Jezsuita Kiadó strana 2 z 3

Hogyan kapcsolható össze a mozgás az elmélyült imádsággal? Vajon a sport nyelvezete megszólíthatja azokat, akik saját spirituális útjukat keresik? A szerzők a nordic walking és a szemlélődő ima egységének gondolatát bontják ki könyvükben.

A kötetben szereplő írások a katolikus spiritualitás nagy témáiról szólnak. De nemcsak hitről, ima-életről és hivatásról, hanem sze-xualitásról, párkapcsolatról és életmódról is. Meg még sok min-den egyébről… Nagyon őszintén – tabuk nélkül!

A jezsuiták történetében tükröződik az egész újkori történelem: világszerte tevékeny részesei és alakítói voltak számos vallási, spirituális, kulturális, sőt időnként politkai folyamatnak is az elmúlt négyszázötven év során. Az amerikai jezsuita történész szerző rövid könyvében természetesen válogat az események, helyek és személyek között, hogy rajtuk keresztül megrajzolja egy szerzetesrend arculatát. A koronként változó külső mögött kiválóan érzékelteti azt a belső magot, amelyből a jezsuiták minden elkötelezettsége fakadt és ma is táplálkozik. O'Malley igyekszik szabaddág válni a jezsuitákról szóló korábbi történetírás kliséitől. Nem véletlenül, hiszen ezek eltúlzása vezetett oda, hogy a Jézus Társasága hol szentek, hol pedig ördögök gyülekezeteként élt a köztudatban. Egy reálisabb, béklyóitól megszabadított történetírás nemcsak a jezsuita emberek, de az egyháztörténelemnek is javára válhat. A könyvet mindazoknak ajánljuk, akik átfogó képet szeretnének kapni arról a szerzetesrendről, melyben megtestesült az újkori katolikus egyház egyik legnagyobb kihívása: a világgal való kapcsolat és párbeszéd.

A tiszta, hiteles forrásaiból merítve megújulni igyekvő egyházat szolgálta a II. vatikáni zsinat (1962-1965), mely számos szakértő szerint a XX. század legfontosabb vallási eseménye votl. Már megnyitása előtt sok reményt, félelmet, kíváncsiságot és spekulációt ébresztett az emberekben. Négy éve alatt a televízió nézőit lenyűgözték a zsinat elegáns, alaposan kidolgozott, színpompás és remekül megrendezett nyilvános szertartásai; a tanácskozások során kitörő váratlan drámai viták pedig szinte hetente az újságok vezető hírei közt szerepeltek. A zsinatról szóló könyvek soránba John W. O'Malley jezsuita történész munkája hiánypótló teljesítmény: alapvető szempontok szerint mutatja be e nagy jelentőségű tanácskozássorozatot. Olvasmányos áttekintést kínálva O'Malley három dolgot nyújt az olvasónak: először is ismerteti a lényeges történéseket 1959. január 25-étől, amikor XXIII. János pápa kihirdette a zsinatot, egészen az 1965. december 8-áig, a zsinat lezárásának napjáig; másodszor elhelyezi az eseményeket történelmi és teológiai összefüggésekben; harmadszor pedig néhány támponttal szolgál annak megértéséhez, hogy mit is kívánt elérni a II. vatikáni zsinat, melynek ismerete biztosítja a szerző szerint a legjobb, sőt a legfontosabb utat a római katolicizmus mai formájának megértéséhez.

