Animus strana 22 z 64

Desiré Rosenkvist, a stockholmi rendőrség főfelügyelője rejtélyes és bizarr levelet kap, amelyből azonban két dolog teljesen világosan kiderül: egyrészt, hogy egy végsőkig kétségbeesett, valamint súlyosan paranoiás ember írta, másrészt pedig, hogy a levélíró olyan részleteket ismer Desiré egyik korábbi gyilkossági ügyéből, amelyekről csak a gyilkos tudhat. Desiré kapcsolatba lép Sam Berger exnyomozóval, aki a bűnüldöző szervek elől a svéd tundra sűrűjében bújkál a társával, Molly Blommal, és őket bízza meg a levél írójának felkutatásával. Csakhogy valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a rejtély mélyére ássanak, és állandóan figyeli őket. A nyomozás hamarosan irányt vált – az üldözöttből üldöző, a nyomozókból préda lesz. A Valaki figyel nemzetközi bestseller lélegzetelállító folytatása, a Hajsza hátborzongató utazás a sötétség jéghideg szíve felé. Arne Dahl a legjobb formáját hozza.

Avery ?pontosan tudja, mi kell a szebb jövőhöz: túlélni a gimit, szerezni egy jó egyetemi ösztöndíjat, aztán irány a nagyvilág. Az élete azonban egyik napról a másikra megváltozik, amikor kiderül, hogy a kőgazdag Tobias Hawthorne ráhagyta a teljes vagyonát. A dologban az a legfurcsább, hogy a lány nem is ismerte az idős férfit, és fogalma sincs, mivel érdemelte ki az ölébe hulló milliárdokat.  Az örökséget viszont csak egy feltétellel kaphatja meg: ha beköltözik a kastélynak beillő, titkos folyosókkal és kódokkal teli Hawthorne-házba. Ez még nem lenne vészes, de ott laknak a hoppon maradt rokonok is, köztük Tobias unokái: négy veszélyesen vonzó, zseniális srác, akik abban a hitben nőttek fel, hogy egy napon milliárdok szállnak rájuk. Az örökség legfőbb várományosa, Grayson pénzéhes szélhámosnak tartja Averyt, és mindent elkövet, hogy elüldözze. Öccse, Jameson nagyapjuk utolsó feladványának tekinti a lányt – fejtörőnek, amit meg kell oldaniuk ahhoz, hogy megértsék, miért hagyta Tobias Hawthorne egy vadidegenre a vagyonát.  Averynek két választása van: vagy elmenekül, és ezzel lemond az örökségről, vagy beszáll a játékba, amelyben az élete a tét.    

1834, Dánia. A világhírre áhítozó, különc Hans Christian Andersen hazatér külföldi útjáról, ám nem fogadják tárt karokkal. Nem elég, hogy művei sem a kritikusok, sem a közönség körében nem aratnak tetszést, még azzal is gyanúsítják, hogy brutálisan meggyilkolt egy utcalányt. Ha nem akar búcsút inteni a fejének, neki kell felderítenie az ügyet. Nagy nehézségek árán sikerül megnyernie magának az áldozat húgát, aki korábban szentül meg volt győződve a bűnösségéről, és együtt erednek a kíméletlen gonosztevő nyomába. Úgy tűnik, a gyilkos beteges érdeklődést táplál a női test iránt, és a vérszomja határtalan... A. J. Kazinski és Thomas Rydahl első közös regénye különleges krimi, Andersen legismertebb, tragikus végű meséjének hátborzongató "előtörténete". A.J.Kazinski, Thomas Rydahl

Ez a regény különös körülmények között született. A szerzőt egy korábbi misztikus thrillerének megjelenése után megkereste egy férfi, aki elmesélt neki egy hátborzongató történetet, ami egy elhagyatott elmegyógyintézet széfjében talált dokumentumokkal veszi kezdetét. Jozef Karika lejegyezte az elbeszélést, annak számos adatát ellenőrizte, majd saját jegyzeteivel ellátva kötetbe rendezte – ezt tartja most kezében az olvasó. A könyv lapjain kibontakozó tragikus és hajmeresztő eseménysor a világ elé tárja az egyik legnagyobb szlovákiai rejtélyt: az emberek megmagyarázhatatlan eltűnését a Tribecs-hegységben. Legenda lenne, szándékos hamisítás, vagy maga a kegyetlen valóság? Ezt a kérdést a lebilincselő rémtörténetet közreadó szerző is felteszi, az olvasóra bízva annak megválaszolását. A hasadék eredeti kiadása óriási visszhangot keltett, az utóbbi évtizedek legnépszerűbb szlovák regénye lett, és az irodalom határait túllépve popkulturális jelenséggé vált.

