Gold Books

Ezernégyszázötvenhárom. Az oszmán seregek soha nem látott erőkkel, Tüzes Orbán irtózatos rombolásra képes ágyúival, és az újonnan felállított török flottával sorakoznak fel Konstantinápoly falai előtt. A keresztény metropolisz utolsó reménye, hogy a Nyugat a végső fenyegetettség óráiban katonai segítséget küld, a láthatáron azonban nem akar feltűnni a felmentést hozó hajóhad. A védők már csak Hunyadi érkezésében bízhatnak, és maga a szultán is tisztában van vele, hogy Konstantinápolyt egyedül a kormányzói tisztjéről frissen letett magyar hadúr mentheti meg a végső bukástól. Hunyadi erőit azonban a belső széthúzás, az északi vármegyéket dúló huszita hordák megfékezése, és a pártharcok újbóli fellobbanásának megakadályozása köti le. Konstantinápoly epikus ostroma világtörténelmet formáló esemény, közvetlenül kihat egész Európa jövőjére, és megpecsételi a túlélésért küzdő Magyar Királyság sorsát is. Hunyadi tisztában van a végítélet közeledtével, így kénytelen elfogadni az egyetlen szóba jöhető kompromisszumot a belső béke megőrzése érdekében: fiát, Hunyadi Mátyást össze kell házasítani Cillei egyetlen gyermekével, Erzsébettel.

Bakóczy Sára a nagy sikerű Délibábok kora után az önállóan is olvasható A megbékélés kora című regényében 1863-tól 1867 júniusáig, a kiegyezésig és I. Ferenc József magyar királlyá történő koronázásáig követi nyomon az előző kötetben megismert hőseinek, Andrássy Gyula grófnak és Ferenczy Idának a sorsát, és zárja le kettejük történetét. Ferenczy Ida a történettudomány által azóta is tisztázatlan körülmények között Erzsébet császárné, "Sisi" felolvasóhölgye lesz. A Deák Ferenc által vezetett Felirati Pártot támogató Andrássy azonnal meglátja a pozícióban rejlő lehetőségeket, és arra kéri Idát - aki számára még mindig nem közömbös a gróf -, hogy támogassa a magyar ügyet. Miközben a Hofburg intrikáival és magyarellenességével küzdő Ida őszinte barátságot köt a császárnéval, Magyarországon makacs politikai küzdelem folyik a konzervatívok, a mérsékeltek és a radikálisok között, mely utóbbiak sorra elbukó összeesküvései, akciói sokukat a bitófa árnyékába sodornak. Bécsi udvar, Pest-Buda, Kecskemét, a Hofburg palotája, aszály sújtotta búzamezők, előkelő pesti szalonok és feslett mulató, az Angol Királynő Szálló és vidéki kastély Terebesen, függetlenségért meghalni kész forradalmárok és a békés, gyarapodást hozó, polgári életért megbékélni kész kiegyezéspártiak: a regényben megfestett színes tabló átélhető módon mutatja be, mennyi küzdelem kellett ahhoz, hogy a józan ész szavát követve végül bekövetkezzen a megbékélés kora.