Könyv Guru strana 12 z 17

Emma Delington útkeresése Anglia, majd Hollandia után Magyarországon folytatódik a sorozat harmadik kötetében. A még mindig csupán tizenhat és fél éves főhősnő 1955-ben nincstelenül, mocskosan és rongyosan érkezik meg Budapestre, egy rendházba, ahol apácaként tervezi leélni az életét. Ám egy évvel később kitör a forradalom, és veszélybe kerül mindaz, amiért addig küzdött. A nyugodt, kiszámítható apácalét helyett szerelmi háromszög, rendházi intrikák, forradalmi események, életveszélyes események bonyolítják könnyűnek addig sem nevezhető helyzetét. Minden jel arra vall, és egyre inkább érzi Emma is, hogy a sors nem az apácák életét szánta neki. Ám amikor már épp kész volna visszamenni a sorozat első kötetében megismert Mr. Donnellel Londonba, a kórházban, ahová a forradalmi harcokban szerzett sebesülése miatt került, orosz katonák jelennek meg, és magukkal viszik.

Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni Nagy Eszter könyvének lényegét, ez lehetne az: Egy negyvenes nő megpróbáltatásai, avagy a magyar Bridget Jones naplója. A szerelem, család, munka témaköreit körüljáró, naplószerűen papírra vetett sorokat sajátos stílus, szarkasztikus humor jellemzi. A szerzőnő problémáiban, kihívásaiban, vívódásaiban könnyen magunkra ismerhetünk. Ettől lesz igazán emberi, ettől érezzük olyan könnyen szívünkhöz közelállónak, ismerősnek az élet hullámhegyeiről és -völgyeiről egyaránt nyíltan beszámoló terápiás önvallomást.

„Eltűnt, ellopták, elveszett! Riadóóó! Hol van az Állatkommandó?”Szikla Szilárd, az Állatkert gondozója az állatkommandósokhoz fordul segítségért. Az eltűnt zsiráfot, Lajost kell megtalálniuk. „A borzalom, ami történt, hogy eltűnt Langaléta Lajos, a giganyakú zsiráf. Már egy hete, hogy teljesen nyoma veszett. Riasztottuk a rendőröket, csendőröket, tűzoltókat, a katasztrófavédelmi szerveket. De Lajos szerveiről semmi hír…”A megbízást elvállalva rögvest nyomozásba is kezd Melák, a „félelmetesen hosszú és rémisztően széles” nagykutya, Gizda, a folyton gizdáskodó kandúr-pandúr és Csúzli, a szárnyas fejvadász, a papagáj, aki mindenre nagy ívben tojik (szó szerint is).S hogy hová tűnt Lajos, az Állatkert sztárja? A kalandos mese végére erre a rejtélyre is fény derül.

A két kontinens, Eyonea és Zenföld lakói egy pusztító háborút követően már húsz éve békében élnek egymás mellett, amikor újra vészjósjó viharfelhők kezdenek gyülekezni felettük. Zenföld nagykirálya, Malyn sötét terveket forgat a fejében.Mindeközben egy 19 éves ifjú, Oliver egy tragédia következtében rájön: varázserővel rendelkezik, nem is akármilyennel. A fiút a fővárosba hívatják, és új tanítómestere oldalán olyan események közepébe csöppen, amelyekben sohasem akart részt venni. Oliver döntésein kontinensek jövője múlhat.Azonban nem Oliver az egyetlen, aki lépéseket tesz önmaga és magasztos céljai megvalósítása érdekében. A szövevényes történet cselekményének kibontakozása során számos izgalmas szereplő sorsát követhetjük nyomon, a főbb szálak azonban Oliver, testvére, Roderick, illetve egy Zenföldről származó fiú, Zefir körül forognak, akiket - miközben a háttérben hatalmas dolgok zajlanak - egy jobb világ ígérete hajt végzetük felé.

