& kiadó strana 3 z 3

Nikola Tesla a magányos, meg nem értett zseni figurájának egyik legismertebb megtestesítője. Még életében legendává vált, mely státuszért ő maga is sokat tett látványos, laikus szem számára hátborzongatóan életveszélyesnek tűnő bemutatóival, illetve nyilvános megszólalásaival. 1919-ben írt önéletrajzában, mely most jelenik meg először magyar nyelven, nem csupán találmányaiba és feltalálásuk körülményeibe, illetve világot megváltani szándékozó terveibe avatja be az olvasót, de őszintén beszél gyerekkoráról, mentális problémáiról, kényszerbetegségeiről és életelveiről, miközben különös, sziporkázó humorát is meg-megcsillantja.

"Victor Klemperer zsidó szármású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai főiskola katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve lti-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte, és 1947-ben lti címmel publikálta. Könyve világszerte ismertté tette a nevét. Klemperer az lti-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. A könyv azonban egyáltalán nem száraz lexikológia vagy szemantika (megértéséhez például nem szükséges német nyelvtudás), inkább egy különös napló: a szerző elejétől a legvégéig benne élt ebben a számára életveszélyes társadalomban, és ép elméjét megőrzendő, imponáló polgári műveltség birtokában, rezignált iróniával folyamatosan megfigyelte és rögzítette a hétköznapi nácizmus majd minden nyelvi rezdülését, a korabeli viccektől kezdve az újságcikken keresztül egészen a náci irodalomig. Az lti magyarul 1984-ben jelent meg először a Tömegkommunikációs Kutatóközpont Membrán könyvek sorozatában. Jelen könyv szövege ezen kiadás javított, átdolgozott, jegyzetekkel ellátott változata. 3. kiadás"

Nikola Tesla a magányos, meg nem értett zseni figurájának egyik legismertebb megtestesítője. Még életében legendává vált, mely státuszért ő maga is sokat tett látványos, laikus szem számára hátborzongatóan életveszélyesnek tűnő bemutatóival, illetve nyilvános megszólalásaival. 1919-ben írt önéletrajzában, mely most jelenik meg először magyar nyelven, nem csupán találmányaiba és feltalálásuk körülményeibe, illetve világot megváltani szándékozó terveibe avatja be az olvasót, de őszintén beszél gyerekkoráról, mentális problémáiról, kényszerbetegségeiről és életelveiről, miközben különös, sziporkázó humorát is meg-megcsillantja.

A BoJack Horseman alkotójának novellái. Mi minden található ebben a könyvben?Mindenekelőtt kecskék és különböző listák, egy férfi meg egy nő, akik egész életükben a megfelelő alkalomra várnak, hogy megszólítsák egymást, aztán van még benne egy kutya is, aki a szavak jelentéséért felelős, illetve egy tudós, aki egy párhuzamos univerzumba járkál, hogy találkozzon tökéletesebb önmagával (vagyis inkább annak feleségével). Mindezeken kívül az olvasó megismerkedhet még a világ legátlagosabb nőjével, a Tabu szabályaival és New York nevezetességeivel is. No és van még benne egy vers is (egy versről). Összességében tizennyolc humorral, humánummal, szürrealizmussal, kegyetlen őszinteséggel és sorozatos aha-élménnyel teli történet a világ legszebb és legszörnyűbb érzéséről: a szerelemről. A kultikus rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman atyja írásaiban sem hazudtolja meg önmagát.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének világa egy lengyel újságíró szemével. Szczerek (ejtsd: Scserek), a lengyel újságírás fenegyereke 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot és a vonzáskörzetét, a helyi turistalátványosságok helyett a magyarok (és a tágan értelmezett Közép-Európa) lelke után kutatva. Felcsúton többször is bekukucskált egy bizonyos ház kerítésén, megpróbált utazni a kisvonaton, Trianon történetétől lesújtva részegen bolyongott Budapest mellékutcáin, és nemzeti rockot hallgatott, hogy a szövegekből magyarul tanuljon. Kószált a vidéki Magyarországon, cikkcakkban végigjárta a szlovák-magyar határt, végigdöcögött Kárpátalja kátyús útjain, bámészkodott Erdélyben és örömmel beszélgetett bárkivel, aki csak szóba állt vele. Bárhol is járt, mindenütt a dicső múlt egyre fakuló és az illiberális jelen egyre erősebben kivehető nyomaival találkozott, amiről saját szülőföldje és annak sorsa is időről időre az eszébe jutott. Az pedig, hogy útközben néha a honfitársaiba ütközött, nem is csoda, elvégre "Polak, Węgier - dwa bratanki..." Ugyan a Via Carpatia elsősorban a lengyel közönség számára készült, mégis, a magyarok története iránt érzett mélységes empátiájával, egyéni látásmódjával, illetve a lövészárkokat madártávlatból szemlélő külső nézőpontjával a magyar olvasók számára is számos érdekességet tartogat. Ziemowit Szczerek (1978) lengyel újságíró, a Gazeta Wyborcza és a Polityka munkatársa, író, Hunter S. Thompson lengyel fordítója. Jogot és politológiát végzett, és az európai szeparatizmusokat és regionalizmusokat kutatta. Újságíróként a kelet-európai térség geopolitikai, történelmi, kulturális "különlegességeinek"" szenvedélyes kutatója és szakértője. Magyarul eddig egyetlen könyve, a már-már kultikus státusznak örvendő Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története jelent meg 2016-ban a Typotex kiadó gondozásában.