Gabo Könyvkiadó strana 16 z 54

Paranormális jelenségek akkor is léteznek, ha senki sem beszél róluk: jóslatok és víziók, amelyek adott időpontban válnak valóra, vagy holtak, kopogó szellemek és más ismeretlen alakok jelennek meg. A kötet bepillantást enged a parapszichológia idegen s "kísérteties" világába, a 19. században újból divatba jött spiritiszta szeánszokba, megismerhetjük miként váltak valóra a középkorban élt Nostredamus jóslatai, például Rudolf trónörökösről. Mindaz, amit a szerző megörökített, valóban megtörtént. Az egykori osztrák császári család tagjainak közlései alapján íródott a könyv.

Ha a Habsburgok életkörülményeiről tájékozódnánk, sokat hallhatnánk nagyúri méltóságról, csillogásról, gazdagságról, no meg házaspárokról, akik- ahogy illik- boldogságuk megteremtésének és gyermekeik nevelésének szentelték életüket. Sokuk valóban így élt. Akadtak azonban olyanok is, akik inkább polgári élvezeteknek hódoltak, az államérdeket és a méltóságot pedig a megfelelő skatulyába helyezték. Közéjük tartozott maga a hagyománytiszteletéről híres I. Ferenc császár is. Buzgón "megcselekedte, am it megkövetelt a haza": négyszer házasodott, mindannyiszor rangjához méltóan. A földi boldogságot mégis egy másik nőnél lelte meg. Lánya, Mária Lujza, Napóleon felesége Adam Niepperg grófnak szült törvénytelen utódokat. János főherceg is alaposan fel borzolta a császári család kedélyeit, amikor elvette a polgári származású Anna Plochlt. Vilmos főherceg, a német lovagrend tagja szüzességi fogadalmat tett, és suba alatt élte ki szenvedélyeit. Lujza trónörökösnő Toselliné, Rudolf trónörökös lánya pe dig Pletznekné lett. Szalvátor Lajos, a művész és forradalmár a saját neméhez tartozókat részesítette előnyben. Fivére, Szalvátor János tengerészként lelte halálát a Horn-fok közelében. Ferenc József a férjezett Katharina Schrattot szerette, és mára már az sem titok, hogy fia, Rudolf a könnyűvérű hölgyek társaságában érezte jól magát. A császári család szerelmi élete mindmáig bővelkedik kalandos történetekben.

London, 1851. Emily, Joseph Paxtonnak kedvenc gyermeke és munkatársa is egyben a hatalmas Kristálypalota kivitelezésében, amely a világkiállítás egyik szenzációjának ígérkezik. Emily a munka során újból találkozik gyermekkori barátjával, Victorral, egy cseléd gyermekével. A fiú és a lány között szenvedélyes szerelem alakul ki. Emily otthagyja jó módban élő családját, Victorhoz költözik, s megismeri a szegénység és a nyomor számára addig ismeretlen mélységeit. Victor nyomdászként dolgozik, kapcsolatban áll a chartistákkal, sőt az anarchistákkal is, akik éppen azt a vasútvonalat készülnek felrobbantani, melynek egyik fő részvényese Emily apja. Az anarchisták pusztításának fő célpontja a Kristálypalota, a gazdagság, a termelés, a jólét szimbóluma. A Viktória királynő látogatására időzített robbantást végül életük kockáztatásával Emily és Victor akadályozza meg...

Amikor Tiro, az egyik római senator bizalmi embere egy hideg novemberi napon ajtót nyit egy halálra rémült idegennek, olyan eseményeket indít el, melyek végül a történelem egyik legnevezetesebb bírósági tárgyalásának, egy tárgyalóteremben játszódó izgalmas drámának a főszereplőjévé teszik gazdáját. A váratlan látogató szicíliai, s kiderül róla, hogy a szigetet kormányzó korrupt római helytartó, Verres önkényének lett áldozata. Tiro gazdája, az a bizonyos római senator nem más, mint Marcus Tullius Cicero, a fiatal jogász és a kiemelkedően tehetséges szónok, akit az isten is arra teremtett, hogy megragadja a legfőbb hatalmat, az imperiumot. Így kezdődik Robert Harris legújabb és legjobbnak tartott regénye. A pergő cselekményű és egyfolytában izgalmas történetet és a szereplőket Tiro szemével látjuk, és az ő fülével halljuk. Ő vezeti be az olvasót a római politika erőszakkal és árulással megvert világába, tőle tudjuk, mit jelent az, ha egy jóravaló, könyörületes, mindazonáltal eszes és sebezhető férfi mindenképpen érvényesülni akar, a hatalom csúcsára tör.

Az i.e. 63-ban Rómában játszódó történet első kötetében az "Imperium"-ban Marcus Tullius Cicero írástudó rabszolgája meséli el egy izgalmas bírósági per drámai történetét, amely kapcsán megismerhetjük a római közélet árulással teli világát a hatalomért folyó harcban. A "Lustrum"-ban, amely egy megcsonkított gyermekholttest kapcsán elinduló bírósági tárgyalással kezdődik, folytatódik a szövevényes történet. Cicero már consul, aki riválisaival, az ifjú Julius Caesarral, a gazdag Crassusszal, a pszichopata Catilinával és a politikai fanatikus Catóval szemben küzd a hatalom megszerzéséért. A küzdelemben minden eszközt felhasználnak, ha kell, bevetik a brutális római csőcseléket is.

Ötödik Katherine szerint a fiúk durvák. Tizedik Katherine csak azt akarta, hogy barátok legyenek. Tizennyolcadik Katherine e-mailben rúgta ki. K-19 összetörte a szívét. Colin Singleton kizárólag Katherine nevű csajokra bukik. És ha sikerül összejönn ie valamelyik Katherine-nel, akkor Colin előbb-utóbb lapátra kerül. Hogy egészen pontosak legyünk, eddig tizenkilenc alkalommal. Colin az anagrammakedvelő, elkeseredett gyermektehetség tízezer dollárral a zsebében, egy vérszomjas vaddisznóval a nyom ában és az anyósülésen túlsúlyos, Judy bírónő-rajongó barátjával kalandos útra indul, de egyetlen Katherine sem bukkan fel a láthatáron. Colin elhatározza, hogy megalkotja az Alapvető Katherine előreláthatósági elméletet, amely reményei szerint bárme ly Kirúgott számára képes megjósolni bármely kapcsolat kimenetelét, és ezáltal talán visszaszerezheti a lányt. Az "Alaska nyomában" szerzőjének árnyalt humorú regényében szó esik még szerelemről, barátságról és egy halott osztrák-magyar trónörökösrő l is. John Greent a házassága előtt tizenháromszor rúgták ki. De Katherine nevű lány egyszer sem.