A helyszín az ötvenes évek Magyarországa. Egy májusi vasárnap délután unokahúgával sétál a falu központjában a nagynéni, és mesél. Azokról, akikkel séta közben találkoznak, azokról, akiknek a háza előtt elhaladnak, és a kislány csodálkozva fedezi fel, hogy az általa addig csak a mesekönyvekből ismert érdekes emberek: urak, úrnők, grófok, bárók közöttük élnek. Évtizedekkel később a saját emlékeiből, családi legendákból és a nagynéni elbeszéléseiből összerakott történetekből próbálja felidézni az egykori kislány a húszas–harmincas évek világát. Annak a társadalmi emlékezetben boldog békeidőként őrzött negyedszázadnak a világát, amikor az számított, ki milyen társadalmi osztályba született. S akkor egyszer csak, egyik pillanatról a másikra, visszájára fordult a világ. Anyagi javaikat, melyekért generációkon keresztül kitartóan dolgoztak, elvették a kommunisták. Társadalmi rangjukat lenullázták. Önbecsülésükért megbüntették, megalázták, eltiporták őket.A könyv nem szabályos családtörténet. Családregény mégis, hiszen ugyanarról a családról, a családon belüli generációs ellentétekről, szerelemről, szeretetről vagy éppen annak hiányáról szól.

2091-re elfogy a víz bolygónk nagy részéről. A Kárpát-medencei Köztársaság a kevés olyan területek egyike, ahol még maradt belőle egy kevés. Visszaemlékezések alapján kiderül, hogy 2086-ban terrortámadások egész sorát hajtotta végre egy szélsőséges nézeteket valló környezetvédelmi csoport azzal a céllal, hogy az emberiséget eltöröljék a Föld színéről. Az öngyilkos merénylők meggyőződése szerint a bolygót az emberek csak kihasználták, leamortizálták, amiért bűnhődniük kell. A terrortámadások okozta káoszt kihasználva új elnök került hatalomra, aki minden korábbinál kegyetlenebb diktatúrát vezetett be. A rendbontások megfékezésére hivatkozva az állampolgárok széles körű megfigyelését vezette be. Létrehozta a Védelmi Ügyosztály nevű szervezetet, melynek őrei rendszeresen visszaéltek hatalmukkal. Valamint olyan – súlyos mellékhatásokkal járó – gyógyszerkísérleteket engedélyezett, melyek célja az emberek vízigényének csökkentése. A szinte élhetetlen diktatúra megdöbbentő mindennapjaiba egy tizennyolc éves lány, Kriszta történetén keresztül nyerhetünk bepillantást.

A tehetséges fiatal futballista, Oleg Szmirnov akkor robban be a köztudatba, amikor a szentpétervári Zenit csapata megnyeri az orosz labdarúgó-bajnokságot. A csupa szív játékos hamar közönségkedvenc lesz, felfelé ívelő karrierjét azonban beárnyékolja, hogy épp egy nagy hatalmú alvilági figura barátnőjébe, Larisszába szeret bele. Azzal, hogy elhatározza, megszerzi álmai nőjét, nem kis bonyodalmakba keveri magát. Bár végül részben eléri célját, közben bandaháborúk közepébe csöppen, és önpusztító életbe kezd…Az izgalmas történetben mindvégig valós és fiktív elemek keverednek – míg a mérkőzések valóságosak, számos szereplő a képzelet szülötte. Az orosz szesztilalomtól Mathias Rust Vörös téri landolásán át az orosz oligarchák világáig színes kaleidoszkóp tárul elénk. Néhány mondat erejéig még Rettegett Iván, Nagy Péter, Nagy Katalin cárnő, Sztálin és Gorbacsov is megjelenik a regényben.

Kedves Olvasó!Ha olyan történetre vágysz, amelyben megtalálhatod a valós élet meseszerűségét, akkor gyere velem, igyál egy jó kávét, és hagyd, hogy a történetmesélés magával ragadjon! Feltűnik majd Móricz, jobb életre inspirál, de a fordulatot nem ő hozza, habár köze lesz hozzá az irodalomnak...A Dunától indulunk, de kikötünk a Mersey partján is, Liverpoolban, hogy aztán a Tisza és a kis Túr vidékén járhassunk. Egy „rendes romantikus” regényben a folyók partján szerelemnek kell szövődnie, ebben a mesében sincs ez másként. DE: történetünk hősnője valami mást is talál könyves-kávés-irodalmi utazásai során! Megtalálja a saját családtörténetét, megérti a sorsát. És megtörténik, amire mindannyian vágyunk: kerek lesz az élet.Vigyázat! Ez mégsem egy rózsaszín történet, ez egy igaz történet (is lehetne) – amelyhez olyan tartalmas és gyönyörű olvasásélményt kívánok, mint egy jó Latte Macchiato egy liverpooli kávézóban.Végh-Fodor Mónika

