Könyv Guru strana 11 z 17

Egy képzeletbeli vajdasági falucska adja egy különös kapcsolat és egy még különösebb bűneset színhelyét. Kalmár Norbert huszonhárom éves, másoktól elszigetelten élő fiú és a tizenkilenc éves kicsapongó életű lány, Fehér Tímea lassan kibontakozó kapcsolatával párhuzamosan a rendőrség újra vizsgálódni kezd egy már-már elfeledett bűntény ügyében. 1975-ben, éppen negyven évvel a regény történései előtt, egy nyolcfős társaság elindult a horvát tengerpartra, de sohasem érkeztek meg. A rejtélyre azóta sem derült fény. Amikor a településre érkező budapesti nyomozónak nyoma vész, majd egyre különösebb dolgok történnek a kis településen, az Interpol is bekapcsolódik az ügy felderítésébe. De nemcsak hivatalosan zajlik a nyomozás – a két főszereplő, Norbert és Tímea a köztük lévő ellentéteket legyőzve nyomozásba kezd azzal a céllal, hogy felderítse a nyomozó eltűnését és megoldja a negyvenéves rejtélyt.

Két fiktív helyszín, egy szigetország és egy börtönkolónia adja a fiatal hercegnő, Cessilly Phelan rendkívül izgalmas történetének festői hátterét. Az Egan krónikák lapjain megelevenedő szövevényes kalandok főszereplői az embereken kívül kelta istenek, faunok és tündérek. A garantált izgalmakat tartogató, meghökkentő fordulatokban gazdag fantasy az éppen nagykorúvá vált hercegnő királynővé koronázásával veszi kezdetét, aki a ceremónia után rögtön olyan súlyos hibát vét, amelyért, úgy tűnik, az idők végezetéig lakolnia kell. Hiába bánja meg szinte azonnal a bűnét, isteni ítélőszék elé kerül, ahol első körben halálra ítélik. A kelta isten Pwyllnek azonban sikerül meggyőznie társait, hogy enyhítsenek a büntetésén. Végül úgy döntenek, száműzik az emberi világból egy szigetre, ahol aprócska tündér alakjában az örökkévalóságig együtt kell élnie tettének következményeivel. Ám a száműzötti lét sem örök, meglepetések, váratlan fordulatok sora kíséri végig olvasás közben a történet rajongóit.

Ha képzeletben csatlakozunk mesehőseinkhez, a három világjáró kis rókához, akkor velük együtt élhetjük át csodás kalandjaikat. Miközben a leghidegebb tájaktól a sivatagokig rengeteg tájat bejárunk kis barátainkkal, megtudhatjuk, milyen jó érzés segíteni a bajbajutottakon, felfedezni a világot, barátokra szert tenni, de találkozunk a pénzfelhasználás nehézségeivel, a képmutató "jócselekedéssel", a kalandos bűnüldözéssel és a hétköznapi gonosz elleni harccal is. Minden történetben felbukkan ugyanakkor a csodatevő manó is, aki a felmerülő nehéz helyzetekben mindig kis rókáink segítségére siet. Arra tanítja őket és bennünket, hogy mindig megtaláljuk a megoldást, ha mi is segítünk magunkon, illetve hogy ezüsttallérjaink akkor nem fogynak el, ha másoknak is adunk belőlük.

Két fiktív helyszín, egy szigetország és egy börtönkolónia adja a fiatal hercegnő, Cessilly Phelan rendkívül izgalmas történetének festői hátterét. Az Egan krónikák lapjain megelevenedő szövevényes kalandok főszereplői az embereken kívül kelta istenek, faunok és tündérek.A garantált izgalmakat tartogató, meghökkentő fordulatokban gazdag fantasy az éppen nagykorúvá vált hercegnő királynővé koronázásával veszi kezdetét, aki a ceremónia után rögtön olyan súlyos hibát vét, amelyért, úgy tűnik, az idők végezetéig lakolnia kell. Hiába bánja meg szinte azonnal a bűnét, isteni ítélőszék elé kerül, ahol első körben halálra ítélik. A kelta isten Pwyllnek azonban sikerül meggyőznie társait, hogy enyhítsenek a büntetésén. Végül úgy döntenek, száműzik az emberi világból egy szigetre, ahol aprócska tündér alakjában az örökkévalóságig együtt kell élnie tettének következményeivel. Ám a száműzötti lét sem örök, meglepetések, váratlan fordulatok sora kíséri végig olvasás közben a történet rajongóit.

