Aposztróf Kiado strana 5 z 6

Játszma (részlet) Remeg a sakktábla, nyílik a védelem, Fellázadt ellenem most mind a négy elem, Bánat nincs szívemben, csak puszta félelem, Hisz egy rég' Istennő csatázik énvelem! Isteni sarjként még - ó, csillogó vérted! - E világon bármit megtettem volna érted, Te ezeken túl az ismeretlent kérted, Rám csak a legszörnyűbb csapásaid mérted.

E könyv sajnos nem alkalmas a Hogyan írjunk mészáros vikingfilmet" kézikönyvként való alkalmazására, holott eredetileg annak indult. De aztán belekeveredett egy bank és annak képviselője, Tótavi, aki pénzeli az eseményeket. Jelen van Sheila, a bengáli festő, önjelölt művészeti vezető és súlyos memóriazavarral küzdő nő, akinek kész tervei vannak egy liftbe szorulás esetére. A drága vikingeket aztán marketing okokból lecserélik olcsó magyarokra, a baltás mészárosokat íjászokra, a hajóskalandokat végeláthatatlan lovastúrákra. Egy naiv mellékszereplő is áldozatul esik a filmkészítésnek, aki - talán joggal - megőrül, amiért nem tudja érvényesíteni hiteles elgondolásait a magyar honfoglalásról. A bekattant történész szándéka ellenére ebben a könyvben nem hal meg senki. Mindeközben szó esik az élet minden fontos momentumáról, nyakkendőkről, a hosszútávfutó magányosságáról, a bankok művészetpártolási elméletéről. Egyfajta kézikönyvként tehát mégis működik, mint minden rendes könyv. Ha Ön nem érdekelt a vikingfilmek gyártásában, feltétlenül javasolt jelen könyv elolvasása."

A harmincegy éves Alice Wonder beleszeret egy Franciaországban élő férfiba. Az érzelem oly erős, hogy feladja karrierjét, eladja lakását, autóját, és külföldre költözik. Beleveti magát élete nagy kalandjába. Felfedez egy új világot, belekóstol az ismeretlen kultúrába, rácsodálkozik egy másik nép szokásaira. Az alkalmazkodás a tízmilliós metropoliszban nem könnyű. Idegen emberek, kiterjedt bürökrácia, hatalmas nemzeti öntudat - Párizs annyira más, mint azt az útikönyvek, a reklámok és a képeslapok hirdetik. És mégis, lenyűgöző. A szerzőnő öt éve él itt. Ma is elvarázsolják a pazar műemlékek, a gyönyörű parkok, a hangulatos kávézók. Alice Wonder őszinte, humorral és iróniával átszőtt önéletrajzi könyvében a szerelem városának fény- és árnyoldalairól ír. A mindennapi történéseken keresztül vezeti közelebb az olvasót a francia életmód és a párizsi sikk megismeréséhez.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Pest, amelynek országos vásárai idevonzották Európa népeit. Lehetett itt adni-venni, de ismeretségeket kötni és házasodni is. A vásározás élményét kiegészítve a felbolydult városban sétálók úton-útfélen mutatványosokba, állatidomárokba, bikaviadalba, „rossz lányok”-ba ütköztek. „A szerző bevezet a pesti vásárok történetébe, s közben megmutatja, hogy mennyire eltéphetetlen a kapcsolat a városiasodás és a vásárok között, kézen fogja az olvasót, aki átéli a szálláskeresés gondjait, s ezalatt bejárja a fallal körülvett, a külső világra három kaput nyitó Pest város utcáit és tereit A könyv egyszerre szórakoztató és komoly. Aki elolvassa, élvezetes utat tesz az időben vissza, s miközben visszatér a jelenbe, elgondolkozhat azon, hogy az utazás során mit tanult.” (Részletek Csepeli György előszavából)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Pest, amelynek országos vásárai idevonzották Európa népeit. Lehetett itt adni-venni, de ismeretségeket kötni és házasodni is. A vásározás élményét kiegészítve a felbolydult városban sétálók úton-útfélen mutatványosokba, állatidomárokba, bikaviadalba, „rossz lányok”-ba ütköztek. „A szerző bevezet a pesti vásárok történetébe, s közben megmutatja, hogy mennyire eltéphetetlen a kapcsolat a városiasodás és a vásárok között, kézen fogja az olvasót, aki átéli a szálláskeresés gondjait, s ezalatt bejárja a fallal körülvett, a külső világra három kaput nyitó Pest város utcáit és tereit A könyv egyszerre szórakoztató és komoly. Aki elolvassa, élvezetes utat tesz az időben vissza, s miközben visszatér a jelenbe, elgondolkozhat azon, hogy az utazás során mit tanult.” (Részletek Csepeli György előszavából)