2019, ?Budapest Egy férfi sétál a Margit hídon. Gondolatban elbúcsúzik a fiától, aki több mint két évtizeddel korábban tűnt el. Magában elszámol a bűneivel, és meggyászolja a halottjait. Azokat is, akik miatta haltak meg. Már csak egyetlen dolga maradt az életben. Belép egy budai bevásárlóközpontba, felmegy a második emeletre, benyit egy üzletbe. Szó nélkül előveszi a fegyverét, és fejbe lő egy férfit. Az ember a gyerekéért mindent. 1996, Terecseny, a Zselic mélyén Balogh Sanyikának nyoma vész. A rendőrség tehetetlen, a kisfiú barátai sem tudnak semmit. A tizenkét éves Major Tímea sem, aki anyja bosszantására csapódott a főleg cigányokból álló fiúcsapathoz. Amikor néhány nappal később a kislányt se találják, az apró falu élete fenekestül felfordul. Szelle Ákos második, rejtélyekben gazdag bűnügyi regénye az előítéletről és az erőszakról szól a szegények és a gazdagok, a romák és a nem romák világában. Egy olyan világban, ahol a helyi maffia az úr. Ahol az erőszaknak nincs következménye. Ahol mindenki bűnös, és egyben mindenki áldozat. És ahol az egyetlen fegyver a kíméletlen önbíráskodás.

Egy fiatal menedékkérő orosz lány vízbe fulladt Vatnsleysuströnd egyik öblében. A fejsérülései arra utaltak, hogy meggyilkolták, ám a nyomozást nem sokkal később öngyilkosság gyanújával felfüggesztették. Az eset nem váltott ki különösebb visszhangot, és elég gyorsan feledésbe is merült. Hulda Hermannsdóttir reykjavíki rendőrfelügyelő nyugdíjazása előtt két héttel még választhat magának egy utolsó, felderítetlen ügyet pályafutása lezárásaként. Egyetlen eset van, ami sehogy se hagyja nyugodni: az orosz lányé. Bő egy évvel a történtek után Hulda újranyitja az aktákat. A nyomozás szerteágazó, és messzire vezet, mindenkinek van rejtegetnivalója, és senki sem árulja el a teljes igazságot. Hulda tapasztalt, ravasz nyomozó, rutinosan végzi a dolgát, ám múltjának kísértetei megzavarják a munkáját, és olyan végzetes hibákat követ el, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak. A Sötétséget a Times A 100 legjobb krimi és thriller 1945 óta elnevezésű toplistájába választotta.

Dísa és tizenegy éves lánya egy ismerősükkel horgászni indulnak annak hajóján, ám hal helyett csak egy törött játék baba akad bele a hálóba. Miután éveket töltött az óceánban, a baba rettenetes látványt nyújt, és Dísa először vissza akarja dobni, de aztán enged a lánya könyörgésének, és megtartják. Ám ez a kis kedvesség végzetes események sorozatát indítja el. Évekkel később Huldar nyomozót olyan helyen találjuk, ahová a legkevésbé sem kívánkozott: a hullámzó tengeren kutat emberi maradványok után egy hajóval. A talált csontok azonosítása azonban a vártnál is nehezebb, és Huldarnak a pszichológus Freyja tapasztalatára is szüksége lesz. Miközben a holttest körüli rejtély egyre nő, Huldar egy drogfüggő hajléktalan meggyilkolásának ügyébe is belebonyolódik, Freyja pedig egy állítólagos gyermekmolesztálás után vizsgálódik egy nevelőotthonban. Hamar kiderül, hogy az eseteket egyetlen eltűnt és kiszolgáltatott tanú köti össze: a kislány, aki annak idején annyira akarta azt a babát.