Igazi fékevesztett hajsza, végeláthatatlan száguldás részesei lehetünk, ha a Sorsodmagaddal című krimit választjuk útitársunkul. A sodró lendületű történet magával ragad és mindaddig fogva tart bennünket, amíg a történet végén fény nem derül minden titokra. Egy nap váratlan vendég toppan be Greg autószerelő műhelyébe. Roger, a maffiának dolgozó verőember feltűnése rossz emlékek sokaságát ébreszti fel főhősünkben. Aztán megjelenik régi barátja, Aaron is, aki egy kockázatos ügyben kéri a segítségét. Valóságos ámokfutás veszi ekkor kezdetét, miközben egyszerre üldözi őket a rendőrség és a maffia.

Sue Kis-Jókai Szakáll művében sajátosan ötvözi az önkifejezés művészi eszközeit. Három fő részből – Hajnali derengés, Ébredés, Fonáktündér – álló írása a James Joyce-i tudatáramlást, tudatfolyamot idézi, melyet saját illusztrációi tesznek teljessé.Az elbeszélők – a „persona non grata”, a vándor és a szerző – olykor visszatekintenek a múltba, máskor visszatérnek a jelenbe, közben félve várják a jövőt. Megnyilvánulásaik hol epikusak, hol líraiak; előfordul, hogy együtt gondolkodnak (néha még angolul is), de időnként egymás történeteit is megszakítják, így alkotva meg a szerzőnő sajátos, egyedi gondolati és képi világát.„Messziről jött ember vagyok én, valahol én is a szigeten éltem .... Zátony, amit meg sem lehet kerülni.”

Leendő hősünk, John T. B., az ötvenes éveit immár magányosan taposó, középtermetű, kopaszodó New York-i újságíró fejébe veszi, hogy három helyen látogatást kezdeményez, ahol a legkedvesebb témájáról, az üdvtörténetről reményei szerint az azt megillető komolysággal és őszinteséggel beszélgethet partnereivel. És persze hírt hozhat onnan azoknak, akiket ez érdekel. Elöljáróban csak az országok nevével utalunk a helyszínekre, már csak azért is, hogy az olvasót beljebb csalogassuk a rengetegbe. Svájc, a Vatikán és India volt a célállomás.Aki pedig lejegyezte ezt, nos, ő a tisztelt olvasó megértését kéri, amiért nem várta meg, amíg a beszélgetések a valóságban is lezajlanak, hanem már itt hírt ad azokról. Azért is kéri az önök jóindulatát, mert lehetséges, hogy méltatlan közvetítőként vállalkozik ennek az üzenetnek a továbbadására. Csak abban bízik, hogy tisztán hallotta és pontosan le tudta jegyezni azt. És abban, hogy az üzenet az Örök Forrásból jött.

„Volt ősöm, rokonom, akit lefejeztek Kolozsvár piacterén, volt drámaíró, aki a Pesti Hírlap szerkesztőségében főbe lőtte magát. Orvostanhallgató, aki eltűnt Bécsben, volt alkimista, szabadkőműves, vallásalapító, költő (ebből több is), Petőfi barátja (ketten), Brassai Sámuel tanítványa. Voltak mániások, ország-mentők, idealisták, volt, aki Th ököly Imrével bujdosott, volt erdélyi alispán, erdélyi püspök, írók, festők, hősi és egyéb halottak. Orgyilkosok áldozata, tehetségesek, neurotikusok, voltak, akiket bolondokházába zártak, egy konstantinápolyi gyógyszerész, egy pénzhamisító, egy férjgyilkos (de ez nem bizonyíttatott be), gróf, aki lemondott a címéről, báró, aki felszabadította a jobbágyokat és behozta az angol-vécét Angliából. Volt, akit Széchenyi titkára rejtegetett. Volt, aki megőrült az ötvenes években, volt, aki eleve őrültnek született. Volt, aki megírta az első magyar thillert, volt, aki ódákat írt, volt, akiről verset írt Arany János. Volt vízbe fúlt, kardélre hányt. Voltak, akikről semmit sem tudunk és néhány kivétel, akivel nem történt semmi különös.” Róluk és rólam szól ez az írás, mindenesetre megemlékezik egy családról, az én családomról, akik most egy könyvben gyűltek össze. Történetüket hetvenhét kép idézi fel szokatlan formába öntött családregényként.