"Az irodalmi állattan, vagyis a literozoológia nagyszerű műfaji formát kínált számomra is ahhoz, hogy véleményem, tapasztalatom elmondjam arról a Magyarországról, amelyben a politika, a közélet napi eseményei híradások, parlamenti televízió-közvetítések, újságcikkek formájában kínálták a témát. Valamennyi epizódnak van valóságalapja, így a kötet történelmi visszapillantás is az 1989-1998-as esztendőkre. Bízom abban, hogy állatszereplőim talán túlélik azokat a politikusokat, akik azóta visszakerültek a jelentéktelen, bár rossz emlékű emberek sorába." (a Szerző)

UTE, Újpest FC, Budapesti Dózsa, Újpesti Dózsa… mind-mind Újpest prominens klubját jelenti, ugyanazt a két színt: lila-fehér. A labdarúgócsapat 1930-ban érdemelte ki első alkalommal a bajnoki aranyat, melyet a mai napig összesen hússzor nyert meg. A húsz bajnoki győzelem legérdekesebb pillanatait és az aranyérmes játékosokat mutatja be ez a könyv. Korabeli újságcikkek, megsárgult fotók adnak segítséget, hogy megismerjük a mára talán feledésbe merült labdarúgókat, valamint a közelmúlt sztárjait és a ma is köztünk élő, a lila-fehér színekért ma is sokat munkálkodó egykori kedvenceket. Avar István, Jávor Pál, Balogh István, Zsengellér Gyula, Szusza Ferenc, Göröcs János, Solymosi Ernő, Bene Ferenc, Dunai Antal, Fazekas László, Zámbó Sándor, Fekete László, Nagy László, Tóth András, Törőcsik András, Véber György, Sebők Vilmos, Kovács Zoltán… nem lenne elég több oldal sem, hogy felsoroljuk azokat a jobbnál jobb játékosokat, akik tevékeny részesei voltak a húsz bajnokság kivívásának. A könyv nemcsak az újpesti szurkolóknak tartogat érdekességeket, hanem az egyetemes magyar labdarúgás kedvelőinek is.

Míg az emberi kultúra hajnalán a geocentrikus, majd a heliocentrikus világkép volt a meghatározó, napjainkra - fajunk tudásának további gyarapodása ellenére - az „egocentrikus világkép” vált uralkodó világszemléletté. Az általános értékválság, mely tömegtermelésre és fogyasztásunk maximalizálására ösztönöz, arra biztat bennünket, hogy mindinkább a mának, a pillanatnyi örömöknek éljünk. S miközben elfeledteti velünk a jövő szempontjait, mind zsúfoltabbá váló társadalmainkban elsősorban a látszat, a külsőségek fenntartására összpontosítunk, és időnk nagy részében azzal foglalkozunk, hogyan adjuk el magunkat, termékeinket és szolgáltatásainkat életünk „piacain”. El kell hát döntenünk, melyik irányt választjuk: az anyagiakra, az egónkat előtérbe helyező birtoklásra, a korlátlan fogyasztásra, kizsákmányolásra és pusztításra ösztönző utat követve haladunk tovább, vagy inkább a valódi értékek, az együttműködés, a kölcsönösség és a mértékletesség, illetve a környezetkímélő technológiák alkalmazása és a fenntartható fejlődés mellett tesszük le a voksunkat. A szerző

