Zsigmond Móricz strana 3 z 15

Egy magyar földmíves életén keresztül mutatja be a falusi parasztság nyomorúságát.

Egy új házasság első napjai. A férfi azonban még az első asszony emlékében él.

Vágrándy tanácso életén és házasságán keresztül saját első, tragikus végű házasságáról vall.

A dzsentri téma egyik legsikeresebb ábrázolása Szakhmáry mintagazdaságot akar teremteni, de nem tud dzsentri mentalitásával, életmódjával szakítani.

A fiatal feleség véletlenül talál férje zsebében egy szerelmes levelet. Vajon túléli-e házasságuk ezt a traumát?

Móriczot több regényben is izgatta a betyár alakja, leginkább a Rózsa Sándor regényekben dolgozta fel ezt a témát. Ebben a regényben nem történelmi személy, hanem kitalált betyár szerepel: Szörnyű Jóska.

Móricz kedvelte a nagy regényfolyamot, s ezért elsősorban regényíróként tartjuk számon. De megszámlálhatatlan novellája csak 4 terjedelmes kötetbe fért bele.

A kötet Móricz gyerekkori szenvedéseit örökíti meg.

Vilma férje a Markóba kerül sikkasztásért. Az asszony önmagát menti, hogy rá nem kellett költeni, hacsak más nőre nem.

Ki ne halott volna Mehemedről, aki sosem látott tehenet? És az iciri-piciri kis macskát ismeritek-e, kinek elkóborolt két iciri-piciri kis ökre? Vagy a meseszép királylányt, akinek olyan csípős volt a nyelve, hogy a modorát minden herceg félte? És azt tudjátok-e, hogy ki a világ legkedvesebb rókája, akit a Kerekerdő minden állata a szívébe zárt? Móricz Zsigmnd klasszikus verses meséi mellett Szabó Zsolt mosolyra fakasztó történetei szórakoztatják a gyerekeket. A versikék nemcsak a kicsik szókincsét, de memóriájukat és ritmusérzéküket is fejlesztik.

Móricz híres regényeit és a Hét krajcárt publikáljuk

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle „egyasszonyos ember”, mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

A fáklya a tehetetlen indulat regénye. Főhőse, Matolcsy Miklós, a debreceni református teológia jeles diákja, tiszta lobogással érkezik egy kis Szatmár megyei parókiára. Fáklyája akar lenni népének: mintaközösséget akar falujából teremteni, de már az első napon zátonyra fut a lekesedése. Észreveszi: nincs ereje a feladathoz.

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: Én nem akarok debreceni diák lenni tovább! Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.

A mikszáthi idill helyett nyersen, naturalista módon mutatja be Móricz a parasztság nyomorát. A mikszáthi derű az ő novelláiban a nevetés elcsukló zokogásba fordul, a látszólag derűs történet tragikus csattanóval végződik. A nevetésnek és a sírásnak, a komikumnak és a tragikumnak ez a keveredése Móricz elbeszéléseit drámai feszültségűvé teszi, mint a Hét krajcár című novelláját is.

Móricz Zsigmond Rózsa Sándora a magyar irodalom egyik legtökéletesebben megformált paraszti alakja, a megtaposott, elnémított nép legjobb tulajdonságainak megtestesítője, a népi vágyak összesítője egy személyben, valóságos mesehős bátor igazságtevő, hibátlan férfi, gáncstalan gavallér. Ezért számíthat mindig a nép támogatására, ha másra nem, hát cinkos hallgatására. És ezért szólnak róla népdalok, ezért dicsőítik minden tettét, eszményítik alakját. Lelkesítő, ihlető népi hős, s az író mesélő kedve is talán ebben a regényben bontakozik ki a legszebben. Varázslatosan örökíti meg a természetet, csodálatosan szép csínekkel festett tájakon, vad nádasokban, végeláthatatlan mezőkön bonyolódik az izgalmas, eseményekben, kalandokban gazdag cselekmény. S minden alakját utolérhetetlen művészettel mintázza meg, a hős betyárvezért éppúgy, mint az esett szegényparasztot, a furfangos polgárparasztot éppúgy, mint a finomkodó urat vagy a bárdolatlan dzsentrit.