpen született felfedezéseket a szinesztéziától az álmodáson keresztül a testünkön viselhető neurotechnológiai eszközökig, amelyek forradalmasítják mindazt, amit az érzékelésről eddig gondoltunk.

 Molnár Ferenc klasszikusa az Akkord Kiadótól

Amikor Newton felismerte a gravitáció törvényét, egyesítette az égi és földi jelenségeket irányító szabályokat. Azóta a  fizikusok az újabb kölcsönhatásokat egyre nagyobb szabású elméletekbe illesztették. Mégis, talán a legkomolyabb kihívást a két megmaradt elmélet – a relativitáselmélet és a kvantumelmélet – monumentális szintézisének elérése jelenti. Ez lenne a tudomány eddigi eredményeinek megkoronázása, a természetben működő összes kölcsönhatás mélyreható egyesítése egyetlen szép és varázslatos egyenletben, amelynek segítségével választ adhatunk a tudomány legtitokzatosabb rejtélyeire. Mi történt az ősrobbanás előtt? Mit találnánk egy fekete lyuk mögött? Léteznek-e más univerzumok és más dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Miért vagyunk mi itt? Kaku rávilágít az elméletet övező súlyos ellentmondásokra, amihez több – ebben az alapvető kérdésben egymással ellentétes nézeteket valló – Nobel-díjas tudóst is megszólaltat. A történet magával ragadó és izgalmas, a tét pedig nem kisebb, mint az univerzumról alkotott felfogásunk. MICHIO KAKU az elméleti fizika professzora a New York Városi Egyetemen; a húrmezőelmélet társalapítója; számos, széles körben elismert tudományos ismeretterjesztő sikerkönyv szerzője. Ő írta Az elme jövője, a Hipertér, A jövő  fizikája és A lehetetlen  fizikája című könyveket is. Michio Kaku a CBS This Morning című műsorának tudományos szerkesztője, valamint a BBC TV és a Discovery Science Channel számos tévésorozatának, valamint két rádióműsor-sorozat, az Explorations és a Science Fantastic házigazdája.

Amikor ?az emberiség történetéről beszélünk, nagy vezetők, népvándorlások és mindent eldöntő háborúk a főszereplők. De vajon maga a Föld hogyan határozta meg sorsunkat? Hogyan alakított bennünket? Mint minden fajt, minket is a környezetünk formál. Geológiai erők segítették evolúciónkat Kelet-Afrikában, a görög demokrácia a hegyvidékek miatt fejlődött ki, és ha térképre rajzoljuk az Egyesült Államok mai pártpreferenciáit, egy ősi tenger körvonalait kapjuk. Az ember története a geológiai és földrajzi erők története a lemeztektonikától és az éghajlatváltozástól a légkör és az óceán keringéséig. Mi a kapcsolat a Himalája és a Föld pályája, valamint a Brit-szigetek kialakulása között? Lewis Dartnell professzor több milliárd évvel visszavisz minket bolygónk múltjába, és megmutatja eredettörténetünket. Amikor elérjük azt a pontot, ahol a történelem természettudománnyá válik, kibontakozik mai világunk hatalmas összefüggés-hálózata, amely segíthet megfelelni az elkövetkező kihívásoknak. Az első termesztett növényektől a mai államok alapításáig az Eredetünk megmutatja, hányféleképpen hatott a Föld az emberi civilizációk alakulására. „Dartnell története ragyogóan van végiggondolva és megírva. Kíváncsisága és lelkesedése magával ragadja az olvasót, miközben egységbe foglalva bemutatja a különböző tudományok, így a geológia, oceanográfia, meteorológia, régészet, őslénytan, politikatörténet és a földrajz által megrajzolt képet oly módon, ahogy azt Jared Diamond klasszikus könyve, a Háborúk, járványok, technikák tette.” NATURE

Az Utazás az idők végezetéig Brian Greene lélegzetelállító, felfedező útja a kozmoszban és kutatásának történetében. Az univerzum térben és időben egyaránt elképesztően hatalmas kiterjedésű, mégis úgy tűnik, mintha egyszerű és elegáns matematikai törvények irányítanák. Greene ezeket a törvényeket követve olyan utazásra hívja az olvasót, amely a Világegyetem kezdetétől a történet legvégső pillanatáig vezet. Áttekinti, hogyan emelkedett ki az ősi káoszból az élet és az értelem, majd az emberi tudat milyen különböző módokon próbálta jelentéssel felruházni tapasztalatait: történetek, mítoszok, vallások, kreatív kifejező eszközök és a tudomány segítségével, valamint az igazság keresésével és az időtlenség utáni vágyódással. A könyv egymásba ágyazott történetek sorozatán keresztül világítja meg a valóság összefüggő szövedékének rétegeit – a részecskéktől a bolygókig, a tudatosságtól a kreativitásig és az anyagtól az értelemig – , világos és megalapozott képet adva arról, hogyan jöttünk létre, hol vagyunk most, és merre tartunk. Az univerzum kezdetétől a végéig tett nagy utazással Brian Greene segít megérteni és átérezni, milyen tünékeny, mégis végsőkig kifinomult az a pillanat, ameddig a kozmoszban létezhetünk. BRIAN GREENE a fizika és a matematika professzora a Columbia Egyetemen, aki hírnevét a húrelmélet területén elért alapvető felfedezéseinek köszönheti. Az elegáns univerzum, A kozmosz szövedéke és a The Hidden Reality című könyvek szerzője, a könyveiből készült tévésorozatok műsorvezetője, a World Science Festival társalapítója. New Yorkban él.

