Zsigmond Móricz
autor
Captive Lion
A regény cselekménye mindössze annyi, hogy egy középkorú hivatalnok majdnem megcsalja a feleségét. Ezt a banális történetet megszenvedett emberismerettel, a férfit és a nőt egyaránt mély megértéssel ábrázolta a szerző, egymástól függő lelki fejlődésüket páratlanul mélyen rajzolta meg, a legmagasabb rendű művészi hatást érve el: egyszerre sírunk és nevetünk rajtuk. Az egymásba bogozódó, egymást és önmagukat meddőn hergelő, szinte a gyilkosságig és öngyilkosságig heccelő, teljes kudarcba és reménytelenségbe fulladó, tragikomikus öregedési folyamatot ennyire tökéletes ívben talán még senki sem ábrázolta. A regényt záró magyar haláltánc a második világháború előtti Európa ma is közkeletű hazugságait feledhetetlen, éles kontúrú képbe rántja össze.
A regényt angol nyelven olvashatjuk.
Iciri-piciri
8 oldalas színes leporelló a legkisebbeknek, Móricz Zsigmond egyik legismertebb, legnépszerűbb gyerekversével.
#2 éves kortól ajánljuk! A sorozatban megjelent:
Sün Balázs
Légy jó mindhalálig
Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy ... Folytatás ›› Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben.
Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába.
"Az Európa Könyvkiadó 1991-ben indította el megújított diákkönyvtár-sorozatát, melybe az általános és középiskolások számára ajánlott műveket vettük fel.
A sorozatban megjelent művek szerzőjét és címét a kötetekhez mellékelt könyvjelző tartalmazza. Regények, kisregények és novellák, műköltészet és népköltészeti alkotások, drámák és bölcseleti írások szerepelnek a listán. A világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kívánunk segítséget nyújtani és maradandó olvasmányélményt kínálni diáknak, tanárnak, szülőnek - és valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek." (a Kiadó)
A(z) Légy jó mindhalálig (Könyv) szerzője Móricz Zsigmond.
Míg új a szerelem
A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből.
Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak.
Szenvedélyes kapcsolata és nyugvópontra soha nem jutható házassága az ünnepelt színésznővel, Simonyi Máriával Móricz Zsigmondot kényes kérdéseinek legnyíltabb megvallására késztette. A Míg új a szerelem (1938) a test, a szexus hatalmáról, férfi és nő kényszerű szerepeiről, magánélet és alkotómunka szövevényeiről mesél.
Na sklade 1Ks
3,47 €
3,54 €
dostupné aj ako:
Iciri-piciri
Móricz Zsigmond kedves versét, melyen generációk nőttek fel, Radvány Zsuzsa gyönyörű rajzaival illusztrálta.
Asszonyokkal nem lehet vitázni. Lappangó írások
Irodalmi szenzáció. Az ismeretlen Móricz. Lehet-e egy tollforgató művészről hiteles pályaképet festeni, ha csak részleteiben ismerjük életművét? Nyilvánvaló, hogy a száz százalékos szövegismeret csak megközelíthető ideál lehet, de minél teljesebb, annál hitelesebb az írói profil. Minden bizonnyal másképpen értékeljük alkotói indulását, ha ismerjük lappangó zsengéit - állapítja meg Urbán László irodalomtörténész, a kötet összeállítója.