Ha képzeletben csatlakozunk mesehőseinkhez, a három világjáró kis rókához, akkor velük együtt élhetjük át csodás kalandjaikat. Miközben a leghidegebb tájaktól a sivatagokig rengeteg tájat bejárunk kis barátainkkal, megtudhatjuk, milyen jó érzés segíteni a bajbajutottakon, felfedezni a világot, barátokra szert tenni, de találkozunk a pénzfelhasználás nehézségeivel, a képmutató „jócselekedéssel”, a kalandos bűnüldözéssel és a hétköznapi gonosz elleni harccal is.Minden történetben felbukkan ugyanakkor a csodatevő manó is, aki a felmerülő nehéz helyzetekben mindig kis rókáink segítségére siet. Arra tanítja őket és bennünket, hogy mindig megtaláljuk a megoldást, ha mi is segítünk magunkon, illetve hogy ezüsttallérjaink akkor nem fogynak el, ha másoknak is adunk belőlük.

Humor, halak, akváriumok - és persze horgászat! Az akvarista időnként bőrig ázik a kies vadonban, és ilyenkor fölöttébb túlöltözöttnek érzi magát a csuromvizes alsógatyájában. Ha kisüt a nap, azonnal meztelenre vetkőzik, és nekilát gőzölögni.„Na, ilyenkor szoktak felbukkanni a budapesti turisták, hogy tönkretegyék a csöndet meg az idilli békességet, és hogy hirtelen ne találja az ember a kisgatyeszt - mintha a föld nyelte volna el -, aztán mikor elmennek, akkor rögtön meglesz."Egy „bogaras vénemberről" szól ez a történet, aki rekordlistás halakat fog, akváriumokat készít, díszhalakat tenyészt, és - ha minden kötél szakad - megment néhány kallódó fiatalt, akik leginkább a törvényszegésben és az alkoholfogyasztásban „hisznek". De abban nagyon!

A nyár a legtöbb tini életében a bulizásról, a haverokról, az utazásokról, élmények szerzéséről szól. De vajon hogy töltik szabadidejüket az olyan introvertált, sorozatfüggő lányok, mint például Sophie, aki csak a legjobb barátnőjével, Alice-szel tartja a kapcsolatot? A nyár utolsó hónapjában Alice ráveszi Sophie-t, hogy tartson vele egy táborba, és ezzel kezdetét veszi életük egyik legfergetegesebb nyaralása. Hamarosan kiderül, hogy a Camp-Feszt – kora délutántól hajnalig tartó koncertjeivel – sokkal inkább nevezhető fesztiválnak, mint egyszerű tábornak, mely laza szabályaival, hangulatos faházaival és nem utolsósorban a helyszínéül szolgáló gyönyörű erdővel csábítja a fiatalokat. A lányok azonban végül még egy fesztiválélménynél is sokkal többel gazdagodnak – új barátokat szereznek, felejthetetlen kalandokban lesz részük, és még egy kis szerelem is szövődik a tábor ideje alatt. És ha mindez nem lenne elég, a történet végén még egy meglepő titokra is fény derül…

Eiger Levente költészetét a tiszta, őszinte szerelemmel, hittel, becsülettel, hazaszeretettel, sorssal és az elmúlással kapcsolatos gondolatok változatos lírai megjelenítése jellemzi. Ezt látjuk visszatükröződni a kötet szabadon áramló gondolatfolyamaiban. Az élet forrását, értelmét firtató költői kérdések nemcsak hétköznapjaink, de magasztosabb lényegünk folyamatos változására, körforgására is rámutatnak, miközben a verseket összekötő gondolatiság világnézetek, vallási tételek sajátos szintézisét adja. Egy olyan összetéveszthetetlenül egyedi szerzői világkép bontakozik ki lelki szemeink előtt a sorokat olvasva, amelyben a kereszténység és a buddhizmus tanításai is jól megférnek egymás mellett.

