Dénes Natur Műhely Kiadó

A kiadvány szerzője, Kovács Zsolt (aki mellesleg ismert szakíró) bajban volt, amikor felkérték e könyv megírására. Igaz, összességében hónapokat töltött a vadonban, de a világ legmérgesebb kígyóitól "hemzsegő" Ausztráliában még véletlenül sem találkozott egyetlen eleven példányukkal sem - csak eggyel, de már az sem nagyon élet -, nem került bajba a helyi mérges pókok miatt, s nem támadta meg semmiféle csípős-harapós szerzet. Afrikában sem próbálta meg eltaposni elefánt, nem kellett halált megvető bátorsággal szembenéznie az oroszlánnal, hovatovább még útonállók sem rabolták ki. Sőt még csak nem is vadászott. Ezek után felmerülhet a kérdés: az ilyen, "igaz" kalandok híján miről is szól a könyv? Nos, élményekről - emberekről, állatokról, tájakról. Expedíciókról sivatagban, szavannán és erdőben. Tábortűz melletti beszélgetésekről. S megannyi apróbb-nagyobb természeti csodáról: kölykeiket nevelő oroszlánok fényképezéséről, ritka sisakos kakaduk megfigyeléséről, sivatagi naplementéről, hirtelen jött homokviharról, békés kafferbivalyokról, álmosan majszoló zsiráfokról, sikertelenül vadászó, peches hiénáról, finnyás koaláról, bájos vombatról. A könyv minden oldaláról kicseng az állat- és természetszeretet, az aggódás Földünk jövőjéért.

"A vadászt valami megfoghatatlan, néhány szóval megfogalmazhatatlan vágy kielégítése ébreszti kora hajnalban, űzi, hajtja árkon-bokron át, hóban, fagyban. A kezdő vadász első komoly trófeájának megszerzése után még erősebb késztetést érez, hogy adandó alkalommal ismét elővegye fegyverét és az új zsákmány reményében nekiinduljon. De a hajnali vekker hangja és a zsigerelés között eltelt idő a vadászélet igazi sava-borsa. A "csak" vadász és a vadászíró között az a különbség, hogy míg az előzőnek újabb és újabb élményei kifogyhatatlanok, addig tollat ragadó társa ismételten, újra átélheti a kaland minden valóságos és a lelket is megmozgató részletét. Igaz, hogy a megírt élmények sorával fogy a megírandó muníció. Dr. Vörös István vadászírónak "A Teremtő tenyerén" című könyv megjelenése után ismét "bizsergett" a tolla, és újabb kötettel rukkolt elő, melynek munkacíme a "másodvetés" volt, ugyanis tartalmazza mindazokat az emlékeket, melyek az első kötet megjelenése óta az emlékezet bugyrából előjöttek. Nos, az "Úton és útfélen" olvasása azoknak szerez különös örömet, akikből a vadászat olyan gondolatokat csalogat elő, melyek nem tartoznak szorosan a zsákmányszerzéshez, sokkal inkább a haza, a szülőföld, szeretetéhez, az elröppent közel nyolcvan év emberségéhez." (Pápai Gábor)

"Egy élőlény nem attól ragadozó, hogy húst eszik, hanem attól, hogy képes megszerezni a táplálékául szolgáló húst. Ehhez okosabbnak, erősebbnek, ügyesebbnek, kitartóbbnak kell lennie, mint a táplálékául szolgáló préda. Hiszem, hogy az emberi faj is eredendően ragadozó. Ebbéli tulajdonságai szükségesek voltak ahhoz, hogy ki tudjon emelkedni az állatvilágból. A ragadozó állatok kizárólag vadászattal tudják megszerezni élelmüket. Az ősidőkben így volt ez az embereknél is. Mára azonban ez megváltozott. Egy ragadozó típusú embernek nem kell feltétlenül vadásznia. Úgy is meg tudja szerezni élelmét, ha a munkában, az üzletben, a sportban, általában az életben okosabb, erősebb, ügyesebb, kitartóbb a többinél. A civilizáció során egyes emberekben a ragadozókra jellemző viselkedésmód megváltozott. Ezek az egyedek mentalitásukban a növényevőkhöz váltak hasonlatossá. De sokan továbbra is ragadozóként élnek. Számukra írtam ezt a könyvet." (Halmágyi Takács István) Előző két sikerkönyve után a szerző ezúttal is távoli országok egzotikus állat- és növényvilágba vezeti el az olvasót. Sok humorral, öniróniával és bölcsességgel ír a természetről, az emberekről és az állatokról, életről és halálról, a természet örök körforgásáról, melynek természetesen része a vadászat is. A több száz színes fotóval illusztrált könyv jó szórakozást garantál a természetet szerető olvasóknak, vadászoknak és nem vadászoknak egyaránt.

"Az utolsó három év alatt harmadik könyvem a Vadászutakon. Mind a három könyv ugyanazt a célt szolgálta: elvezetni az olvasót oda, ahol nagy a csönd, ahol az Örök Rendező békéje pihen erdőn, mezőn és vizeken. Ahol a természet dús kincseinek, fenséges képeinek és látványosságainak alázatos szemlélődésében olyan sokszor imára vezényelünk...

Ismerd meg az erdei állatokat! Tudd meg, hogy melyikük húsevő, kinek, hogy néz ki a kicsinye. Színezd ki a baglyot, a nyuszit és a muflont! Segíts megtalálni a süninek a gombát, és még sok érdekes és szórakoztató feladat vár Rád az Erdei óvoda első számában.

A vadász soha nem mond teljesen igazat. Álmai folyton-folyvást színezik, javítják, lekerekítik a valóságot. Mert így lehet érzékletesebben elmesélni mindazt, ami történt. Ez a könyv éppen fordítva íródott. Az ábrándok szárnyalását a hús-vér modellek, a létező helyszínek, a valós eseménytöredékek teszik élővé. Tartsanak hát velem, a képzelet vadászmezejére, ahol minden igazira van kitalálva! Az olvasói fantázia repülőkalandjainak Meszlényi Attila vonalai mutatnak irányt. Jó olvasóm, mindig csak fél lépéssel a föld fölött!