Históriaantik Könyvkiadó strana 2 z 2

Kis Bálint genealógiai munkája az Árpád-házi királyokkal rokonságba került főnemesi családok és leszármazottaikat követi nyomon.

írta Vámbéry Ármin. ? Pest :Heckenast Gusztáv, 1867.

Az Eszterházyak a Salamon nemzetségből származnak. Solomun" nemzetségét már III. Béla király 1186-ban kelt oklevele is említi, tagjait pedig IV. Béla 1239-iki oklevele nobiles honestissimi" nevezi. A munka a család azon főágával foglalkozik, amelynek birtoka Salamon-Watha volt. E főág tagjai a XIII. sz. folyamán Veszprém megyébe szakadtak, de innen már a XIV. sz. második felében újra visszatértek a csallóközi Salamon-Wathára, ősi birtokukra; ettől fogva felváltva használják nemcsak a de Salamon-Watha" és ?de Watha", hanem más csallóközi birtokaik után a de Thankwatha," vagy de Thankháza," de Belwatha" és ?de Zerhashaza" neveket is ; ez utóbbin kivűl a többi összes ág kihalt. E családokkal különben a szerző egyenként és részletesen foglalkozik;bennünket a ?de Zerhas" ág érdekel leginkább, mint a melyből az Eszterházyak veszik eredetöket. Ez ág ó'se I. Miklós ?eomes de genere Solomun" volt, a XIII. sz. első felében, kitől a szakadatlan leszármazás kimutatható. Az ág egyik tagja Balázs azonban a de Salamon" nemzetségi név mellett 1425. körűi felvette a dictus Zyrhas," Zerhás de Zerhásháza" vagy Zerhásfalva" neveket, valószinűleg egyik birtokáról. A birtokra pedig a név a Csallóközben ma is szokásos, de különösen a múlt századokban divatos házakról tapadt, melyek kissé magas tetőzetü, náddal fedett kinyúló ereszszel, csallóközi dialektus szerint zerhá"-val voltak ellátva. Zerhának synominja lévén az eszterha, - lett az Eztherhásháza és Eztherháza. írta Eszterházy János ; kézirat gyanánt kiadja Esterházy Miklós. Budapest : Athenaeum, 1901. Hasonmás kiadás.

Bámulatos ihlettség megelevenítette munkakedvét, megsokszorozta energiáját és a feje felett sokasodó időnek még mindég rendületlen önbizalommal kiáltja oda: akarom! Hermán Ottónak valóban alapos oka van akarni. A magyar nép történelmileg fel nem je gyzett idejéből kíván annyit a mennyit lehet, előnkbe varázsolni, de úgy, hogy állításaiban ne csak az ábrándozók higyjenek, hanem azok is, a kiket a tudomány megtanított kételkedni. Ö, a ki sohasem szeretett kitaposott útakon járni, a magyar nép ere detének helyét új módszer szerint kutatta. Sok híres elődje elment hazánk határain kívül messzire, hogy felfedezze a magyarok őshazáját. Sok becses nyelvészeti és egyéb adatokat gyűjtöttek össze, de az őshaza helyét kijelölniök nem sikerült, mert hiá nyzott az összehasonlító eljárásnak egyik főeleme.