Varga Éva Sára novelláskötete két egymástól markánsan elkülönülő részből áll. Az elsőben főként abszurd elbeszélések kaptak helyet, amelyek a szerző rendkívül gazdag fantáziavilágáról tanúskodnak. A magas irodalmi igénnyel megírt, fordulatokban bővelkedő novellákban beszélő szemetesről, egy fiatalember állólámpává alakulásáról, a telefon, a töltő, a porszívó és a borosüveg titkos beszélgetéséről olvashatunk, de olyan munkahelyi figurák is megelevenednek bennük, amilyeneket mindannyian ismerhetünk a való életből. A plasztikusság, amely az elbeszéléseket jellemzi, a kötet második felében is folytatódik. Az ebben a részben szereplő írások egy egyedülálló fiatal nő érzelmi hullámvasútját ábrázolják a koronavírus-járvány kezdetétől a harmadik hullám végéig. A történetekben, amelyekben sok, a pandémia idején megélt élményünk összesűrűsödik, könnyen magunkra ismerhetünk, ismerős érzésekkel, jelenségekkel találkozhatunk, hiszen mindannyian részesei voltunk ennek a rendkívüli időszaknak.

Régen angyalok jártak a Földön és látták, hogy az emberek leányai szépek. Ezért gyermekeket nemzettek nekik, akik héroszokká váltak. Róluk szóltak az ősi legendák. De mi történne, ha ma is így lenne? Mit tesz egy hős, aki a mai világban születik Egyiptom földjére? Zohár Hanna magyar származású régész egy véletlen folytán kerül az egyiptomi istenek birodalmába. Anubisztól, a holtak sakálfejű istenétől születő fia pedig szülei segítségével elkezdi visszaállítani a fáraó uralmát Egyiptomban. Ebben az első kötetben az ifjú fáraó születését és felemelkedését követhetjük nyomon.

Emma Delington útkeresése Anglia, majd Hollandia után Magyarországon folytatódik a sorozat harmadik kötetében. A még mindig csupán tizenhat és fél éves főhősnő 1955-ben nincstelenül, mocskosan és rongyosan érkezik meg Budapestre, egy rendházba, ahol apácaként tervezi leélni az életét. Ám egy évvel később kitör a forradalom, és veszélybe kerül mindaz, amiért addig küzdött. A nyugodt, kiszámítható apácalét helyett szerelmi háromszög, rendházi intrikák, forradalmi események, életveszélyes események bonyolítják könnyűnek addig sem nevezhető helyzetét. Minden jel arra vall, és egyre inkább érzi Emma is, hogy a sors nem az apácák életét szánta neki. Ám amikor már épp kész volna visszamenni a sorozat első kötetében megismert Mr. Donnellel Londonba, a kórházban, ahová a forradalmi harcokban szerzett sebesülése miatt került, orosz katonák jelennek meg, és magukkal viszik.

Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni Nagy Eszter könyvének lényegét, ez lehetne az: Egy negyvenes nő megpróbáltatásai, avagy a magyar Bridget Jones naplója. A szerelem, család, munka témaköreit körüljáró, naplószerűen papírra vetett sorokat sajátos stílus, szarkasztikus humor jellemzi. A szerzőnő problémáiban, kihívásaiban, vívódásaiban könnyen magunkra ismerhetünk. Ettől lesz igazán emberi, ettől érezzük olyan könnyen szívünkhöz közelállónak, ismerősnek az élet hullámhegyeiről és -völgyeiről egyaránt nyíltan beszámoló terápiás önvallomást.

„Eltűnt, ellopták, elveszett! Riadóóó! Hol van az Állatkommandó?”Szikla Szilárd, az Állatkert gondozója az állatkommandósokhoz fordul segítségért. Az eltűnt zsiráfot, Lajost kell megtalálniuk. „A borzalom, ami történt, hogy eltűnt Langaléta Lajos, a giganyakú zsiráf. Már egy hete, hogy teljesen nyoma veszett. Riasztottuk a rendőröket, csendőröket, tűzoltókat, a katasztrófavédelmi szerveket. De Lajos szerveiről semmi hír…”A megbízást elvállalva rögvest nyomozásba is kezd Melák, a „félelmetesen hosszú és rémisztően széles” nagykutya, Gizda, a folyton gizdáskodó kandúr-pandúr és Csúzli, a szárnyas fejvadász, a papagáj, aki mindenre nagy ívben tojik (szó szerint is).S hogy hová tűnt Lajos, az Állatkert sztárja? A kalandos mese végére erre a rejtélyre is fény derül.