Csukd ?be a szemed, és mondd meg őszintén: mi jut eszedbe, ha azt mondom, természet? Talán napsütés, susogó fák, vízcsobogás? Egy világ, amely körülölel a gondoskodásával? Na és a paraziták, a mérgező növények vagy a testvéreiket felfaló tigriscápák eszedbe jutottak? Öreg hiba. Mert hidd el, a természetben mindenki a másik bőrére utazik! Még te sem vagy más, mint egy nagy adag kalória, és a többi élőlény azon mesterkedik, hogy megkaparintson magának belőled egy keveset. Tarts velünk egy kalandos utazásra a természet sötét oldalára! A szerző a hét főbűn mentén haladó túra során számtalan megdöbbentő, érdekes és bizarr példán keresztül mutatja be, hogy milyen „vétkeket” követnek el az élőlények valójában. Találkozunk lusta férgekkel, amelyek akár harminc évig is rejtőzhetnek a testünkben, mérgező szigonyú, haragos csigákkal, kéjsóvár kacsákkal, amelyek gyorsabban jutnak orgazmushoz, mint ahogy pislogni tudnánk, és még számtalan fösvény, buja, torkos, irigy vagy kevély lénnyel a baglyoktól a birkákon át a bálnákig. Garantáljuk, hogy az út végére más szemmel tekintesz majd a világunkra, amely bár csodálatos, ugyanakkor hátborzongató is, hiszen a lakói lépten-nyomon megpróbálják megenni, megmérgezni, kitúrni vagy kihasználni egymást. Dan Riskin kanadai biológus, televíziós személyiség, író és az Animal Planet parazitákról szóló népszerű műsorának, a Csendes szörnyetegeknek a házigazdája.  

Valahol a föld egy zugában, a „Romlás” utáni kemény időkben él egy közösség, amelyben annak, aki egyedül marad, vagy valami testi hibája van, nincs sok reménye a túlélésre. A sánta Kira kamaszként jut árvaságra, és szomszédai azonnal ellene fordulnak. Ám a társadalmat vezető Őrzők Tanácsa – felismerve a lány különleges művészi tehetségét – nem csupán megvédi tőlük, hanem szinte fényűző körülményeket is biztosít a számára, és egy igen fontos munka elvégzésével bízza meg. Csakhogy a feladat teljesítése közben Kira egy sor rejtéllyel szembesül, és felmerül benne a gyanú, hogy az általa ismert világot irányító emberek titkolnak valamit. Az igazság keresése közben olyan dolgokra bukkan, amelyek örökre megváltoztatják az életét.

Nos, ?bátor vagy-e kicsi lány? – kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mit a testvérei. A könyv olvasói -a főhős kislány nézőpontjából- megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot -mintegy 7000 embert- csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba. Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.

A svédországi Västerasban nyomtalanul eltűnik egy tizenöt éves lány, egy évvel később pedig újabb hasonló eset történik. Az ügyekben nyomozó Sam Berger felügyelő mindössze egy-egy parányi fém fogaskereket talál az áldozatok után, de biztos benne, hogy olyasvalaki hagyta ott őket, aki tudja, hogy ő érteni fogja a titokzatos nyomokat. Hamarosan egy harmadik tinilánynak is nyoma vész, és Sam igyekszik meggyőzni feletteseit, hogy sorozatgyilkossal van dolguk. A rendőrség tovább keresi az áldozatokat, Sam pedig kénytelen újra szembesülni saját, rég eltemetett démonaival. Nincs más választása, ha meg akarja fejteni a gyilkos üzenetét, aki mintha kizárólag az ő „kedvéért” gyilkolna…

Reykjavík mellett, egy sivár lávamezőn magasodik a Gálgaklettur, azaz a Bitó-kő. Valaha kivégzőhely volt, mára már csak turistalátványosság. Aztán egyik reggel egy felakasztott embert találnak rajta… A férfi mellkasából kiálló szög egyértelművé teszi, hogy nem öngyilkosság történt.  Az áldozat lakásán újabb talány fogadja a rendőröket: valaki otthagyott egy négyéves kisfiút. A gyerek semmiféle kapcsolatban nem áll az elhunyttal, a szüleit sehol sem találják, a rajzaiból pedig az derül ki, hogy valami szörnyűségnek volt a tanúja.  Míg Huldar nyomozó a gyilkosra vadászik, Freyja, a gyermekpszichológus pedig a kisfiú szüleit keresi, kibontakozik előttük a bűntény titokzatos története, amely mások kihasználásáról, az erőszakról és a bosszúról szól.