John Fleming, a Scotland Yard nyomozója Cartwright professzor meggyilkolásának körülményeiből már sejti, hogy nem egyszerű esettel áll szemben. Sejtése beigazolódik, Londonból Velencén át, Luxorba vezetnek a nyomok, ahol a detektív egy csinos fizikusnő társaságában menekül üldözői elől. Főhőseink megpróbáltatásai ezzel még nem érnek véget, furcsa balesetek, kegyetlen gyilkosságok rejtélyét is meg kell oldaniuk. A turistacsalogató helyszíneken játszódó, izgalmas, kalandos történetből természetesen nem hiányozhat a romantika sem.

"Az északon tartós életvitelre berendezkedett szerzőnek és élete párjának sok kérdést tesznek fel a barátok, rokonok a hazalátogatások alkalmával: -Tényleg olyan hideg van? -Minden svéd szőke? -Hogy élnek az emberek? -És valóban olyan gazdagok? -Milyen a munka? -Nem hiányzik Magyarország? -Mikor költöztök haza? Ezen felül pedig felmerülnek az elvi kérdések is: -Igaz-e, hogy aki mer, az nyer, és bátraké a szerencse? -Lehet-e külföldön boldogulni, boldogan élni, vagy mindig csak megtűrt pária, koszos bevándorló marad a keletről jövő? -Működik-e az egészségügy? -Jobb-e "nyugaton" betegnek lenni? -Létezik olyan, hogy nincs paraszolvencia, mégis ellátják a betegeket? -Miért van kevés orvos? Ezekre és sok további, útközben felmerülő kérdésre próbálom megadni a választ. Mindezt, ahogy én láttam, látom nap mint nap, a szépségeivel és visszásságaival együtt. Tarts velem egy északi kiruccanásra! A nevezetességeket az útikönyvben találod, itt magát a svéd életet ismerheted meg. Jössz? A Tisza-partról indulunk." (a Szerző)

"Az északon tartós életvitelre berendezkedett szerzőnek és élete párjának sok kérdést tesznek fel a barátok, rokonok a hazalátogatások alkalmával: -Tényleg olyan hideg van? -Minden svéd szőke? -Hogy élnek az emberek? -És valóban olyan gazdagok? -Milyen a munka? -Nem hiányzik Magyarország? -Mikor költöztök haza? Ezen felül pedig felmerülnek az elvi kérdések is: -Igaz-e, hogy aki mer, az nyer, és bátraké a szerencse? -Lehet-e külföldön boldogulni, boldogan élni, vagy mindig csak megtűrt pária, koszos bevándorló marad a keletről jövő? -Működik-e az egészségügy? -Jobb-e "nyugaton" betegnek lenni? -Létezik olyan, hogy nincs paraszolvencia, mégis ellátják a betegeket? -Miért van kevés orvos? Ezekre és sok további, útközben felmerülő kérdésre próbálom megadni a választ. Mindezt, ahogy én láttam, látom nap mint nap, a szépségeivel és visszásságaival együtt. Tarts velem egy északi kiruccanásra! A nevezetességeket az útikönyvben találod, itt magát a svéd életet ismerheted meg. Jössz? A Tisza-partról indulunk." (a Szerző)

Iris, az angyal és Konstantin, a vámpír újra elkápráztat minket misztikus, romantikus és nem mindennapi kalandjaival. Időutazásaik közepette bepillanthatunk az ókori Egyiptom varázslatos világába, megismerhetjük szokásaikat és mitológiájuk legfőbb szereplőit. Vándorlásaik során főhőseink ismét összeütközésbe kerülnek Rufusszal, a gonosz vámpírfejedelemmel, bonyodalmas históriákba keverednek, de Iris ismét beveti bámulatos képességet, harcba száll az ördögi erőkkel, hogy újabb és újabb lelkeket mentsen meg, kitárva előttük a mennyország kapuit. A könyv a nagy sikerű "Vérkönny" című regény folytatása.