Novellák, karcolatok, publicisztikák, jelenetek, vallomások és nyilatkozatok: megannyi Móricz-arc, megannyi téma: sok-sok tucat hevenyészett, kiadatlan és kötetbe nem rendezett írás. Az időszak a századforduló monarchiájától a világháborún és a Tanácsköztársaságon keresztül a Bethlen-korszak végéig tart, térben a millenniumi Budapesttől Debrecenen át a tündérország Erdélyig, és vissza, az Alföld és Tisza vidékétől a fővárosi lokálokig, színpadokig. A filmről, színházról és irodalomról tett vallomásai, kritikáinak és közéleti tárcáinak egy része egészen a háborús időkig tartó időszakról vallanak, így kiváló képet adnak a Horthy-rendszer utolsó éveiről is. Móriczot gyakran érte a vidékiesség, az elavult tematikusság, az idejétmúlt konfliktusok felelevenítésének vádja: mintha nem is a 20. században élt volna. Az utóbbi időben fellelt írások tökéletesen rácáfolnak erre, minden írónk közt ő mondja a leglesújtóbb kritikát a magyar társadalomról, ő mutatja fel legvérzőbb sebeinket, mégpedig azokon a társadalmi rétegeken, melyeket eddig az egészség, az érintetlen épség illúzióival vettünk körül. Tökéletesen aktuális akkor is, amikor felméri a haladás, a modernizálódás okozta veszteségeket: eltűnt a népviselet, az autentikus népművészet, a népzene, a népszokás, haldoklik a magyar konyha.
Móricz művészete bizonyítja, hogy felnövekedett az európai témákhoz, így például hallatlan érzékenységgel ábrázolja az új nagyvárosi "nőtípust", a mondén, tőzsdéző és morális értékeit pénzre váltó, minden idealizmustól mentes, "felszabadult" nőt.
"Nem akkor vagyok magyar író, a magyarság írója, ha vissza akarom kergetni őket az elhagyott útra, cifra szűrbe és a jobbágyságba ?, hanem akkor, ha megértem, hogy ma mit akar, és segítségére akarok lenni ebben a magára vállalt új életben. A magyarok, úgy látszik, teljesen ki akarnak költözni Ázsiából ? de akkor segítsünk nekik, hogy európai ember lehessen belőlük. Nem múzeumi magyarságot kell megőrizni ebben az életben, hanem élő magyarságot, amelyik méltó tagja legyen a világ kultúrájának."
A török és a tehenek
Egyik legnépszerűbb verses mesénk elevenedik meg újra a jó fogású keménytáblás képeskönyv lapjain. Szerzője, Móricz Zsigmond bámulatos könnyedséggel szórakoztatja mai napig a kicsiket, legyen szó a kíváncsi Mehemedről vagy az Iciri-piciri macskáról. Játékos sorai a szülőket visszaröppentik saját gyermekkorukba, a gyerekeket pedig minden megerőltetés nélkül mondókázható élményekhez juttatja. Így képeznek hidat gördülékeny rímei és a bennük visszacsengő hihetetlen életkedv a múlt, jelen és a jövő nemzedék nyelvi kultúrája között. Haui József ismert grafikái színesítik a vershez a képi hangulatot.
Többet ésszel, mint erővel
- Szegény ember, ki ne nyisd,
várjál, lelkem, egy kicsit!
- A hat tyúkot, kakast, kappant,
fizethetnék ám én roppant.
- Neked adom tyúkod, kokód,
pusztuljon el minden kopód.
Róka szalad bugafővel,
szeged ember
kacag kedvvel:
- Többet ésszel, mint erővel!
(...)
8 oladalas színes lapozó. Móricz Zsigmond verses meséje.
Pánu Bohu za chrbtom
ZSIGMOND MÓRICZ (29. 6. 1879 - 5. 9. 1942)
Maďarský publicista, prozaik, redaktor, novinár. Veľa cestoval po maďarskom vidieku. Napísal spolu 48 diel, v ktorých sa venoval tematike toho, čo na svojich cestách zažil. Takmer všetky jeho knihy vyšli aj na Slovensku.
Prvý výrazný literárny úspech mu priniesla novela Sedem grajciarov. Keďže bol vášnivým cestovateľom, poznal život aj na Slovensku, najmä na Gemeri, kde sa v mestečku Jelšava oženil s Jankou Holicsovou v roku 1905. Práve život z tohto prostredia opísal v románe Pánu Bohu za chrbtom, ktorý bol prvýkrát publikovaný v roku 1914 v časopise Nyugat. Neskôr vyšiel vo viacerých knižných vydaniach v maďarčine, ale tiež nemčine, v chorvátskom jazyku, tureckom jazyku i francúzštine.
