Galenus Kiadó

Ön olyan könyvet tart a kezében, melynek segítségével nem lehet néhány hét alatt hatalmas túlsúlytól megszabadulni, azt sem ígéri, hogy a tévé előtt ülve is serül fogyni, sőt azt sem, hogy elég mindössze egy doboz kapszula a cél eléréséért. Viszont a köny

"(...) A könyv terjedelmi korlátai miatt 15 személy értékelésére terveztem vállalkozni, ebből 10 elméleti és 5 alkalmazott matematikus. Az elméleti matematikusok közül legrészletesebben Bolyai Jánossal foglalkozom. Nemcsak azért, mivel ő a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb hérosza, hanem, hogy amolyan orvosi rehabilitációként bebizonyítsam: Bolyai János nem volt elmebeteg. Ugyanakkor a könyvem címében szereplő "Rejtély" szó arra utal, hogy e kutatásom során több olyan meglepő összefüggésre bukkantam, amikre nem találtam végleges választ. Éppen ezért reményeim szerint könyvem elindíthat egy olyan gondolatáramlást, ami választ adhat e rejtélyes kérdésekre, hozzájárulva a matematikus-géniuszság jobb megértéséhez és megbecsüléséhez." (a Szerző)

"Korábbi "Költők-Gének-Titkok" (2000) című könyvemben a legnagyobb magyar költők családfaelemzésére vállalkoztam, mivel - ahogy korábban már az ókori görögök felismerték - a kivételes költői tehetség korán megmutatkozik, és erre születni kell. A magyar költőgéniusz palántákból is úgy tört ki korán e tehetség, mint a láva a vulkánból. Nem volt náluk szülői ráhatás (Berzsenyi Dánielt és Petőfi Sándort inkább bántalmazták e "haszontalan" passziójukért) vagy pedagógusi segítség. A családfák értékelése arra utalt, hogy a szüleik között költő nem fordult elő, és ez vezetett az ún. gejzírmodell megfogalmazásához. A költőgéniuszok a "semmiből jönnek, az egekig szárnyalnak, majd visszatérnek a semmibe" (sokaknak gyermekük sem volt). A magyar költőgéniuszok életének megismerése azonban döbbenetes erővel igazolta szörnyű sorsukat, amely a társadalmi értetlenség és önártásuk eredőjeképpen a vártnál sokkal korábbi halálukhoz vezetett. Ők is Arany János szőlősgazdájának a példáját követték: ha már a jég úgyis elverte a termést, akkor ők is hozzájárultak elpusztításukhoz. Ez indokolta másik róluk írt könyvem címét: "Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni?" (2001). Célom annak megértetése volt, hogy az emberi tehetség a legnagyobb természeti kincsünk és ezen belül a géniuszok, így a kivételes költői talentumok jelentik e kincs legértékesebb, mindenképpen társadalmi védelemre szoruló megnyilvánulását. Minden szerzőnek jól esik hallania, hogy könyvük már nem kapható, pedig sokan keresik a boltokban. Éppen ezért is javasolta állandó patrónusom, a Galenus Kiadó, hogy szívesen kiadnák újra e műveimet. Korábbi két könyvem fontosabb mondanivalóját most egy kötetbe ötvözve tesszük közzé, remélve, hogy ilyen formában is elnyeri olvasóim tetszését." (Dr. Czeizel Endre)

A kiadvány tartalmából: -A csontszövet felépítése és működése -A stressz káros hatása -A gyermekek vitaminigénye -Kockázati tényezők -A betegség tünetei -A csontritkulás és a gyógytorna -Tej, ami nem tej -A csontritkulás és a táplálkozás összefüggései -Egyhetes mintaétlap csontritkulásos betegek részére

A gyógynövények használata állandóan megújuló és hiteles ismereteket kíván. A könyv szerzői sok évtizedes oktatói és gyakorlati tapasztalatukat és szemléletüket adják át az olvasónak. Rácz Gábor és Rácz-Kotilla Erzsébet életük javát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen töltötték, tanítva gyógyszerész- és orvosnemzedékeket. Nem véletlen, hogy a könyvben sok erdélyi népgyógyászati értékelésre is sor kerül. Szabó László Gy. Kezdeményezésére több mint két évtizede a mai Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának vendégtanárai. A gyógyszerész-professzorok a hagyományokra alapozva számos gyakorlati ajánlással és modern ismeretekkel gyarapítják a gyakorló orvosok, gyógyszerészek és természetgyógyászok tudását, eleget téve az igényes és hiteles tájékozódásra törekvő, a fitoterápia és az alternatív medicina iránt érdeklődő olvasók kíváncsiságának is. A könyvet ugyancsak haszonnal forgathatják még egyetemi hallgatók és továbbképzésekben részt vevő gyógyszerészek, orvosok, tanárok, kertészek és a gyógynövénytermesztés iránt érdeklődők.