Húsz évvel ezelőtt Bill Bryson körutazást tett Angliában, ezen a kedves és nedves szigeten, amely új hazája lett. Az élményekből született könyv, a Jegyzetek egy kisszigetről minden idők legsikeresebb útleírása lett. Az immár klasszikus könyv megjelenésének huszadik évfordulóján Bryson újra körbejárja Angliát, hogy felmérje, mi változott azóta. A (szerényen) önmagáról elnevezett Bryson-vonalat követve eljut Bognor Regisből egész Cape Wrathig olyan helyek érintésével, amelyekről sokan nem is hallottak (érthető módon). Időt és pénzt nagyon is kímélve újra felfedezi ezt a káprázatosan gyönyörű, lenyűgözően különc, megejtően egyedi országot, amelyre szinte rá sem ismert. Bill Bryson páratlan érzékkel találja meg a legviccesebb és legfurább dolgokat, csalhatatlanul észreveszi azt, ami bárgyú, nevetséges vagy botrányos, ugyanakkor részletes betekintést nyújt abba, hogy mi a legjobb és a legrosszabb a mai Angliában.

Mi ?vár ránk a jövőben? Martin Rees, a világ egyik legkiemelkedőbb tudósa ebben a könyvében erre a kérdésre keresi a választ. Nyugtalan, rohamosan változó világunkban létünket fenyegető problémákkal kell szembenéznünk. Ha el akarjuk kerülni ezeket az ijesztő veszélyeket, akkor globálisan, távlatokban kell gondolkodnunk. Rees szerint az élhető jövőbe vezető út megtalálása, elválaszthatatlan a tudomány és a technika fejlődésétől. A biotechnológia, a kibernetika, a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése segíthet leküzdeni az emberiséget fenyegető veszélyeket az éghajlatváltozástól az atomháborúig. Az űrtudományok további fejlődése pedig lehetővé teszi az emberiség számára, hogy robotjaink segítségével felderítsük a Naprendszert és az azon túli világot. A legnagyobb kihívás, hogy vigyázzunk a Földre és törődjünk vele, mert nincsen számunkra B-terv, elérhető távolságban a Föld az egyetlen hely, ahol élhetünk. A jövőről lebilincselő bepillantást nyújt az élenjáró tudományos kutatás és a csúcstechnológiák világába; közérthető és bárkit magával ragad, aki meg akarja érteni az emberiség földi és földönkívüli jövőjét meghatározó kritikus kérdéseket.

Leonard Mlodinow egyedülálló és mélyen személyes visszaemlékezésében azt a csaknem két évtizedet idézi fel, amikor Hawking munkatársaként és barátjaként ezzel a sokoldalú emberrel dolgozott. Találkozunk azzal a zseniális Hawkinggal, aki a világegyetem rejtélyein gondolkozik – és végül megfogalmazza a fekete lyukak úttörő elméletét, amellyel új lendületet ad a kozmológiai kutatásnak és utat mutat a fizikusok számára, hogy merőben újszerű módon vizsgálják az univerzum eredetét. Megismerjük Hawkingot, a kollégát és az embert, aki betegsége miatt percenként mindössze hat szót képes megformálni, mégis arra törekszik, hogy beszélgetéseit humorral fűszerezze. Emellett találkozunk Hawkinggal, a baráttal, aki grimaszaival, mosolyával, vagy egyszerűen csak szemöldöke rándításával közvetíti gondolatait és érzéseit.Mlodinow bepillantást enged Hawking magánéletébe, amint a bor és a curry iránti szenvedélyének hódol; megosztja érzéseit szerelemről, halálról és saját fogyatékosságáról; vagy éppen a filozófia és a fizika legmélyebb kérdéseivel birkózik. Akár Hawking munkája iránti odaadó lelkesedését ábrázolja, akár azt mutatja be, miként ragadja meg a pillanat varázsát, például amikor a Cam folyón csónakáznak (bár a kis kirándulás halálos kockázatot jelent számára). Mlodinow mindig kidomborítja Hawking öntörvényű szellemét. Mélyen megható beszámolója barátságukról nemcsak a fizika természetéről és gyakorlatáról szól, hanem számos tanulságot rejt az életről, valamint arról, hogy sokkal többet is el tudunk érni, mint amire képesnek tartjuk magunkat.