A 2010 nyarán, Dél-Afrikában megrendezett labdarúgó-világbajnokság már 19. volt a sorban. Nyolcvan évvel ezelőtt Uruguayban dörrent el a startpisztoly, azóta íródik a világ legnépszerűbb játékának sikertörténete. Felejthetetlen mérkőzések, csodálatos labdaművészek, számtalan érdekes történet, diadalok és bukások, tévedések és csalások elevenednek meg ebben a kötetben. A szerző górcső alá helyezi az eddigi focitornákat és azok főszereplőit - labdarúgókat, edzőket és játékvezetőket. Statisztikai adatok keverednek soha nem hallott sztorikkal, rekordok és csúcsok között szemezgethetnek a futball szerelmesei. Büszkék lehetünk a régmúlt magyarjaira, akik még maguk írták a világbajnokságok történetét, nem is akármilyen eredménnyel. A férfiak mellett - minden tiltó rendelkezés és akadályoztatás ellenére - már a nők számára is rendeznek világbajnoki tornákat. Ezekről is olvashatunk áttekintést a könyv egyik fejezetében. Amellett, hogy rengeteg információval gazdagodhat az olvasó, újra átélheti a mérkőzések varázslatos hangulatát.

A szerző a trianoni szerződés aláírásától, az első bécsi döntésig követi végig, mutatja be Magyarország vezető politikusainak döntései mögött rejlő kényszerítő erőket, azok hatásait mind a törvényi háttér, mind az intézményi struktúra átalakulási folyamatára. Egy olyan időszak politikai mozgásairól kap képet az olvasó, amelyikben csak néhány év állt rendelkezésre a nyugodt és békés építkezésre, a stabilizáció eredményeinek továbbvitelére. A Trianon utáni korszak a politikusokban és szinte az egész társadalomban az átmenetiség, az ideiglenesség érzését alakította ki és erősítette. Az eddigiekhez képest egy árnyaltabb rendszerkritikai képet tár elénk a szerző, amelyben a meghatározó politikusok törekvéseit, pozitív és negatív döntéseit új megvilágításba helyezi.

A könyv első része áttekinti a kötődéselméletet, valamint elemzi a csecsemőkori nevelés hosszú távú hatásait, a második részben pedig kiderül, miért jó (a szülőnek is) az igény szerinti szoptatás, a hordozás, az együttalvás, hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt. A kötődő nevelés lényege, hogy hallgassunk a bennünk lapuló gyermekgondozó ösztönökre, hogy megtaláljuk azt, ami a gyermekeinknek és nekünk, szülőknek is a legjobb, ahelyett hogy ismeretlen eredetű dogmákat, orvosi előírásokat és nevelési "szakértőket" követnénk. A szerző orvos, gyermekpszichiáter, gyakorló édesanya.

Buzánszky Jenő elhunytával az Aranycsapat utolsó még élő tagja is eltávozott közülünk, így az Aranycsapat már csak az égi futballpályákon ejti ámulatba a közönséget - írták és hangoztatták a média képviselői az Aranycsapat jobbhátvédjének 2015. január 11-én bekövetkezett halála után. Való igaz, hogy a Londonban világraszóló győzelmet aratott, legendás Aranycsapatunk klasszikus tizenegyének utolsó képviselője is befejezte földi pályafutását. Viszont még ketten élnek azok közül, akik az ötvenes évek utolsó nagy futballsikerének részesei lehettek, akik tagjai voltak a Svájcban világbajnoki ezüstérmet szerzett válogatott keretének. Tóth II József és Várhidi Pál évekig együtt készült a köztudatban Aranycsapatként emlegetett tizeneggyel, csak apró nüanszokon múlott, hogy őket nem emlegetik a "Mágikus Magyarok" között. Bár szűkebb környezetükben mindkettőjüket nagy tisztelet övezi, de mégsem kapták meg azt a megbecsülést az elmúlt évtizedekben, mint a többi csapattag, amit egyébként ők is kiérdemeltek. A könyv a két elfeledett legenda előtt tiszteleg, bepillantást enged abba a korba, amikor még rang volt futballistának lenni Magyarországon.