Ez a pápa "túl sokat beszél a szegényekről", a kirekesztettekről, az utolsókról. Ez a "latin-amerikai" pápa semmit sem ért a gazdasághoz. Ez a "világ végéről" jött pápa démonizálja a kapitalizmust. Elég volt néhány mondat, egy keményebb megfogalmazás "a gazdaságról, amely öl", néhány bíráló bekezdés az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításban, s a dokumentum megjelenése után néhány hónappal az amerikai konzervatív körök máris rásütötték Ferencre a "marxista pápa" bélyegét. Péter apostol székébe olyan pápát választottak meg 2013-ban, aki közelről megismerte egy bizonyos kapitalizmus katasztrófáit. Sokakat kényelmetlenül érint, hogy oly gyakran beszél a szegénységről, hogy kritikával illeti a pénz bálványimádását, amelyre társadalmaink láthatóan mindinkább alapulnak, s amely immár korlátlan egyeduralomra tett szert. A túlérzékenység, amellyel egyes, még katolikus körök is eljárnak, hogy lefagyasszák a vitát, megmutatják a nyugtalanságot, amelyet egy lehetséges változástól tartva éreznek. A nyugtalanságot egy pápa miatt, aki az evangélium szabadságával és radikalitásával fogalmazva megerősíti az egyház társadalmi tanítását. Mit jelentenek a pápa felhívásai, s képes-e üzenni valamit a kortárs gazdaságnak és pénzvilágnak? Mit tehetünk, nem az utópiák vagy régi ideológiák szintjén, hogy legalább egy kis változást kiválthassunk? Lehetőség szerint a jobb irányba. A kötet szerzői - Ferenc pápa megnyilatkozásait, a róluk szóló bírálatokat és ez utóbbiak kritikáját egybegyűjtve - e kérdéseket is igyekeznek elmélyíteni.

Ferenc pápával beszélgetés - írott formában - eddig még nem látott napvilágot. Róma jelenlegi püspöke mintha tartózkodna az éles "kérdezz-felelek" helyzetektől. Az első újságíró, aki Ferenc pápával négyszemközt, személyesen is leülhetett egy interjúra, Antonio Spadaro jezsuita. Az ötlet a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek évente megrendezendő találkozóján merült fel 2013 júniusában. Ferenc pápa örült felkérésünknek, ugyanakkor mindjárt jelezte, hogy egy szép szabályos interjú nem éppen az a műfaj, amelynek keretei között gondolatainak lényegi mondanivalója kifejezésre juthat. Ezért azt tanácsolta, hogy kérdéseinket előre fogalmazzuk meg, majd közülünk egyvalaki keresse fel őt, akivel beszélgetni fog. A feladatot Rómában élő rendtársunk, a Civilita Cattolica főszerkesztője vállalta. Antonio Spadaro végül háromszor is találkozott Ferenc pápával, és e találkozások eredménye csakugyan más lett, mint amire legelőször gondoltunk. Az interjút olvasvaugyanis nemcsak kérdésekkel és válaszokkal találkozik az olvasó, hanem személyes hangvételű vallomásokkal is.Horváth Árpád SJ A Szív és a Jezsuita könyvek főszerkesztője

Sok ember a lelke mélyén vágyódik, kutat Isten után. Keresi a lehetőleg egyszerű, spontán és közvetlen kapcsolatot Istennel. A szerző sokéves lelkigyakorlatvezető munkájának személyes tapasztalatát adja közre ebben a könyvben. Tíz egységben, lépésről lépésre vezet Isten valóságának, jelenlétének közvetlen tapasztalatához. Ez a gyakorlati kézikönyv bevezetést adhat egy zárt lelkigyakorlathoz, amikor egy időre csendben visszavonulunk, de alkalmas „hétköznapi lelkigyakorlat” végzéséhez is.

Vajon mi keresztények készen állunk arra, hogy megfeleljünk mindazoknak, akik reményünk felől kérdőre vonnak bennünket? (1Pét 3,15) Felkészültünk rá, hogy pontos, érzékeny és tiszteletteljes módon adjunk számot hitünkről? Vajon van elég ismeretünk a muszlimok hitéről és vallási érzékenységéről ahhoz, hogy szóba álljunk velük? Ez a könyv elsősorban keresztényeknek szól. Részben azt célozza, hogy megfelelő információval lásson el, részben pedig bátorítani akar a további hitbeli reflexióra és a felvetődő problémák tisztázására. Szerzője arra törekedett, hogy alapot és vonatkozási pontot nyújtson olyan keresztények, akik pontosabban meg akarják érteni a muszlimok hitünkkel és élet-formánkkal kapcsolatban feltett kérdéseit, továbbá arra is fel akar készíteni, hogy képesek legyünk e kérdések őszinte, együtt érző megválaszolására. A kötet reményeink szerint hozzájárul majd ahhoz, hogy egyre inkább kibontakozzon a vallásközi párbeszéd magyar nyelvterületen is, és így a muszlimok és a keresztények egyre inkább szót értsenek egymással. Az itt lefektetett alapok biztosíthatják, hogy a különböző vallási hagyományok autonóm és szolidáris módon, békében éljenek együtt, s mindkét részről megmaradjon a mindig nagyobb igazság keresése. Christian W. Troll SJ (sz. 1937) hosszú ideig volt az Iszlám Tudományok professzora Újdelhiben, tanított Birminghamben, valamint Rómában, a Pápai Keleti Intézetben. Jelenleg a német jezsuiták frankfurti Filozófiai és Teológiai Főiskolájának tiszteletbeli professzora.