V roku 1914 napísal román Zdarboh - o živote a práci baníkov v Železníku. O manželke Janke napísal v roku 1912 román Zarosená ruža. Po úmrtí manželky Janky v roku 1925 sa v roku 1926 oženil s poprednou maďarskou herečkou Máriou Simoniovou. Známe sú jeho romány Buď dobrý až do smrti a trilógia Sedmohradsko, Motýlik, Záhrada, Do bieleho rána a ďalšie. Posledné roky svojho života prežíval v tieni fašizácie spoločenského života a blížiacej sa vojny. Z tohto obdobia, pochádzajú jeho diela Šťastný človek, Zbojník, Sirôtka a nedokončený román Sándor Rózsa (1940), ktoré sú ostrým protestom proti pomerom a podmienkam, ktoré poznačili život vtedajšej spoločnosti.
Na sklade 2Ks
8,82 €
9,00 €
Légy jó mindhalálig
"Lám a kis Nyilas Misi, akiről Móricz Zsigmond regényt írt, ott él a debreceni kollégiumban, ezer más kisdiák és nagydiák között, és nem vette észre senki. (...) Ez a gyerek, Móricz Zsigmond szívének édes gyermeke azon a világon kívül, amely minden terhével rászakad, és majd halálra sújtja, még egy másik világot is hord magában: a költő gyönyörű, valótlan és minden tényezőnél igazabb világát." - írta a regényről Schöpflin Aladár a mű első megjelenésének idején, 1920-ban.
Egyszer jóllakni és más novellák
Móricz Zsigmond javarészt szülőföldjéről szerezte életélmény-anyagát, amely zömmel városi-polgári környezetben felnőtt nemzedéktársaiéhoz képest hatalmas és egyedi volt, és amely legerőteljesebben noveláiban mutatkozott meg. Az 1908-ban megjelent, klasszikus felépítésű Hét krajcár hozta meg számára a sikert és az elismertséget. Későbbi elbeszéléseiben már mellőzte a drámai konfliktusok könnyes-érzelmes feloldását, s nyomorúságos körülmények fogságában vergődő, önnön ösztöneikkel küszködő paraszti figurákat mutat be. Elbeszélésmódja szűkszavú, kompozíciója tömör, a cselekményt a külső környezetrajz és jellemzés helyett a lélektani motiváltság teszi gyakran fojtogató erejűvé.
Légy jó mindhalálig
A Légy jó mindhalálig (1920) egyik legszebb regénye Móricznak, s talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindhalálig a mindenkiben meglévő vagy megbújó jóra való törekvés álmát és valóságát idézi meg s üzen könyörtelen hadat a jóra való restségnek... Az írót ért igazságtalanságok Nyilas Misi sorsában fogalmazódnak meg. És amit a kisdiák annyi méltatlan szenvedés után szeretne, hogy emberiség tanítója legyen, azt akarja végül is Móricz minden sorával. A valóság ábrázolásán, sorsok és érzések felejthetetlen fölmutatásán túl a nagy író életművének egyetlen mondatban összefoglalható üzenete minden embernek és minden magyarnak: légy jó mindhalálig!
Légy jó mindhalálig
Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”
Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.
Állatmesék - Hangos képeskönyv
Móricz Zsigmond kedvelt Állatmeséit adjuk közre új feldolgozásban: Varsányi Ferenc grafikáival és Albert Adrienn, valamint a Lánycsóki színkör előadásában a lemezmellékleten.
Varsányi Ferenc korábbi könyvillusztrációi Varsányi József: Töhötöm, bödönöm, Ödönöm, Böhömöm és az icipici Tádé című könyvéhez készültek.
Albert Adrienn kiadónk felfedezettje. Kedves gyerekhangja, művészi megszólaltatása be fogja lopni magát a gyerekek és szülők szívébe.