"Czeizel professzor évtizedek óta keresi a választ arra a kérdésre, hogy mi a tehetség és talentum, illetve ki a tehetséges és talentumos ember. Ő elsősorban genetikusként próbálta megválaszolni ezen kérdéseket, azonban eközben a tehetségpszichológia és tehetségpedagógia vizeire is kellett eveznie, hiszen megkerülhetetlen volt a környezeti tényezők hatásának a vizsgálata a problémafelvetésben... Ezek pozitív hatása nélkül hiába születnek velünk kiváló adottságok génjeinkben, önmagukban kevesek ahhoz, hogy a gyakran rejzőzködő tehetségünk kibontakozzék életünk során. Sorra jelentek meg az elmúlt években az újabb könyvek a Galenus Kiadó sorozatában, amelyekben a kitűnő szerző egy-egy speciális tehetségterület (költészet, festészet, matematika, zene, stb.) kiválóságainak fejlődését, alkotómunkáját elemezte - rendkívül sokirányú közelítésben -, alkalmazva a korábban általa megalkotott 2x4+1 sors-faktoros talentummodellt. Jelen könyv Czeizel professzor életműve összefoglalásának is tekinthető a tehetség témakörben. A világhírű genetikus, a nagy írói tapasztalatokkal is bíró szerző hallatlanul rendszerezett formában összegzi itt eddigi kutatási eredményeit... Külön csemegét jelent az olvasó számára a Sors-faktorról írott rész: ebben nemcsak a betegségek és az egészség kiemelt jelentősége kristályosodok ki a tehetség kibontakozásában és alkotóképességének működésében, hanem a társadalom, a szűkebb és tágabb környezet felelőssége is pontosan fogalmazódik meg. Azt is hangsúlyozza Czeizel professzor, hogy az egész folyamat befolyásolható tudatosabb tehetségfejlesztéssel és tehetségvédelemmel, és zárásként legfőbb hitvallását is megfogalmazza az egész kérdéskörről: "Könyvemnek fő üzenete tehát: A tehetség jó szerencse, de a talentum "gyönyörű képességünk" már az egyén tudatos erőfeszítésének és a közösség támogatásának eredménye." Biztos vagyok benne, hogy ez a gondolat hosszú időn keresztül befolyásolja majd a tehetséggondozó szakemberek, szülők gondolkodásmódját, s reménykedem abba, hogy ezen az egész emberiség számára fontos gondolaton a jelen és jövő politikusai is eltöprengenek..." (Dr. Balogh László a pszichológiai tudományok kandidátusa)

Dr. Czeizel Endre, a népszerű orvos-genetikus három könyve kedvezményes áron: Tehetség/talentum Jó szerencse, semmi más? - A Czeizel-ügy - A Magyar festőművész géniuszok sorsa

A szerző öt nemzetközi (J. S. Bach, W. A. Mozart, L. van Beethoven, R. Wagner, G. Verdi) és öt nagy magyar (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán) zeneszerző-géniusz családfaelemzése alapján kutatta a zeneszerzői géniuszság gyökereit. E kivételes tehetség korai jelentkezése (csodagyermekek) mellett a muzsikus talentumok családi halmozódása igazolja az öröklődés szerepét, amit felerősít a gyakorta muzsikusszülők közvetítette családi minta és az ő tanító tevékenységük. A muzsikusok előfordulása a családban a piramismodellnek felel meg. A nagyapáknak szép hangjuk volt, a fiaikat már taníttatták zenére, akik az unokák zenei tehetségének kibontakoztatását még inkább serkentették és így ők jelentették a csúcsot (vagyis az említett zeneszerzőket), majd az ő gyermekeikben és unokáikban, ha voltak, a zenei képesség fokozatosan visszatért a társadalmi átlaghoz. A vizsgált zeneszerzők géniuszságának alapját kivételes zenei talentumuk mellett kreativitásuk jelentette, ezáltal váltak képessé saját, új zenei világuk megteremtésére. A gének szerepe a géniuszság létrejöttében jelentős, míg az átlagos képességűek nagy tömegében minimális. A családfa értékelése alkalmas a zeneszerzők szerelmeinek és gyermekvállalásainak, ezen keresztül személyiségüknek a bemutatására is. Az emberi faj képessé vált a testi örömök mellett a szellemi élvezetek megízlelésére is, a zene adta gyönyörűség az emberiség csodás ajándéka. A kutatások alapján mondhatjuk, hogy a zene különb emberré tesz. E vizsgálat egyik meglepő eredménye szerint a magyar zeneszerző-géniuszok átlagos élettartama 78 év volt, ez sokkal hosszabb, mint a korabeli férfilakosságé. Lehet, hogy ebben a zene csodás hatása is szerepet játszhatott? Dr. Czeizel Endre