A két kontinens, Eyonea és Zenföld lakói egy pusztító háborút követően már húsz éve békében élnek egymás mellett, amikor újra vészjósjó viharfelhők kezdenek gyülekezni felettük. Zenföld nagykirálya, Malyn sötét terveket forgat a fejében.Mindeközben egy 19 éves ifjú, Oliver egy tragédia következtében rájön: varázserővel rendelkezik, nem is akármilyennel. A fiút a fővárosba hívatják, és új tanítómestere oldalán olyan események közepébe csöppen, amelyekben sohasem akart részt venni. Oliver döntésein kontinensek jövője múlhat.Azonban nem Oliver az egyetlen, aki lépéseket tesz önmaga és magasztos céljai megvalósítása érdekében. A szövevényes történet cselekményének kibontakozása során számos izgalmas szereplő sorsát követhetjük nyomon, a főbb szálak azonban Oliver, testvére, Roderick, illetve egy Zenföldről származó fiú, Zefir körül forognak, akiket - miközben a háttérben hatalmas dolgok zajlanak - egy jobb világ ígérete hajt végzetük felé.

A helyszín az ötvenes évek Magyarországa. Egy májusi vasárnap délután unokahúgával sétál a falu központjában a nagynéni, és mesél. Azokról, akikkel séta közben találkoznak, azokról, akiknek a háza előtt elhaladnak, és a kislány csodálkozva fedezi fel, hogy az általa addig csak a mesekönyvekből ismert érdekes emberek: urak, úrnők, grófok, bárók közöttük élnek. Évtizedekkel később a saját emlékeiből, családi legendákból és a nagynéni elbeszéléseiből összerakott történetekből próbálja felidézni az egykori kislány a húszas–harmincas évek világát. Annak a társadalmi emlékezetben boldog békeidőként őrzött negyedszázadnak a világát, amikor az számított, ki milyen társadalmi osztályba született. S akkor egyszer csak, egyik pillanatról a másikra, visszájára fordult a világ. Anyagi javaikat, melyekért generációkon keresztül kitartóan dolgoztak, elvették a kommunisták. Társadalmi rangjukat lenullázták. Önbecsülésükért megbüntették, megalázták, eltiporták őket.A könyv nem szabályos családtörténet. Családregény mégis, hiszen ugyanarról a családról, a családon belüli generációs ellentétekről, szerelemről, szeretetről vagy éppen annak hiányáról szól.

2091-re elfogy a víz bolygónk nagy részéről. A Kárpát-medencei Köztársaság a kevés olyan területek egyike, ahol még maradt belőle egy kevés. Visszaemlékezések alapján kiderül, hogy 2086-ban terrortámadások egész sorát hajtotta végre egy szélsőséges nézeteket valló környezetvédelmi csoport azzal a céllal, hogy az emberiséget eltöröljék a Föld színéről. Az öngyilkos merénylők meggyőződése szerint a bolygót az emberek csak kihasználták, leamortizálták, amiért bűnhődniük kell. A terrortámadások okozta káoszt kihasználva új elnök került hatalomra, aki minden korábbinál kegyetlenebb diktatúrát vezetett be. A rendbontások megfékezésére hivatkozva az állampolgárok széles körű megfigyelését vezette be. Létrehozta a Védelmi Ügyosztály nevű szervezetet, melynek őrei rendszeresen visszaéltek hatalmukkal. Valamint olyan – súlyos mellékhatásokkal járó – gyógyszerkísérleteket engedélyezett, melyek célja az emberek vízigényének csökkentése. A szinte élhetetlen diktatúra megdöbbentő mindennapjaiba egy tizennyolc éves lány, Kriszta történetén keresztül nyerhetünk bepillantást.