Zsigmond Móricz

Az Úri muri a múlt század végén, a milleneumi időkben játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve. A regény három súlyos problémával foglalkozik, melyek természetesen Móricz gondjai is. Egyrészt az önpusztító, dáridókkal teli földesúri - dzsentri lét valósághű ábrázolásával annak veszélyére figyelmeztet. Másrészt a környezetéből kiemelkedő, a környezeténél értékesebb földbirtokos; Szakhmáry Zoltán alakjában az erőtlenségből fakadó lefelé-süllyedés csapdáját mutatja meg. Az erőtlenség jele Szakhmáry kettős élete is - felesége mellett szeretőt tart. Ez a regény harmadik problematikája: a nő, mint végzet. Más megfogalmazásban: teljes élet csupán igazi társsal lehet, ám ezt olyan nehéz találni...

8 oldalas színes leporelló a legkisebbeknek, Móricz Zsigmond egyik legismertebb, legnépszerűbb gyerekversével. #2 éves kortól ajánljuk! A sorozatban megjelent: Sün Balázs

Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy ... Folytatás ›› Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába. "Az Európa Könyvkiadó 1991-ben indította el megújított diákkönyvtár-sorozatát, melybe az általános és középiskolások számára ajánlott műveket vettük fel. A sorozatban megjelent művek szerzőjét és címét a kötetekhez mellékelt könyvjelző tartalmazza. Regények, kisregények és novellák, műköltészet és népköltészeti alkotások, drámák és bölcseleti írások szerepelnek a listán. A világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kívánunk segítséget nyújtani és maradandó olvasmányélményt kínálni diáknak, tanárnak, szülőnek - és valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek." (a Kiadó) A(z) Légy jó mindhalálig (Könyv) szerzője Móricz Zsigmond.

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. Szenvedélyes kapcsolata és nyugvópontra soha nem jutható házassága az ünnepelt színésznővel, Simonyi Máriával Móricz Zsigmondot kényes kérdéseinek legnyíltabb megvallására késztette. A Míg új a szerelem (1938) a test, a szexus hatalmáról, férfi és nő kényszerű szerepeiről, magánélet és alkotómunka szövevényeiről mesél.

"Egyszer, az első világháború vége felé, bejött a kávéházba, ahova jártam. Sápadt volt, feldúlt az arca. Leült az asztalomhoz, sokáig nem szólt, nézett komoran, nyugtalanul maga elé. Egy darabig én se szóltam, ismertem, hogy valamit mondani akar, de tudtam, hogy jobb nem megkérdezni. Csak kis idő múlva kérdeztem: - Mi az, Zsiga, valami baj van? - Barátom, borzasztó dolog..., gyermeket öltem, kettőt. Akkor délután fejezte be a szegény embereket..." (Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról) Az 1941-ben megjelent Árvácska Móricz Zsigmond legvakmerőbb könyve, amelyben az író mindennemű tabukat sértve érzékelteti egy emberi lény védtelenségét. Nem egyetlen szerencsétlen kislány sorsa jelenik meg előttünk - noha modellje jól ismert, Móricz nevelt lánya, egyben kései szerelme, Csibe -, hanem a közöny és gonoszság, amelyet a szegény és lebutított világ termel ki magából. Izzó közelképek, szinte égetik az olvasó tekintetét.

Színes képeskönyv lapozó a legkisebbeknek.

Színes képeskönyv lapozó a legkisebbeknek.

Egyik legnépszerűbb verses mesénk elevenedik meg újra a jó fogású keménytáblás képeskönyv lapjain. Szerzője, Móricz Zsigmond bámulatos könnyedséggel szórakoztatja mai napig a kicsiket, legyen szó a kíváncsi Mehemedről vagy az Iciri-piciri macskáról. Játékos sorai a szülőket visszaröppentik saját gyermekkorukba, a gyerekeket pedig minden megerőltetés nélkül mondókázható élményekhez juttatja. Így képeznek hidat gördülékeny rímei és a bennük visszacsengő hihetetlen életkedv a múlt, jelen és a jövő nemzedék nyelvi kultúrája között. Haui József ismert grafikái színesítik a vershez a képi hangulatot.

Egyik legnépszerűbb verses mesénk elevenedik meg újra a jó fogású keménytáblás képeskönyv lapjain. Szerzője, Móricz Zsigmond bámulatos könnyedséggel szórakoztatja mai napig a kicsiket, legyen szó a kíváncsi Mehemedről vagy az Iciri-piciri macskáról. Játékos sorai a szülőket visszaröppentik saját gyermekkorukba, a gyerekeket pedig minden megerőltetés nélkül mondókázható élményekhez juttatja. Így képeznek hidat gördülékeny rímei és a bennük visszacsengő hihetetlen életkedv a múlt, jelen és a jövő nemzedék nyelvi kultúrája között. Haui József ismert grafikái színesítik a vershez a képi hangulatot.