Mi vár ránk a jövőben? Martin Rees, a világ egyik legkiemelkedőbb tudósa ebben a könyvében erre a kérdésre keresi a választ. Nyugtalan, rohamosan változó világunkban létünket fenyegető problémákkal kell szembenéznünk. Ha el akarjuk kerülni ezeket az ijesztő veszélyeket, akkor globálisan, távlatokban kell gondolkodnunk. Rees szerint az élhető jövőbe vezető út megtalálása, elválaszthatatlan a tudomány és a technika fejlődésétől. A biotechnológia, a kibernetika, a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése segíthet leküzdeni az emberiséget fenyegető veszélyeket az éghajlatváltozástól az atomháborúig. Az űrtudományok további fejlődése pedig lehetővé teszi az emberiség számára, hogy robotjaink segítségével felderítsük a Naprendszert és az azon túli világot. A legnagyobb kihívás, hogy vigyázzunk a Földre és törődjünk vele, mert nincsen számunkra B-terv, elérhető távolságban a Föld az egyetlen hely, ahol élhetünk. A jövőről lebilincselő bepillantást nyújt az élenjáró tudományos kutatás és a csúcstechnológiák világába; közérthető és bárkit magával ragad, aki meg akarja érteni az emberiség földi és földönkívüli jövőjét meghatározó kritikus kérdéseket.

Jared Diamond korábbi könyveiben azt mutatta be, hogyan alakulnak ki, majd omlanak össze a civilizációk. Most, amikor helyi és globális válságokkal kell szembenéznie a világnak, rávilágít arra, hogy egyes országok miért tudják jobban kezelni a hatalmas zűrzavart. Lenyűgöző utazásra viszi az olvasót, és megmutatja, hat ország (Finnország, Chile, Indonézia, Japán, Németország és Ausztrália ) hogyan élt túl jelentős katasztrófákat az elmúlt kétszáz év során. Érdekes szabályszerűségeket talál abban, hogy ezek az egymástól nagyon különböző, modern országok – amelyek mindegyikében élt már – hogyan épültek fel a traumákból. Előre tekintve fontolóra veszi, melyek lesznek a legnagyobb fenyegetések a jövőben, és megvizsgálja, milyen kockázata van annak, ha a világ elherdálja természetadta erőforrásait, és elindul a katasztrófa felé vezető szomorú úton. Elkerülhetetlenül ez a sorsunk? Vagy tanulhatunk a múltban történtekből?A szerző összes könyvére jellemző történelmi, földrajzi, biológiai és antropológiai szempontok mellett a Zűrzavar megmutatja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy egy ország vagy egy személy hogyan reagálhat az emberfelettinek tűnő kihívásokra – a könyv így lesz egyszerre nagy léptékű és személyes.

A Háborúk, járványok, technikák a világtörténelem alapvető kérdéseire keresi a választ: Hogyan lettek ennyire különbözőek napjaink társadalmai? Miért az eurázsiai népek hódították meg a világ nagy részét, és miért nem az őslakos ausztrálok, amerikaiak vagy afrikaiak gyarmatosították a világ többi részét? Mi az oka annak, hogy egyes országok gazdagok, mások pedig szegények? Jared Diamond klasszikussá vált könyve betekintést enged a mezőgazdaság, a technológia, az írásbeliség, a kormányzás és a vallás fejlődésébe, és átfogó elméletet kínál az emberi történelemről, amely legalább olyan lebilincselő, mint a dinoszauruszok és gleccserek története. ÚJ UTÓSZÓ: Gazdag és szegény országok A közgazdaságtan egyik központi kérdése a nemzetek gazdagságára és szegénységre vonatkozik. Egyeseknek sokkal jobban megy másoknál: az Egyesült Államokhoz vagy Norvégiához hasonló leggazdagabb országokban a lakosság évi átlagjövedelme akár négyszázszor nagyobb, mint a Tanzániához vagy Jemenhez hasonló legszegényebbekben. Vajon mi az oka az ilyen különbségeknek?

Bill Bryson, a Majdnem minden rövid története című bestsellerében megismertetett bennünket a tudományok történetével és a világegyetem működésével. Legújabb könyvében most saját testünk belsejét vetíti elénk, és megpróbálja megértetni velünk ennek a bonyolult szerkezetnek a működését. Felfedezhetjük, hogyan működik, milyen bajai lehetnek, s megismerhetjük figyelemre méltó öngyógyítási képességét is. Mire végigolvassuk a könyvet, rá fogunk jönni, hogy sokkal összetettebbek, csodálatosabbak és rejtelmesebbek vagyunk, mint bárki is gondolná. Génjeinktől a beszédkészségünkig, nagy méretű agyunktól roppant ügyes ujjbegyeinkig minden porcikánk egy-egy bámulatba ejtő sikertörténet. Testünk megismerésének története, az orvostudomány, tele van elfeledett hősökkel, meglepő anekdotákkal és különleges tényekkel. Az egész sztori olyan, mint egy izgalmas regény, amelyben próbálunk átlépni biológiai korlátainkon, megküzdeni apró, de halálos ellenségeinkkel, és elhárítani vagy legyőzni a betegségeket. A test egy végtelenül érdekes, rendkívül olvasmányos és igen részletes útmutató, amely elősegíti, hogy jobban megértsük általánosságban az élet és különösképpen az ember csodáját.