Az élet növekedése csendben, sötétben történik. Nem akkor, amikor mindent átlátsz. Nem akkor, amikor tudod, hova tartasz. Tanulj bizalommal várni, kivárni! Időre van szükséged ahhoz, hogy a lelked, az életed kibontakozhasson. Isten hat és működik benned, körülötted, még akkor is, ha nem érzed a jelenlétét. Ezt a ráhagyatkozást az imában gyakorlod. A belső ima érdeklődő, figyelmes jelenlét, amely a bizalmat erősíti. Nem kímél meg attól, ami fáj. Új szemmel nézhetsz arra, ami van. Megbékélhetsz vele.

Az utóbbi időben a katolikus egyház egyes papjai által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések nagy médiafigyelmet váltottak ki, különösen Írországban és Németországban. Az egyháznak bátran és nagy körültekintéssel kell kezelnie ezt a helyzetet. Első és legfontosabb feladata: vállalni az erkölcsi, jogi és lelkipásztori felelősséget az elkövetett megdöbbentő cselekményekért, és azért a hanyagságért is, amellyel korábban e problémát kezelte. Ugyanakkor fontos megállnunk és reflektálnunk magára a problémára; okaira, pszichológiai szempontjaira, a megelőzés lehetséges lépéseire és a jövőben követendő útra. Különben a médiavihar elültével vajmi kevéssé fogjuk érteni, mi is történt. E könyv célja, hogy ösztönözze a reflexiót, amelyre a híradásokban vagy a spontán reakciókban általában nem kerül sor. Könyvünk pszichológiai szempontból elemzi a pedofília jelenségét, és megkísérli leírni a kiskorúakkal szexuálisan visszaélők viselkedésében rejlő pszichodinamikákat.

Ez a kötet rettenetes témát dolgoz fel. Ki ne hallott volna a keresztény egyházakat világszerte megrázó, hatalmas médiavisszhangot és érthető felháborodást kiváltó botránysorozatról, a papok és lelkészek által gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekről? Az itt megjelent tanulmányok a katolikus egyháznak e szörnyűségekre adott átfogó válaszát tükrözik. Annak a konferenciának az anyagát adjuk közre immár magyar nyelven is, amelyet e témában 2012 februárjában rendeztek a római Pápai Gergely Egyetemen. A könyv számos tévképzetet eloszlat, ezért az egyház engesztelhetetlen ellenségei számára éppúgy szolgálhat tanulságokkal, mint azoknak, akik kritikátlanul lojálisak az egyház intézményes arcához. Utóbbiak a kötet elolvasása során várhatóan abból a tévképzetből fognak kigyógyulni, miszerint a pedofília csupán a dekadens nyugati világ problémája. Tévedés ne essék – sugallják a konferencia hozzászólásai –, a probléma bárhol megjelenhet. Csakhogy az egyoldalúan ítélkezők is kaphatnak néhány új szempontot e könyv olvasása kapcsán. Ha lesz lélekjelenlétük odafigyelni, kihallhatják az előadásokból azt az elszánt igyekezetet és megalkuvást nem tűrő jobbító szándékot is, amely az egyházat ma mind belső, mind strukturális megújulásra ösztönzi.