- Szegény ember, ki ne nyisd, várjál, lelkem, egy kicsit! - A hat tyúkot, kakast, kappant, fizethetnék ám én roppant. - Neked adom tyúkod, kokód, pusztuljon el minden kopód. Róka szalad bugafővel, szeged ember kacag kedvvel: - Többet ésszel, mint erővel! (...) 8 oladalas színes lapozó. Móricz Zsigmond verses meséje.

Móricz 1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Móricz Zsigmond klasszikus gyerekverse lapozón. Illusztrátor: Pásztohy Panka Perzsel nap, meleg a nyár, kinn a mezőn a disznónyáj. Vígan túrják fel a tarlót, soha jobb dolguk még nem vót. (...)

ZSIGMOND MÓRICZ (29. 6. 1879 - 5. 9. 1942) Maďarský publicista, prozaik, redaktor, novinár. Veľa cestoval po maďarskom vidieku. Napísal spolu 48 diel, v ktorých sa venoval tematike toho, čo na svojich cestách zažil. Takmer všetky jeho knihy vyšli aj na Slovensku. Prvý výrazný literárny úspech mu priniesla novela Sedem grajciarov. Keďže bol vášnivým cestovateľom, poznal život aj na Slovensku, najmä na Gemeri, kde sa v mestečku Jelšava oženil s Jankou Holicsovou v roku 1905. Práve život z tohto prostredia opísal v románe Pánu Bohu za chrbtom, ktorý bol prvýkrát publikovaný v roku 1914 v časopise Nyugat. Neskôr vyšiel vo viacerých knižných vydaniach v maďarčine, ale tiež nemčine, v chorvátskom jazyku, tureckom jazyku i francúzštine. V roku 1914 napísal román Zdarboh - o živote a práci baníkov v Železníku. O manželke Janke napísal v roku 1912 román Zarosená ruža. Po úmrtí manželky Janky v roku 1925 sa v roku 1926 oženil s poprednou maďarskou herečkou Máriou Simoniovou. Známe sú jeho romány Buď dobrý až do smrti a trilógia Sedmohradsko, Motýlik, Záhrada, Do bieleho rána a ďalšie. Posledné roky svojho života prežíval v tieni fašizácie spoločenského života a blížiacej sa vojny. Z tohto obdobia, pochádzajú jeho diela Šťastný človek, Zbojník, Sirôtka a nedokončený román Sándor Rózsa (1940), ktoré sú ostrým protestom proti pomerom a podmienkam, ktoré poznačili život vtedajšej spoločnosti.

"Lám a kis Nyilas Misi, akiről Móricz Zsigmond regényt írt, ott él a debreceni kollégiumban, ezer más kisdiák és nagydiák között, és nem vette észre senki. (...) Ez a gyerek, Móricz Zsigmond szívének édes gyermeke azon a világon kívül, amely minden terhével rászakad, és majd halálra sújtja, még egy másik világot is hord magában: a költő gyönyörű, valótlan és minden tényezőnél igazabb világát." - írta a regényről Schöpflin Aladár a mű első megjelenésének idején, 1920-ban.

Móricz Zsigmond javarészt szülőföldjéről szerezte életélmény-anyagát, amely zömmel városi-polgári környezetben felnőtt nemzedéktársaiéhoz képest hatalmas és egyedi volt, és amely legerőteljesebben noveláiban mutatkozott meg. Az 1908-ban megjelent, klasszikus felépítésű Hét krajcár hozta meg számára a sikert és az elismertséget. Későbbi elbeszéléseiben már mellőzte a drámai konfliktusok könnyes-érzelmes feloldását, s nyomorúságos körülmények fogságában vergődő, önnön ösztöneikkel küszködő paraszti figurákat mutat be. Elbeszélésmódja szűkszavú, kompozíciója tömör, a cselekményt a külső környezetrajz és jellemzés helyett a lélektani motiváltság teszi gyakran fojtogató erejűvé.

A Légy jó mindhalálig (1920) egyik legszebb regénye Móricznak, s talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindhalálig a mindenkiben meglévő vagy megbújó jóra való törekvés álmát és valóságát idézi meg s üzen könyörtelen hadat a jóra való restségnek... Az írót ért igazságtalanságok Nyilas Misi sorsában fogalmazódnak meg. És amit a kisdiák annyi méltatlan szenvedés után szeretne, hogy emberiség tanítója legyen, azt akarja végül is Móricz minden sorával. A valóság ábrázolásán, sorsok és érzések felejthetetlen fölmutatásán túl a nagy író életművének egyetlen mondatban összefoglalható üzenete minden embernek és minden magyarnak: légy jó mindhalálig!