Egy találkozás. Régi álmok. Új emlékek. Nem mindennapiak.Két élet, ami egy ember emlékezetében keresztezi egymást.Már átélt jövőbeli pillanatok...még meg nem történt emlékek...Te hinnél nekik?Mire gondolnál, ha álmodban néha másvalaki lennél? Más bőrben, más korban. Az ő hangulatait érzed, az ő csatáit vívod.Úgy emlékszel minden részletre, mintha veled történt volna.Kíváncsi lennél, hogy ki ő, és miért éppen te látod?Mit tennél, ha egy nap rájönnél, hogy már majdnem az egész életét leélted? Kivéve a végét. Ha véget ért egyáltalán...

Az egyik novella arról szól, hogyan indította el nagymamám az első világháborút, mikor hadat üzent Szerbiának. Utána nagymama igyekezett mindent rendbe hozni, és szépen felnevelt három gyereket, Ruttkai Évát, Ottót és Ivánt. Szüleim különböző színházakban játszottak, és próbálták feldolgozni azt a traumát is, hogy (öcsém szerint) Kádár János ellopott tőlünk egy japán filctollat. A válogatásban szereplő első mű maga A péceli oroszlán, egy misztériumjáték, mely választ ad az élet nagy kérdéseire, és egyesíti magában a népi bölcselet, valamint a pesti kabaré örökbecsű erényeit, közben pedig emléket állít Karády Katalinnak is. Rutkai András

Gyönyörű francia partvidék, napfény, kellemes semmittevés egy minden kényelemmel felszerelt vitorláson. Amíg egy üzenet véget nem vet az idillnek. A jacht mellé leszálló hidroplán a két szabadságos rendőr, egy nemzetközi biztonsági szolgálat munkatársai számára életük legnehezebb ügyét hozza. Az Egyesült Államok, egy érdekes karibi szigetország, a görög szigetek, egy távoli űrkolónia tájaira jutunk el Luc és Éva társaságában, miközben kiderül, messze nem csak a saját életük a tét, és közben néhány baráton kívül senkiben sem bízhatnak, saját kollégáik, sőt főnökeik is állhatnak a rossz oldalon. És, hogy még bonyolultabb legyen az élet, Évára rátalál egy olyan érzés, amelyről már lemondott. A küldetés végül ott ér véget, ahol kezdődött, a francia tengerparton. Ahogy illik, a rosszak megbűnhődnek, a jók elnyerik jutalmukat. Hőseink is révbe érnek, folytathatják jól megszolgált pihenésüket. Vagy nem.

Bubi, a spániel egy sebészeti beavatkozásnak köszönhetően képessé válik az emberi gondolkodásra, ám kutya „énjét” sem veszíti el. Mivel nyugodt, békés életre vágyik egy szerető gazdi mellett, úgy dönt, nem hozza sem a sebész, sem a nagyvilág tudtára „ebfeletti” képességét. Ám a vágyott békés kutyalét csak rövid időre adatik meg neki, mert az események sodrásában több ember sorsa, sőt élete is rajta múlik...Mindeközben, mivel egyre erősödő fejfájás és szédülés jelentkezik nála, érzi, hogy vissza kéne térnie a feltalálóhoz, aki a műtétet végezte rajta. Ám könnyen lehet, hogy az újabb műtét következtében elveszítené különleges képességét s ezzel annak lehetőségét is, hogy a számára fontos emberek életét jó irányba terelje. Tudja, ha sokáig vár, talán már az újabb sebészeti beavatkozás sem segít rajta. Sürgősen döntenie kell: önmagát mentse meg vagy azokat az embereket, akiket tiszta szívéből megszeretett?