"Bencze Ilona meghatározó alakja a színház- és filmművészetnek. Neves magyar filmekben játszott, abban az időszakban, amikor a magyar film fénykorát élte. Emlékezetes színházi alakításainak és kitűnő énekhangjának köszönhetően számtalan prózai és zenés darabnak volt főszereplője. Művészetének elismeréseként 1988-ban Jászai-Mari díjat kapott, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Első könyvében öninterjút készít, mellyel bepillantást ad az életébe. Saját szavaival élve: "Mindnyájan írjuk a saját regényünket. Ki úgy, hogy "csak" éli, ki úgy, hogy egy adott időben papírra is veti. "Első könyvem" egy öninterjú magammal, magamról. Rejtőzködő vagyok, magánemberként nem vágytam publicitásra, a szerepeimben akartam kitárulkozni, megélni a szélsőségeket. Pedig hányszor tették fel a kérdést: "Mi a titka, művésznő?" Ezzel a könyvvel mégis kinyitok néhány kaput. Résnyire, hogy bepillanthassanak. Nem összegzés, nem számvetés, csak megállok a jelenlegi állomáson és eltűnődöm. Aztán egy szusszanásnyi szünet után robogok is tovább, mert még van hová, és van miért. De addig láthatóvá válik néhány történés és a hozzáfűződő gondolataim. Mert ami eddig volt, az sem érdektelen. Sőt." (a Kiadó)

A szerző legújabb Festők, gének, szégyenek című kiadványa olyan kivételes talentumú festőművészek családfa elemzéseire fókuszál, mint Zichy Mihály, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Kassák Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Moholy-Nagy László, Vajda Lajos, Victor Vasarely, Kondor Béla, Gruber Béla. A könyvet a festőművész géniuszok idézett gondolatai, valamint gyönyörű festményeik reprodukciói teszik izgalmas, egyedülálló olvasmánnyá. "A zeneszerző-, költő- és természettudós-géniuszok után a festőművész-géniuszok gyökereinek, vagyis kivételes talentumuk okainak kutatására vállalkozom e könyvben. Természetesen megint szokásos módszeremmel, családfájuk elemzése alapján. Teljesítményük értékelésekor újra a 2 x 4 faktoros talentummodellt hívom segítségül. Vizsgálatom alanyai csakis a nagy magyar festőművészek lehettek, kiválasztásukkor három szempont vezérelt. 1) Élők nem kerülhettek be 20 fős "válogatott csapatomba", 2) általános hazai megítélésük során a Magyar Életrajzi Lexikont és a Kieselbach Tamás által a szakértők körében végzett kutatást fogadtam el mérvadónak, de 3) a XX. századi nemzetközi értékelést is figyelembe vettem. A magyar és nemzetközi mesterek összehasonlíthatósága céljából Leonardo, Brueghel, Munch, Toulouse-Lautrec és Picasso családfáját is értékelem. A családfaelemzés melléktermékeként megismert életrajzi adatok is érdekesek, például, hogy milyen sokan vettek feleségül képzőművészeket és mennyire gyakori közöttük a gyermektelen. A genetikai elemzés szerint szüleik és testvéreik között festőművész nem fordult elő, ezzel szemben a 24 felnőttkort megélt gyermekük közül 8 (33%) ugyancsak képzőművész, a 11 fiúból viszont 6 (55%)! A genetikai értékelés szerint tehát az apákban érvényesül az "alapítók hatása", ők családi előzmények nélkül törtek az egekbe, majd a kivételes képzőművészi talentum gyermekeikben halmozottan fordult elő. A vizsgált kivételes festőművész-talentumokra az átlagost meghaladó általános értelmi képesség nem volt jellemző, speciális vizuális tehetségük döntötte el pályaválasztásukat, jelenlegi művészettörténeti értékelésüket elsősorban kreativitásuk mértéke határozza meg, és miután rátaláltak művészi küldetésükre, nagyon motiváltan, energiájuk teljes bevetésével törekedtek életművük kiteljesítésére. A vizsgált festőművészek többsége rossz tanuló volt, mindig belső indíttatásukból, általában apjuk ellenkezése mellett választották e pályát, és többségük fiatalon képes volt talentumukat igazolni. A képzőművész-talentum eredetének szellemi háromsága a speciális vizuális tehetség, a kreativitás és az ezeket színező általános értelmesség, amelyek leginkább a komplex vizuális tehetség sokgénes modelljével írhatók le. Sajnálatos módon a nemzetközi lexikonokban és nagy múzeumokban a festőművész- géniuszok között magyart nem, vagy csak kivételesen találhatunk. Pedig sok nagy magyar festőművész kivételes talentuma nem maradt el a világhírt elért külföldi társaikétól, csak éppen a magyar kultúrpolitika gyengesége miatt nem sikerült különleges teljesítményüket a határokon túl elfogadtatni. Éppen ezt a szégyent kívánom hangsúlyozni könyvem címében is."