Fabian Risk nyomozó és csapata az utóbbi hetekben jó néhány gyilkossági ügyön dolgoztak párhuzamosan, és többet meg is oldottak. Ám amikor újabb áldozatra bukkannak, be kell látniuk, hogy mindeddig tévúton jártak. Fabian, akit egyszerre köt le felesége visszahódítása, a per, amelyben a fia is érintett, és az egyik kollégája utáni nyomozás, rájön, hogy ezúttal nem a halálesetek közti hasonlóságokat kell keresniük, hanem éppen ellenkezőleg: a különbségeket. De vajon hogyan lehet elkapni valakit, akinek nem kell indíték az emberöléshez? Valakit, aki százféle módon gyilkol. Valakit, aki olyan játékot játszik, amelynek csak ő ismeri a szabályait.

Norvégia, 993. Az ifjú Thorstein tehetetlenül nézi végig, ahogy egy rájuk támadó rablóbanda brutálisan meggyilkolja az apját. Őt rabszolgaként elhurcolják, társaival együtt hónapokig a kegyetlen haramiák szeszélyeinek van kitéve. Egy nap túladnak rajta, új gazdája rabságából felszabadulva egy csendes halászfaluban lel otthonra. Békés élete nem tart sokáig, megismerkedik Hallvarddal, a jomsvikinggel. A harcosok közt is félve tisztelt elitkatonák hírneve nem alaptalan. A fájdalmat nem ismerő, jól képzett zsoldossereg csatában még sosem maradt alul, erejük, bajtársiasságuk és csillapíthatatlan harci szenvedélyük lenyűgözi a fiatal fiút, aki számos megpróbáltatás után végül maga is jomsvikinggé válik. A viking történelem legnagyobb tengeri ütközetében, a svolderi tengeri csatában szembetalálkozik apja gyilkosával – aki Norvégia királyának első embere... Erő, szenvedély, férfiasság. A világot egykor uraló vikingek igaz történelmi alapokra épülő, letehetetlen regénye.

Hanna Duncker nyomozó több mint másfél évtized elteltével visszatér Ölandra, hogy apja halála után felszámolja egykori otthonát, és arra a felismerésre jut, hogy a szigeten akar maradni. Egy tengerparti házikóban rendezkedik be, és a helyi rendőrségnél kezd dolgozni. Csakhogy nem mindenki örül annak, hogy visszatért a városba, ugyanis apját tizenhat évvel ezelőtt letartóztatták emberölésért, és sokak számára Hanna nem más, mint a gyilkos Duncker lánya. A beilleszkedést az sem segíti, hogy új főnöke éppen az a rendőr, aki az apját rács mögé juttatta. Mindjárt első munkanapján Hannát egy nyugtalanító bűntény helyszínére hívják: egy tizenöt éves fiút holtan találtak a sziget déli részén, a Kőpusztán. Amikor az áldozatról kiderül, hogy Hanna gyerekkori legjobb barátjának a fia, az igazság utáni hajsza számvetéssé válik a múlttal és azokkal az emberekkel, akiket a nő egykor cserben hagyott.

Amikor ?Fern és Aiden, a fiatal házaspár váratlanul pénzhez jut, a reakcióik nem is lehetnének különbözőbbek. Míg Fern megelégedne azzal, hogy a családalapítás előtt kifizetik a jelzálogkölcsönüket, és félretesznek egy kis tartalékot, a férje világot szeretne látni. Fern nem az a hátizsákkal túrázó típus, így mielőtt észbe kapna, megfogalmazódik a „házassági pihenőév” gondolata. Míg Aiden az ausztrál vadonba indul, ő a nyugodtabb Provence-t választja. A lenyűgöző francia táj közepén álló Château de Vernon visszavonulást kínál a mindennapi élet nyüzsgése elől. A romantikus kastélyban Fern önkéntesként dolgozik, és szabadidejében festőórákat vesz Nicótól, a hely vonzó és titokzatos tulajdonosától. A külön töltött idő vajon közelebb hozza Fernt és Aident egymáshoz, vagy még inkább növeli a távolságot kettejük között? Az Egy nyár Provence-ban több mint egyszerű szerelmi történet: ahogy elkísérjük Fernt és az elvonulóhely többi lakóját önmaguk felfedezésének útján, mi is elgondolkodunk azon, hogy az oly biztosnak hitt érzelmeink, a kipárnázott életünk mélyén talán sokkal több rejlik annál, mint amit eddig gondoltunk magunkról. De ezt csak akkor fogjuk megtudni, ha Fernhez hasonlóan rá merünk lépni önmagunk megismerésének útjára – az egyetlen útra, ami az igazi boldogsághoz vezet.